Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-15 / 164. szám
Szojuz—Apollo program A Szojuz parancsnoka Az amerikai űrhajósok véleménye szerint az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb embere Alekszej Leonov. A Szojuz parancsnoka zsákszámra kapja a leveleket a houstoni központ címén. Természetesen hasonló népszerűségnek örvend hazájában. Neve a Vosz- hod—2 útja során vált közismertté, amikor Belj áj evvel repült. Ö az első ember, aki kilépett a világűrbe. Az elmúlt tíz év nem hagyott nyomot Leonovon, a légierő 41 éves ezredesén. Ugyanaz az atlétikus felépítés, ugyanaz a vidám szikra kék szemében. így lett űrhajós Szülei kilenc gyermeke kö- -zül nyolcadiknak született -Kemerovo ipari központ közelében, Lisztvjánkában látta meg a napvilágot. Apja valamikor donyeci bányász volt. Amíg az első világháborúban a frontra vitték, a család áttelepült Szibériába. Apja a polprogram indult. Tanulmányok a repülőmémöki akadémián, majd Leonov lett a Szojuz— Apollo program első szovjet űrhajójának parancsnoka. Földi beosztásában a Gagarin' űrhajóskiképző központ parancsnokhelyettese, Leonov korábban németül tanult, most,’ a szovjet—amerikai közös űrrepülésre készülvén nekilátott az angol nyelvnek. Naponta hat órát is ült nyelvtarikönyvei fölött. S az eredmény? Bármilyen hallgatóság előtt kész előadást tartani angol nyelven. Az esetleg elkövetett nyelvtani hibák nem hozzák zavarba. Leonov nagy ínyenc. Külön az ő kérésére készítették el a közös űrrepülés változatos és ízletes étrendjét. A program indulásának küszöbén Leonov különösen nagy figyelmet fordított egészségi és erőnlét.; állapotára. Napi edzéstei;véből az úszás és a futás elmaradhatatlan. A csillagvárosi edzők — saját beismerésük szerint — kifáradtak Leonov fáradhatatlanságától- , a- Ttí-aif' (I család Leon övék lakása a Csillag- város két magasépülete egyikének harmadik emeletén van. Felesége, Szvetlána pedagógus. Legidősebb lányuk — Viktorina — 14 éves. A nyolcadik osztályt angol tagozatos iskolában kezdte el. A 8 éves Ok- szána második osztályba jár. Amikor Leonovot arról faggatták, hogy a család hogy fogadta az új feladatot, kapásból válaszolt; „Ahogy kell. át- érezték a feladat fontosságát. A feleségem már megszokta az örökös edzéseket. Nagyobbik lányom partner az angol nyelv tanulásában”, y A Szovjet Képzőművészek Szövetségének Leonov az egyetlen olyan tagja, aki járt a világűrben. Talán ha fiatal korában nem ragadja meg a repülés, ma hivatásos művész lehetne. Leonov ma sem tette le az ecsetet. önállóan és Andrej Szokölov tudományos-fantasztikus festővel közösen alkot. Műveiket Moszkvában, Bakuban, Prágában, Helsinkiben tárlaton mutatták be. ALEKSZEJ GOROHOV, az APN különtudósítója gárháború után visszatért családjához. Itt született 1934. május 30-án Alekszej. Leonov közepesen tanult, de nagyon szeretett barkácsolni.1 Hajók, gőzmozdonyok, repülőgépek kerültek ki keze alól. Egy alkalommal az iskolában sikerült tájképet rajzolt, de különösebben erre sem figyeltek fel. A második világháború után a Leonov-család Kalinyingrád- ha költözött, Alekszej ott végezte el a középiskolát, majd katonai repülőiskolás lett. Néhány év tanulás Után pedig űrhajós: 1960-ban Gagarinnal, Tyitovval, Nyikolajevvel, Po- poviccsal és .a világűr más úttörőivel lépett be az űrhajósok közösségébe. Leonov sok-sok órát töltött a gyakorlóberendezésekben, amíg történelmi űrsétájára indult. Ö lett az első ember, aki szemtől szembe állt a nyitott világűrrel. Félt? — Félelemről -szó sem volt — mondja Leonov. — Akkor csak arra gondoltam, hogy miként fogok belépni a zsilipkamrába, kilépni a világűrbe és miként térek vissza. Nos, kiléptem a semmibe és visz- sza is tértem onnan. Csak amikor parancsnokom, Beljá- jev gratulációit fogadtam, verte ki a veríték a homlokomat. Leonov, a fáradhatatlan Az űrrepülés utáni pihenés igen rövid volt. Uj űrkutatási Donald K. Slayton, Thomas mérnököket követelt Kuba- szov a moszkvai Ordzsoni- kidze Aviatikái Egyetemet végezte el. Az ősi Vlagyimir közelében Vjáznyikiben született. Gyermekkorát az ősi székes- egyházak csillogó kupolái aranyozták be. Nyugdíjas szülei még most is ott élnek. Kátya lányát gyakran elküldi nagyszüleihez, mondván, legyen minél távolabb a városi zajtól. Amikor Valerij megszületett, apja a helyi hajóstársaság mechanikusa volt. Gyermekkora „a csavarok, csavaranyák és kerekek világában” télt el. 1952-ben, a középiskola befejezésekor, a repülés jelentette számára a technika koronáját. Középiskoláját kitüntetéssel .végezte el. Ez lehetővé tette, hogy felvételi vizsga nélkül kerüljön az egyetemre. Diplomamunkáján akkor kezdett dolgozni, amikor felbocsátották az első szputnyi- kot, amelyet a második követett. A diplomaterv megvédése kitűnően sikerült és Szergej Koroljov akadémikus keze alá került, a ballisztikai kérdésekkel foglalkozó osztályra. A pályaelemek számú tása vérévé vált. Amikor egy értekezleten Koroljov arról beszélt, hogy itt az ideje a mérnökök űrrepülésének, ő is beadta kérelmét. 1966-ban besorolták az űrhajósok közé. P. A Szojuz fedélzeti mérnöke > # atA szovjet—amerikai közös űrkutatási programban részt vevő Szojuz űrhajó fedélzeti mérnöke Valerij Kubaszov, negyvenéves moszkvai mérnök. Saját szavai szerint jobban szereti a fizikát és a matematikát, mint a dalokat. Ennek ellenére első űrrepülése alkalmával, 1969-ben a Szojuz—6 fedélzetén alaposan megnevettette Sonyin parancsnokot, amikor minden különösebb adottság nélkül, örömében énekelni kezdett. Kubaszovot még senki sem látta sietni, zömök alak1915. július 15. ját nehéz elképzelni a sportpályán, pedig már első űrrepülése előtt több száz órát repült sugárhajtású vadászgépen és több tucat ejtőernyős ugrása volt. . Mindene a repülés A sajtókonferenciákon az újságírók kérdéseire, ameny- nyiben azok az űrhajók konstrukcióját és az égites- tek mechanikáját érintették,' Leonov felkérésére, rendszerint Kubaszov válaszolt. Kubaszov akkor lépett az űrhajósok családjába, amikor megjelentek a bonyolult felépítésű Szojuzok. A műszaki kérdések megoldása alapos ismeretekkel rendelkező szakHegesztett a világűrben 1969 elején, a Szojuz—4. és —5 útja alkalmával készenlétben állt, hogy szükség esetén valamelyik űrhajós helyett felrepüljön. Az ő ideje ősszel, a Szojuz—6 startjával jött el. Ö volt az első ember, aki a világűrben hegesztett. A Vulkán elnevezésű berendezéssel különféle tecnikai kísérleteket végzett. Akkor 5 napig tartózkodott a világűrben. A hetedik és a nyolcadik Szojuzzal csoportos repülést hajtottak végre. Rövid pihenés után ismét az edzések következtek és háStafford, Vance D. Brand, Alekszej Leonov és Valerij Ku- bászov. . . rom évvel ezelőtt hivatalosan is bejelentették, hogy a Szojuz—Apollo program végrehajtásában részt fog venni. — Az első űrrepülés óta mi változott életében? — kérdezték tőle a közelmúltban. — A most négy éves Gyima fiam születésén kívül semmi különös — válaszolta. — Öröl-e annak, hogy részt-: vehet a közös szovjet—amerikai kísérletben? — Természetesen. Az a véleményem, hogy ez a közös kísérlet csak az első lépés. Szerintem újabb, bonyolultabb és hosszabb időt igénylő kísérletek következnek. ALEKSZEJ ZAHAROV az APN különtudósítója (KS) Stafford ereszül beszél Munkanapom a Johnson nevét viselő houstoni központban azzal fejeződött be, hogy meglátogattam Thomas Stafford tábornokot. Kicsi, egy ablakos dolgozószoba. Két-három oklevél a falon, kicsi üvegszekrény, jelképes ajándékokkal. A helyzet fes- tőibb, mint ahogy ez egy tábornoki dolgozószobában várható lenne, de talán szerényebb, mint amilyen olyan asztronautánál lehetne, aki már háromszor járt a kozmoszban. Stafford jól megtermett; szelés vállú férfi. Könnyű inget visel. Kezet nyújtva határozottan és hangosan mondja oroszul: „Zdravsztvujtye!” Tudom, hogy az Apollo- legénység parancsnoka számára én nemcsak újságíró vagyok. hanem egyszersmind váratlan beszélgető- társ, akivel próbára teheti orosz nyelvtudását. Orosz nyelven kezdtem az interjút: „Mi a helyzet az egymással való érintkezés problémájával ?” Stafford felélénkült, s ennek a sokat látott és tapasztalt embernek az arcát szinte megváltoztatta a mosoly. — Már régen dolgozunk az oroszokkal és jó kapcsolatokat alakítottunk ki. S hogy az információcserét megkönnyítsük, elhatároztuk, hogy az amerikaiak oroszul, az oroszok pedig angolul fognak beszélni... Az asztronauta lassan beszélt, szüneteket tartva, de helyesen. Látszott rajta, hogy nehezen megy, de amikor befejezte a mondatot; az arca elégedetten felragyogott. — Tapasztalataink azt bi- ... zonyítják, hogy így teljesen meg tudjuk érteni egymást — mondotta Stafford. Azt hiszem,’ nemcsak éh vettem észre, hogy az utóbbi hónapokban a szovjet és az amerikai űrhajósok, bárkinek » is adtak interjút, feltétlenül beszéltek kollégáik nyelvtanulásáról. Amikor legutóbb például Alekszej Leonov űrhajóst hallgattam, ismét komolyan, egyáltalán nem diáko- san arról beszélt, hogy sikerült előrehaladnia az angol nyelv tanulásában. Valóban, milyen fő elemektől függ a kísérlet sikere? A technika állapotától, a repülés irányításának megszervezésétől, s végül a két legénység helyes együttműködésétől. A dokkolás — nem automatikus, hanem valamennyi következő művelettel együtt kézi irányítású lesz — elsősorban a szükséges információk kicserélésén és helyes felhasználásán múlik. Ez az oka annak, hogy a kísérlet résztvevői annyit törődnek a nyelvi problémákkal és beszélnek is róluk. — Mi a véleménye a pszichikai problémáról? Az úgynevezett összeférhetőség- ről ? — folytatom a beszélgetést. Stafforddal. — Háromszor jártam a kozmoszban. Két alkalommal Geminivel. s egyszer sem adódott ilyen jellegű probléma. Azt hiszem, nem is fog adódni. Az oroszokkal idestova már három esztendeje dolgozunk, de semmiféle bonyodalom nem fordult elő. Minden nagyon jól megy. ugyanígy lesz a kozmoszban is. Hiszen mi már barátok vagyunk ! G. OSZTROUMOV (APN — KS)
