Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

i magazin • magazin * magazin Egy csehszlovák hályogkovács X Prágai Televízió nemrégiben tv-játékot mutatott be egy létező mai emberről, aki ma is ott jár-kel az utcákon s az őt megszemé­lyesítő színész az ő valódi neve alatt szere­pelt. Karel Kyzlink az említett férfi, és az el­sők között nyerte el a csehszlovák állampolgár által elérhető legnagyobb kitüntetést: a Mun­ka Hőse címet. Ez az alacsony, derűs arcú férfi, a Zbro- jovka Brno üzem egyszerű köszörűse, nem kisebb tettel érdemelte ki a ritka kitüntetést, minthogy megoldotta a csehszlovák gépipar egyik kulcsproblémáját, lefőzve a képzett mérnökök és technikusok nagyszámú gárdáját is. Miűől van szó tulajdonképpen? A gépipar, amely Csehszlovákia iparának és kivitelének a legfontosabb ága. csak import útján tudott beszerezni bizonyos különleges mérőeszközö­ket. A hidegháború idején a tőkés országok gazdasági embargója korlátozta az ilyen mű­szerek eladását szocialista országoknak, így a csehszlovák szakembereknek nélkülözniük kellett a szóban forgó finom fémszál-vékony­ságú különleges mérőeszközöket is. Karel Kyzlink rendelkezett bizonyos műsza­ki tapasztalatokkal, ismeretei azonban „sze­rencsére” nem voltak olyan nagyok, hogy akadályozták volna a gondolkodásban. Ha ugyanis néhány műszaki problémához tisz­tán technikai szempontok alapján közelít. akkor sok mindent el sem kezd. mert tisztán műszaki szemszögből azok végrehajthatatla- noknak látszottak. Mivel ezt nem tudta, egy­szerűen nekilátott a munkának. s közben olyan megoldásra jött rá. ami nemcsak egé­szen új' és forradalmi, hanem meghökkentő­en egyszerű is. Kyzlinknek sikerült nagy. mennyiségben elkészítenie az emberi hajszál­nál is vékonyabb mérőeszközöket. Egy kilo­gramm acélból, melynek értéke néháhy ko­rona. Kyzlink 160 000 korona értékű műszert gyártott. Találmányának lényege az volt. hogy köszörülés közben mágneses teret használt. Ez tartotta a vékoAy szálakat... Így kezdődtek Karel Kyzlink újításai. A 66 éves férfi, aki már nyugdíjas, ma is szaba­don beléphet Csehszlovákia bármelyik üze­mébe. S ezt nemcsak megteszi, hanem gyak­ran bele is avatkozik a termelésbe. A Chirana Gyárban nagy forgássebességű fogászati fúró­gépeket gyártanak, amelyeknél a fúijá's fáj­dalommentességét már a Kyzlink ötlete alap­ján készített légpárna tette lehetővé. Amikor a méhészeknek fecskendőtűre volt. szükségük a méhek mesterséges megtermékenyítéséhez. — Karel Kyzlink készített ilyen tűket; átmé­rőjük 27 század milliméter, nyílásuk 18 szá­zad milliméter, faluk 4 század milliméter ... (BUDAPRESS—PRAGÖPRESS) A kipufogó gáz ólommal bombázza a gyermekei • Az utóbbi száz évben foko­zatosan növekszik a levegő ólomtartalma. A nagyvárosok levegőjében Í00—200-szor any- nyi az ólom, mint a kipufogó gázzal nem szennyezett leve­gőben. A nagy-britanniai Manches­terben végzett mérések is azt igazolják, hogy a nagyvárosok levegőjének ólomszintje rend­kívül magas. Míg. a tiszta leve­gőjű vidékeken egymillió le­vegőrészecskére átlagosan 10 ölomrészecske jut, a Manches­ter közelében levő kis váro­sokban ez a szám már 85 mil- Üomodrészre, magában a vá­rosban pedig 970 millomod- részre ugrik. Ezek a mérési adatok megegyeznek az Ame-i rikában végzett mérések vi­szonylagos adataival: Rio de Janeiróban 700 milliomodrészt, 77 amerikai városban pedig átlagosan 1500—2400 mil­liomodrész ólmot mértek. Az természetes, hogy a vá­roslakó ember vérében sokkal több ólmot lehet kimutatni, mint a falun élőkében. Az orvo­sokat hosszú évek óta aggaszt­ja a városi ember által belé­legzett ólom káros hatása. Ha feltételezzük, hogy a felnőtt ember naponta átlagosan 20 köbméter levegőt lélegzik be, a tüdőhártyákon keresztül mintegy 10 mikrogramm ólom kerül a vérébe. A modern ember naponta átlagosan 200— 300 mikrogramm ólmot juttat a szervezetébe a táplálékkal és a különböző italokkal. így te­hát a levegőből a szervezetébe kerülő ólom mennyisége nem-i túlságosan veszélyes. Egészen másképp áll a hely­zet a gyermekkel, aki a szájá­ba vesz mindent, ami a földre esett. Egyetlen szem csokolá­dé, amelyet a gyermek a föld­ről vesz fel, 10—50 mikro­gramm ólmot juttathat a ki­csi szervezetébe. Míg a felnőtt ember naponta 430 mikro­gramm ólmot fogyaszthat el szervezetének károsodása nél­kül, a gyermeknél a küszöb­érték ennek kb. egyharmada, vagyis 140 mikrogramm na­ponta. A naponta elfogyasztott táplálékkal és itallal kb. eny- nyi ólom kerül a gyermek szervezetébe. »» Az ujjait, vagy a földre esett tárgyakat szo­pogató gyermek szervezetének ólomszintje azonban már ve­szélyes értékre ugorhat. X MADÄRIRTÄS KÖVETKEZMÉNYEI OLASZORSZÁGBAN' Olaszországban minden nem­zetközi tiltakozás ellenére to­vább folyik a vonuló madarak kíméletlen pusztítása. Sőt nemrégiben, korlátozás helyett, a vadászati időszakot terjesz­tették ki. Berri milánói professzor 150 millióra becsüli az évente el­pusztított madarak számát. Az állam eddig semmit sem tett. a kíméletlen befogás és vadát szat megfékezése, érdekében, pedig a jelenlegi helyzet a- madámépesség létét fenyegeti. Az olasz vadászik mértékte­len madárousztítása most visz- szaütött. Elsősorban az északi karsztos vidékeken, azután az Abruzzok-ban de a főváros környékén is az elmúlt két év­ben ijesztő mértékben elsza­porodtak a homoki és a ke­resztes viperák. Á hatóságok bár elhallgat­ják. de a viperamarások halá­los áldozatainak száma a 30-at is meghaladja Olaszország említett területein. A zoológu­sok szerint a viperaszaporodás azért következett be. mert a vadászok a kígyók ellenségeit, a ragadozó madarakat, göré­nyeket. borzokat, sőt a sün­disznókat is szinte teljesen ki­irtották. Biztonságosabb a fehér botnál Kiállta a kísérletek próbáját és megkezdték annak az ultra­hanggal működő vakvezető szemüvegnek a sorozatgyártá­sát. amelyet egy angol tudós konstruált. A speciális szem­üvegkeret középső 'részén há­rom adó-vevő korong helyez­kedik el. Ezek sugározzák ki rövid időközökben'az xiltra- hangnmpulzusokat. illetve fog­ják fel a visszaérkező jeleket. A sugárnyaláb 60 fokos sugár­kúpban kb. Jiat méter távol­ságon belül tapogatja le” a környező tárgyakat. majd a visszaverődő hallhatatlan han­gok erősítőkészülékben ala­kulnak át megfelelő magassá­gú „dallamos” hangokká. A jobb és a bal fül számára a szemüvegkeret szárába épített kis műanyag csövecskék közve­títik a sztereohang két össze­tevőjét. így a vakvezető-készü­lék térbeli tájékozódást tesz le- íetővé. • Ua '’ás»*’ A tárgyak távolsága a hang- magasságból állapítható meg. A távolabbi — de még hat mé­teren belüli — tárgyakról visz- szaverődő ultrahangokat ma­gas hangként érzékeli a vak ember. 1 Amint közeledik a tárgyhoz, egyre mélyül a hang­jelzés. A visszaverő felületek minősége is befolyásolja a hangjeleket (pl. más hangot ad az utca aszfaltburkolata, mint a fűvel borított felület). A környezetről visszaverődő ultrahangokból meglehetősen összetett hangkép alakul ki. s ebben a „hang-birodalomban"' csak kb. 20 órai gyakorlás után tud kiigazodni a világta­lan személy. , jajl A vakvezető szemüveg haj­lékony kábellel csatlakozik a könnyű, zsebben elhelyezhető kisméretű erősítő és átalakító.) egységhez. . < hetővé. Svédországban >Ströim(a<j város mellett találhatók az időszá­mításunk előtti bronzkorból származó, leginkább épen ma­radt ősi sziklarajzok, a képek íjászokat, vadászjeleneteket ábrázolnak. A kenguru nem hal Több az erszényes állat Ausztráliában, mint 200 évvel ezelőtt — Ma Ausztráliában több kenguru van. mint ami­kor az első fehér telepesek megérkeztek. Erre a követkéz, tetésre jutottak a természetvé­delem tudósai, akik több -száz' állatból álló falkát pillantottak meg olyan helyen, ahol a pio­nírok nem láttak kengurukat Sok hűhó nélkül Ausztráliá­ban nemrég ismét megszüntet­ték a kengurubőrök és más termékek kivitelének teljes ti­lalmát Mintegy öt évvel ezelőtt á természetvédelem harcosai, ki­adták a jelszót: „Mentsétek meg a kengurut”! A háziasz- szonyok bojkottálták azokat a cégeket, amelyek kengurühúst árusítottak kutya- és macska­eledelnek; kikényszerítették a húsfogyasztás tilalmát emberi táplálék céljaira. A Qantas. az ausztrál légitársaság, levette az ínyencségnek számító ken- gurúfarok-levest étlapjáróL Az újságok és a tv beszámolt ugyanakkor az éjjeli kenguru- vadászokról. akik a fényszó­rók világánál megsebesítették az állatokat, amelyek aztán a bozótban nyomorúságosán ki­múltak. Nem könnyű kengurut eltalálni, ’amely 40 km/óra se­bességgel. kilenc méteres ug­rásokkal halad előre. Egy dr. Kirkpatrik nevű ökológus legutóbb kijelentette: „A kenguru irtása hasznos, amennyiben nem lépi túl a szülési rátát. Ha megtiltják az ir.tást, a kenguru túl gyorsan' szaporodik. Ennek a következ­ménye. hogy szárazságkor aí fiatalabb állatok előbb kimúl­nak. £>e ha megengedik az ir­tást. ez a nagyobb, idősebb ál­latokra irányul, úgy, hogy a fiatalabb, életerősebbek meg­maradnak. amelyek aztán job­ban felvérteződnek a termé­szettel való harcra. A tudósok is úgy vélik, hogy a kengurúvadászat szükséges olyan területeken, ahol az ál­latok behatolnak a farmokra. Ausztrália különben aí rezervá­tumok százával rendelkezik, amelyekben a kenguruk zavar­talanul élhetnek. Most otyan törvényen dolgoznak, amely a kenguruk lelövését meghatáro­zott korúakra és meghatáro­zott fajtákra korlátozódó en­gedélyhez köti. I Szí ki ári* i zok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom