Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-05 / 156. szám

(Folytatás a 2. oldalról). dósunkét a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országok­kal. A magunk részéről is min­dent meg kívánunk tenni a KGST-országok gazdasági együttműködésének tovább­fejlesztéséért, az integráció komplex programjának meg­valósításáért, a Budapesten tartott XXIX. tanácsülés kö­zelmúltban elfogadott határo­zatainak végrehajtásáért. Bő­víteni fogjuk kapcsolatainkat a féjlődő országokkal, és a köl­csönös előnyök alapján együtt­működésre törekszünk a tőkés- országokkal is. A kormány számít arra, hogy munkájához, törekvései­hez megkapja az önök támo­gatását. Igényeljük tanácsai­kat, a jobb, az eredményesebb munkára serkentő bírálatai­kat. A kormány arra készül, hogy az országgyűlés követ­kező ülésszakán megvitatás és jóváhagyás céljából önök elé terjeszti terveit és a hosszabb' időszakra szóló munkaprog­ramját. Még egyszer megköszönve a bizalmat, minden képviselő- társamnak sok sikert, erőt, egészséget kívánok közéleti munkájához — mondta a kép­viselők nagy tapsa közben Lá­zár György. A Minisztertanács elnöke után Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke mondott zár­szót. Megköszönte a kórmány elnökének szavait és az or­szággyűlés nevében üdvözölte a megválasztott és hivatalba lépő kormányt, valamint — ugyancsak megválasztásuk al­kalmával — üdvözölte a Leg­felsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Az országgyűlés elnöke vé­gül sok sikert, jó egészséget kívánt a képviselőknek és az ország egész népének, az or­szágépítő feladatok eredmé­nyes megvalósításához, s az ülést bezárta. Havasi Ferenc életrajza ' Havasi Ferenc 1929-ben szüle­tett Piszkén. Munkáscsaládból származik. Édesapja a Lábatlani Cementgyár munkása volt. Fia­talon, 14 éves korában ő is itt kezdett dolgozni. Két évig segéd­munkás volt a cementgyárban, majd 1945-től az építőiparban kőművestanulóként, illetve segéd­ként dolgozott. . A felszabadulást követően, 1945 májusától részt vett az if­júsági mozgalomban. Vezetőségi tagja lett a községi MADISZ-, majd a SZIT-szervezetnek. 1947 ója tagja az Építők Szakszerve­zetének. 1949 óta függetlenített párt­munkásként tevékenykedett. Elő­ször a Lábatlani Cementgyár párttitkára,, majd a Tatabányai Cement- és Mészművek pártbi­zottságának titkára, ezt követően ct. .tatabányai városi pártbizott­ság osztályvezetője volt 1952­ben a Komárom megyei pártbi­zottság agitációs és propaganda­osztályának vezetője lett, 1954- ben a megyei pártbizottság má- sodlitkárává választották, 1966- tól a Komárom megyei párt- bizottság első titkára. 1966-ban az MSZMP IX. kongresszusa a Központi Bizottság tagjává vá­lasztotta. E tisztségben a X. és a XI. pártkongresszus szintén megerősítette. A pártnak 1948 óta tagja. El­végezte a Szovjetunió Kommu­nista Pártja hároméves párt- fgiskoláját. • < Három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. Tulajdonosa a Ma­gyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatának, a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékéremnek és a Felszabadulási Jubileumi Emlék­éremnek. Nemeslaki Tivadar életrajza 1923-ban Tatabányán szüle­tett, munkásszülők gyermekeként. Iskoláinak elvégzése után 1939- től 1945-ig előbb Tatabányán, majd az almásfüzitői olajfinomí­tóban dolgozott szerelőként. A felszabadulás után Almásfüzitőn először szakszervezeti főbizalmi­vá, majd üzemi bizottsági elnök­ké, később a Szakszervezetek Ko­márom megyei Tanácsának tit­kárává választották. Itt dolgozott 1949-ig. 1950-ben a párt központi ap­parátusában a szakszervezeti al­osztályt vezette. 1956 után a bányászat területén végzett párt­munkát. 1958-ban a Komárom menyei pártbizottság titkárává, 1959-ben pedig első titkárává választották. 1966-ban a Vasas Szakszervezet főtitkára lett. 1970- től a SZOT titkára, 1973-tól a SZOT főtitkárhelyettese volt. 1964-ben elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szervezett kétéves üzemgazdasági tanfolyam ipari tagozatát. 1945 óta tagja a pártnak, 1943 óta a Vasas Szakszervezet­nek. A párt Vili. kongresszusa beválasztotta az MSZMP Közpon­ti Bizottságába, amelynek azóta is tagja. 1962 óta országgyűlési képviselő. Három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany fo­kozatával. 1957-ben megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért Em­lékérmet, 1970-ben a Felszabadu­lási Jubileumi Emlékérmet Dr. Romany Pál életrajza 1929-ben Szcjolban született. Apja vasúti munkás volt. Közép­iskoláit Szolnokon végezte. A Gödöllői Agrártudományi Egyete­men 1952-ben szerzett agrármér­nöki diplomát, 1970-ben a mező- gazdasági tudományok kandidá­tusa lett 1952-től az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumában, il­letve a Földművelésügyi Minisz­tériumban dolgozott különböző beosztásokban. 1954-ben a Ke­selyűhalomi Állami Gazdaság igazgatója lett. 1956-tól a Pest. Nógrád megyei Állami Gazdasá­gok Igazgatóságának helyettes vezetője, majd 1958-tól a Borsod- Heves megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője és a Borsod megyei pártbizottság tag­ja volt. 1960 és 1970 között az MSZMP Központi Bizottságában a gazdaságpolitikai osztályon po­litikai munkatársként, majd osz­tályvezető-helyettesként dolgo­zott. 1970-ben a Bács-Kiskun me­gyei pártbizottság első titkárává, s még ebben az évben a Köz­ponti Bizottság tagjává válasz­tották. 1973 óta az MSZMP KB területi gazdaságfejlesztési osz­tályának vezetője volt. 1950-től a párt tagja. Több tudományos publikációja és könyve jelent meg. Munkájáért két alkalommal a Munka Érdemrend arany fokoza­tával tüntették ki. Dr. Simon Pál életrajza Dr. Simon Pál 1929-ben szüle­tett Miskolcon. Édesapja a Lenin Kohászati Művek nyugdíjas mun­kása. Középiskoláit Miskolcon végezte, majd a Budapesti Mű­szaki Egyetem vegyészmérnöki karán 1952-ben szerzett vegyész­mérnöki diplomát. 1952-től 1955- ig hadmérnökként dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban. 1955 és 1959 között a moszkvai könnyűkémiai technológiai inté­zetben aspiráns és 1959-ben el­nyerte a kémiai tudományok kandidátusa címet. 1959-ben a Magyar Ásvány­olaj- és Földgázkísérleti Intézet tudományos munkatársa lett, s még ugyanebben az évben kine­vezték az intézet igazgatóhelyet­tesének. Ebben a tisztében dol­gozott 1962-ig. 1973-ig a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója, majd az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója. 1974-ben nehézipari miniszter- helyettessé nevezték ki. Több mint tíz éve a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságának tagja. 1947 óta párttag. 1975 márciu­sában a budapesti pártbizottság tagjává választották. Mintegy húsz tudományos pub­likációja jelent meg, többségük magyar és szovjet tudományos folyóiratokban. A Veszprémi Vegyipari Egyetem ásványolaj- és széntechnológiai tanszékének címzetes egyetemi docense. 1967-ben és 1973-ban a Mun­ka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Dr. Sxijártó Károly életrajza 1927. január 26-án született Székesfehérvárott. Munkáscsalád­ból származik, édesapja a MÁV- nál volt géplakatos. A felszabadulás utón beirat­kozott a Budapesti Tudomány- egyetem jog- és államtudományi karára, ahol 1950-ben szerzett diplomát. Tpbb mint huszonöt éve igaz­ságügyi területen dolgozik, kü­lönböző beosztásokban. 1965-től 1971-ig a budapesti katonai bí­róság elnöke volt. 1971 áprilisá­ban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé választotta. 1945 óta párttag. Elvégezte az MSZMP Központi Bizottságának pártfőiskoláját. Az igazságügyi szerveknél vég­zett eredményes munkája elis­meréseként több kormánykitün­tetésben részesült, 1957-ben a Munkás-Paraszt Hatalomért Em­lékéremmel, 1970-ben a Felsza­badulási Jubileumi Emlékérem­mel, 1974-ben a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki. Aratják a búzát Az elmúlt hetek esőzései ne­héz helyzetet teremtettek a földeken. Megdőlt a kalászosok szára, a gabonaföldek egy ré­szét felverte a gyom. S a kö­vetkező hetekre sem garantál­ja senki a jó időt. A feladat tehát: minél hamarabb biztos helyre juttatni a kicsépelt ma­got, az ország holnapi kenye­rét. A Szekszárdi Állami Gazda­ság kajmádi kerületében „ka­sza alá érett” a búza, s tegnap a kombájnok megkezdték a betakarítást. Vágják a rendet a gépek a megye más területén is. Mindenütt sietni kell! Mikor ezt újra és újra hangsúlyoz­zuk, tolmácsoljuk a Tolna me­gyei mezőgazdasági munká­kat koordináló operatív bizott­ság felhívását is. A földeken most ki kell használni min­den órát, minden percet, ami­kor a száraz idő lehetővé teszi az aratást. A meteorológiai intézet elő­rejelzése szerint a hétvégén, vasárnap nem lesz eső. A fel­adat tehát: megszervezni a vasárnapi műszakokat, nehogy az egynapos pihenés miatt sok száz mázsa gabona legyen ké­sőbb a veszteség. Azokban a termelőszövetke­zetekben, ahol a gépek kapaci­tása nem teszi lehetővé, hogy 15—18 nap alatt végezzenek a kalászosok betakarításával, meg kell erősíteni a géppar­kot. Az AGROKER raktárai­ban még vevőre vár közel 30 kombájn, a Magyar Nemzeti Bank pedig kedvezményes, közép lejáratú hitellel segíti a mezőgazdasági üzemek gépvá­sárlását. — szí — fl munkaverseny hírei Tovább folytatódik a kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny a vasútnál. A dolgozók az év elején jelentős felajánlásokat tettek, s a kö­vetkező hónapokban megfeszí­tett erővel dolgoztak, hogy ezeket az ígéreteket betartva csökkentsék azokat a gondo­kat, amiket a szállított áruk mennyiségének állandó növe­kedése okoz a népgazdaság­nak, s elsősorban a szállítást lebonyolító MÁV-nak. A szek­szárdi vasútállomás dolgozói ígéretüknek megfelelően telje­sítették az élüzem szintet, sőt, az elmúlt hónapok során an­nál többet is. A vállalt 90 százalék helyett 91 százalékra teljesítették a kocsitartózko­dást, s emellett a kocsikihasz­nálást az ígért 101 százalék he­lyett 103,1 százalékra teljesí­tették. Ezzel nagymértékben gyorsították az áruk és nyers­anyagok szállításának ütemét, s így lehetőséget biztosítottak, hogy a MÁV Pécsi Igazgatósá­ga az elmúlt évi rekordered­ményeket ebben az esztendő­ben is túlszárnyalja. * A dombóvári vasúti csomó­pont dolgozói is példásan helytálltak a kongresszusi munkaversenyben. Kivették a részüket a társadalmi munká­ból. A vontatási főnökség 47 szocialista brigádja 800 fa­csemetét ültetett el a munka­helyük környékén. Kiemelkedő munkát végeztek a Petőfi Sán­dor szocialista brigád tagjai, akik szabad idejükben több mint 200 kis fát ültettek. A Tolna megyei AGROKER Vállalat dolgozóinak 86 száza­léka brigádokban dolgozik. A hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és a MSZMP XL kongresszusa tiszteletére meg­hirdetett munkaverseny máso­dik fordulójában vállalták, hogy az éves. forgalmi tervet 4 százalékkal túlteljesítik. A szervezés javításával, a vevők­kel, s a gyártó cégekkel kiala­kított jobb kapcsolattal, az információszolgáltatás bővíté­sével elérték, hogy június 20-ig 17 százalékkal nagyobb for­galmat bonyolítottak le, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. A szocialista brigádok vál­lalták a szekszárdi Petőfi ut­cai bölcsőde udvarának és környékének rendezését. Ed­dig több mint 400 óra társa­dalmi munkában betont, tégla- törmeléket távolítottak el, egyengették a talajt, s fákat ültettek. • A szekszárdi tejüzem dolgo­zói munkaverseny-vállalásaik között ígéretet tettek a taka­rékosság fokozására. A közel­múltban a Babits Mihály ezüst­érmes szocialista brigád egy ötletes kezdeményezéssel segí­tette , elő a takarékossági vál­lalások teljesítését. Azokat a dobozokat, amelyekben a cso­magoláshoz szükséges fólia ér­kezik, újra felhasználják, ab­ban küldik a fővárosba a va­jat. Ennek eredményeként he­tenként 2600 forint értékű do­boz felhasználását tették fe­leslegessé. Nemzetközi szövetkezeti nap Hagyomány már, hogy jú­lius első vasárnapján világ­szerte megünneplik a nemzet­közi szövetkezeti napot. Az idei évben immár 53. alkalom­mal, erőteljes hangot adva a szövetkezeti mozgalom által képviselt haladó gazdasági és társadalmi törekvéseknek. A különböző földrészeken sok­millió szövetkező ünnepel, ve­lük együtt a magyar szövet­kezeti mozgalom tagjai is. Amikor 130 évvel ezelőtt az angol munkások csekély pén­zükkel, tudásuk, erejük erősí­tésével létrehozták az első szövetkezeteket, a tőkések el­len tömörültek. Példájuk nyo­mán a szövetkezés eszméje az egész világon gyorsan el­terjedt A mi szövetkezeti mozgal­munk a szocialista társada­lomban különösen kedvező körülmények között fejlődhet és szorosan kapcsolódhat an­nak célkitűzéseihez. Ezért ma hazánkban a megemlékezés­sel a figyelmet a szocialista építőmunka nagy terveinek megvalósítására, a XI. párt- kongresszus határozatainak végrehajtására irányítjuk. A több mint 3,5 millió ta- -got számláló magyar szövet­kezeti mozgalom az 53. nem­zetközi szövetkezeti napot fi­gyelemre méltó eszmei, gaz­dasági és szervezeti fejlődés jegyében köszönti. A szövet­kezetek változatos formái át­szövik egész gazdasági éle­tünket „*■<-. ... A Magyar Szocialista Mun­káspárt XL kongresszusán jó­váhagyott, a szocializmus épí­tését magasabb színvonalon biztosító politikával teljes összhangban állnak a ma­gyar szövetkezeti mozgalom aiapelvei és célkitűzései. Je­lentős fejlődésnek lehetünk tanúi a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövet­kezetek valamennyi típusá­ban. A magyar szövetkezeteknek jó hírük van az egész vilá­gon. Társadalmunkban a szövet­kezetek gazdasági, politikai és társadalmi téren egyaránt fontos szerepet töltenek be. Ezért továbbra is célszerű és szükséges a szövetkezetek szerepének növelése, működé­si körüknek további bővítése. A szocialista állam támo­gatja a szövetkezetek széles körű tevékenységét, nagy gon­dot fordít a három szövetke­zeti ágazat továbbfejlődésé­re. A magyar szövetkezeti moz­galom megbecsült résztvevője a nemzetközi szövetkezeti mozgalomnak. Mindhárom or­szágos tanács, valamint az OSZT is tagja és cselekvő résztvevője a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének. Az 53. szövetkezeti nap al­kalmával is kifejezzük együtt­érzésünket azokkal a törek­vésekkel, amelyeket a szocia­lista országok folytatnak a világbéke megteremtéséért, az európai biztonság és együtt­működés céljainak megvaló­sításáért, a társadalmi hala­dásért. Dolgozzunk minden­nap úgy, hogy a népeknek, a világ összes szövetkezeteinek ez a törekvése valóra váljék. Dr. Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke % Em2Z 1975. július 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom