Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

Álbéna, a csodaszép Közvetlen repülőjárat a boSgár íengerpaitra A -Balkán bolgár légitársáság új repülőjáratot indított Buda­pest és Várna között. A nyári idényben az üdülők 80 perc alatt jutnak el a bolgár tengerpartra. Képünkön: a Balkán légitársaság TV 134 gépei a Ferihegyen. L (MTI Fotó — Benkő Imre felv. KS) Albénát a molnár felesé­gét a faluban minden­ki szerette szépségéért, kedvességéért. De Albéna nem a férjét szerette, hanem a ma­lom egyik munkását. Hogy sze­relmük zavartalan legyen, el­határozták, megölik a férjet. X Am szándékuk nem maradt X titokban, s Albénát és szerető- 5: jét megbilincselve vitték el a faluból. A főutca egyik olda­lán a férfiak, a másikon a nők nézték sajnálkozva őket. Ak­kor megszólalt a legidősebb férfi: mi lesz velünk Albéna | nélkül, s mi lesz Albánéval a % falu nélkül? S hogy legalább £ az emlékét őrizzék, elnevezték | a falut Albánénak. Eddig a | legenda. ' S az Albéna nevét őrző te- ilepülés néhány éve a bolgár Itengerpart legszebb üdülő- j helye lett. Nincs évezredes múltja, mint Neszebárnak (a római kori Meszembriának), nem őriz tör- ténelmi hagyományokat, mint iVárna. nincs olyan híre. mint a Napos Partnak, az Arany Homoknak. Albéna nevét még csak most tanulják az idegen­forgalmi szakemberek. De akj megismerte, nem feledheti. Csak 1968 októberében kez­dődött meg az építkezés az ad­dig szinte érintetlen homokos tengerparton Nikola Nenof fő­építész. építésügyi miniszter- helyettes tervei szerint. És 1969 nyarán már átadták az első nyolc szállodát. S azóta is évenként 2000—2200 szállodai hely épül — féléves átfutási idő alatt. Medencékkel, sport- létesítményekkel. étkező- és szórakozóhelyekkel, gyermek- létesítményekkel. mindenféle szórakozási lehetőségekkel. Alig néhány év alatt bené­pesült az ötkilométeres ten­gerpart. Egymás után, egymás mellett nőttek ki a földből a fantáziadús, kellemes külsejű szállodák. Bár előregyártott ele­mekből épültek, formagazdag homlokzataikkal, esztétikus for­májukkal rendkívül hangula­tosak. Változatos az épületek elhelyezkedése, egymáshoz és a természethez nagyon jól il­lenek. _ Lépcsősen egymás fölé kerü­lő épületek faburkolatok, pira­misszerű építmények. U- és V- alakú erkély-előtétek. — vona­lak, formák szabad játéka, harmonikus sokasága. Modem szállodák és népi stílusú ét­termek. folklórműsoros bárok, mulatók. A modern építőművészet minden előnye egyesül Albé- nán — a gyorsaság, a szépség, a kulturáltság. A főépítész, aki fiatal építészeket gyűjtött ma­ga köré. kormánykitüntetést kapott a telep tervezéséért. A mélykék tenger partján, a napernyők tarkaságából vakító­an fehér, lapos tetejű épületek emelkednek. A straíid sárga homokja 80—100 méter széles­ségben kíséri a partot. S hogyan tovább? Baitcsho Baitcshev. a terü­let idegenforgalmi igazgató- helyettese a tervekről beszél. Újabb 25 ezer ágy. újabb szál­lodák. De nem egymás hegyire- hátára. És megkezdték a té- liesítést. Fedett uszoda, melegí­tett tengervízzel, fizikoterápi­ás kezelés. A télre nyugati utazási irodák kötötték le a nyitva tartó szállók kapacitá­sát. Reumás betegeket, lefogy­ni vágyó hölgyeket. urakat hoz Albénába egy belga iroda, a nyugatnémetek, svédek még a szabad tengert is kipróbál­ják. Télen is működnek az ét­termek. a szórakozóhelyek. A bárokban, vacsorázóhelye­ken folklórműsor. És ez nem­csak albénai specialitás. így van ez mindenütt, ahol jár­tam. Neszebártól Kaliakráig a bolgár tengerparton. A leg­több helyen néoviseletes pincé­rek tálalták fel cserépedény­ben. kancsóban az enni-inni- valót. Még az egykori kultikus esőt, bő termést ígérő tűztánc- szertartás is idegenforgalmi látványossággá szelídült, a bur- gaszi szórakozóhely parázson táncoló nesztinárkáinak (tán­cosnőinek) lába alatt. , KÁDÁR MÁRTA Lengyel expedíció Június elején a „Jan Tur- leiski” elnevezésű hajó fedél­zetén 17 tagú lengyel sarkku­tató expedíció indult a Spitz- bergákra. A geofizikusok, geog­ráfusok, geológusok, paleonto­lógusok, óceanográfusOk. kli- matológusok, meteorológusok szeptember végéig számos tu­dományos kutatást végeznek a sarkvidéki szigetcsoportokon. A glaciológiai kutatásokra a Varenskjöld gleccseren kerül sor. A paleontológusok az ősi üledékes kőzeteket vizsgálják. a Spitzbergákon Ezenkívül különféle bonyolult tudományos megfigyeléseket és kísérleteket végeznek a glecs- cserekben végbemenő szeizmi­kus jelenségekkel kapcsolat­ban. Lengyelország jelentős részt vállal a Spitzbergákon folyó kutatásokban. Az első lengyel expedíció 1934-ben érkezett ide. A , kutatási eredmények alapján számos tudományos művet adtak ki. (BUDAPRESS—INTERPRESS) Pásztor Ferenci Fiúk a Leshegyen — No, pemahajder. Küldje csak elém azt a... Előbb vigye át a másik irodába a fiú­kat és küldje ide a Figarót. A Figaró jött, húzta a nyakát a válla közé. — Maga megint fusizik, Farkas határőr? Ki adott parancsot, hogy nyírja meg ezeket a fiúkat? * ^ —.. — Jelentem senki,' az ügyeletes mondta; hogy jöjjek, mert a fiúk szeretnék. Nem volt idejük a városban, indulás előtt. Für­désre parancs volt, etetésre parancs volt. Gondoltam, nem teszek azzal semmi rosszat, ha szívességből meggyomlálom őket. Utóvég­re emberek vagyunk, és a határsértő is csak ember. Kaptam az alkalmon. Gyako­rolni kell. Ha leszerelek, szeretnék mester- vizsgát tenni. Itt már senki sem hagyja ma­gát. Kell a nyiratkozás ürügynek, hogy be­sompolyoghassanak a városba. — Bújjon magába az ördög. Hozzák be azt a két kölyköt. Csinos, egész mutatós gyerekek lettek. — Nézzük csak. Te vagy az idősebb. Bé­la, igaz? Mondd el, honnan jöttél, hová akartál menni, miért akartál kiszökni? — Pesten lakunk. Apám anyagbeszerző, anyám kalkulátor egy ktsz-ben. Leírtam mindent az előbb. Van egy nagybátyám Kanadába. Hozzá akartunk kimenni. Két éve volt itt. Jól megy neki, gazdag déligyümölcs- kereskedő. Adott volna munkát nekünk is. Dolgoztunk volna és éltünk volna kedvünk szerint. Nem csavarogni akartunké X — Appd tudott erről? 1 > "iwWjWMc — Nem, nem tudott. Az az igazság, hogy összerúgtuk a patkót az ősömmel. — Édesapáddal? — Igen, édesapámmal. Bocsánat. — Semmi, folytasd fiam. — Szóval, összevesztünk, mert intőt hoz­tam. Negyedikes vagyok. Unom. Ök minden­— 37 — áron ragaszkodnak a nyomorult érettségi pa­pírhoz. Mintha azzal mindent megoldana az ember. Megmondtam neki, lekevert két po­font. Én meg azt mondtam, hogy engem ne verjen mindenért, utóvégre majdnem nagy­korú vagyok. — Majdnem.” s nem mindenért vert, ha­nem az intőért? Nem? — Igen, az intőért. — Ezért akartál megszökni. Csak ezért? '•»- - -■ • — Igen,' már bánom. Azt hittem, szerzek nekik néhány izgalmas éjszakát, s akkor nem vernek, mint valami rabszolgát. Nem élünk a középkorban, hogy egy embert ver­hetnek kedvükre. — Sokszor megvertek? — Nem szoktak, csak most kaptam kettőt. De ezzel betelt a pohár. — Kerestél már pénzt életedben munká­val? — Nyári szünetben, gyümölcsszedéssel. — Mire költötted? — Magnót vettem. — Annyit kerestél? — Nem egészen. Anya kipótolta egy ronggyal. — Ezerrel? 'i — Bocsánat, ezerrel. — Adtál már valamit az „őseidnek”? — Mit adhattam volna, iskolába jártam; reggeltől estig befogtak, mint egy igáslovat. — Ezért osztogatják abban az iskolában az intőt? — Nem azért, hanem azért, mert úntam, s nem tanultam rendesen, meg fújt rám két tanár is. — Mit gondolsz; Kanadában iskolázatlan; műveletlen emberekre is rábíznak komoly munkát? Gondolod, hogy ott nem kérnek papírokat, esetleg diplomát? — A nagybátyám menő! — Tudod? ;e>-S£S» — Mondta. — Azt is mondták, hogy egy csabai ember kitalálta a hajnövesztőt, s látod, mennyi ko­— 38 —’ pasz ember szaladgál még mindig. No, hagy­juk. Mit gondolsz, most mi lesz a sorsotok? — Ügy gondolom, nem dicsérnek meg. Tiltott határátlépés kísérlete miatt kapha­tunk legalább egy esztendőt, vagy kettőt is? Ha szerencsénk van, akkor kiskorúságunkra való tekintettel felfüggesztik. A suliból bizr tosan kirúgnak, mint a rongyot. Apa laposra ver. A srácok előtt ég majd a pofám, az biztos. — Ügy gondolod, hogy a kiskorúságodra lesznek tekintettel? Most legyenek? Apád előtt már nem voltál kiskorú? Nincs túl erős logikád fiam. Érettségi előtt álló em­berből több észt néztem volna ki. Nem volt elég átgondolt ez az egész szökési terv. — Azt hiszem alábecsültük az önök eszét, meg erejét. Hadd mondjak valamit. Olyan fölényesen figyelmesek, olyan érdemeinken felül emberségesek, hogy ettől még a meg­rögzött csirkefogó is zavarba jönne. Tudom, hogy a törvény ezt nem kalkulálja be, da engedje meg, hogy elnézést kérjek. — Azt a fiaimtól kértétek volna. A pihe­nésüket zavartátok meg, azt pedig még egy tábornok is tiszteletben tartja. — Mit kellene tenni? ■— Nem mondta nektek Takács, az a nagyhangú őrvezető? Azt szokta mondani, hogy a fej olyan alkatrésze az emberi test­nek, amelyen kinő a haj, de első fokú ren­deltetése, hogy benne hordják az észt, ha van. Ha ez az adalék jelen van, akkor a fe­jet gondolkodásra is használják. — Lehet, hogy nem fogalmazok egészen Tákács nyelvezete szerint, lehet, hogy el­hagytam néhány hétszentséget, meg egyebet, de a. lényeggel magam is mélységesen egyet­értek. Hogy mi lesz a sorsotok, az nem raj­tam múlik. Az én feladatom, hogy őrizzem a határt és megakadályozzam, a könnyelmű embereket a nagyobb hibák elkövetésében. A két fiú neve bekerült a határőrizeti naplóba. A mi nevünk a „Halhatatlanok” elnevezésű albumba. Azt hiszem, mindkettő­nek sokáig megmarad a nyoma, t . (Folytatjuk) — 39 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom