Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-22 / 170. szám

\ Betegségi és anyasági ] \ ellátások 2. ! A KERESETPÓTLÓ készpénz­ellátás minden esetben jár, ami­kor a munkaviszonyban álló dol­gozó munkáját betegsége miatt ellátni nem tudja. A táppénz, mint keresetpótló ellátás annyi időn át jár, ameny- nyi folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik a dolgozó, folyama­tos a munkaviszony akkor, ha az előző munkaviszony megszű­nése és az ezt követő munka­viszony első napja között 30 napnál hosszabb megszakítás pem telt el. A folyamatos munkaviszony Időtartamába a termelőszövetke­zeti tagság is beszámít, ha a tagság megszűnése és a munka- viszony kezdete között 30 nap­pá! hosszabb idő nem telt el. A 75 százalékos táppénzre jo- cosultsóghoz megszakítatlan munkaviszony szükséges. Gyakor­latilag azt jelenti, hogy a táp- pénzigény megnyílásának 2 évre Visszamenően a munkaviszony­ban megszakítás ne legyen, vagy ha van, akkor a munkaviszonyok, illetve a mezőgazdasági szövet­kezeti tagság ideje egyetlen nap megszakítás nélkül kapcsolód­jék egymáshoz. Nem számítható g megszakításba a heti pihenő­nap, illetve a fizetett munka­szüneti nap. A táppénzt minden esetben orvosi állománybavételi, vagy kórházi igazolással és nagy ala­kú munkáltatói igazolvánnyal kell igényelni. Kórházi ápolás esetén a táp­pénz 50 százaléka jár, ha nincs eltartott családtag. Eltartott csa­ládtag esetében a táppénz 80 százaléka kerül kiutalásra. A magasabb összegű táppénz ki­fizetése érdekében a kórházi iga­zolvány hátoldalán lévő nyilatko­zatot ki kell állítani. Ha a kór­házi igazolványon nyilatkozati rész nincs, akkor az igényléshez szükséges iratokhoz nyilatkozatot kell csatolni. A nyilatkozattétel nem feltétlenül szükséges, hogy formanyomtatványon történjen. Az igénylő ezt maga is elkészít­heti. Lényege az, hogy tartal­mazza az eltartott családtagok nevét, személyi adatait, és azt, hogy az eltartott családtagnak van-e önálló keresete vagy jö­vedelme, ami a havi 910 forintot meghaladja. A kórházi ápolás utolsó napjára egységesen min­denkinek a teljes napi táppénz összege jár. A GYERMEKÁPOLÁSI TÁPPÉNZ g gyermek egy éves életkorának betöltéséig korlátozás nélkül jár. A gyermek egy éves születésének betöltésétől a harmadik élet­évének betöltéséig a születési évek közötti időben évenként 60 napon ót, míg a hatodik élet­évének betöltéséig évenként 30 napon át folyósítható. A gyer­mekápolási táppénz csak abban oz esetben folyósítható, ha a táppénzt igénybe vevő szülő min­den egyes esetben írásban nyi­latkozik, hogy a gyermek leg­utóbbi születési idejének betöl­tése óta mikortól meddig és ki részesült már gyermekápolási táppénzben. A gyermekápolási táppénzre oz anya vagy az egyedülálló opa jogosult, amennyiben egye­dülálló szülő igényli a gyermek- ápolási táppénzt, úgy a gyermek hatodik életévének betöltéséig évenként 60 napon át állapít­ható meg a jogosultság. A gyer­mekápolási táppénz csak abban oz esetben jár, ha a gyermek beteg és ápolásra szorul. A gyermekápolási táppénz fo­lyósítható annak a biztosítottnak is 22 napon ót, aki vörheny- beteg gyermeke ápolását végzi. Itt nincs olyan feltétel, hogy a táppénzre csak a szülő jogosult. A táppénz folyósítható bárkinek rokoni kapcsolat nélkül is, aki a vörhenybeteg gyermeket ott­hon ápolja. Gyermekápolási táp­pénzt igényelhet a nevelő szülő is, továbbá az a biztosított, aki a Gyermek- és Ifjúságvédő Inté­zettől nevelésre gyermeket vál­lalt. A PÁLYAKEZDŐ fiatalok meg­segítését szolgálja az a ked­vezmény, mely szerint az iskolai tanulmányok befejezését követő 180 napon belüli munkakezdés után bekövetkezett keresőképte­lenség esetében a táppénzre jogosultság nem a folyamatos munkaviszony időtartamától függ, hanem a táppénz a betegség tényleges idejére utalható — legfeljebb egy, gümőkóros be­tegség esetén két éven át. A táppénzre jogosultság meg­állapításánál a nyugdíjban lé­vők és munkaviszonyt vállalók jo­gosultsága a korábbi rendelke­zéstől lényegesen eltérők. Az a nyugdíjas, aki munka- viszonyt létesít, megbetegedése esetén annyi időn át jogosult táppénzre, amennyi időn át e munkaviszonya alatt ténylegesen dolgozott. A táppénzre jogosultsága pe­dig akkor állapítható meg, ha a munkaviszony keretén belül le­dolgozott utolsó munkanap és a keresőképtelenség kezdete között 15 napnál hosszabb idő nem telt el. ( , A részegség, illetve heveny alkoholmérgezés következtében! keresőképtelenség első három napjára táppénz nem folyósít­ható. A táppénz napi összegének megállapításénál mindig a ke­resőképtelenség első napját megelőző három hónapban el­ért munkabér szolgál. Amennyi­ben ez nem áll rendelkezésre, mert a biztosított ez alatt az idő alatt nem dolgozott, úgy a táppénz napi összegét a meg­betegedés hónapjában — a munkába lépés és a megbetege­dés közötti időben elért kereset alapján kell megállapítani. Amennyiben egyik adat sem áll rendelkezésre, úgy a megbe­tegedést megelőző 4—5—6. hó­napi munkabére szolgál a táp­pénz alapjaként. Előfordul olyan eset, amikor a felsorolt idők egyikében sem ré­szesült a biztosított munkabér­ben. Ilyenkor a megbetegedés, vagy a terhesállományba-vétel napját megelőző hónapban az azonos munkakörben dolgozók átlagbére szolgál alapul a mun­kabérhez igazodó készpénz­szolgáltatás megállapításához. A táppénz, terhességi-gyermek­ágyi segély napi összegének megállapításánál az év végi ré­szesedés és a jutalom is alapul szolgál. Ezek után azonban táp­pénzt csak akkor lehet növelni, ha a keresőképtelenség egyfoly­tában 30 napnál hosszabb ideig tart. A MEGBETEGEDÉS ÉVÉBEN — 30 napnál hosszabb betegség esetén — mindig a megbetege­dést megelőző években kifizetett év végi részesedést és jutalmat kell alapul venni. Az év yégi részesedés után táppénzkülönbözet a betegség 31. napjától jár, ha azt követően is van keresetveszteség, míg a jutalom után a megszakítás nél­küli keresőképtelenség esetében a táppénzkülönbözet a betegség első napjától utalandó. A táppénz napi összegének megállapításánál egységessé vált a gyakorlat. Akár fix munka­bérben, akár változó munkabér­ben részesülőkről van szó, a na­pi táppénz összegét mindig úgy kell megállapítani, hogy a meg­betegedést megelőző időszakban elért és számfejtett munkabért kell osztani a munkában töltött napok számával. Az így elért napi átlag 65 százaléka, vagy 75 százaléka a napi táppénz össze­ge. Egyszerűbbé vált az ellátás fo­lyósítása abban is, amikor egy adott megbetegedés után a biz­tosított 28 napon belül ismét ke­resőképtelenné vált. Ilyenkor mindig a korábban folyósított napi táppénz összegével kell az ellátást folyósítani, amennyiben a 28 napon belüli táppénz ősz­szege, vagy nap! átlag ősszege az irányadó három hónap mun­kabére alapján nyert megállapí­tást. Emelkedett a gümőkóros bete­gek rendszeres anyagi támogatá­sának összege is. Abban az eset­ben, ha a biztosított a kórházi ápolás idejére a táppénz 50 százalékára jogosult, az egyéb­ként járó táppénz, ha nem éri el a napi 50 forintot, 10 forinttol kiegészíthető. Abban az esetben, ha a táppénz 80 százalékára jo­gosult, úgy napi 15 forinttql egé­szíthető ki a kórházi táppénz napi összege, ha az egyébként a 100 forintot nem éri el. BALESETI TÁPPÉNZ jár annak a biztosítottnak, aki a munka­végzéssel összefüggésben, to­vábbá a munkahelyre, vagy on­nan lakására menet, balesetet szenved. Ugyancsak baleseti táppénz illeti meg a foglalkozási betegségben szenvedő dolgozót is. A munkabérpótló ellátás eb­ben az esetben időbeli korláto­zás nélkül jár mindaddig, míg a keresőképtelenség fennáll, vagy a beteg állapota véglegesen ki nem alakult A keresetpótló el­látás ugyanolyan mérvű, mint az egyéb megbetegedéseknél. Az eltérés annyi, hogy ezt a szol­gáltatást a folyamatos munka- viszonyra tekintet nélkül egy éven túli időre is kaphatják, ha a sérülésük nem gyógyult, vagy ál­lapotuk nem alakult ki véglege­sen. Mezőgazdasági termelőszövet­kezeti tagok és besegítő család­tagok üzemi baleset vagy fog­lalkozási betegség esetén ugyan­csak időbeli korlátozás nélkül jo­gosultak a baleseti táppénzre. A táppénz napi összegének meg­állapítására a baleset napját megelőző egy éves átlagkerese­tük szolgál. Baleseti táppénz illeti meg a kisiparost és magánkereskfedőt, továbbá az ügyvédi munkaközös­ség tagját is üzemi baleset ese­tében. Amennyiben foglalkozá­suk gyakorlása közben balesetet szenvedtek, úgy forduljanak az igazgatósághoz, ahol a baleseti ellátás folyósításának feltételei­ről tájékoztatást kapnak. SZÜLÉS ESETÉN az igénylőt 2500 forint összegű anyasági se­gély illeti meg, ha a szülés első 20 hetében jelentkezett első íz­ben terhesvizsgólaton és össze­sen 4 alkalommal volt ilyen vizs­gálaton. Fontos, hogy a terhes- gondozási könyvben az első je­lentkezés hetekben való feltünte­tése is szerepeljen. A mezőgazdasági bélyeglero­vással biztosítottak 1975. július 1-e után nem a korábbi egysé­ges anyasági segélyre jogosul­tak, hanem orvosi állományba- vétel alapján a 20 heti terhes­ségi-gyermekágyi segélyre. A se­gély folyósítása érdekében így a bélyeglerovással biztosítottak is jelenjenek meg a körzeti, vagy a szakrendelésen a szü­lés várható idejét megelőző 28 nappal abból a célból, hogy az orvos terhesállományba vegye őket. Az orvosi igazolást és a munkáltató által kiállított igény­lőlapot az igazgatósághoz kell beküldeni. Temetési segély elnyerése ér­dekében minden esetben be kell nyújtani az igényelbíráláshoz szükséges igazolást (munkáltatói igazolás, nyugdíjas igazolvány) a halotti anyakönyvi kivonatot és a temetési költség számláját, melyben szerepel az elhunyt és az eltemettető neve is. Minden ellátást az igénybe­nyújtást megelőző 6 hónapon belül lehet folyósítani, a koráb­bi egy évi időtartam helyett. En­nek érdekében, ha bármilyen el­látási igény keletkezett, azt ha­ladéktalanul be kell nyújtani, vagy az igazgatósághoz vagy az üzemi kifizetőhelyhez. Kéte*er megawatt A Minisztertanács legutóbbi Ülésén jóváhagyta a ISO kilo­voltos villamos távvezeték építé­sének beruházási programját. A KGST-megállapodás kere­tében az Erőmű- és Hálózat- tervező Vállalat mérnökei je­lölik ki a 750 ezer voltos fe­szültségű villanyáram útját, amely 1978-ra készül el, s ha­zánk területén összeköti a KGST-országokat a Szovjet­unió délkeleti energetikai rendszerével. A Szovjetunió, Kanada és az Amerikai Egyesült Államok után negyedikként Magyar- országon épül ilyen nagyfe­szültségű, a villamos energia átvitelére ma a legkorsze­rűbb létesítmény. — Mi a jelentősége? — A gyorsan fejlődő KGST­országok mind több energiát használnak — tájékoztat Kordis József igazgató. — A most tervezés alatt álló 750 kilovoltos villamos távveze­téknek legfőbb jelentősége, hogy a Szovjetunió déli ener­giarendszeréből, ahol 60 ezer megawatt villaipos energiát termelnek, tetemes mennyisé­get átveszünk, egyszerűen fo­galmazva: nyersanyag he­lyett készárut importálunk a hazai energiaszükségletek ki­elégítésére. — Csak magyar szükséglet­re vásárolunk energiát, vagy jut exportra is? — A modern hálózaton ér­kező villamos energiából jut Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária és az NDK energia- rendszerének táplálására is. A Szovjetunióban több órával előbbre jár az óramutató, ezért ott a miénknél koráb­ban szökik legmagasabbra a villám osenergia-felhaszná- lás. E fogyasztási fá­ziseltolódásnak az a kö­vetkezménye, hogy ott ak­kor használnak fel legkeve­sebb áramot, amikor nálunk és a szomszédos országokban csúcsfogyasztás van. — Honnan indul, meddig ér, mennyit szállít? — Ukrajna legkeletibb pont­jánál. Vinyicánál áll a veze­tékrendszer első oszlopa, de ide is messzebbről, Dombas? mellől, a Szovjetunió déli energiarendszeréből érkezik villamos energia. Vinyicától A Lvov melletti Zapad állomá­sig terjed a szovjet szakasz. Áthoz a Kárpátokon annyi energiát, amennyi két és fél piai Gagarin Erőmű teljesít- j ményével egyenértékű, s a ve-? ‘ zeték magyar szakasza 270 ki­lométer után Alberti Fsán ér véget. A villamos távvezeték összesen 530 kilométer hosszú, s a rajta érkező energia Ma­i. gyarország villamosáram- szükségletének több mint - a felét képes lenne fedezni; vagyis 2000 megawatt villa­mos energia behozatalára al­kalmas. Építésének költsége előreláthatóan ötmilliárd fo­rint. — De bizonyára még min­dig olcsóbb, mintha új nagy teljesítményű erőművet kelle­ne építeni. Mennyibe kerülne most egy olyan erőmű, amely annyi energiát termelne; amennyit ez a vezeték hoz? — Tizenötmilliárd forint­ba , — Hol tart jelenleg a nagf munka előkészítése? — Elkészült a 750 kilovol­tos távvezeték első tartóosz­lopa, amellyel a közönség az idei tavaszi BNV-n megismer­kedhetett. A páratlan műszaki újdonság elnyerte a BNV nagydíját. Jelenleg a gödi al- állomáson magasodik, folynak a kísérletek, a szakemberek kí­váncsian vizsgálják, hogyan állja a terhelési próbákat. Ezekből az oszlopokból a Du­nai Vasmű összesen 687 dara­bot készít, közel 12 ezer tonna acélszerkezet felhasználásával. — Mit kell tudniá egy ilyen távvezetéknek? — A 750 kilovoltos távveze­ték oszlopának magassága 35 méter, és három vezetékszál J függ rajta. El kell viselnie 12 tonna erejű szélnyomást és a vezetékeknek egyenként 18 tonna húzóhatást. — Mikor kezdődik nz épít­kezés? — Az albertirsai transzfor­mátorállomáshoz már felvo­nult a kivitelező vállalat, és megkezdte a földmunkákat. Ide, vagyis az albertirsai transzfor- torállomáshoz a 270 kilo­méteres magyar szakasz után fut be a 750 kilovoltos táv­vezeték. ti. . g, BÉKÉS ATTILA % Vizsgálat az olcsó cikkek értékesítéséről A Belkereskedelmi Minisz­térium a közelmúltban meg­vizsgálta az úgynevezett olcsó fogyasztási cikkek értékesíté­sének helyzetét. Az ellenőrzés megállapítot­ta. hogy az olcsó cikkek több­ségéből a kínálat, a választék javult, a meghatározott termé­kek 20 százalékából azonban — részben a gyártó vállalatok szállítási elmaradása, részben a kereskedelmi vállalatok beszerzési gondatlansága mi­att — nem tudták az igénye­ket kielégíteni. A tapasztala­tok alapján a minisztérium is­mételten felhívta a kereske- ’delmi vállalatok, és a szövet­kezetek vezetőit, dolgozóit, hogy mindent kövessenek el az olcsó cikkek jegyzékében rögzített; termékek beszerzése és folyamatos kínálata érdeké­ben. Ugyanakkor felkérte az illetékes minisztériumokat: gondoskodjanak az érintett cikkek gyártásáróL Az ellenőrzés során felül­vizsgálták az olcsó cikkek kö­rét. s az év eleji termelői és fogyasztói árváltozásokat, vala. mint a megváltozott Igényeket. a keresletet figyelembe véve módosították a cikklístát. Az új rendelkezés szerint 115 termék szerepel az olcsó fogyasztási cikkek jegyzéké­ben. A módosítás nyomán né­hányat töröltek. újabbakat vettek fel, összességében vala­melyest bővült a lista. Kima­radt a jegyzékből például az értékesítés ismert korlátozása miatt az olajkályha, a keres­let csökkenése miatt a kannás kimért tej. az ételhordó, a padlófesték, a habfürdő-tab­letta stb. Bővült viszont a vá­laszték az élelmiszerek és vegyicikkek körében a repce étolajjal, a paradicsomitallal, a kézfinomítóval, a desodorá- ló stifttel. a ruházati cikkek között a nőiruha karton- anyaggal, a bébitakarókkal. az iparcikkek körében pedig az 500 forintos árig terjedő kis zsebrádiókkal. 1975. jűuus 2Zg >*tr-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom