Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-15 / 139. szám
í Mennyit ér a jeles ? Az ország gimnáziumai egy összehasonlító vizsgálat tükrében J? lőny-e fővárosi vagy legalábbis nagyvárosi diáknak lenni ? Szükségképpen többet és jobban tanul-e a diák, ha jó sorsa városi iskolába veti? És minden tárgyból egyformán? Mindig is kételkedtem a2 ilyen kérdésekre egyöntetű igennel felelő nézetekben. Ellene szólt ugyanis a tanári személyiség szerepéről szerzett tapasztalataimnak. Láttam már, miként teremt egy-egy kiváló pedagógus oázist a sivatagban is, s az ellenkezőjére is akadt példa. Jól fölszerelt, ultramodern iskolában is lehet hatástalanul tanítani, elvégre a tanítás nem nagyipari termelés. Szűkebb körben, lélektől lélekig ívelő közelben olykor hatásosabb a szó. S ha egy vidéki iskolának jó könyvtára van, az elmélyülés lehetősége is nagyobb, mint a haj- szoltabb,. nagyvárosi élettempó időt és gondolatot de-; koncentráló sodrában. .4* Ilyen; évek óta fejemben forgatott gondolatok után kaptam meg a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont kiadványát, A gimnáziumok hatékonyságának regionális különbségei a felvételi tárgyak tükrében tímű munkát, melyet Bak Erzsébet és dr. Rétvári László állítottak össze, és amely az 1968 és 1971 közötti négy év adatait összehasonlítva vizsgálja a történelem, a matematika és a fizika tárgykörében, összevetve az iskolai osztályzat és a felvételi vizsga (eredményét. ,, j A választás ázérf esett é három tárgyra, mert ezek a leggyakoribb, a legtöbb felsőoktatási fórumon előforduló felvételi tárgyak. Kétségtelen, hogy a középiskolai oktatás hatékonyságát nem lehet csupán azon mérni, hogy a passzív és az aktív pontszám mennyire esik egybe a Jelentkezőknél, még azon sem, hogy az adott iskola diákjainak hány százaléka kopogtat felsőoktatás kapuin és mekkora a felvettek aránya; ám bizonyos; hogy ezek az adatok rendkívül sokat árulnak el az iskoláról, egybehangzó adatok esetén egész tájegységek, városrészek tanintézeteiről. '. Ä vizsgálat az ország 365 gimnáziumára terjedt ki, ezek között olyan vegyestípusú iskolákra is, ahol a gimnáziumok mellett szakközépiskolai osztályok is működnek. (Tisztán szakközépiskola nem került elemzésre, mivel a tapasztalatok alapján a gimnázium a felsőoktatás bázisa.) A 365 középiskola 224 településen helyezkedik el. Az országos áttekintés adatait részletes táblázatok közük. ! S 'Ä kiadvány szerkesztői kimagasló eredménynek azt tekintik, ha a gimnáziumból hozott osztályzat 85 (vagy magasabb) százalékban közelíti meg a felvételi pontszámot; gyengének viszont az 55 százalékon aluli megközelítést minősítik. IÁT eglepő eredményt a tör- ténelemosztályzatok vizsgálata hoz: vezet a vidék. Kiemelkednek Nyíregyháza iskolái, élen jár Sárospatak, Debrecen, Sopron, Pápa, Ajka; de még olyan kisebb települések iskolái is, mint Kisvárda, Nagyecsed, Hajdúböszörmény, Berettyóújfalu, Püspökladány stb. Budapesten viszont mindössze öt gimnázium haladja meg a 70 százalék fölötti helyezést, és egyedül a szerb- • horvát nyelvű éri el a 84 százalékot. i «i t*w wM 5 matematika terén ’épp ellentétes a helyzet E tárgyakból országosan kb. kétszer 1 annyian felvételiznek, mint történelemből, viszont sokkal alacsonyabb pontszámmaL ib" Á matematika—fizika térén Budapest vezet, ott is messze kiugró eredménnyel a VUL kerület, ahol egy iskola eléri a 100 százalékos egyezést, kettő pedig a 90 százalékost De igen. magas eredményt ért el a XI.,' a II, a xm, és az V., és a I XIV. kerület néhány iskolája is. A vidékiek közül 93,6 százalékkal az országos második helyet a debreceni egyetem gyakorló iskolája tartja. L '* ' Ä kiadvány á gyenge eredményt elért iskolákat is említi. Szétszórtságuk miatt nehéz volna a területi elhelyezkedésből következtetéseket levonni; iparvárosok és községek neve egyaránt előfordul említésükkor. A körülmények csupán a fővárost övező agglomerációs zóna nagyon alacsony eredményeit magyarázzák. (A fővárosba bejáró szülök, a fővárosból kijáró pedagógusok között a gyerekek magukra maradnak.) Kivétel ebben a zónában is akad: a cse- peü Jedlik Ányos Gimnázium 81 százalékos eredményével. A számok vallanak a diá- kok továbbtanulási hajlandóságáról is. Budapest jelentkezőinek sokaságával messze meghaladja az országos átlagót, utána a Tiszán tálon Szabolcs-Szatmár, a Dunántúlon Somogy és Zala megye, valamint Szombathely, Sopron, Pápa, Esztergom diákjai jelentkeznek a legnagyobb arányban. Feltűnő, hogy Szabolcs-Szatmár fiatalsága mennyivel tanulnivágyóbb, mint pl. Békés és Csongrád megyéé. Különösen a felső Ti- szavidéken (Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény, Kisvárda) mutatkozik erős szellemi elevenség. L Mivel a vizsgálat négy évet fog át, az esetleges színvonalhullámzás áttekintésére is módot adott. Eszerint azok az iskolák, amelyek gimnáziumok voltak és maradtak, egyenletesen tartották színvonalukat, ám a folyamatosan szakközép- iskolává alakítottaknál mindhárom tárgyban (és az össz- pontszámban is) romlottak az eredmények, csökkentvéa a diákok felvéteü esélyeit. A szűkszavú, csak szá- mokban bővelkedő kis kiadvány megannyi új kérdés felé nyit ajtót. Különösen egy, a matematika—fizika vizsgáztatással kapcsolatos kérdés látszik felettébb kézen fekvőnek: ha a felvéteü eredmény és az Iskolai osztályzat csak a néhány legkiválóbb iskola diákjainál közelít egymáshoz, máshol viszont gyakori az 50—70 százalékos különbség, holott a jelentkezők mind négyes-ötös osztályzattal indulnak a gimnáziumból, akkor a két intézmény követelményrendszerében is, vizsgamódszerében is erős eltérésnek kell lenniei. ! E:.:_ BOZÖKY ÉVA \ v H r i AZ EsExEKUOMl KERESZTÉNY MÚZEUMBAN V ■ Gottvald Károly felvétele A Tolnai Könyvtáros idei első száma Megjelent a megyénkben könyvtárosok szakmai híradójának idei első száma. Már a legilletékesebbek, az érdekelt könyvtárosok kezében van, így az ismertető csak a most közölt anyaggal kapcsolatos ténymegállapításokra és némi 1 összehasonlításra szorítkozhat. * A most is színvonalas kiadvány szerkesztése, a korábbi számokhoz viszonyítva, fáradtabb. a szűkebb szakmai részt képviselő bevezető hárpm írás közül kettő beszámoló jellegű.' Ezek a nem könytáros olvasóban kevesebb optimizmust keltenek, mint a szerzőkben. Vadóc Kálmán, a megyei könyvtár igazgatója, a tavalyi munka értékelése során sok jogos pozitívumot állapít meg. Tény azonban, hogy 1973 és 1974 között a könyvtári olvasók száma három járásban (paksi, szekszárdi, tamási) és összességében a megyében; a kölcsönzött kötetek száma szintén három járásban (dombóvári, szekszárdi, tamási), Szekszárd városban és a megyében csökkent. Együttesen 60 686 kötetről van szó. Olvasó- és kölcsönzött kötetszám • csökkenést kutat dr. Dán Ml- hályné is, a szakszervezeti könyvtárhálózat tavalyi munkájának értékelésében. Igaz viszont, hogy ez utóbbi vonalon a látogatottság rendszeresebbé vált. Mindkét szerző írását számos, tanulságos táblázat egészíti ki. A Dombóvár város környéki igazgatási egység új fogalom: Közművelődési feladatait Vi- dóczy László,, Simon Károly és Fehérvári Lajosné közös tanulmányban ecseteü. Egy várost, 16 községet, 40 ezer ön- ,• bért érinti, amit a rövidsége ellenére is tartalmas írásban felsorolnak. Virág F. Éva „Arcképek” gyűjtőcím alatt mutatja be Mecseki Jánosné gyermekkönyvtáros rokonszenves egyéniségét. Nem az írás, hanem a közlés értéke kétséges. Ez ugyanis ismétlés, Mecsekiné hasonló módon már a közel 30 ezer példányban megjelenő Népújságban is szerepelt, melynek remélhetőleg szintén Vannak könyvtáros olvasói. Csányi László keletkezéstörténet! mélységekig szállva igyekszik bevezetni a Zalán futása olvasásába. Bízunk abban, hogy igyekezete sikeres. A „Könyvespolc” rovatban a Tanulmányok Tolná megye történetéből 6. kötete és Boda - Ferenc szövetkezettörténeti munkája szerepel 1 — 1 szokványos recenzió erejéig: Ilyen fokon nem érezzük valószínűnek, hogy sikerülne a könyvtárosokban beszerzési kedvet ébreszteni. Erre a fontos célra, szerzőnek és szerkesztőnek más, hatásosabb formát kellene találnia. Korábban egy másik Tolnai Könyvtáros szám ismertetésekor emütettük már, hogy a „Hírek” most is olvasható megoldása célszerűtlen. A kiadvány június 5-én jutott el szerkesztőségünkbe. Valószínűleg a könyvtárosokhoz se később. Júniusban mindenkit hidegen hagynak a február- március havi, de még a május 16-i ’„események” is. Van a könyvtári munkának számos olyan területe, melyek iskter- tetésével, feldolgozásával hasznosabban meg lehetne tölteni ezeket az oldalakat. Javaslatokkal a hivatásos könyvtárosok bizonyára tudnák segíteni a szerkesztést, hiszen a Tolnai Könyvtáros megérdemli a fi- gyeimet és a fejlődését szolgálni akaró, Jó szándékú támo- gatá*. jí-vi tv i (ordas!) Irmgard Aba 9 A szerelmes levél Este a tehergépkocsival ment haza, ott állította le a ház előtt és korán lefeküdt. mert hajnali három órakor már indulnak Az asszony csomagolt. Az új kofferba. amit most vettek, mert még soha nem utaztak sehová, eddig nem volt rá szükség... „Tegyek-e fehér inget.:.?" — töprengett. „Biztos szüksége lesz rá ...” — döntötte el a kérdést és folytatta a csomagolást. Háromszáz kilométer távolságra utazik ... Sohasem voltak még távol egymástól. Hogyan fog ott élni? Főznek majd maguknak.., talán jó idejük lesz. hamar végeznek a munkával és jöhetnek haza... Aztán lefeküdt 6 is, de nyugtalanul aludt. Nem szabad semmiről megfeledkezniel A hajnal hűvös volt. Egy csésze kávé..; A cipők! Zsíros kenyér. Ütravaló, Az igazolványok és a pénzl — Járj szerencsévelI Gyorsan, vacogva futott viszsza a házba, a függöny mögül nézte az indulást. — Este gyertek el hozzám ... — mondta napközben az asszonyoknak, — Hogy érzed magad egyedül? — kérdezték ravasz mosollyal asszonytársat — Nagyszerűen! Kipihenem magamat! — felelte hetykén. Aztán megjöttek az első üdvözlő lapok. — Hát a tiéd? Nem irt? — Mit kellene írnia? — nevetett. — Talán szerelmes levelet? Jobban teszi, ha rámosolyog valami helyes kislányra! Mentek a napok. Munka, gyerek, kert. jószág. — Na, mi van?, Még mindig nem irt ? — Nyughassatok már azzal az írással! Tizennégy éves házasok vagyunk! Nem tudtok jobbat kitalálni? Az elnök hozta meg a hírt} még két nap és jönnek haza. Másnap az egész falut beszaladta. — Hé! Akartok egy igazi szerelmes levelet látni? Az asszonyok összefutottak. A képeslap már össze voltgyű- rődve, összefogdosták a kíváncsiak. Idő. munka, koszt l:: — Ez neked szerelmes levél? Hol van ebben a szerelem? — fitymálták. — Itt, ide nézzetek7 A fejek összehajoltak, a szemek tágra nyíltak. Valóban; közvetlenül a bélyeg mellett picinyke betűkkel oda volt írva: „A te Alexed”. — A te Alexed! Látjátok? — és felnevetett, hangos, boldog nevetéssel. (Antalfy István fordítása.) 1975. június 15,