Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-05 / 156. szám

ORVOSI: Siekszárdon, a Hunyadi u. 2. szám alatti gyermekkörzeti orvosi rende­lőben állandó orvosi ügyelet van, naponta este 7-től reg­gel 7-ig. Az ügyelet ünnep­napokon napközben is tart. Kiterjed Szekszárd városon kívül Szálka községre is. Te* lefon: 12—122. Dombóvároit a központi or­vosi ügyelet látja el a fel­nőtt és gyermek betegeket szombaton 13 órától hétfőn reggel 7-ig. A felnőttkörzeti orvosi ügyelet helye: a kórház bőrgyógyászati szakrendelési, a gyermekorvosi ügyelet he­lye: a kórház gyermekszak- rendeiési helyisége. A város­ban körzeti orvos, illetve kör­ied gyermekszakorvos csak az ügyeleti helyeken található. Házhoz hívás is ott jelenthető be. Telefon; 13—67, vagy a 14—52-es telefon 188, illetve 194-es mellékén. Medina, Kölesd, Sióagárd, Szedres, Tengelic körzetében o hét végén dr. Szegedi Aranka, Tengelic, telefon: 6, az ügyeletes. Bátaszék, Báta, Alsónyék körzetében a hét végi ügye­letes dr. Szabó Károly, Báta­szék, Kossuth u. 41, telefon: 72, látja el. Tolna, Mözs, Fácánkert, Bo- gyiszló részére Tolnán, a Ga­ray u. 6. szám alatt {telefon: .130) tartanak ügyeletet. Bonyhád, Kakasd, Aparhant, Hidas, Mecseknádasd ügyele- letét Bonyhádon, Perczel Mór u. 49, telefon: 80, dr. Kövér Ferenc látja el. Az ügyeleti szolgálat szombaton déltől hétfő reggel nyolcig tart. Hőgyész, Tevel, Kisdorog, Kéty, Zomba ügyeletes orvosa dr. Szakács Sándor, Zomba. Nagymányok és Győré or­vosi ügyeletese dr. Tóth Éva, Nagymányok. Paks nagyközségben a ren­delőintézetben hétköznap 19.30-tál másnap reggel 8-ig központi ügyelet látja el a betegeket. Nagydoreg, Kajdacs, Sár* szentlorinc, Györköny, Pálfo ügyeietese a hét végén dr. Szeiffer József Kajdacs, tele­fon : 5. ÁLLATORVOSI: Szekszárd, öcsény, Szálka, Harc, Sió­agárd részére az állatorvosi ügyeletes dr. Fisi István, Sió­agárd, telefon: 14. Bonyhádon és körzetében dr. Szebeni Almos Bonyhád, Pannónia Tsz, telefonj 113, tart ügyeletet. Zomba, Hőgyész, Tevel és a Hőgyészi Állami Gazdaság területén a hét végi ügyele­tes dr. Oszetszky György, Hőgyész, telefon: 20. GYÓGYSZERTÁRI: Szek­szárdon a Hunyadi utcái gyógyszertár ad ügyeletet. Bonyhádon, Dombóvárott, Pakson, Tolnán a helyi kél gyógyszertár heti váltásban látja el az éjszakai és az ün- néni ügyeletet. Bátaszék, Tamási gyógyszer- tára szintén állandó ünnepi és éjszakai ügyeletet tart. Sárszentiőrincen lesz e hét végén gyógyszertári ügyelet; Nagydorogon azonban — a szabadságolások miatt — nem. ,u TŰZGOMBOK Emlékeznek Radványi Géza Valahol Európában című film­jére? Lényegében arról szólt, mivé teszi, mibe sodorja a legártatlanabbakat: a gyer­mekeket az' emberiség leg­szörnyűbb csapása: a hábo­rú... Nos, ebben a gondolat­körben pereg a Fehér Imre rendezte Tűzgömbök című új magyar film. Az alkotást va­lójában kétszer írta meg Bertha Bulcsú. Regényével a felszabadulási emlékpályáza­ton első dijat nyert. Másod­szor filmre írta, amit a hábo­rú Molochjának gyermekáldo­zatairól elmondani belső kényszer késztette. Bertha fé­lelmes pszichológiai felké­szültséggel rajzolja meg, ho­gyan bonyolódik a gyermek- lélekben valóság és képze­let, hogyan alakul benne az a téves eszme, hogy magyar szülei valójában tatárok, — tehát ő sem magyar, hanem tatár. Thali Ambrus — Szűcs Gábor alakításában — kis­iskolás fejjel jószerint csak annyit tud a tatárokról, hogy bátrak, erősek, sőt halhatat­lanok: ebbői pedig arra kö­vetkeztet, hogy érdemes is ta­tárnak lennie... Mindehhez hozzájárul egy prédikáció, amely megerősíti furcsa álom­várának bástyáit. E filmjegyzet írója őszintén i'rigyli azt a generációt, amely csupán olvasott, hallott olyan­ról, mint hadifogoly repülő lemészárlása. A Tűzgömbök­ben a néző láthat is ilyet — a fasiszta rémuralom bűne­ként. Ragyogó jellemfigura — többek között — a Horthy- korszak vezető közalkalma­zotti rétegének megszemé­lyesítője, az „óvatos duhaj" főtanácsos. A hivatali sza­márlétra eme fokára kapasz­kodott férfiút a II. világhábo­rúból mindössze annyi érdek­li, hogy azt is, az utána kő­vetkező hónapokat is átvé­szelje. Ezért annak megfele­lően veszi eiő nyelvkönyveit, hogy a szovjet vagy a velük szövetséges nyugati csapatok közelednek gyorsabban búvó­helye, a szombathelyi légó- pince felé.... Bertha Bulcsú és Fehér Im­re nem a Tűzgömbök megte­remtésekor dolgozott először együtt. Legutóbbi közös film­jük az 1967-ben bemutatott Harlekin és szerelmese volt. A RENDŐRSÉG CSAK AU ÉS NÉZ Kevés magyar tud többet Brescia olasz városról annál, hogy ottani ténykedésével „vívta ki" a hiéna titulust Haynau, az aradi vértanúk haláláért az elsők sorában felelős tömeggyilkos. A rend­őrség csak áll és néz című színes, szinkronizált filmből aktuálisabb dolog derül ki: a tőkés társadalomnak — és e társadalom rendőrségének —• tehetetlensége a mind rafi­náltabb (és kegyetlenebb) gengszterizmussal szemben. A bűnözés virágaként virul Bresciában a bankrablás, sőt az emberrablás is. Aligha vé­letlen, hogy Jovine rendőr­főnök csupán akkor érzi el­érkezettnek az időt lemondá­sára, amikor prominens fa­mília — dúsgazdag iparmág­nás család — fia kizárólag a négyszázmillió lírás (durván számítva egy és negyed mil­lió forintos) váltságdíj fejé­ben szabadul az emberrabló banditák karmaiból. Jovine utódja: Cardone azonban. nem ismer pardont, sem — alkut. Úgy tűnik: a kemény kéz rendőri politikája az egye­dül üdvözítő... Bűnügyi film­ről lévén szó, ne folytassuk azzal, hogy célravezető-e egy­általán. Roberto Infascelli író és rendező az olasz progresszív irányzathoz méltó .művet ho­zott létre. Anélkül, hogy ér­demét csorbítani kívánnánk, említjük meg, hogy az olaszok nem először forgattak a ka­pitalista rendőrségi munka hatékonyságát feszegető fil­met. Ilyen volt — többek kö­zött — A rendőrség megkö­szöni című alkotás. Az újság­olvasó figyelmét aligha kerül­te el, hogy a vérszomjjal egyáltalán nem vádolható hol­land törvényhozás éppen a napokban jutott el addig, hogy az emberrablókat halál­lal fenyegeti a legújabb jog­szabály. Maholnap — sajnos — már nem szenzáció, hanem egy széria folytatása néme­lyik tőkés államban az ember­rablás. Ennek gyalázatos, szél­sőségesen antihumanista vol­ta késztette az alkotókat ar­ra, hogy szóljanak, — ponto­sabban: — a művészet nyel­vén kiáltsanak az ellen a barbarizmus ellen, amely (fel­tehetően) ritkább volt az óko­ri, mint a XX. században ga­rázdálkodó pénzéhes barbá­rok között... Csak a helyszűke az, amely miatt csupán En­rico Maria Salerno, Jean So­réi és Lee J. Cobb nevét em­lítjük elismeréssel a szereplők kiváló gárdájának tagjai kö­Szekszárd, Balogh Adáma bőrgyári MSZBT-tagcsoport Múzeum: Tóth István fotó­művész művészportréi; Rippl- Rónai grafikái. Szekszárd, TIT-klub; Vörös­ma ríy-emíékkiállítás. Szekszárd, művelődési köz­pont: IX. országos amatőr képzőművészeti kiállítás. Simontornya, vármúzeum; állandó kiállítás, kőtár. Simontornya, bőrgyári mű­velődési ház; 11-én 17 órától kiállítása. Dombóvár; régi városi ta­nácsháza: A Kapós-vidék népművészete. (Megtekinthe­tő július 7-ig bezárólag 10— 12, valamint 14—18 óra kö­zött.) Tamási, művelődési köz- pont: Lantos Miklós fotó­művész néprajzi fotókiállítá­sa, Würtz Aidám huszonöt grafikája József Attila szüle­tésének 70. évfordulója tiszte­letére, ............. í A Tolna megyei Népújság olvasószolgálata FEKETE GYULA; KERTÉSZ IMRE: MÉZESHETEK SORSTALANSAG A kötet az új élet króniká­ja. Parázsó Piroska, az alföl­di parasztlány naplója egyet­len hónapba, 1945 májusába sűríti a háborútól megsza­badított nép történelmi pilla­natait. Naplóba zárt gondola­tai, töprengései szerelmese, az új férj oldalán a társada­lom indulását, reménységét is tükrözik. És az emberi közös­ség sokféleségét. Sorsának, indulatainak különbözőségét. Szimbolikus a regény minden figurája. Piros szülei: aláza­,os'. „szorongó-hitetlenkedő anyja, öntudatossá, akaratos­sá keményedé apja. Testvé­rei: Magda — a törtető kis­polgár, Margit — a „meg­esett" lány, Márti — a funk­cionáriussá merevedett leg­idősebb nővér, a mindenki kapcája Mari, Nelli — a ré­gi uraságokat hűséggel szol­gáló fiatalabbik és Petykó, a németeket-nyilasokat „átejtő" kiskamasz. Jelkép a főhős elettörténete is. Első látásra beleszeret a portájukon ko­pogtató szökött katonába. A kormánymegbízatással visz- szatérő Borsa Feri magával vonzza Miskolcra. Az erdélyi hu pártszervező, földosztó lelkesedese, tiszta hite elra­gadja a különbözeti vizsgára készülő Piroskát. Megszökik Kvártélyt adó nővérétől, Feri- hez költözik. Fészket raknak, összeházasodnak és sorsa „ettől kezdve egybefonódik a sokakéval”. A mézeshetek után elkezdődnek a hétköz­napok, {nég sokat kell tenni, n°gy ,.ez a világ olyan le­gyen, amilyennek megálmod­tuk.” Fekete Gyula szimpatikus Indulattal sodorja a cselek­mény szálait, az emlékezet térben-időben korlátlan moz­gásával tágítja a regény ke­reteit, el az ellentétpárok drámai erejével — és talán túlságosan bízik a sűrűn záró­jelbe tett mondatok meditá­cióra serkentő erejében. A lendületes, jó stílusú könyv^ az olvasók valamennyi rétegének ajánlható, Egy tizenöt éves fiút el­engednek az iskolából, mert édesapját behívták munka- szolgálatra. Ezzel indul a re­gény, az elbeszélő maga a fiú. 1944 eseményeit az ő sze­mével látjuk. A sárga csillag viselését, a megbélyegzettsé- get Gyurka szinte természe­tesnek tartja, annyira hozzá­szokott. Amikor őt is munká­ra hívják be, örül a szaba­dabb mozgásnak, a hasonló korú és sorsú fiúk társaságá­nak. S amikor egy napon összeszedik a munkába indu­lókat, eszébe sem jut mene­külni, hiszen a rendőrnek „engedelmességgel tarto­zunk", s ő jó és fegyelmezett akar lenni. A budakalászi téglagyárba kerülnek, meg­tudják, hogy jelentkezhetnek németországi munkára. Szíve­sen teszik, hiszen a németek tiszták és rendszeretők, nem hiába tiszteli őket mindenki. A vonatát viszonylag kevéssé gyötrelmes. Takaros állomás­hoz érkeznek, betűzgetik a feliratot: Auschwitz-Birkenau. Csak lassan fogják fel, hogy rabok. Néhány napot tölte­nek itt, ezalatt mindent meg­értenek, társaik egy részét nem látják többé viszont. Ké­sőbb: Buchenwald, azután egy kisebb munkatábor, majd újra Buchenwald. Gyurka itt már súlyos beteg. Politikai foglyok gondoskodnak róla. Korábbi gyanútlanságát hideg tárgyilagosság váltja fel. A felszabadulás után az elsők között ér haza. Édesapja el­pusztult, a lakásban mások laknak, édesanyja keresésére indul. Az embertelenségek ábrá­zolása helyett a lágerélet nem kevésbé embertelen hétköz. napjait tárja fel a könyv pá­tosz nélküli egyszerűséggel. SZENTKUTHY MIKLÓS: HANDEL A Joyce követőjeként avant­gardista regényekkel induló író életrajzi regényének hőse Händel (1685—1759), a ba­rokk kor kimagasló zeneszer­zője. Szentkuthy Miklós nem ad rendszeres életrajzot: sze­szélyesen csapong térben és időben Händel életének epi­zódjai közt. Fejezeteinek for­mája túlnyomórészt monológ, az elbeszélő személyek épp­oly sűrűn változnak, mint a színterek: maga Händel, Ho­garth, Garrick, a színész, az utolsó Medici herceg, s még sok más valódi és költött sze­mély. Felmerülnek a gyer­mek- és ifjúkor emlékei, az olaszországi utazás, a nagy művek részletei és előadásai, a londoni operai harcok, s közben felvillannak a kor szellemi, vallási és társadal­mi problémái is. A végered­mény hatalmas, de zsúfolt és nehezen áttekinthető impresz- szionisztikus korkép és portré egyszerre, amely stílusban és szeszélyességben — talán szándékosan — a Höndel- kortárs Sternére emlékeztet. — Nehéz olvasmány, irodal­mi ínyenceknek ajánlható. VÉGH ANTAL: GKORSIRATÓ Az írónak a legutóbbi idők­ben keletkezett, folyóiratok­ból, újságokból többnyire már ismert elbeszéléseit, tárcáit tartalmazó kötet négy ciklus­ra oszlik. Mind a négy a fa­lusi, paraszti világot ábrázol­ja — más-más időkben, más­Szekszárd, művelődési köz­pont: 9-én 10-kor A művésze­tek kincsesháza címmel gyer­mekműsor. Tamási, művelődési köz­pont rendezésében: Országos néprajzi fotótábor. 6-án: Egész napos fotótára Pince­helyen, a búcsúban, majd Simontornya, bőrgyári mű­velődési ház: 9-én 19-kor Szívem szeret címmel Feleki Kamill felléptével műsoros est. — 12-én 19-kor táncest a Pannofix együttes szereplésé­vel. ­más szemszögből és más-más eszközökkel. Az első — a Hazatérés — a paraszti élet belső összeütközéseit, tragé­diáit festi, egyúttal vázlato­san megrajzolva azt az utat is, amelyet ez a világ az öt­venes évek legelejétől napja­inkig megtett. A Leltár és a Lenin-péter című írások az új körülmények között megszü­lető újfajta emberség, illetve a rokoni-cinkosi kapcsolatok hagyományán felülkerekedő közösségi tudat csíráira vilá­gítanak rá. A Nyomtató ló című -második ciklus darab­jai a mai vidéki hatalmi vi­szonyok ellentmondásait, a futball világában és a tsz- ben fellelhető káros tenden­ciákat, a korrupciót ábrázol­ják. Az Imaginárius számok címet viselő harmadik fejezet novellái a városba, munkás-, illetve értelmiségi környezet­be kerülő, de a régi erköl­csöt, szokásokat csak nehe­zen levetkező, az új környe­zettel ellentmondásba kerülő egykori parasztok konfliktu­sait, tragédiáit villantják fel. Az Amíg az ember él című tárca az író édesanyjának a közelgő halál árnyékában te­lő mindennapjait festi meg­indultam a Jónásné és a Doma pedig egy-egy humor­ral, nosztalgiával telt életkép a mai falusi élet perifériákra szorult, múltat képviselő fi­guráiról. , Kenderesi Tibor előadása d fotókörök munkájáról. 7-én i Egész napos fotótúra Póri­ban, utána Latner Aladárné előadása a népi díszítő- művészet alkalmazásáról. 8- án: Egész napos fotótára Szakályban, este az alkotó­tábor értékelése. , Kölesd, művelődési ház: 12* én 20-kor Kék csillag bál. Tamási, ifjúsági klub: 9-ért Világmagazin filmvetítés, 12* én Világmagazin szabad fog* lalkozás. » ■ tr‘ . ■ rr •* ■ r? Művelődés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom