Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-04 / 155. szám

Könnyen, gyorsan ? Nyelvi tábor Domboriban Tanuljon könnyen, gyorsan — mondjuk — oroszul! Ahány nyelvet tud, annyi embert ér. íme kettő a nyelvtanulásra bíztató közhelyek közül. Köz­helyek, és ugyanakkor hami­sak. Mert aki próbálta, tudja, hogy egy (vagy több) idegen nyelvet sem könnyen, sem gyorsan nem lehet megtanul­ni. Csak sok szorgalommal, kitartással és rengeteg idő ráfordításával. Ezek a legfon­tosabb „kellékek”, nem pedig az annyit emlegetett „érzék”. Az mindenesetre valószínűnek látszik, hogy minél fiatalabb korban kezd el valaki idegen nyefvet tanulni, annál köny- nyebben el is sajátítja. Éppen ezért kezdik bevezetni már az általános iskola alsó tago­zatában a nyelvtanítást. Ez­zel kapcsolatban megyénkben is vannak kedvező tapasztala­tok, például Pakson. Sajnos az iskolai nyelvtanításról nem mondhatjuk el, hogy tökéle­tes. Ezt a megállapításunkat nem tudományos felmérésre alapozzuk, csupán arra a gyakorlati tényre, hogy azok­nak a fiataloknak nagy ré­sze, akik az általános iskolá­ban négy évig, a középiskolá­ban ugyanennyi ideig összesen tehát nyolc esztendőn keresz­tül tanulták például az orosz nyelvet, ha szükség lenne rá, meg sem mernek szólalni. Nem sokkal jobb a helyzet a főiskolát, egyetemet végzettek­nél sem. Hogy ennek mi az oka,' a felelős”, azt nem mi vagyunk hivatottak eldönteni, egyébként valószínűleg ez a felelősség megoszlik a taná­rok, a módszerek, meg a diá­kok között. Mert nyilvánvaló, hogy e „hármason” múlik el­sősorban az eredmény, avagy az eredménytelenség, no és még néhány körülményen, 'i. Hetedszer a KlSZ-tábarban F Hét esztendővel ezelőtt har­minchárom megyénkbeli gye­rek volt a lakója az első orosz nyelvi tábornak, ame­lyet már akkor is a dombori KISZ-vezetőképző táborban szerveztek meg. Azóta hét al­kalommal került sor tábor- nyitásra, legutóbb június 22- én. A lehető legideálisabb kö­rülmények között működő tá­bor vezetője idén is Vajnai János, a paksi gimnázium ta­nára, megyei orosz nyelvi szakfelügyelő. Annak idején ő volt az ilyen jellegű táboro- Eás elindítója, szervezője. ■ Az orosz nyelv oktatásá­nak e sajátos formájáról, a célokról, eredményekről, ta­pasztalatokról tehát Vajnai (Jánost kérdeztük. “ — Célunk az' általános is­kola 1—8. és a középiskola 2—3 _ osztályos« tanulóinak nyelvi tudását tökéletesíteni. Elsősorban a beszélt nyelvvel kapcsolatos ismeretek bővíté­sére törekszünk. Természete­sen vannak nevelési. céljaink is. Az a tény, hogy a tábor­ban a harminchárom általános iskolás és ötven középiskolás mellett húsz tambovi pionír és kilenc másik szovjet ta­nuló van (szovjet tisztek gye­rekei), nagyszerű lehetőséget biztosított az internacionalista nevelésre. Csak oroszul" . ­‘Miközben a tanárok — akik közül egyébként négy orosz anyanyelvű — lassacskán gyülekeznek a délutáni meg­beszélésre, Vajnai Jánostól megtudjuk, hogy a tábor ma­gyar lakóinak kiválogatása több szempont szerint törté­nik. Elsősorban a fizikai dol­gozók gyerekeit, r- "a­kos pedagógus r" íókat, az orosz > „ Az esti karneválon előadandó műsorukat próbálják az egyik csoport középiskolás tagjai. , Fotó: K. Z. mányi versenyek helyezettjeit hívják meg a táborba. Itt az­tán kialakítják a kis közös­ségeket, amelyek élén minden esetben szovjet „sztaroszta”, vezető áll. A vegyes csopor­tok, meg sok más körülmény lehetővé teszi, hogy egy-egy nyáron mintegy nyolcvan Tol­na megyei tanuló ismerked­jen a beszélt nyelvvel, a gyakorlatban alkalmazza azt a tudást, amit az órákon, a szakkörökben már megszer­zett. , Előkészítés a felvételire tó-' ve­tör­Já­Mielőtt körülnézünk a borban, hogy szemügyre gyük az esti karneválra ténő készülődést, Vajnai nőstől az eredmények felől érdeklődünk. — Hirtelen nem tudnék olyan gyereket mondani, aki lakója volt a tábornak és nem vették volna fel orosz szakra, ha jelentkezett. Van­nak köztük külföldre került ösztöndíjasok is. Egyébként a tábornak — a középiskolások vonatkozásában ilyen, felvé­telre előkészítő jellege is van. Mi az orosz nyelv ese­tében így oldjuk meg az előkészítést, ide csoportosítjuk az anyagi eszközöket — és tegyük hozzá, a megyei KISZ és a TIT számunkra fontos támogatását is. — Végül még egy kérdés: hogy bírják az orosznyelvűsé­get, az állandó orosz beszé­det a gyerekek, különösen az általános iskolások? — Csak az első napon sírta el magát az egyik, de a több éves tapasztalat azt mutatja, hogy négy-öt nap alatt telje­sen megszokják. Szépen dol­goznak, igyekeznek, meg le­hetünk velük elégedve. A gyerekek pedig — akik­kel elégedettek a táborban dolgozó pedagógusok, fittyet hányva a borongós időre, vi­dáman gyakorolták az este bemutatandó műsorszámokat, díszítették a nagytermet, ír­ták a csoportnaplóba a nap krónikáját — oroszul. — gy. — Már az őszre készülnél’t kedési rend tudnivalóival A megyében előreláthatólag Itt ezren vesznek részt a tavfo­lyamon. A Szakszervezetek megyei Tanácsa és a TIT tárgyaláso- kát folytat a paksi atomerő- - műnél dolgozók és a munkás- Ll szálláson élők részére indí­tandó előadás-sorozatokról it A TIT megyei szervezete a nyár folyamán az újonnan alakult és a már meglévő szervezeteinek munkájában is segítséget nyújt az 1975. évi őszi programjának összeállí­tásában. .jvív Ebben az évben indul kü­lönben a mezőgazdaságban dolgozók részére az az új ti- f, pusú munkásakadémia, ami- ' nek célja a betanított és szakmunkások általános és ‘ szakmai továbbképzése. A TIT és a Lengyelt Mezöfíaz- » dasági Szakmunkásképző Inté- S zet megbeszélései ennek ér- Jf dekében jelenleg is tartanakd * Az ősz folyamán lényeges változás áll be a TIT munká­jában. Ahol lehetőség adódiki ott bevezetik a komplex te— -, matikát az előadók felkészítő- % sében, hogy azok a tudományi az élet, a társadalom egysé- 4 gében közelítsék meg azokat j a kérdéseket, amelyekkel egy—' egy előadás-sorozaton belül majd foglalkoznak. Tanácsadás Másfél hónappal ezelőtt ha­tározták el a Szekszárd-Sár- köz és Vidéke ÁFÉSZ veze­tői, hogy a piac területén lé­vő kertészeti ABC-áruházban megszervezik a növényvédelmi szaktanácsadást. Kozma Erzsébet, kertész- és növényvédelmi szakmérnök a különféle vegyszerek, ható­anyagok felhasználásában igyekszik segítségére lenni a tanácsot kérőknek. ’ ‘ — A hét elején kikeveríem a 600 négyszögöl szőlőre vatö permetlevet. Az eső elmosta a permetezést. Nem veszítenek hatóerejükből a bekevert vegyszerek? .,«* *■ r— — Ne tessék aggódni. * Ä j hét folyamán még nyugodtan» % felhasználhatja a permetlevet.y? — Ne erősítsem újabb vegyit szerekkel ? — aggodalmaskor dik a férfi. ___... — Ne. Felesleges költség' Ilyen és hasonló kérdések-.í kel keresik fel a no vény vé-.,,7 delmi tanácsadót. De elő- > fordul, hogy a * szőlőskertbenj gyümölcsösben jelentkező be­tegségek konkrét bizonyítékait } is hozzák. Szőlőlevelet, szőlő­fürtöt, őszibarackot. -1^. r — Előnyös helyzetben va­gyunk — mondja a szakmér­nök —, ugyanis ha olyan be­tegséget veszünk észre, amely­nek itt nem tudjuk okát ad­ni, a beteg gyümölcsöt be­visszük a növényvédő állomás laboratóriumába, s a követke­ző tanácsadási napra pontos választ adunk a segítséget ké­¥ Ä munka során felmerülnek a különféle ellátási problé­mák is. Köztudott, hogy az elmúlt napok, hetek időjárása ugyancsak kedvezett a pero- noszpóra, szürkerothadás megjelenésének. Sajnos, az üzletben jelenleg éppen a legszükségesebb növényvédői szereket kénytelenek nélkülöz­ni, vagy ha van is belőlük,' akkor a legkisebb mennyiség­r — Tud-e valami kedvező ígéretet tenni a szekszárdi kiskerttulajdonosoknak? — kérdezzük az áruház vezető­1 — Igen. Az AGROKER-től a napokban kaptam ígéretet, hogy a közeljövőben nagyobb mennyiségű Thiovitot szállíta­nak. Ez nagyon fontos, hiszen a szőlősgazdák elsősorban ezt keresik a lisztharmat ellen. . . , v. **■—­— Van érdeklődés? — Kezdetben több volt. Persze, lehet, hogy a csök­kenésben közrejátszik az is, hogy a nyári növényvédelmi munkák vége felé járunk. Két perce beszélgetünk, s máris meg kell állnunk. Ma­gas, szemüveges férfi lép hoz­zánk. Tanácsot kér. i Kielégítő ruházati ellátás Hazai és külföldi kooperációk a választék bővítésére szintetikus keverékű anginok gyártását. A hiányzó pamut­kötöttáru mennyiséget szocia­lista országokból szerezte be a kereskedelem. Továbbra is gondot okoz azonban a divat­cikké vált pólóingeket kereső vásárlók jórészének kielégíté­* j| Pamut-; Jersey-; kötött­méteráruból, selyemtípusú sző. vetekből is nőtt a forgalom, s a keresletet bőséges szín- és mintaválasztékkal elégítették ki. Főként a farmerjellegű anyagokat; kék festő kartono­kat kereste sok vásárló a bol­tokban. és nem hiába, mert már a múlt évben is számos gyár kezdett hozzá új termék­ként ezeknek a kapós cikkek­nek a gyártásához. . ^ K felső kötöttáruk, divat­cikkek közül a bükié és az ak- ril alapanyagú termékekből jó volt az ellátás, azonban még késve jutnak el az üzletekbe az úttörőingek, Az év első felében ugyan­csak a vártnál nagyobb mér­tékben növekedett a cipők for­galma. Éppen ezért több gyár­ban, szövetkezetben módosí­tották, előbbre Hozták a szállí­tási határidőket. így vált lehe­tővé, hogy a szerződésben rög­zített tételeken felül 300—400 ezer párral több lábbelit érté­kesíthettek. Hogy a keresett modellekből minél többet jut tathassanak a boltokba, a vál lalatok egymás közötti tér mék-átcsoportosításokat i végrehajtottak. Az Alföldi Ci pőgyár például flexi helyet ragasztott - talpú divatcipőke állít elő, mert ez a fajta láb beli most nagyon keresett a: üzletekben. Az év első felébei egyébként összességében töbl mint 12 millió pár cipőt hoz tak forgalomba. A vártnál ma gasabb forgalom ellenére i néhány termékcsoportban, — például a nyári divatcipőkből a kismamacipőkből — a tava lyinál jobb választékot tudta! biztosítani. Egyes időszakos hiányok mi att a minisztériumban mos megvizsgálják, vajcjn elégg érdekeltek-e termelők, •• amennyiben szükséges, gon doskodnak arról, hogy a hely zet előnyösen változzék. (MTI r m ~vj— 9 f T 1915. július 4, ) A nyár uborkaszezonnak tű­nik a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat megyei szer­vezetének életében. Egyes he­lyeken befejeződtek, egy-két helyen viszont még tartanak az általuk rendezett tanfolya­mok vizsgái. A megyében nincs a TIT-nek nyári sza­badegyeteme, így a szabad idő hasznos eltöltésének ezt a formáját nem tudják bizto­sítani. A nyár a TIT-nél így az elkövetkező miínka szervezé­sének az időszaka. Már az év elején megkezdődtek a tár­gyalások a KRESZ-tanfolyam , szervezésére, aminek „gazdá­ja” a TIT megyei szervezetén i kívül a Közlekedésbiztonsági ' Tanács. Az első jelentkezések, mintegy 120 vállalattól, intéz­ménytől, már beérkeztek. Az oktatók első előkészítése is megtörtént már, a tanfolyam kezdése előtt pedig még kap­nak egynapos képzést azok, akik majd a január elsejé­vel életbe lépő új KRESZ-t oktatják. A tanfolyamon nemcsak az autóval, hanem az egyéb járművel közlekedők is részt vesznek. Azok a hall­gatók, akik vizsgázni akarnak, 16 órás foglalkozáson sajátít­ják el az anyagot, a vizsgázni nem szándékozók pedig há- , romszor kétórás előadáson is- i merkednek meg az új közle- ■ ~ T . ' V.ßK Ä növekvő ruKázati keres- ~ lettel a főbb cikkcsoportban az iparnak sikerült lépést tar­tania az év első felében. Noha a forgalom a vártnál jobban megélénkült — a becsült 5,4 százaléknak a kétszeresével növekedett — a tervek időben ; történt egyeztetése és az idő- | közben tett operatív intézke- i dések nyomán az ellátásban nagyobb fennakadás nem volt. Ä Könnyűipari Miniszteri- ’ umban elmondották, hogy a Éelkereskedelmi Minisztéri­ummal már a múlt év végén összemérték a vállalatok kapa­citását a kereskedelem által előre jelzett igényekkel, s aholj szükségesnek látták, a terme­lés átcsoportosítására kérték fel a vállalatokat. Annak ide­jén úgy ítélték meg, hogy ágyneműanyagból, olcsóbb férfiingekből, bizonyos fajta pamut kötöttáruból és egyes lábbelifélékből a termelők kí­nálatát meghaladó keresletre kell számítani. Sikerült azon­ban részben hazai forrásokból, részben pedig importból áthi­dalni a nehézségeket. így pél- ■ • -i n Hazai Pamutszövőgyár „'•a vállalta az újfajta

Next

/
Oldalképek
Tartalom