Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-15 / 139. szám

í Mennyit ér a jeles ? Az ország gimnáziumai egy összehasonlító vizsgálat tükrében J? lőny-e fővárosi vagy leg­alábbis nagyvárosi di­áknak lenni ? Szükségképpen többet és jobban tanul-e a di­ák, ha jó sorsa városi iskolá­ba veti? És minden tárgyból egyformán? Mindig is kételkedtem a2 ilyen kérdésekre egyöntetű igennel felelő nézetekben. El­lene szólt ugyanis a tanári sze­mélyiség szerepéről szerzett tapasztalataimnak. Láttam már, miként teremt egy-egy kiváló pedagógus oázist a si­vatagban is, s az ellenkezőjé­re is akadt példa. Jól fölsze­relt, ultramodern iskolában is lehet hatástalanul tanítani, el­végre a tanítás nem nagyipari termelés. Szűkebb körben, lé­lektől lélekig ívelő közelben olykor hatásosabb a szó. S ha egy vidéki iskolának jó könyv­tára van, az elmélyülés lehető­sége is nagyobb, mint a haj- szoltabb,. nagyvárosi élettem­pó időt és gondolatot de-; koncentráló sodrában. .4* Ilyen; évek óta fejemben forgatott gondolatok után kap­tam meg a Felsőoktatási Pe­dagógiai Kutatóközpont kiad­ványát, A gimnáziumok haté­konyságának regionális kü­lönbségei a felvételi tárgyak tükrében tímű munkát, me­lyet Bak Erzsébet és dr. Rét­vári László állítottak össze, és amely az 1968 és 1971 közötti négy év adatait összehasonlít­va vizsgálja a történelem, a matematika és a fizika tárgy­körében, összevetve az iskolai osztályzat és a felvételi vizsga (eredményét. ,, j A választás ázérf esett é három tárgyra, mert ezek a leggyakoribb, a legtöbb felsőoktatási fórumon előfor­duló felvételi tárgyak. Kétség­telen, hogy a középiskolai ok­tatás hatékonyságát nem le­het csupán azon mérni, hogy a passzív és az aktív pontszám mennyire esik egybe a Jelent­kezőknél, még azon sem, hogy az adott iskola diákjainak hány százaléka kopogtat felső­oktatás kapuin és mekkora a felvettek aránya; ám bizonyos; hogy ezek az adatok rendkívül sokat árulnak el az iskoláról, egybehangzó adatok esetén egész tájegységek, városrészek tanintézeteiről. '. Ä vizsgálat az ország 365 gimnáziumára terjedt ki, ezek között olyan vegyestípusú is­kolákra is, ahol a gimnáziu­mok mellett szakközépiskolai osztályok is működnek. (Tisz­tán szakközépiskola nem ke­rült elemzésre, mivel a tapasz­talatok alapján a gimnázium a felsőoktatás bázisa.) A 365 kö­zépiskola 224 településen he­lyezkedik el. Az országos át­tekintés adatait részletes táb­lázatok közük. ! S 'Ä kiadvány szerkesztői ki­magasló eredménynek azt te­kintik, ha a gimnáziumból ho­zott osztályzat 85 (vagy maga­sabb) százalékban közelíti meg a felvételi pontszámot; gyen­gének viszont az 55 százalékon aluli megközelítést minősítik. IÁT eglepő eredményt a tör- ténelemosztályzatok vizsgálata hoz: vezet a vidék. Kiemelkednek Nyíregyháza is­kolái, élen jár Sárospatak, Debrecen, Sopron, Pápa, Ajka; de még olyan kisebb települé­sek iskolái is, mint Kisvárda, Nagyecsed, Hajdúböszörmény, Berettyóújfalu, Püspökladány stb. Budapesten viszont mind­össze öt gimnázium haladja meg a 70 százalék fölötti he­lyezést, és egyedül a szerb- • horvát nyelvű éri el a 84 szá­zalékot. i «i t*w wM 5 matematika terén ’épp el­lentétes a helyzet E tárgyak­ból országosan kb. kétszer 1 annyian felvételiznek, mint történelemből, viszont sokkal alacsonyabb pontszámmaL ib" Á matematika—fizika térén Budapest vezet, ott is messze kiugró eredménnyel a VUL kerület, ahol egy iskola eléri a 100 százalékos egyezést, kettő pedig a 90 százalékost De igen. magas eredményt ért el a XI.,' a II, a xm, és az V., és a I XIV. kerület néhány iskolája is. A vidékiek közül 93,6 szá­zalékkal az országos második helyet a debreceni egyetem gyakorló iskolája tartja. L '* ' Ä kiadvány á gyenge ered­ményt elért iskolákat is emlí­ti. Szétszórtságuk miatt ne­héz volna a területi elhelyez­kedésből következtetéseket levonni; iparvárosok és közsé­gek neve egyaránt előfordul említésükkor. A körülmények csupán a fővárost övező agglo­merációs zóna nagyon ala­csony eredményeit magyaráz­zák. (A fővárosba bejáró szü­lök, a fővárosból kijáró peda­gógusok között a gyerekek ma­gukra maradnak.) Kivétel eb­ben a zónában is akad: a cse- peü Jedlik Ányos Gimnázium 81 százalékos eredményével. A számok vallanak a diá- kok továbbtanulási haj­landóságáról is. Budapest je­lentkezőinek sokaságával messze meghaladja az orszá­gos átlagót, utána a Tiszán tá­lon Szabolcs-Szatmár, a Du­nántúlon Somogy és Zala me­gye, valamint Szombathely, Sopron, Pápa, Esztergom di­ákjai jelentkeznek a legna­gyobb arányban. Feltűnő, hogy Szabolcs-Szatmár fiatalsága mennyivel tanulnivágyóbb, mint pl. Békés és Csongrád megyéé. Különösen a felső Ti- szavidéken (Mátészalka, Nyír­bátor, Vásárosnamény, Kisvár­da) mutatkozik erős szellemi elevenség. L Mivel a vizsgálat négy évet fog át, az esetleges színvonal­hullámzás áttekintésére is mó­dot adott. Eszerint azok az is­kolák, amelyek gimnáziumok voltak és maradtak, egyenlete­sen tartották színvonalukat, ám a folyamatosan szakközép- iskolává alakítottaknál mind­három tárgyban (és az össz- pontszámban is) romlottak az eredmények, csökkentvéa a diákok felvéteü esélyeit. A szűkszavú, csak szá- mokban bővelkedő kis kiadvány megannyi új kérdés felé nyit ajtót. Különösen egy, a matematika—fizika vizsgáz­tatással kapcsolatos kérdés lát­szik felettébb kézen fekvőnek: ha a felvéteü eredmény és az Iskolai osztályzat csak a né­hány legkiválóbb iskola diák­jainál közelít egymáshoz, más­hol viszont gyakori az 50—70 százalékos különbség, holott a jelentkezők mind négyes-ötös osztályzattal indulnak a gim­náziumból, akkor a két intéz­mény követelményrendszeré­ben is, vizsgamódszerében is erős eltérésnek kell lenniei. ! E:.:_ BOZÖKY ÉVA \ v H r i AZ EsExEKUOMl KERESZTÉNY MÚZEUMBAN V ■ Gottvald Károly felvétele A Tolnai Könyvtáros idei első száma Megjelent a megyénkben könyvtárosok szakmai híradó­jának idei első száma. Már a legilletékesebbek, az érdekelt könyvtárosok kezében van, így az ismertető csak a most közölt anyaggal kapcsolatos ténymegállapításokra és némi 1 összehasonlításra szorítkozhat. * A most is színvonalas kiad­vány szerkesztése, a korábbi számokhoz viszonyítva, fárad­tabb. a szűkebb szakmai részt képviselő bevezető hárpm írás közül kettő beszámoló jellegű.' Ezek a nem könytáros olvasó­ban kevesebb optimizmust keltenek, mint a szerzőkben. Vadóc Kálmán, a megyei könyvtár igazgatója, a tavalyi munka értékelése során sok jo­gos pozitívumot állapít meg. Tény azonban, hogy 1973 és 1974 között a könyvtári olva­sók száma három járásban (paksi, szekszárdi, tamási) és összességében a megyében; a kölcsönzött kötetek száma szintén három járásban (dom­bóvári, szekszárdi, tamási), Szekszárd városban és a me­gyében csökkent. Együttesen 60 686 kötetről van szó. Olva­só- és kölcsönzött kötetszám • csökkenést kutat dr. Dán Ml- hályné is, a szakszervezeti könyvtárhálózat tavalyi mun­kájának értékelésében. Igaz viszont, hogy ez utóbbi vona­lon a látogatottság rendszere­sebbé vált. Mindkét szerző írá­sát számos, tanulságos táblá­zat egészíti ki. A Dombóvár város környéki igazgatási egység új fogalom: Közművelődési feladatait Vi- dóczy László,, Simon Károly és Fehérvári Lajosné közös ta­nulmányban ecseteü. Egy vá­rost, 16 községet, 40 ezer ön- ,• bért érinti, amit a rövidsége ellenére is tartalmas írásban felsorolnak. Virág F. Éva „Arcképek” gyűjtőcím alatt mutatja be Mecseki Jánosné gyermekkönyvtáros rokon­szenves egyéniségét. Nem az írás, hanem a közlés értéke kétséges. Ez ugyanis ismétlés, Mecsekiné hasonló módon már a közel 30 ezer példányban megjelenő Népújságban is sze­repelt, melynek remélhetőleg szintén Vannak könyvtáros ol­vasói. Csányi László kelet­kezéstörténet! mélységekig szállva igyekszik bevezetni a Zalán futása olvasásába. Bí­zunk abban, hogy igyekezete sikeres. A „Könyvespolc” ro­vatban a Tanulmányok Tolná megye történetéből 6. kötete és Boda - Ferenc szövetkezet­történeti munkája szerepel 1 — 1 szokványos recenzió erejéig: Ilyen fokon nem érezzük való­színűnek, hogy sikerülne a könyvtárosokban beszerzési kedvet ébreszteni. Erre a fon­tos célra, szerzőnek és szer­kesztőnek más, hatásosabb formát kellene találnia. Ko­rábban egy másik Tolnai Könyvtáros szám ismertetése­kor emütettük már, hogy a „Hírek” most is olvasható megoldása célszerűtlen. A ki­advány június 5-én jutott el szerkesztőségünkbe. Való­színűleg a könyvtárosokhoz se később. Júniusban mindenkit hidegen hagynak a február- március havi, de még a május 16-i ’„események” is. Van a könyvtári munkának számos olyan területe, melyek iskter- tetésével, feldolgozásával hasz­nosabban meg lehetne tölteni ezeket az oldalakat. Javasla­tokkal a hivatásos könyvtáro­sok bizonyára tudnák segíteni a szerkesztést, hiszen a Tolnai Könyvtáros megérdemli a fi- gyeimet és a fejlődését szol­gálni akaró, Jó szándékú támo- gatá*. jí-vi tv i (ordas!) Irmgard Aba 9 A szerelmes levél Este a tehergépkocsival ment haza, ott állította le a ház előtt és korán lefeküdt. mert hajnali három órakor már in­dulnak Az asszony csomagolt. Az új kofferba. amit most vettek, mert még soha nem utaztak sehová, eddig nem volt rá szükség... „Tegyek-e fehér inget.:.?" — töprengett. „Biztos szüksé­ge lesz rá ...” — döntötte el a kérdést és folytatta a cso­magolást. Háromszáz kilométer távol­ságra utazik ... Sohasem vol­tak még távol egymástól. Ho­gyan fog ott élni? Főznek majd maguknak.., talán jó idejük lesz. hamar végeznek a munkával és jöhetnek ha­za... Aztán lefeküdt 6 is, de nyug­talanul aludt. Nem szabad semmiről megfeledkezniel A hajnal hűvös volt. Egy csésze kávé..; A ci­pők! Zsíros kenyér. Ütravaló, Az igazolványok és a pénzl — Járj szerencsévelI Gyorsan, vacogva futott visz­sza a házba, a függöny mö­gül nézte az indulást. — Este gyertek el hoz­zám ... — mondta napközben az asszonyoknak, — Hogy érzed magad egye­dül? — kérdezték ravasz mo­sollyal asszonytársat — Nagyszerűen! Kipihenem magamat! — felelte hetykén. Aztán megjöttek az első üd­vözlő lapok. — Hát a tiéd? Nem irt? — Mit kellene írnia? — ne­vetett. — Talán szerelmes le­velet? Jobban teszi, ha rámo­solyog valami helyes kislány­ra! Mentek a napok. Munka, gyerek, kert. jószág. — Na, mi van?, Még min­dig nem irt ? — Nyughassatok már azzal az írással! Tizennégy éves há­zasok vagyunk! Nem tudtok jobbat kitalálni? Az elnök hozta meg a hírt} még két nap és jönnek ha­za. Másnap az egész falut be­szaladta. — Hé! Akartok egy igazi szerelmes levelet látni? Az asszonyok összefutottak. A képeslap már össze voltgyű- rődve, összefogdosták a kíván­csiak. Idő. munka, koszt l:: — Ez neked szerelmes le­vél? Hol van ebben a szere­lem? — fitymálták. — Itt, ide nézzetek7 A fejek összehajoltak, a sze­mek tágra nyíltak. Valóban; közvetlenül a bélyeg mellett picinyke betűkkel oda volt ír­va: „A te Alexed”. — A te Alexed! Látjátok? — és felnevetett, hangos, bol­dog nevetéssel. (Antalfy István fordítása.) 1975. június 15,

Next

/
Oldalképek
Tartalom