Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-20 / 169. szám
Izlésfejlesztés képernyőn 1 Á televíziónak több imint kétmillió-háromszázezer előfizetője van hazánkban, a családok 70 százaléka rendszeres tv-néző. Következésképpen: az ország lakosságának nagyobb hányadát informálja, szórakoztatja, neveli és tanítja. A tv a rádió mellett a legnagyobb sajtószerv, illetve közművelődési intézmény. Vajon a műsorok hatásvizsgálatainak adatai választ adnak-e arra a kérdésre, hogy milyen szerepe van a televíziónak az ízlésfejlesztésben és ezt a szerepét mennyire sikerűi betöltenie? Erről beszélgettünk Sándor Györggyel, a Magyar ' Televízió közművelődési igazgatójával. — Először talán arról szólnék. hogy az egyes adásidőkben milyen a sugárzott műsorok nézettsége. A tömegkommunikációs központ felmérései azt mutatják, hogy a tv-híradó adásideje alatt a készülékek fele estéről estére működik. A délutáni órákban lényegesen kisebb. mintegy öt-tíz százalékos a nézettség aránya, este viszont, az úgynevezett fő műsoridőben ez a szám elérheti a hetven-nyolcvan százalékot is. Ekkora közönség műveltség és ízlés szerinti igényei már nagyon megoszlanak. Éppen ezért a műsorszerkesztésnek egyik legnagyobb gondja hogyan lehet tisztes színvonalon kielégíteni a legkülönbözőbb igényeket. j — Ezekről az igényekről az előbb említett felmérésekből tájékozódnak? — Igen. ezekből is tudjuk, hogy az úgynevezett szórakoztató műsorok — a krimik, a könnyűzene, a sport — mindig nagy közönséget vonzanak. Ám a témánk szempontjából olyan fontos műsorok, mint a Híradó. A Hét, a Delta és bel- valamint külpolitikai fórumok, utifilmek és az értékes regényfeldolgozások közönsége néha nagyobb, mint egy-egy kimondottan szórakoztató céllal készült műsoré. Azt tapasztaljuk például, hogy nemzeti kultúránk kiemelkedő alkotásai iránt sok százezer olyan néző is érdeklődik, aki a mű alkotójáról iskolában nem tanult, könyvben folyóiratban, színházban, pódiumon, vagy tárlaton korábban nem találkozott vele. Azt bizonyítja ez. hogy értékes művekkel a legszélesebb közönség is elérhető. Nem igaz tehát az az állítás, hogy a nagy többség csak a könnyűt, az igénytelent keresi. Ez persze nem Jelenti azt hogy a munkában elfáradt embernek ne lenne jogos igénye annak a szórakozásnak megtalálása, amely ereiét regenerálja, idegeit megnyugtatja. — Kétségtelen. Ám a szórakoztatás mind témájában, műfajában, mind pedig a tálalás színvonalában vagyon különböző lehet, ön például milyen műsorokra gondol? — Sok más mellett, például a Magiret-sorozatra, amely humanizmusával, humorával még izlésfejlesztés szempontjából is megállja a helyét. És ugvanígv a táncdal, a magyarnóta is szolgálhatja ezt a célt, ha a produkció igényes, ízléses. A műsorszerkesztésnek természetesen az adott igényekből kell kiindulnia. Két veszély fenyeget: ha megragad az adott igényeknél, vagy ha túlságosan előreszalad. Mindkét esetben hatástalanná válhat a munkánk. A gyakorlatban ez az jelenti: keressük azokat a műsortípusokat, amelyek cselekményességükkel,. áttekinthető, realista megoldásaikkal sok ember számára elfogadhatóak és érthetőek, egyszersmind művészi szempontból értékesek, ízlésfej lesztőek. Hadd említsem példának a Fekete város című tv-filmet és a tévéjáték-sorozatok közül a Parasztokat, valamint a nemrég bemutatott Feleletet — A közönség tudatának, ízlésének fejlesztése tehát mindenekelőtt élményt biztosító művek képernyőre x>i- telével érhető el? — Úgy van. Az élmény egyszerre nyújt szórakozást és épülést. Sok műsorunk van, amely igyekszik elősegíteni a művészet és a tudomány befogadását Ezt könnyítik meg egyes népszerűsítő műsorok, mint például a Nyitott Könyv, a Színházi Album, és azok az adások is, amelyek a tudomány legfrissebb eredményeiről informálnak. Ha ezeknek a közönsége kisebb is a filmekénél, akkor is fontos feladatot töltenek be a tudatformálásban, az ízlésfejlesztésben. Itt a gondot az jelenti, hogyan kerüljük el a szakzsargont, a sok idegen szót, fontoskodást, amelyek a nem beavatottaknak érthetetlenek, fárasztóak. — Hat a nézőre az a környezet, miliő, amelyet a képernyőn lát? — A közvetlen hatásokra nagyon kell ügyelni. A divatok gyors változásaiban nem kis szerepet játszik bemondónőink. riporternőink és persze a férfikollégák ruháinak, hajviseletének követése, utánzása. Épp így igényt ébresztenek a nézőkben a képernyőn látott bútorok és más berendezési tárgyak is. A riporterek, műsorvezetők beszéde, modora ugyancsak követőkre talál. És még ennél is szélesebb hatású az a világkép, amelvet a tévé közvetít. A képernyő minden egyes családhoz elviszi a mai világ képét, amellyel lépést kell tartanunk. — Szerepünkből és lehetőségeinkből következik, hogy a közgondolkodás és az ízlésfejlesztés területén tudatosan munkálkodjunk, segítsük azt az átalakulást, amely társadalmunkban végbemegy. Mi ennek igyekszünk is eleget tenni. De az is nyilvánvaló, hogy a munkahelyek aaott körülményei, az iskolai végzettség, a művelődésben való aktív részvétel, vagy annak a' hiánya, nagymértékben meghatározzák és determinálják az ízlés fejlődését is. Nekünk az a dolgunk, hogy műsorainkkal jó irányban befolyásoljuk a változást ANDRÁS ENDRE írj könyvek A Gondolat Könyvkiadó újdonságai között két érdekes antológiát is ' találunk. Az egyik „A Bauhaus’* címmel jelent meg. s a mozgalom dokumentumaiból tartalmaz válogatást. A másik antológia; „A kubizmus”, szintén a mozgalom dokumentumaiból ad válogatást. Sok hasznos ismeretet közöl a csillagok világé- ' ról. s ezek megismerésének legkorszerűbb tudományos módszereiről ..A távcső világa”. A kötetet Kulin György és Róka Gedeor; szerkesztette. A Szépirodalmi Könyvkiadó megjelentette — Balázs Béla munkáinak sorozatában — „A vándor énekel” című kötetet, amely a sokoldalú. kiváló művész verseit és novelláit tartalmazza. A kiadó miniatűr kiadványa az Ambruskó Károly fametszeteit tartalmazó kis kötet, amely Pápát ismerteti meg az érdeklődővel. A Népszerű Helikon Csillagok sorozat legújabb kötete az „Én angyalkám, szép madárkám” régi magyar szerelmes verseket közök Az Európa Könyvkiadó iá több érdekes művet jelentetett meg. Az Európa Zsebkönyvek sorozatban látott napvilágot Simone de Beauvoir híres önéletrajzi regénye, az „Egy jó házból való úrilány emlékei”; Megjelent Walter Scott izgalmas regénye, a „Nigel jussa”.' A Napjaink költészete sorozat új kötete Francesco Masala, a híres szardíniái költő versed bői ad válogatást. A-Modem Könyvtár sorozat legújabb kötete „A láthatatlan express”; ez Ewa Lach elbeszéléseiből közöl válogatást. A Corvina Könyvkiadó Ä művészet kiskönyvtára sorozatban megjelentette a Nicolas Shöffer modern művészetét bemutató kötetet, amelyhez Aknai Tamás írt bevezető tanulmányt. Ismét kapható a „Budapest fotóalbum”, melynek képleírásai a magyaron kívül angol, német, francia, olasz, orosz, lengyel, cseh és szlovák nyelvűek. A római kori Pécset mutatja be sok illusztrációval Fülep Ferenc könyve a ..Sopianae”. Az építészet világa sorozat hatodik köteteként jelent meg az „Itália építészete”. Pogány Frigyes tollából, sok illusztrációval. ez alkalommal második kiadásban. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó megjelentette Dusán Baranin történelmi regényét. amely „A bújdosók vára” címmel látott napvilágot. A népszerű Így élt... sorozatban jelent meg Gerencsér Miklós Táncsics Mihálvról írt életrajzi ismertetője. Gazdag Erzsi szép gyermekverseinek kötete „Ringató” címmel, Reich Károly illusztrációival került a könyvesboltokba. A Kozmosz-szerkesztőség gondozásában látott napvilágot — A magyar irodalom gvönpvsze- mei sorozatban — Balassi Bálint válogatott verseinek kötete. A Kozmosz fantasztikus könyvek sorozatában jelent meg Mesterházi Lajos fantasztikus elbeszéléseinek kötete a „Sempitermin”. A Galaktika című tudományos—lantaszti- kus antológia 12. kötete is napvilágot látott. Ez a kötet a román sci-fi írókkal ismerteti meg az effajta irodalom nálunk is egyre bővülő táborát (KS) Lengyel József halálára Az öregeket a tavasztól féltjük, s most a nyár vitte el irodalmi életünk egyik nagy öregjét: Lengyel Józsefet. Szomorú nyári — Egy hete • Simon Istvánt búcsúztattuk. ^ * Lengyel József nemcsak íróként veszteség számunkra, forradalmárként is. Alapító tagja volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának, harcos résztvevője a Tanácsköztársaságnak. Később kényszerből elhagyta az országot, Bécsben és Berlinben élt, majd Hitler hatalomra jutása után Moszkvában. A Sarló és Kalapács szerkesztőségében dolgozott. 1938 és 1955 között tette próbára leginkább sorsa, amikor a személyi kultusz áldozataként igazságtalanul meghúrcolták. De hite nem ingott meg: kommunista maradt. Emberileg és Íróként is felülemelkedett a megpróbáltatásokon. Talán legszebb írásai azok, amelyekben élete megpróbáltatásáról vall. Az Igéző, az Elévült tartozás, a Kicsi emlékezetes olvasmányélményeink közé tartozik, s nem mert a megpróbáltatások, a szenvedések borzongató leírása, hanem mert emberség, s bizakodás a jövőben sugárzik magas művészi erővel belőlük. Lengyel József alkotói fellendülése hazatérése után következett be: sorra jelentek meg művel, József Attila- és Kossuth-dijat kapott. S nem utolsó sorban: hűséges és értő olvasótáborra tett szert. Lengyel József hosszas, súlyos betegség után hunyt el, hetvenkilenc évesen. Foglalkozott — hogyne foglalkozott volna — az elmúlással. Gondolatai jellemzik egész tiszta gondolatvilágát, emberségét: „Az élet nem velünk kezdődött. Nem velünk végződik. Minden cselekedetünk tovább él, a jó is, a rossz is, és minden gondolatunk. Minden továbbmutat.. Gondolatai, művei — tovább élnek, továbbmutatnak. —g. A csillagok felé VAS ISTVÁN: MOT ORBICIKLI Kik fogják és fogják-e majd kinyitni A nyugtatások titkos ajtaját? Kék villanással egy motorbicikli Vibrál, robog fekete parkon át. Ne hagyj el azon a holdtalan estén. Te is surranj be, tolvaj értelem. A dombok közt kék lámpa, ideges fény. Honnan? hová? minek is kérdezem? WEÖRES SÁNDOR: HÁRMAS-EQYSÉQ Mikor a favágítón a halomba ~ döntött egészséges törzset, reves féreglakta odvat, medúza-forma kérdő-fenyegető péterszeges szétágazó töiiét éles goromba visítású fűrész, mintha heves sírással magzat kelne, darabolja, egykedvűen villog, semmire se les: I nem érzi egyik és nem bánja másik hogy pusztul, pusztít; élősejt meg érc oly magasságot érint öntudatlan, hol a tett önnön hiányára ásit, cselekvés-szenvedés közös egész; favágó dolga, mit mért művel ottan. (Fotó TASZSZ—MTI—KS) 1975. július 20.
