Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-26 / 174. szám

ERDŐDY JANOS r BOCSKOROSCK HADSNÉPE r Az ifjúságnak szóló nép­szerű történelmi munka az európai parasztháborúkat mutatja be. A kötet első ré­szében a 13—15. századi francia parasztmozgalmakat, fegyveres felkeléseket tár­gyalja. Színes, regényes le­írást ad a paraszti-városi sze­gények „}acquerie"-nak ne­vezett szervezkedéséről és a nemesség és a király elleni harcáról. A kötet második ré­sze a 14. századi Angliába vezeti az olvasót. John Wycliff lelkésznek és követőinek a „iollard”-oknak harcát mu- totjo be. A harmadik rész a 15. századi nagy közép­európai parasztfelkelést, a husziták küzdelmét mutatja be. Jan Zitzka a felkelő hu­szita parasztokból olyan egy­séges sereget kovácsolt, amely hosszú ideig sikeresen vette fel a harcot Zsigmond- dat, s a katolikus főurakkal szemben. A kötet negyedik része a Budai Nagy Antal vezette parasztfelkelést írja le. A következő részek a 15. századi nagy német paraszt- háborúról szólnak. Ez az idő­szak egybeesik a magyar- erszáqi Dózsa-féle felkelés­sel. Erdődy könyvének nagy erénye, hogy nemcsak a le­gendás parasztvezérek harcait mutatja be, hanem széles kör­képet is rajzol a korról, mely­ben e harcok lezajlottak. Az Ifjú olvasók így megismerhe­tik a korabeli nemesség, a polgárság — kereskedők és kézművesek — s az elnyo­mott, jobbógysorban sínylődő parasztság életét is. A na­gyon sok korabeli képpel, metszettel illusztrált, mesélő stílusban megírt kötetet idő­rendi táblázat zárja. KUCZYNSKI JURGEN: A NÖVEKEDÉS VÉGE? A fogyasztói társadalom válsága által kitermelt elmé­lettel, az ún. záró növekedés teóriával foglalkozik a tanul­mány. Vázolja a századfordu­ló — az imperializmus meg­jelenése — óta bekövetke­zett alapvető gazdasági vál­tozásokat és ezek ideolóaiai, filozófiai tükröződéseit. Utal azokra a momentumokra (gaz- dasáqi válságok, abszurd nö­vekedés, a népesség arányta­lan növekedése, stb.) ame­lyek lehetővé tették ennek a reakciós polgári elméletnek a létrejöttét, de egyben cáfol­ják is annak valóságértékét. Rámutat arra, hogy a tőkés világ válságából csak a szo­cializmus irányában van ki­út, más megoldások, „harma­dik utak” sem az ideológiá­ban, sem a gazdasági élet­ben nem lehetségesek. Érve­lését gazdagon támasztja alá adatokkal, összehasonlító sta­tisztikai táblázatokkal, a pol­gári tudósok felismeréseivel is. Sokat idéz, a marxizmus klasszikusaitól éppúgy, mint a vezető polgári közgazdászok­tól és filozófusoktól, műve így lehetővé teszi az alapos tá­jékozódást. Könyvének egyik legérdekesebb — befejező — részében a szocialista társa­dalom és a növekedés össze­függéseit vizsgálja. Alapelv­ként szögezi le, hogy a szo­cializmusban csak egyfajta növekedés létezik, ez pedig az emberek jólétének növekedé­se. Minden más mutató ala­kulása e cél érdekében tör­ténik, és semmi ok sincs an­nak föltételezésére, hogy a növekedés csökkenésével, vagy befagyasztásával kelle­ne foglalkozni. MAROSI ILDIKÓ: KÖZELKÉPEK A hatvanadik életévükön túl járó erdélyi magyar írókat, költőket, publicistákat bemu­tató interjúsorozat az Uj Elet c. képes hetilap számára készült 1969 és 1974 között. Az alkotók születési időrend­jében összeállított kötet — a Látogatóban c. gyűjtemény erdélyi párdarabja — ripor­ter szerzőjének célja nem az „alkotói, irodalomelméleti mélyinterjú" — a műhely- beszélgetések a személyes vo­násokat kívánják rögzíteni. Ennek meqfelelően készültek a kiegészítő fényképek is a beszélgetések során. Szemé­lyes és irodalmi kérdések azonban elválaszthatatlanok, a mai élet- és munkakörül­ményekre, munkastílusra irá­nyuló kérdések kénytelenek visszakanyarodni az életmű, a több évtizedes pálya emlékei­hez. Hiszen a kötet azokat az alkotókat szólaltatja meq, akik o két világháború közöt­ti erdélyi írónemzedék tagjai, eav drámai és bonyolult iro­dalmi, szellemi, politikai küz­delem részesei voltak. Kós Károly, Molter Károly, Kiss Jenő, Kemény János és az Erdélyi Szépmíves Céh és az Erdélyi Helikon szerkesztősé­gi munkáját, a baloldali Ko­runk hajdani publicistái, írói — Salamon László, Szilágyi András, Nagy István, Balogh Edgár, Meliusz József, Hor­váth Imre — egy másik, az előbbivel vitában, harcban álló, majd együttműködő tá­bor emlékeiről vallanak. A próza, a líra műhelygondjai mellett az irodalom tegnapi és mai szellemi felelőssége kapcsán szó esik az erdélyi irodalmi lexikon gondjairól, a a helytörténeti, szociográfiai tanulmányokról. Megrendítő az irodalmi élet központjaitól távol — korral, betegséggel, magánnyal küzdő — Méliusz József Bukarestben, Franyó Zoltán és Endre Károly Te- mesvórott rögzített portréja. Bartolis János, Bözödi György interjúja emlékidéző utazás során készült — a sokszor megírt „szülőfalut” vonja be a beszélgetésbe. A kötet előz­ményének Huszár Sándor Az író asztalánál, Beszélgetések kortárs írókkal c. kötete te­kinthető. GELLÉRf ANDOR ENDRE: EGY ÖNÉRZET TÖRTÉNETE Két munkaszolgálat között a művésznek jutott kis kivéte- lezettség jóvoltából a Nyugat harmadik nemzedékének egyik legeredetibb egyénisé­ge, a Mikszáth- és Baumgar- ten-díjos Gelléri Andor End­re újból íróasztalhoz ülhet. Csupán gyorsan feltáruló em­lékeit, asszociációit rögzíti, mint a majdan megírandó nagy művek nyersanyagát. Ézt az írói műhely számára készü­lő torzót azonban már régen teljes érvényű műalkotássá emelte a benne található írói és dokumentatív értékek so­kasága. A címben jelzett önérzet nagyon sok megpróbáltatá­son keresztül formálódik. Rajta hagyja nyomait a faj­üldöző fasizálódó társadalom a gyermekkori turulista pofo­noktól a nagyon közelről fe­nyegető halál tudatáig. De éppen így befolyásolták a korán jelentkező irodalmi si­kerek, megtoldva Mikes Lajos szerkesztő úr atyai barátságá­val, amely viszont csak fáj­dalmasabbá tette azt a hi­degséget, ahogyan a robosz­tus Gelléri József pénz- szekrénykészítő kisiparos el­fajzott fiát kezelte. Ugyan­akkor a nők — a cseléd­lányoktól a legelőkelőbb dá­mákig — valósággal elké­nyeztették ezt az óriásira nőtt gyermeket. A könyv legizgalmasabb ré­szeit az író kortársairól adott visszaemlékezései szolgáltat­ják. Amikor Gelléri felidézi József Attila alakját, lénye­gében a kettejük közti írói és világnézeti különbségeket ha­tározza meg. Szép, szeretet­teljes portrét kapunk Mikes Lajosról, Móricz Zsigmondról. Az új kiadás — tekintettel az idő múlására néhány apróbb, korábban kihagyott rész felvételével teljesebbé tette a könyv szövegét. Szekszárd, megyei levéltár: Tolna megye 1686—1849. Szekszárd, Bologh Adóm Múzeum: Szekszárd régi iparművészeti emlékei. (Nyit­va augusztus 31-ig.) Tamási, művelődési köz­pont: Lantos Miklós fotó­művész néprajzi fotókiállítá­sa; Würtz Adóm grafikái. Simontornya, vármúzeum; óllpndó kiállítás, kőtár. Jelenet a Balzac nagy szerelme című filmsorozatból, me­lyet a Magyar Televízió július 31-én, csütörtökön 20 órakof sugároz, Zord hangulata ellenére Is vonzóan egzotikus világ tá­rul az új japán film, a Szer­tartás nézői elé. Már a mű első harmadában ízelítőt ka­punk a létjogosultságukat túl­élt tradíciókban gyökerező — közép-európai ember számá­ra ép ésszel felfoghatatlan — fanatizmusból. Egy család fe­je lesz öngyilkos azért, mivel o császár deklarálja: nem Isteni, csak emberi eredetű... Sok szép szó, megannyi hajlongás: szertartás. Lénye­gesen többet jelent ez a tá­voli Keleten, mint nálunk. Aki mifelénk elvét valamiféle ce­remóniát, másnapra elfelejti. Japánban nem felejtheti el, mert a botlással családi, s ezzel társadalmi helyzetét ve­szíti el — visszavonhatatlanul. Ódon formaságok mind­addig megállhatnak egy mo­dern világban, amíg nem kel­nek fel az ellen, aki megte­remtette őket, az ember el­len. Az isten-császári Nippon a múlté; a szertartásokhoz ragaszkodó, elnyomó, uralko­dó osztály még a jelené. Az az uralkodó osztály, amelynek egyik tagja szertartásosan megfogalmazott testamen­tumban hagyja meg: fia, ha felnő, harcoljon a kommunis­ták ellen... Kemény ítéletet hirdetnek a film alkotói afölött a társa­dalmi rendszer fölött, amely­ben elhatalmasodott a szel­lemi és a fizikai erőszak. Na- gisha Oshima rendező és al­kotótársai a japán nemzeti lét problémáit feszegetik, és egy család széthullásán ke­resztül mutatják be, hogyan ütnek ^ rést a társadalmi­gazdasági fejlődéssel járó változások az avítt formasá­gokon. A Szertartások kockáin so- Jcan halnak meg. Meghal az is, aki a népes Sakurada csa­ládból egyedül lett volna ké­pes átmenteni a família szel­lemét a következő generáció­ra. Indítékát tekintve haladó törekvés vezérelte-e ennek a személynek öngyilkosságát — erre a fontos kérdésre meg­kapja a választ a Szertartá­sok nézője. MAGÁNBESZÉLGETÉS Az új, színes amerikai film premier előtti bemutatójára a művészmozi-hálózatban kerül sor; a darabot a szekszárdi Nagyvilág — a várható ér­deklődés mértékére tekintettel — július 28-tól augusztus 2-ig egész héten ót, tehát pénte­ken, szombaton is vetíti. Ké­sőbb a Panoráma, majd me­gyénk valamennyi filmszínhá­za műsorára tűzi. Francis Ford Coppola ren­dező és forgctókönyvíró ezzel a művével mutatkozik be a magyar közönségnek. A film születése némileg hasonló a Bűn és bűnhődéséhez. Ez utóbbit — mai szóhasználat­tal élve: — kriminek szánta, de lélektani drámának írta meq Dosztojevszkij. Coppola hátborzongató horrorfilmet szándékozott írni egy különös foglalkozású ember magányá­ról; majd rádöbbent, hogy „több van” a témában... A furcsa foglalkozású ember hi­vatásos lehallgató. Magán­beszélgetéseket rögzít magnó­szalagra, a szalagokat pedig átadja megbízójának. Ezután nincs hatalma a felvételek fölött; az Ezeragy éjszaka mo­dern szellemét bárki bárkire rászabadíthatja a kazetta „palackjából”. A lehallgatás fegyver; a fegyvereknek közös jellemzője pedig, hogy olykor — vissza­felé sülnek el. Richard Nixon tudna erről egy keveset mon­dani... Coppola az igazi al­kotók látnoki szemével mór jóval a Waterqate-botrány ki­pattanása előtt foglalkozott a lehallgatás lehetséges követ­kezményeivel. öt esztendeig kellett a témát kínálgatnia, míg végre sikerült előteremte, nie a film elkészítéséhez szűk- »égés pénzt. Talán érdemes volt ezt megemlítenünk, s így gyanút, hogy Coppola „utóna- lőtt" a problémának. Gene Hackmant, a fősze­replőt, a Francia kapcsolat című filmben ismerte meg a magyar közönség. A Magón­ORVOSI: Szekszárdon, a Hunyadi u. 2. szám alatti gyermekkörzeti orvosi rende­lőben állandó orvosi ügyelet van, naponta este 7-től reg­gel 7-ig. Az ügyelet ünnep­napokon napközben is tart. Kiterjed Szekszárd városon kívül Szálka községre is. Te­lefon: 12—122. Dombóvárott a központi or­vosi ügyelet látja el a fel­nőtt és gyermek betegeket szombaton 13 órától hétfőn reggel 7-ig. A felnőttkörzeti orvosi ügyelet helye: a kórház bőrgyógyászati szakrendelési, a gyermekor/osi ügyelet he­lye: a^ kórház gyermekszak- rendelési helyisége. A város­ban körzeti orvos, illetve kör­zeti gyermekszakorvos csckai ügyeleti helyeken található. Házhoz hívás is ott jelenthető be. Telefon: 13—67, vagy a 14—52-es telefon 188, illetve 194-es mellékén. Medina, Kölesd, SJóagárd, Szedres, Tengclic körzetében a _hét végén dr. Szele Miklós Kölesd, telefon: 21. az ügye­letes. Bátaszék, Báta, Alsónyék körzetében a hét végi ügye­letes dr. Potó József Alsó- nyék. Telefon: 12. Tolna, Mőzs, Fácánkert, Bo- gyiszló részére Tolnán, a Ga- ray u. 6. szóm alatt (telefon: 130) tartanak ügyeletet. Bonyhád, Kakasd, Aparhant, Hidas, Mecseknádasd ügyele­tét dr. Bischoff Henrik Bony­hád, Perczel Mór utca 49. Te­lefon: 80, látja el. A Tolna megyei Népújság olvasószolgálata beszélgetés súlyosabb mon­danivalót hordoz, mint amennyit a Francia kapcsolat hozott. Hackman ugyan­ennyivel nyújt többet új film. jében. Hőgyész, Tevel, Kisdorogj Kety, Zomba ügyeletes orvosa dr. Gyulai László Hőgyész, telefon: 30. Nagymányok és Győré or­vosi ügyeletese dr. Tóth Éva Nagymányok. Paks nagyközségben a ren­delőintézetben hétköznap 19.30-tól másnap reggel 8-ig központi ügyelet látja el a betegeket. , Nagydorog, Kajdacs, Sár- szsntiorinc.. Gyürköny, Pálfa orvosi ügyeletese a hét végén dr. Csimma Béla Györköny, telefon: 6. ÁLLATORVOSI: Szekszárd, Ocsény, Szálka, Harc, Sió- agárd részére az állatorvosi ügyeletes dr. Berta Béla Szekszárd, Kossuth L. u. 6, Telefon: 14—649. Bonyhádon és körzetében dr. Hütter György Bonyhád, Pannónia Tsz, telefon: 113, az ügyeletes. , Zomba, Hőgyész, Tevel és a Hőayésii Állami Gazdaság területén dr. Oszetszky GyörgV Hőgyész, telefon: 20. az ügye­letes. GYÓGYSZERTÁRI: Szek­szárdon a Hunyadi utcai gyógyszertár ad ügyeletet. . Bonyhádon, Dombóvárotf, Pakson, Tolnán a helyi kél gyógyszertár heti váltásban látja el az éjszakai és az ün. népi ügyele-tet. , Állandó ünnepi és éjjeli ügyeletet tart még Bátaszék,’ Nagydorog és Tamási qvóqv* szertára. 1 -V iMüvé Tamási, ifjúsági építőtábor: 30-án 19.30-kor amatőrfilm.’ bemutató. U Ä8 ISS 1 ««■ -**Jsrsr as“»t sä

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom