Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-18 / 167. szám
I Összekapcsolták a Szojuzt és az Apollót T (Folytatás az 1. oldalról) 1 helyzetben az Apollo anten* náit rá lehessen irányítani a Földdel kapcsolatot tartó műholdra. Ennek segítségével közvetítik ugyanis a Földre a két űrhajó összekapcsolását Engedély a dokkolásra Csütörtökön magyar idő szerint 15 óra 50 perckor, a Moszkva környéki földi irányítóközpontból Alekszej Jeli- szejev, az irányítószolgálat vezetője megadta az engedélyt Leonovnak és Kubászovnak a dokkolás végrehajtására. Ezt az utasítást — szokás szerint — mindkét űrhajón ellenőrző műveletek sorozata előzte meg. Ismételten kontrollálták a kapcsolószerkezetek üzemképességét. a térbeli orientálás kézi működtetését, a sebességi adatokat. Ebben az időpontban az Apollo már mintegy 250 kilométerre megközelítette a szovjet űrhajót. A Szojuz—19 pályaadatai az előzetes számi* fásoknak megfelelően alakultak, ideértve, hogy a pálya magassága minden egyes Föld körüli fordulatnál valamelyest csökken. Az Inturiszt-sajtóközpont- ban ugyanebben az időben Pavel Popovics szovjet űrhajós, ismertette a dokkolással kapcsolatos technikai tudnivalókat. Popovics mindenekelőtt kijelentette, hogy . Leonov, Ku- bászov, valamint az amerikai legénység személyes képességeinek és űrhajósmúltjának ismeretében nem kételkedik a nemzetközi dokkolás sikerében. Ehhez a művelethez elsősorban az szükséges, hogy piivel itt minden az űrpilóták ügyességén múlik, megfelelő hozzáértéssel és a lehető legnagyobb nyugalommal végezzék a közvetlen megközelítést és a kapcsolást. Technikailag két követelménynek kell eleget tenni. Az egyik a két űrhajó sebességének rendkívül óvatos, fokozatos egyeztetése, hiszen a legnagyobb veszély- forrást a rosszul kiszámított sebességből vagy kapkodásból eredő ütközés jelenti. Nagyon fontos ezenkívül hogy a találkozás előtt az űrhajók megfelelően helyezkedjenek el a térben, hogy a k’apcsolóberendezés aktív és passzív része azonos szögben közelíthesse meg egymást. Minthogy a Szojuz az első összekapcsolásnál passzív szerepet játszik, Donald Slaytonra vár a felelősségteljes feladat, hogy pontosan rávezesse űrhajóját a Szojuzra. Ennek a műveletnek a megkönnyítése végett a Szojuzig kapcsolószerkezetére ráfestették a „célpontot”. Pável Popovics megjegyezte; Slay- tonnak már a második világháború idején volt alkalma bizonyítani, hogy kitűnő céllövő. Hz összekapcsolás Az összekapcsolást megelőző órában az Apollo másod-- percenként 30 méteres sebességgel közeledett a Szojuz— 19-hez, majd fokozatosan tovább csökkentette sebességét, egészen másodpercenkénti 3 méterig, a Szojuz—19 eközben passzív készültségbe helyezte a kapcsolóberendezést, Leonov és Kubászov lezárta a pilótafülke és az orbitális fülke közötti átjárót és periszkópon figyelte az Apollót, amely lal- san közeledett a szovjet űrhajó felé. Staffordék először azt jelentették a Földnek, hogy szabad szemmel is látják már a Szojúzt: „még csak egy pontot látunk, amelyet nehéz megkülönböztetni a csillagoktól”. A pont egyre fényesebben ragyogott, és az Aoollo külső tévékameráján látható volt, amint lassan kiemelkedett a világűr sötétkékjéből. A két űrherendezés — mint Va- lerij Kubászov, a Szojuz fedélzeti mérnöke a kapcsolást követő percekben Moszkván át közvetített Kozmovízió- adásban elmondta — ezután ötszáz, kétszáz, ötven méterre közelítette meg egvmást, és pontosan 17 óra 9 nerckor a Szojuz—19 kabinjában kigyulladt a piros lámna. amely az.t jelezte, hogv a két kancsoló- szerkezet először érintkezett egymással. „Nagyszerű munka volt Tom” — kiáltotta angolul Alekszej Leonov, amikor a szovjet kozmonauták a lám- pajelzésből és a könnvű ütő- jiésből megbizonvosodtak róla. hogv az Apollo pontosan Célhoz érkezett. Az összekapcsolás végeztével a Szojuz—19 legénysége hozzákezdett az űrhaió her- metfzálásának úiabb ellenőrzéséhez, amire már az átszállás előkészítéséhez van szükség. Csütörtökön délután közén- eurónai idő szerint 17 óra ?0 perckor a szovjet és az amerikai űrhaiósok megkezdték a felkészülést az egymás űrhajóiba történő átkelés elvégzésére. Az átkelési előkészítő műveletek körülbelül három órát vettek igénybe. MONTEVIDEO Az uruguavi kormány szerdán bezáratta a Pueblos Uni- dos kiadót és könyvesboltot, amely 30 éve foglalkozott a szocialista országok folyóiratainak, napilapjainak terjesztésével és a marxista irodalom népszerűsítésével. A Bor- daberry-rezsim tavalyi kommunistaellenes kampánya során már betiltotta a marxista irodalom terjesztését és szerkesztését és akkor a politikai rendőrség ellenőrzése alá helyezték a Pueblos Unidost. Merényletet kíséreltek meg Akihito japán trónörökös ellen. aki' csütörtökön jérkezett az Okinawa-szigeten lévő Na- hába, hogv ott részt vegyen egy nemzetközi kiállítás megnyitásán. Ismeretlen tettes robbanópalackot hajított a trónörököst és kíséretét szállító gépkocsioszlopra. Akihito sértetlen maradt, egyik kísérője könnyebben megsebesült A merénylőt letartóztatták. BUDAPEST Dr. Trautmann Rezső, a Ma-> gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke csütörtökön fogadta Kim Ze Szűk rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízó- levelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Rácz Pál külügyminiszter-helyettes. Cuba si! Csütörtök esti kommentárunkí Theodore Roosevelt, aki a századfordulón volt az Egyesült Államok elnöke, két szóban határozta meg országa latin-amerikai politikáját: big stick, azaz fur- kósbot, a „nagy északi szomszéd” közép- és dél-ame- rikával szemben folytatott politikájának volt még egy alapvonása, a Monroe-elv: „Amerika az amerikaiaké” — a maga korábaji haladó mondat egykor a volt gyarmatosítók, angolok, spanyolok és portugálok ellen Szólt. Később a szavak maradtak, csak a tartalom változott: Amerika (északtól a Tűzföldig) az északamerikaiaké. Akíhek a Monroe-elv nem tetszett, az megismerkedhetett a big stick-kel... Az Amerikai Államok Szervezetének Costa Ricában folyó külügyminiszteri értekezlete ezt a furkós- bot-politikát kívánja elvetni s egyben kinyilvánítja azt is, hogy az amerikai kontinensen megváltoztak az erőviszonyok. Egy évtizeddel ezelőtt az AÁSZ — ahogyan Fidel Castro nevezte — „az amerikai gyarmatügyi minisztérium” Washington szolgálatkész szavazógépezete volt; ma már nyíltan szembeszegül az USA politikájával. A latin-amerikai országok és az Egyesült Államok közti erőpróba leglátványosabb megnyilvánulása az úgynevezett „kubai kérdés”. Kubát 1964-ben zárták ki — amerikai nyomásra, Venezuela vádjai alapján — a regionális szervezetből. Az évek során a blokád megtört: 1971-ben Állende kormánya vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Havannával, majd öt követte Buenos Aires és Lima. Ma már tizenegy latin-amerikai állam állította helyre kapcsolatait Kubával a formálisan még mindig életben lévő embargó ellenére. A sors iróniája, hogy az a Venezuela, amely egykor az ürügyet szolgáltatta Kuba kizárásához, ma a kontinens antiimperialista harcának egyik vezetője, Kuba partnere számos olyan szervezetben, amelyből az Egyesült Államok kimaradt. „Cuba si, USA no ...” Az ecuadori fővárosban, majd Washingtonban rendezett AÁSZ-konferenciákon bebizonyosodott, hogy az amerikai politika, ha már vezető szerepét megőrizni nem képes is a szervezeten belül, de ügyrendi akadé- * koskodásával megbéníthatja munkáját. A Costa Rica-i San Jóséban ezért változtatják meg majd a tagállamok Washington utolsó zsarolási eszközét: a döntésekhez szükséges hétharmados többséget egyszerű többséggé. Ez a döntés bizonyára megkapja majd a kétharmadot. .. A várható kudarc láttán az amerikai diplomácia kijelentette: nem ragaszkodik a kubai blokád fenntartásához. Kicsit hamarabb sokkal hatásosabb lett volna... 1 » Tudományos hírmagyarázat Megtörtént az űrrandevú! Tudományos kommentátorunk írja: Hosszú út vezetett idáig, nemcsak a műszaki megoldás kidolgozása miatt, hanem elsősorban azért, mert a programban részt vevő két nagyhatalomnak először az emberiség jövője iránt érzett felelősség jegyében a földi tárgyaló- asztalok mellett kellett jobb megértésre jutniok. A megegyezés a két fél között már az enyhülés korszakának abban a szakaszában megszületett a. mostani kísérletre, amikor az elért eredmények alapján jogosan lehet további reményeket táplálni az előrehaladás irányába. Ekkor léptek sorompóba a műszaki szakemberek, akikre az a feladat hárult, hogy ennek az új korszakot nyitó kísérletnek a technikai alapjait vessék meg. Talán meglepően hangzik, hogy ehhez évek munkája kellett. Sokan vélekednek úgy, hogy mindkét fél éppen elegendően sok űrhajót indított már ahhoz, hogy legyen kellő tapasztalata ilyen bonyolult program teljesítéséhez is. Ez saját űrkutatásukra vonatkozóan teljes mértékben igaz. Azonban a két fél más-más utat járva dolgozta ki saját űrhajóin mind az emberi létfenntartás módozatait, mind pedig a külön-külön felbocsátott űreszközök összekapcsolását. Ahhoz, hogy a közös találkozó létrejöhessen, át kellett hidalni ezeket a különbségeket. Ennek legfontosabb eszköze az újonnan kifejlesztett, és most a kozmikus gyakorlatban is sikerrel vizsgázó dokkoló modul — összekapcsoló egység. Az újfajta dokkolóegység legjellegzetesebb tulajdonságai : — légmentes zárást, úgynevezett hermetikus kapcsolatot létesít a két, különböző összetételű levegőt tartalmazó űrhajó között, úgy, hogy azok levegője nem keveredhet, s hogy az egyik űrhajóból a másikba történő átszállás során az űrhajósok alkalmazkodhatnak a számukra új levegőösszetételhez és nyomáshoz, — a dokkolóegység szimmetrikus, azaz egyszerre játszhatna az aktív vagy a passzív elem szerepét is. Világítsuk meg ezeket a tulajdonságokat közelebbről is. Szinte közismert, hogy az Apollo-űrhajókban csakúgy, mint más amerikai elődeikben mintegy egyharmad atmoszféra nyomású, igen kevés héliumadalékot tartalmazó, majdnem kizárólag oxigénből álló atmoszférát alkalmaznak. Ugyanakkor a szovjet űrhajókban gyakorlatilag a talajszinten megszokott normál összetételű — nitrogén—oxigén — atmoszférát alkalmaznak. Ezért egyrészt a nyomáskülönbség miatt sem lehet a két űrhajó légköre között közvetlen kapcsolatot teremteni, mert a magasabb nyomású helyen tartózkodók a hirtelen nyomáscsökkenés miatt keszonbetegséget kapnának, amely könnyen végződhet halállal is. De a kétfajta légkör összetételének erősen eltérő jellege is kizárja az atmoszférák keveredését. Ezért a dokkológyűrű belsejében olyan zsilipkamrát alakítottak ki, amely lehetővé teszi a fokozatos alkalmazkodást, s ezt követően a másik kabinba történő beszállást. Az aktív—passzív szerepre egyaránt alkalmas kivitel jelentősége pedig abban áll, hogy bármelyik űrhajó játszhat- ja a két szerep bármelyikét. Az űrrandevúban ugyanis pasz- szívnak nevezik azt az űreszközt, amely anélkül kapcsolódik a másikhoz, hogy a megközelítés és az összekapcsolás műveletében manőverezéssel, vagy más cselekvéssel — aktivitással — részt vállalna. Az aktív partner végzi el ezeket a műveleteket. Az eddigi űrkutatási gyakorlatban a dokkolóegységnek a passzív, ill. az aktiv résztvevőn található része nem volt egyforma, azaz nem voltak szimmetrikusak. Az új, szimmetrikus kialakítás jelentőségét az adja meg, hogy egy dokkoló két eleme egyenértékű. Ennek jelentősége pedig egy bajba jutott űrhajó legénységének mentése alkalmával óriási, hiszen lehetséges, hogy a segítségre szorulók cselekvőképtelenek. Ebben az esetben pedig a mentő űrhajóval való találkozásnak csakis passzív részesei lehetnek. Ha dokkolóegységük nem szimmetrikus, tegyük fel, hogy csak aktív szerepre képes, lehetetlen a megmentésük. Ez a jelentősége az új, közösen kialakított dokkolórendszernek: minden körülmények között csatlakozásra alkalmas. Reméljük, hogy az elkövetkező időszak űrkutatásában nem kell mentőexpedíciókat szervezni, hanem a csatlakozás új eszköze és módszere arra szolgál majd» hogy egy sok nemzetiségű űrlaboratórium fogadni tudja a fedélzetére munkába érkező, különböző országokból indított űrhajókat és személyzetüket. SINKA JÓZSEF Genf Európai biztonsági konferencia Az EBK koordinációs bizottsága szerdai ülésén véglegesítette az EBK harmadik napirendi pontjának okmányát, amely a humanitárius és egyéb természetű együttműködésről szól, valamint a negyedik. napirendi pont szövegét, amely a konferencia utáni további lépéseket tartalmazza: Az EBK munkaszerveiben folytatódnak az intenzív tárgyalások a még hátralévő kérdések egyeztetésének befejezésére. Véget ért a közös piaci csúcstalálkozó Határozatok elfogadásával ért véget Brüsszelben az európai gazdasági közösség tanácsának ülése, a közös piaci állam- és kormányfők kétnapos találkozója. A határozatok túlnyomórészt az EGK belső problémáival foglalkoznak, a kormányfők azonban nemzetközi problémákat illetően is állást foglaltak. *
