Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-18 / 167. szám

9 Modern hiedelmek 1975. április 28—30-án az MRT Tömegkommunikációs Ku­tatóközpont és az MTA nép­rajzi kutatócsoportja közös kon­ferenciát rendezett Visegrádon, amelynek témáját ,A hiedel­mek természete, szerveződése és szerepe a mindennapi , tu­datban" címmel jelölték meg a szervezők. A háromnapos konferencia során filozófusok, nyelvészek, pszichológusok, irodalomtörté­nészek, szociológusok és nép­rajzkutatók fejtették ki elkép­zeléseiket a hiedelmekről. Mint az előadásokból kide­rült, a hiedelem fogalom nem azonos természetű kihívást je­lentett a különböző tudomá­nyok képviselői számára. A hiedelem szót legtöbben úgy értelmezték és használták, ahogyan például Hajnal Al­bert és Hoppál Mihály hatá­rozták meg tanulmányukban: „A hiedelem olyan tudatbeli kép önmagunkról, a világról, amelyet igaznak tartunk, no­ha nem igazoltunk, s mégis eszerint választjuk cselekede­teink eredményét és módját.’* Azaz minden hiedelem, ami nem igazolt képzet. Ilyen képzet, sok és sokféle van, eredetük pedig igen kü­lönböző lehet, amint számos előadás szerzője bizonyította. Egy részük könnyen felismer­hető, a régi népi hiedelmek­re emlékezetet. Gunda Béla (előadásának címe: A televí­zió a magyar folklórban) például egyik tájegységünkben két — egymásnak homlok- egyenest ellentmondó — hie­delmet jegyzett fel. Az egyik elképzelés szerint a televízió szárazságot okoz, másik sze­rint esőt hoz. Ugyancsak könnyen felismerhetők azok a hiedelmek, amelyek az isme­retek hiányából, téves értel­mezéséből fakadnak. Nagyobb figyelmet érde­melnek azonban az olyan hie­delmek, amelyek úgynevezett élettapasztalatokhoz, iskolai tanulmányokhoz vagy másfaj­ta, jól megalapozottnak vélt tudattartalmakhoz kötődnek. Erre Jakab Zoltán mutatott be frappáns példát (A mer­kantilista gazdaságelmélet ele­meinek „újratermelődése” a jelenkori köznapi tudatban). Egy nem túlságosan széles körű vizsgálatban arra a kér­désre, hogy „Véleménye sze­rint mivel mérhető egy ország fejlettsége?” az egyetemi végzettségűek 4,8 százaléka, a középiskolát végzettek 3,9 szá- szaléka, az ennél alacsonyabb képzettségűek 0,8 százaléka adott ilyesféle választ: „Azzal mérhető, mennyi a vagyona, mennyivel haladja meg a kül­kereskedelme a behozatalt.” A megalapozottnak vélt hie­delmek egyik jelentős csoport­ját alkotják azok', amelyek mögött valóban kidolgozott elméletek állnak, így például igen elterjedt elképzelés ko­runkban, hogy a technikai ha­ladással számos gazdasági és társadalmi probléma szinte automatikusan megoldható, azaz a technika szerepének túlbecsülése, amire Gelléri Péter hívta fel a figyelmet dolgozatában (A technika mi- tizálása a közvéleményben). Az ilyen elképzelések mögött nem csupán az utolsó kétszáz év technikai halad’ásának az életvitel egészére gyakorolt hatása fedezhető fel, hanem a polgári társadalomtudomány­nak technikai determinista általánosítása is, hogy tudni­illik a technika szerepe min­denkor elsődleges jelentőségű szembeállítva azt a termelési viszonyokkal a gazdasági-tár­sadalmi fejlődésben. Követ­kezésképpen a jövőben sem lesz másként. Egy ilyen hie­delem elterjesztése a kapita­lista országokban nyilván­valóan a hatalom birtokosai­nak érdekében áll, hiszen a termelési viszonyok megvál­toztatását célzó forradalmi tö­rekvések értelmetlenségéről próbál meggyőzni. A számos előadásból és hozzászólásból két igen lénye­ges következtetést szűrtek le a konferencia tapasztalatait összegező előadásaikban Sza­bolcsi Miklós akadémikus, Vi­tányi Iván a Népművelési In­tézet igazgatója és Szecskő Tamás, a Tömegkommuniká­ciós Kutató Központ igazga­tója. Az egyik, hogy a hiedel­meket a társadalmi tudat egé­szében szemlélve kell vizs­gálni, a másik, hogy fel kell tárni a hiedelmek és a társa­dalmi gyakorlat közötti szoros összefüggéseket. Ezeknek a következtetéseknek megfelelő kutatási ajánlásokat is tet­tek, amelyek a konferencia több résztvevőjét bizonyára arra fogják ösztönözni, hogy mind maguk, mind mások hie­delmeit alaposabban megis­merjék. SÁRKÁNY MIHÁLY-Mit, kell tüdstiuk a tanácsi dolgozóknak? A tanácsi dolgozók tovább­képzésének helyzetéről kér­deztük dr. Fülöp Lajost, a megyei tanács személyzeti osz­tályának vezetőjét és Horváth Magdolnát, az oktatási csoport vezetőjét. Elmondták, hogy a helyi tanácsoknál dolgozóknak vala­hány munkakörben rendel­kezniük kell államigazgatási jártassággal. Az évenként megrendezésre kerülő szakmai tanfolyamok elvégzése után szakvizsgát kell tenniük az azzal még nem rendelkezők­nek. Emellett követelmény ma már a középiskolai vég­zettség is. A községi tanácselnököknek, vb-titkároknak, a községi, nagyközségi csoportvezetők­nek és a megyei, városi ta­nácsokon, vagy járási hivata­lokban dolgozók részére — beosztásuktól függően — négyféle iskolai végzettség a megkövetelt. Rendelkezniük kell állami iskolai végzettség­gel (egyetem, főiskola stb.), általános államigazgatási is­meretekből kell vizsgázniuk, a beosztásuknak megfelelő. szakvizsgát is kell tenniük és mivel a tanácsi munka nem­csak közigazgatási munka, ha­nem politikai is, nélkülözhe­tetlen a politikai műveltség is az említett helyeken dolgo­zóknál. 1975. július 18. A tanácsi vezetők képzésé­nek első számú intézményei a tanácsakadémiák. Az appará­tusba bekerült igazgatási gya­kornokok egy év munkaidő után kérhetik, sőt kell is, hogy kérjék felvételüket a ta­nácsakadémiára. ök á bent­lakásos tagozaton két év alatt tanulják meg a szükséges is­mereteket. A levelező tagoza­ton hároméves a képzés. Az iskolák az ország három vár rosában: Budapesten, Veszp­rémben és Szombathelyen vannak. A bentlakásos iskolát megyénkből jelenleg tizen­négyen végzik. Tizenegy fő Szombáthelyen, három pedig .Budapesten tanul. A levelező tagozatosok kilencen vannak, ők Veszprémbe járnak. A bentlakásos és levelező tago­zaton a főiskolákkal meg­egyező az oktatás rendszere és a vizsgák rendje. A tanácsakadémia harmadik oktatási formája a megye- székhelyeken működő speciá­lis levelező tagozat. Ennek Szekszárdon negyvenkét hall­gatója van. Különben a há­rom oktatási formában a hall­gatók egyenlő értékű végzett­ségről szóló oklevelet kapnak. A speciális levelező tagozaton 5 féléven keresztül tanulnak a hallgatók, ide a jelentkezés nincs korhatárhoz, sem gya­korlati időhöz kötve. A spe­ciális levelező tagozatok felső szerve a Tanácsakadémia Ok­tatási Intézete. Irányításával az oktatás tanszéki keretek között folyik. Négy tanszéken a marxizmus—leninizmus, az igazgatási, a szervezési és a tanácsgazdasági tanszéken folyik az oktatás. Az előadá­sokat helyi szakemberek tart­ják. Valamennyien felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, emellett komoly gyakorlati ta­pasztalataik is vannak a taná­csi munkát illetően és a me­gyei tanács apparátusában, vagy a járási hivataloknál dolgoznak. A marxizmus tan­anyagát az MSZMP Oktatási Igazgatóságának tanárai ta­nítják. Az oktatók félévenként kon­ferencián vesznek részt Bu­dapesten, ahol oktatáselméle­ti előadásokat hallgatnak és tapasztalatcserére is alkal­muk van. A hallgatók segíté­sére a tankönyvek mellett tantárgyi útmutatókat, jegy­zeteket adnak ki, mintegy ez­zel is könnyítve a vizsgákra való felkészülésüket. Az ok­tatás egyébként havi négy al­kalommal történik. Erre az időre a hallgatókat felmentik munkaterületük feladatainak elvégzése alól, a vidékiek útiköltségtérítést és napidíjat kapnak. Természetesen tanul­mányi szabadság is megilleti a hallgatókat. A folyamatos szakemberpót­lás érdekében megyénkből egyetemeken (műszaki, orvosi, közigazgatási stb.) tanuló fia­talokkal is köt tanulmányi szerződést a megyei tanács, ök az egyetem elvégzése után a tanácsi apparátusban gyakor­nokként fognak dolgozni. Je­lenleg 70 ösztöndíjas tanuló­ja van a megyei tanácsnak a különböző egyetemeken és fő­iskolákon. — Tamási — Uborkaszezon Pakson A címet szó szerint kell ér­teni. Ugyanis a Paksi Kon­zervgyárban javában tart az uborkafeldolgozás. Vagon­számra indulnak aztán kül­földre, ahol mind a szocialis­ta, mind pedig a tőkés orszá­gokban keresett cikkek. Jól zárták a gyárban a fél­évet. A tavalyi év első feléhez képest több mint 30 százalék­kal volt magasabb a terme­lési érték és ez 184 millió fo­rintnak felel meg. Bár a bor­sóból 20 százalékos volt a ki­esés — 200 vagon — a 600 vagonos vegyesbefőtt-export, amit a Szovjetuniónak szál-' lítottak, bőven pótolta a vesz­teséget. > Jelenleg a legnagyobb gond a feldolgozásra váró nyers­anyag rendszertelen érkezése és emiatt gyakran kell át­szervezni az üzemek munká­ját. A gyárban hallottuk, hogy egyelőre még nem örülhetnek a félév jó eredményének, hisz náluk a tervteljesítés szem­pontjából a III. negyedév a döntő. Változatlanul sok függ az időjárástól, mert mint mon­dották, rajtuk nem múlhat a 460 millió forintos éves terv teljesítése. Dobozokban a zöldbab a futószalagokon. Innét már hamarosan szállitásra kerül. Megkezdődött a sárgabarack szállítása rs. Fürge kezekkel válo­gatják a lányok, asszonyok a gyümölcsöt a gumiszalag mellett. • ■. . i .. > • ■ i Kedvelt termék mindenütt a külföldi piacokon is a Paksi Konzerv­gyár emblémájával ellátott csemegeuborka­Fotó: Ki 4;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom