Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-01 / 152. szám
Gépírással kezdődött..* Laki Dezső, Kiváló népi ellenőr f Igen kellemes beszélgető- jpartner Laki Dezső, a Simon- tomyai Bőrgyár operatív műszaki csoportjának vezetője. Nem csupán modora miatt az, f hanem legalább annyira szembeszökően széles körű - olvasottsága miatt. Ez utóbbi értékes tulajdonsága összefügg azzal, hogy tíz esztendeje népi ellenőr. Ebből nem nehéz arra következtetni, hogy szívesen végez társadalmi munkát. A következtetést alátámasztja, hogy szakszervezeti aktivistaként is lelkesen dolgozik. Ezért a munkájáért nyolc évvel ezelőtt kapott ezüst fokozatú kitüntetést; népi ellenőri tevékenységéért pedig — amint annak idején jelentettük — ebben az esztendőben Kiváló népi ellenőr lett. tt. _ — A népi ellenőrzéssel akkor kerültem először közvetlen kapcsolatba, amikor Halász István, a simontomyai népi ellenőrzési csoport vezetője — bőrgyári művezető, jó barátom — megkért, hogy gépeljek néhány oldalt a NECS részére — emlékezett Laki Dezső. — Néhány hónappal később a járási NEB elnöke érdeklődött, volna-e kedvem bekapcsolódni a népi ellenőrzésbe. Persze, hogy volt; hiszen sokat olvastam, sokat tudtam az akkor már több mint fél évtizedes népi ellenőrzésről. Tetszett benne közérdekű volta; tetszett benne, hogy kollektív tevékenység. Változatlanul tetszik, hogy szűkebb hazám; Simontomya lakosságáért, ennek a szépen fejlődő településnek jelenéért, jövőjéért dolgozhatok. *— önt jóformán mindenki ismeri a községben. Milyen érzés beállítani valahová azzal, hogy „jöttünk vizsgál- ni"? ia Mit i — Csak először volt kissé kínos.- Amikor a Simovill- nál jártunk, a bizonylatolás rendje érdekelt bennünket. A : feltárt hibákat hamar kijavították, észrevételeinket megköszönték. Érthetően jó szemmel néztek reánk a boltosok is, hiszen tudták: a NECS javaslata hozzájárult ahhoz, hogy a kicsiny üzleteket is felszereljék hűtőgéppel... Megjegyzem, a boltoknak a népi ellenőrök nem csupán vevői, hanem azért is állandó .látogatói, mert segítenek a higiénián őrködni. S ha mór ott vannak, megnézik, nem billen-e véletlenül valahol a kuncsaft rovására a mérleg nyelve.,. Mondhatom, csak elvétve. Mindinkább csak elvétve. Lám, a2 efféle apróság is jele a hazánkban általánosan tapasztalható fejlődésnek. Talán nem szerénytelenség azt állítanom, hogy a népi ellenőr közelebbről látja ezt a fejlődést, mint az átlagember. Amikor a Bőr- és Szőrmeipari Vállalatnál jártunk, érdeklődésünk lényege éppen a fejlődés ütemére, a még gyorsabb fejlődés lehetőségeinek kutatására irányult. ■— A NECS mint testület, szintén fejlődött. ön. Laki elvtárs, a NECS titkáraként a legközelebbről észlelhette ezt, • — A helyi párt- és tanácsi vezetés növekvő bizalma kötelezett bennünket, az előrelépésre. A csoport létszámát gyarapítottuk, összetételét pedig a mai követelményekhez igazítottuk. Körülbelül erre az időre esik az a munka, amelyet a Vak Bottyán telep szennyvízelvezetésének megoldásáért végzett a NECS. A kivitelezés szépen halad; rajta Szabó Sándor tanácselnökünk szeme.» m ■ Miközben egy-egy népi ellenőrzési témáról diskurálunk. Laki Dezső minden mondatán érződik, hogy jól ismeri az adott területet. S kitudódik: azért ismeri, mert egyetlen feladat végrehajtásának megkezdése előtt sem rest ä szükséges szakirodalomból felkészülni. Ez a hasznos, önművelésre is kiváló módszer mindinkább terjed a NECS tagjainak körében. —* Milyen módszerrel dolgozik a simontomyai népi ellenőrzési csoport? — Munkánkhoz a párt politikája, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság irányítása az útmutató. Évente kétszer tartunk aktívaülést, amelyen községi szinten képviselteti magát a pártbizottság, a tanács; természetesen a Tamási Járási Népi Ellenőrzési Bizottság is. Mihelyt kész a közösen kialakított vizsgálati program, azonnal kijelöljük a témák felelőseit. így elegendő idő áll rendelkezésükre, hogy felkészüljenek. — Mit tervez a simontor- nyai NECS ez év hátralévő részére? — Főbb témáink: a lakás- rendelet végrehajtása, a költségvetési üzem és a sütőipari, vállalat munkájának elemzése. Az ÁFÉSZ tevékenységéből legközelebb a felvásárlás és a tápellátás alakulása érdekel bennünket. — Az ön személyéhez visz- szatérve: munka a bőrgyárban az operatív műszaki csoport élén, munka a népi ellenőrzésben, munka a szak- szervezeti bizottságban... És mi a pihenés. mi a kikapcsolódás? — Légióként az utazás. A közelgő júliusban az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda rendezésében hétnapos úton harmincöt fős bőrgyári kollektívával látogatunk a lengyel Magas Tátrába. — Köszönjük a beszélgetést. Mindannyioknak nagyon szép úti élményeket kívánunk. B. Z. Jegyzet A% ember eh megítéléséről Reggel bementem a munkahely helyettes vezetőjéhez, és segítségét kértem. Nevezetesen abban, hogy mint felelős, vezető beosztású és régi dolgozó segítsen egy számomra megfelelő riportalanyt találni. Becsületes, munkáját szerető, értő embert kerestem, aki szalmájának tudója, értője. A munkahelyi vezető rezignálton megjegyezte; az az igazság, hogy olyan dolgozót, aki az általam felsorolt követelményeknek megfelel —■, nem tud megnevezni. Meglep a dolog, mondom beszélgető partneremnek. S elmondom azt is, miért. Mindenekelőtt áz vetődik fel bennem, hogyan létezik olyan munkahely, ahol egyetlen, becsületes, jó dolgos embert sem lehet megnevezni? ö bölcsen hozzátette, hogy mindegyik dolgozójuknak úgymond van valami a füle mögött. Ejnye, ejnye, olyan emberek dolgoznak ennél a vállalatnál, akik néha megisznak egy féldecit, s egyiket munkaidő után kissé ittasan is látták. Bódító hársfavirág-illat fogadja azt, aki hajnalban végigmegy az őcsényi főutcán. A mi falunkról nem tudja mindenki, hogy immár a második helyen van. A gyakori árvizek miatt építették jelenlegi helyére a Sárközi göröndön, amelynek felső vége a régi szélmalom helyéig az egykori római sáncokig húzódik. Ez valahogyan kimaradt Féja Géza monográfiájából. Arról még kevesebben tudnak, hogy a kis- őcsényi dűlő házai valaha sövényfonással készültek. Az ár elvonulása után nem volt nehéz a fonást újra tapaszta - ni. Az őcsényiek sokáig any- nyira a saját közösségükbe zárkózva éltek, hogy még a szomszédos falvakból sem házasodtak. Létszámuk akkor gyarapodott meg hirtelen, amikor a kisőcsényiek elhatáTehát a dolgozók megítélésével van baj, s ez a vezető hibája. Túlzó és utópisztikus vágyakozás csak olyan embereket jónak, s ha kell megfelelő riportalanynak tartani, akik soha semmiféle kifogásolni valót sem tesznek, mindig olyanok, amilyeneknek lenniük kell, ahogy az a „nagy könyvben meg van írva." Tisztességes embert kerestem, s a vezető megítéléséből kitűnik, hogy ilyen nincs. Elképzelhető? Aligha hiszem el. Vagy ha igen, akkor valami baj van, s ez a valami ugyancsak összefüggésbe hozható a vezetőnk munkájával is. Ne is folytassuk tovább a sort. Mindezek után mit volt mit tennem, elköszöntem ettől a furcsa vezetőtől, szokatlan munkahelytől. Molnárokról akart írni e sorok írója, de az sz.-i malomban szerzett információkból csak erre a jegyzetre futotta. VARGA JÓZSEF, j rozták, hogy beköltöznek a gö^ röndre. Beszélik, hogy a kisőcsényiek még templomukat is magukkal hozták, mégpedig úgy, hogy kézről kézre adták a sok téglát, amit aztán beépítettek az új templomba. A sárközi göröndön három község — öcsény, Decs, Sárpilis — foglal helyet. Egykor oda tartozott még az a török erőd,' amelyet a Báta vize fogott körül. Innen indult ki az ördög- vettetés, amely a sióagárdi Leányvárba vezetett. A Leányvár a legkevésbé a bor barátai előtt ismeretlen ... Prés- I házainak borából szokott jutni azoknak is, akik az ágosto- ni halastónál dolgoztak. Szívesen emlékszem vissza azokra az időkre, amikor ott voltam tógazdasági halászmester. Miszlai József, nyugdíjas ' 5-! öcsény $ X. ODOT, Miskolc ■r Jól szerepeltek a megyénkben diákok Mint arról már beszámoltunk, olvasóinknak, június 22—29. között a Miskolc melletti Csanyik- völgyben rendezték meg az országjáró diákok tizedik — jubileumi — találkozóját. Az országos seregszemlén negyvenöt megyénkben fiatal is részt vett: azok, okik a megyei versenyben megfelelő helyezést értek el. A találkozó egyhetes programjában négy pontszerzőverseny (tájékozódási futás, környezetismereti verseny, honvédelmi rajverseny, a természetjárók akadályversenye), valamint sportversenyek, nagygyűlés, négyórás társadalmi mun*l<a Miskolcért és kirándulás szerepelt A Tolna megyei fiatalok a Miskolc járási KISZ-bizottsóg vendégei voltak és megismerkedtek a környék ipari létesítményeivel is. '■ A pontszerzőversenyek eredményét szombaton este hirdették ki a diósgyőri várban. A tizenkilenc megye és Budapest — ösz- szesen húsz — csapata között a tolnaiak az előkelő hatodik helyet szerezték meg. (Ezzel együtt — a dicsőségen kívül — háromszemélyes prágai utat, kempingsátrat, gumimatracot is nyertek. (A tájékozódási futóversenyben a mintegy nyolcszáz induló lány között Sípos Zsuzsa a dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium tanulója harmadik lett. Szeretek egyedül lenni ? A gyerek elutazott, a feleségem hosszú napos, én szabad szombatos vagyok. Végre egy nap, ami teljesen csak az enyém. Háztartási kötelezettségem édeskevés. Néhány mosatlan edény, rendcsinálás a fiam szobájában, aztán élvezhetem a magányt. A csengőt sietve kikapcsolom, a kulcsot kihúzom a zárból, hozzám ne jöjjön senki. Hívatlan vendég soha, meghívót pedig senkinek nem küldtem. Most szépen, tervszerűen nekilátok és élvezem a magányt, amihez mindenkinek joga van. Nekem különösen, mert szeretek egyedül lenni, — * t A mosogatás persze nem valami gyönyörűség. Egy hete szünetei a melegvíz-szolgáltatás, vizet melegíteni nincs kedvem, a szintétikus mosogatószerekről azonban rövidesen kiderül, hogy hideg vízben alig érnek többet, mint ördögnek a szenteltvíz. Hab helyett csak valami szürkés színű békalencse képződik. Sikálom azt az átkozott négy tányért, a végén már körömmel is vakarom róluk a rászáradt mustárt, de nem akar lejönni az istennek se. Tö- rülgetés után a tapintásuk egy kicsit ragacsos. Sebaj, majd ezekből használok újra, ha kell. Végtére is ki szabja meg nekem, hogy miből egyek? Nekem, aki végre most a magam ura vagyok és különben is, szeretek egyedül lenni, A fiam egy aranyos gyerek, de hogy ez a büdös kölyök milyen rendetlenséget tud maga után hagyni, az elképesztő. Az ágy alatt féltucat dominót találok, a könyvszekrény mögött a számológép önállósult golyóit, az íróasztal lábánál pedig magát őfelségét, II. Erzsébet angol királynőt, rögtön három példányban: — 2 1/2 pennys bélyegeken. Megkeresem a bélyegalbumot, kiesik belőle két nagy alakú boríték. Az egyikből a világ legalább 50 államának 150 bélyege száll szanaszét, a másikból íéltucat ceruza faragásából visszamaradt forgács és grafitpor, aminek persze semmi köze a filatéliá- hoz. Térdre ereszkedem (érdekes, 20— 25 éve ez is kisebb fáradtságomba került!), kiválogatom a bélyegeket a forgács közül, és ha már válogatom, rögtön országonként csoportosítom is. Hol a pokolban lehetnek a Tonga- szigetek? A Tonga-szigetek sarka szerencsére szakadt, a hamutartóba velük. A hamutartó kiborul, de ezen nevetni kell, rajtam nem fog ki, mert úgyis hozom a porszívót. Háromnegyed 11 mire végzek a porszívózással, megmosakszom (azok az ütődött spártaiak vajon csakugyan éltek-haltak a hideg vízért?) és ledőlök a díványra. Veszem az újságot, elkezdem olvasni és úgy istenigazából szeretnék egyedül lenni, .—nt».-., űr ' “ --WZ * Fél kettőkor a gyomrom ébreszt fel és jelzi, hogy főzni kell. Szerencsére a levesporokat magányosoknak találták fel. Bezúdítom a MAGGI-májgom- bóc pirulákat rizzsel együtt a vízbe, és persze elfelejtem, hogy most nem forró víz folyik a csapból, a hideg pedig nemcsak a szintétikus mosószereknek, hanem a levesporoknak se kell. Van időm, ezért is szeretek egyedül lenni, hadd melegedjen! Közben szalonnát, hagymát szeletelek és kikeverem a tojást a rántottéhoz. A MAGGI-nak a főzőlapon sistergő sárga habja jelzi, hogy felforrt. A konyharuha szerencsére kéznél van, lekapom, kavargatom, visszateszem, megint kavargatom; Fogyasztásnál kidé-' rül, hogy felforrt ugyan, de a máj- galuska koncentrátumok nem. Azok kicsinyek maradtak és kemények, akár a granulált műtrágya. A rántotta viszont osztályon felüli, ez jó érzést ad és öntudatot. Férfiembernek a főzésben se kell a nőkre hagyatkozni, éljen a férfinép emancipációja! Az ilyen jó érzések kedvéért is szeretek egye- dül lenni. ^ S •«*****, ,*l Persze arra gondolni kellett volna,1 hogy a jóllakottság nekem az agyamra megy és sajnos teli hassal nem tudok dolgozni. Eredeti elképzelésem az volt — hiszen ezért is szeretek egyedül lenni —, hogy ma kihasználom az alkalmat és papírra vetek valamit, ami már régóta a fejemben motoszkál. Nem megy. Ülök a fehér papír előtt és azon gondolkodom, hogy eny- nyi papírra mennyi remekművet lehetne írni. Nincs bosszantóbb a papírnál, ami sehogy nem akar remekművektől megtermékenyülni. Kinézek inkább az ablakon, odakinn jó az idő és végtére az ablak azért is van, hogy kibámészkodjanak rajta. Odaát, a szomszéd ház harmadik emeletének erkélyén egy fiatal nő támaszkodik, és mint majdnem mindig, szintén az utcát nézi. Jó lenne megkérdezni tőle, hogy vajon ő is szeret-e egyedül lenni. Nem kell rosszra gondolni, csak elvben kéne megkérdezni, végtére jól tudom, hogy társaságban, vagy éppen kettesben is mennyire lehet egyedül az ember. Szerencsére itt a tv. Végignézek egy olyan andalítóan ostoba filmet, hogy még kritikát sincs kedvem írni róla. Vacsorához harapok valamit, megmosakszom, ágyazok. Lefekvés előtt bekapcsolom a csengőt, várom, hogy a feleségem haza jöjjön, és míg el nem nyom az álom, azon töprengek, hogy miért is szeretek én egyedül lenni? ' ORDAS IVAtf j Sárközi emlékek
