Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-22 / 170. szám

VtLÄG PRO! giÄRJA!» CGYl’GOUfcTCK» tolna megyei NÉPÚJSÁG AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KEDD 1973. Július 22. XXV. évi. 170. szóm. ARA: 0,90 Ft Szojuz—Apollo program Leszállt a Szojuz—19 Öt kontinensen figyelték ezt a jelenetet a televízió képernyő­jén: hatalmas ejtőernyő a kazahasztáni sztyeppe felett, Alat- ta Leonov és Kubászov lebeg a Föld felé. r Bokor Pál, az MTI tudósító­ja jelenti: A leszállóberendezésről le­robbantott ejtőernyő utolsó esattanása, s a becsapódáskor keletkezett porfelhő fehér gömbje jelezte hétfőn, magyar idő szerint 11 óra 51 perckor azt a pillanatot, amikor a Szo­juz:—19 jelzésű szovjet űrhajó küldetésének sikeres befejezé­se után ütközésmentes leszál­lással visszaérkezett a Földre, szovjet Kazahsztán kijelölt pontjára. Leonov es Kubászov esős, felhős időben ért földet az elő­zetesen kiszámított ponttól mindössze 10 kilométerre, a kazahsztáni Arkalik város tér­ségében, s a Szojuz—Apollo program szovjet személyzete a földet érés után néhány perc­cel egészségesen, jó kedvűén hagyta el a hatnapos kozmikus vállalkozás színhelyét. A moszkvai televízió jóvoltából, amely a szovjet űrhajózás tör­ténetében most első ízben adott egyenes helyszíni közve­títést egy kozmikus berendezés leszállásáról, Európában is milliók láthatták, amint előbb Valerij Kubászov, majd Alek- sZej L.eonov kiszállt a pilóta­fülkéből, s összeölelkezett a keresőszolgálat embereivel. A Szojuz—19 magyar idő szerint 11 óra 38 perckor kezd­te meg a leereszkedést. A mű­veletet vezérlő automatát a Voznyeszenyije-sziget felett kapcsolták be, s az űrhajó le­tért Föld körüli pályájáról. 150 kilométer magasságban a pi­lótafülke elvált az orbitális és a műszeres fülkétől: az űrha­jónak ezek a részei a Föld atmoszférájába érve porrá- égtek, magát a leszállóberen­dezést azonban különleges hő­álló lemezek védték a súrlódás erős hőhatásaitól. Kubászov- nak még egy tájolási művele­tet kellett elvégeznie, hogy a fülke megfelelő szögben ér­kezzék a sűrűbb légrétegekbe. A Szojuz—19 szerencsésen átha­ladt az atmoszférán, s amikor 9,5 kilométer magasságba ért, automatikusan kinyílt az ejtő­ernyőtartály, s mint attól kezdve a televíziós képernyő­kön is látni lehetett, a pilóta­fülke felett hatalmas piros- fehér sávos ejtőernyő nyílt ki, amely másodpercenként 6—8 méteresre csökkentette az ereszkedés sebességét. Négy kilométer magasságban váltak el az űrhajótól a hőálló leme­zek, ami az esési sebesség további csökkenését eredmé­nyezte. di Két kilométertől kezdve! amikor a televíziós kamerával felszerelt helikopter egy ma­gasságba került a Szojuz—19- cel, a szovjet űrhajó ereszke­dését, lebegését a felhőfoszlá­nyok között, felülről lehetett szemmel követni. Az ereszke­désnek ebben a szakaszában Leonov és Kubászov már el­foglalta azt a speciális test­helyzetet, amely legjobban óv­ja a pilótákat az ütközés ha­tásától, s mivel az űrhajó kémlelőnyílását amúgyis el­borítja ilyenkor az atmoszfé­ra áttörésekor keletkező ko­romréteg, csak a parancsnoki fülke műszerein figyelték ä magassági értékeket. Leonov 1500 méteren rádión jelezte a helikopteres keresőszolgálat rádióállomásának, hogy min­den rendben, a földet érésre felkészültek. „Szerencsésen tói vagyunk mindenen” Amikor a füves buckákkal borított sárgászöld kazahsztá­ni sztyeppén eloszlott az űr­hajó földet érését jelző porfel- leg, már földet is ért az első kereső helikopter, s ezt a gépet egy percen belül újabb féltu­cat „szitakötő” követte. Má­sodpercekbe került csupán, amíg a keresőszolgálat embe­rei szabaddá tették az űrhajó­sok számára a Szojuz—19 zá­rónyílását, s a két fehér űr­kosztümöt viselő kozmonauta kilépett a friss levegőre. Ana- tolij. Filipcsenko, aki tavaly decemberben ugyanebben a térségben ért földet a Szojuz— 16-on végzett repülés után, ezekben a percekben a moszkvai földi, irányítóközpontból kom­mentálta az eseményeket, fi­gyelmeztetett, hogy a kozmo­nautákat a földet érésnek ezek­ben az első pillanataiban a súlytalanságból való gyors át­menet és a földet érés enyhe megrázkódtatása után émely­gés foghatja el. Ennek ellené­re Leonov és Kubászov pár perces földi beszélgetés után saját lábán, támogatás nélkül indult a szállítóhelikopter fe­lé. „Szerencsésen túl vagyunk mindenen” — ezek voltak Alekszej Leonov első szavai a landolás után. Leonov hozzá­tette, . hogy másodpercnyi ké­sés nélkül hajtottak végre lé­nyegében a Szojuz—Apollo programban rájuk szabott ösz- szes feladatokat. „Most még (Folytatás a 2. oldalon)’ Mai számunkból: BETONSILÓBAN KÉTEZER VAGON GABONA (3. old.) HÉTFŐI KÉRDÉSÜNK A KEDVEZMÉNYES TANSZER- VASÁR TAPASZTALATAIRÓL (3. old.) f A PAKSI JÁRÁS í Közművelődése (4. old.) TV NAPLÖ W í (4. old.) * FIÚK A LESHEGYEN (4. old.) BETEGSÉGI ÉS ANYASÁGI ELLÁTÁSOK (5. old.) KÉTEZER MEGAWATT (5. old.) VIZSGÁLAT AZ OLCSÓ CIKKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉRŐL (5. old.) MAJD MÁSKOR (8. old.) VIRÁGOK ÉS SZAMARAR (8. old.) 1 JL A mongol katonai küldöttség látogatásai Győri Imre, az MSZMP K8W ponti Bizottságának titkán* hétfőn délelőtt a KB székhá­zában fogadta a mongol kato­nai küldöttséget, amely Batin Dorzs hadseregtábomok, hon­védelmi miniszter vezetésével hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A mongol katonai küldöttsé­get hivatalában fogadta Lázát1 György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar és a mongol nép barátsága, vala­mint a magyar néphadsereg és a mongol néphadsereg közötti kapcsolatok erősítése terén szerzett érdemeik elismeréséül kitüntetéseket adományozott a mongol katonai küldöttség tagjainak. A kitüntetéseket hétfőn aí Országház Munkácsy-termébe» dr. Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes’elnöke nyújtotta át Czinege Lajos vezérezredes délután a Honvédelmi Minisz­térium épületében záró megbe­szélésen fogadta a Batin Dorzs vezette mongol katonai kül­döttséget Ötvenöt százalékon túl a búzaaratás Dálmandi kombájnok Fornádon, sxedresiek Medinán Gromiko fogadta a szocialista országok diplomatáit Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere hétfőn fogadta Zénón Nowak lengyel, és Jan Havelká csehszlovák nagykövetet, valamint Konsz- tantin Atanaszovi bolgár, dr. Tóth József magyar, Arno Goede NDK, és Gheorghe Colti román ideiglenes ügyvivőt A. Gromiko tájékoztatta a szocialista országok diploma­táit azokról a nagy fontossá­gú külpolitikai lépésekről, amelyeket az SZKP és a Szov­jetunió tett az utóbbi időben az SZKP XXIV. kongresszu­sán elfogadott békeprogram­nak és a szocialista államok közös nemzetközi irányvonalá­nak megfelelően. A megbeszélés meleg, szí­vélyes légkörben zajlott le. (MTI) A múlt heti kedvező időt kihasználva, a mezőgazdasági üzemek nagy szorgalommal és akarattal folytatták a búza aratását. A legtöbb üzemben szombaton-vasámap is dolgoz­tak a gépek. így a termelő- szövetkezetekben már sikerült learatni a búza ötvenöt száza­lékát, az állami gazdaságok pedig túljutottak a hatvanhat százalékon. Miután több üzem — az ál­lami gazdaságok közül Dal- mand, Alsótengelic, Lengyel befejezte az aratást, megkez­dődött a korábban kötött együttműködési megállapodá­sok gyakorlati megvalósítása. A szedresi kombájnosok Me­dinán dolgoznak, hamarosan csatlakoznak hozzájuk a sió- agárdiak is. A mözsi kombáj­nok miként már az előző években is — a bogyiszlói ma­gántermelők gabonáját csépe­lik el, amelyet az árvíz elől learattak és keresztbe raktak. A dalmandi kombájnosok a fornádiaknak segítenek négy géppel, ahol egyrészt az sür­geti a munkát, hogy egyszerre értek be az egyébként külön­böző érésű búzák. Másrészt azért kell a segítség, mert Ta­mási környékén az időjárás változatlanul kerékkötő. Jú­lius 18-án 18 milliméteres csa­padék kárhoztatta tétlenségre a kombájnokat, szombaton pe­dig a Balaton körzetében ki­alakult zivatar végigsöpört Ta­mási—Simontornya vonalá­ban is. Alig egy óra alatt negyven millimétemyi csapa­dék hullott le, komoly káro­kat okozó jégveréssei. így ezen a környéken vasárnap nem dolgoztak a kombájnok. Az aratás előrehaladását se­gítette az az újonnan vásárolt tizenöt kombájn is, amelyeket elsősorban azok a gazdaságok vettek meg, amelyekben vi­szonylag magasabb vplt az egy kombájnra jutó terület. A búza érése annyira előre­haladott, hogy a szárítókat már nem kell fűteni; tisztítás után csupán átlevegőztetéssel készítik elő tárolásra, szállí­tásra. Az aratást követő munkák­kal is igyekeznek a gazdasá­gok, a learatott területnek hat­van százalékáról takarították le a szalmát és végezték el a tarlóégetést, a tarlóhántást pedig 35 százalékot meghaladd területen. A Dalmandi Álla­mi Gazdaságban mintaszerűen gyors a szalmaletakarítás: a bálázógépek után kapcsolt pótkocsikkal „azon melegé­ben” szállítják le a táblákról a szalmát. Bár már Jő ideje befejezték az állami gazdaságok az őszi árpa aratását, érdekes adat, hogy százegy százalékra végezték el, miután az ősszel egy százalékkal nagyobb te­rületen vetették a tervezett­nél. A gazdaságok a búzaara­tás mellett takarítják be a borsót, zömmel vetőmagnak valót. Kétezer hektárról arat­tak le eddig — 17,69 mázsás átlaggal, s már csak 80 hek­tárra való van betakarítatlaa. \ M i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom