Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-10 / 134. szám
I Becsukni as ábiahokaíl Megtakarított milliók az MMG mfiszerg^árában Világszerte egyre gyakrabban kerül szóba az „ablakon kidobott” pénz. Azok a hatalmas összegek, melyeket észszerűbb munkavégzéssel, jobb anyaggazdálkodással, a termelés szervezettebbé tételével meg lehet takarítani. Ez a feladat megyénkben is állandóan napirenden szerepel. Szekszárdon az MMG műszergyárában februárban dolgozták ki a takarékossági intézkedéseket. A végösszeg, ami nem egészen egy év alatt az intézkedések megvalósításával megmarad a gyárnak, két és fél millió forint. Wéner Lajossal, a gyár főmérnökével erről beszélgettünk. Az év első napjaiban széles körű közvéleménykutatás után az üzemi demokrácia alapelveit messzemenően figyelembe véve összeállítottuk az intézkedési tervet. Ez felöleli a gyárban folyó tevékenység minden területét. Pontosságára jellemző, hogy valamennyi esetben megjelölték a végrehajtási határidőt, a végrehajtásért felelős személyt, s azt az összeget, amit az intézkedés végrehajtása eredményeként megtakaríthatnak. A februárban született vállalati határozat három fő fejezetben szabja meg a teendőket. Első az energia-megtakarítás, ami 300 ezer forinttal csökkenti a termelési költségeket. A következők az anyaggazdálkodás javítását előíró intézkedések, ez másfél milliós megtakarítást jelent, s 700 ezer forint költségcsökkentést eredményezhet azoknak a határozatoknak végrehajtása, amik a szervezés javításában rejlő lehetőségek kihasználásával teszik olcsóbbá, gazdaságosabbá a munkát Az egyes pontok részletezése első pillantásra talán túlságosan szakmai jellegűnek tűnik, néhányat közülük mégis ismertetünk, mert lehet, hogy az ötletet hasznosítják más vállalatoknál is a takarékossági intézkedések összeállítása, megvalósítása során. r.-r- K ENERGIAMEGTAKARÍTÁST eredményeznek azok az aprónak tűnő karbantartási munkák, amiket néhány óra alatt el lehet végezni. így a sűrített levegőt továbbító csövek csatlakozásainál a szivárgás megszüntetése, valamint a nagy nyomású levegőnek gondosabb felhasználása, a csapok elzárása 25 ezer forint felesleges kiadását előzi meg. A fázisjavító kondenzátorok bekapcsolását automatikák végzik. Ezek a berendezések 30 ezer forintba kerülnek, s fél év alatt 50 ezer forint hasznot hoznak. Szakaszokra bontják a világítási hálózatot. Eddig ugyanis több helyen egy főkapcsolóval lehetett fel-, illetve eloltani a teremben lévő összes lámpát, most több kapcsolót szerelnek fel, s így lehetővé válik, hogy csak ott égessék a villanyokat, ahol dolgoznak. A kazánházban műszereket szerelnek fel, s ezzel ellenőrizve az égést, javítják a tüzelés hatásfokát, ami fél év alatt 90 ezer forint megtakarítást jelent. Tizenhét intézkedés tartalmazza az anyagtakarékosság fokozása érdekében megvalósítandó feladatokat. Ezek között van olyan, ami a színesfém alkatrészek acéllal történő he- lettesítését írja elő. Egy másik az anyagnormák pontosabb meghatározásával foglalkozik. Csöveknél például nemcsak kilóban, hanem méterben is meghatározzák a felhasználható mennyiséget. A korábban hulladéknak számító anyagok gondos kiválogatásával és újrafelhasználásával jelentős ösz- szeget takarítanak meg. Az előre, pontosan ki nem számolható mennyiségű drága anyagoknál a tapasztalatok alapján MÓDOSÍTJÁK AZ ANYAGNORMÁKAT. így, várhatóan 340 ezer forint értékű higanyt, ragasztót, forrasztóónt és egyéb anyagot takarítanak meg. Korszerűbb darabolási technológiát is kidolgoztak, ami a külföldön gyártott csövekből felhasznált mennyiség csökkentését eredményezi Ezeket előre leszabják a meghatározott méretre, s ezzel időt, energiát és természetesen anyagot takarítanak meg. A forrasztásoknál mindenütt alkalmazzák a korszerű nagyfrekvenciás eljárást, s így 300 ezer forinttal kevesebbet kell erre a műveletre költeni. Ésszerűbb csomagolástechnológia bevezetésével egy év alatt 70 ezer forint a megmaradt pénz. Több mint félmilliót takarítanak meg azzal, hogy olyan kooperációs partnereket keresnek, akik a közelben vannak, s így könnyebb az együttműködés és csökkennek a szállítási költségek. Ennek az összegnek mérséklésével a szervezési feladatok között is foglalkoznak. A szállítás rendezettebbé tételével, a szállítási fegyelem betartásával, valamint más vállalatokkal kooperálva közel 300 ezer forint kiadást tesznek feleslegessé. A FÉMHULLADÉK gondosabb kezelésével, szétválogatásával a számítások szerint 160 ezer forinttal nő évente az az összeg, amit ezekért az újból felhasználható másodnyersanyagokért kap a műszergyár. Az intézkedési tervet februárban hagyták jóvá, azóta fordítanak fokozottabb gondot a takarékosságra. Március végére már 282 ezer forintot tett ki az ily módon megmaradt pénz. Ezt úgy érték el, hogy emellett a termékek minősége nem romlott, hanem javult. Ezt egyébként előírta a takarékossági intézkedés is, aminek záradékában szerepel, hogy nem szabad úgy takarékoskodni, hogy azzal más vállalatnak többletköltséget okozzanak, vagy az árpolitikai irányelveket megszegjék. Negyedév alatt 282 ezer forint. Ennyit eredményezett az, hogy az MMG szekszárdi műszergyárában fokozottabban törekedtek a takarékosságra, hogy becsukták azokat a képzeletbeli ablakokat, amelyeken korábban kiszórták a pénzt. — szepesi — E gyszer már szóba került.De sajnos megbukott a kezdeményezés. A kalkulációk azt mutatták, hogy nem gazdaságos. Lehetséges, hogy nem gazdaságos, de az is lehet, hogy rosszul kalkuláltak. Az igaz, hogy a gyermekvendéglőben nem lehetne konyakot, rumot, pálinkát, sört, bort mérni, sőt talán még feketét sem. És sajnos, nálunk vendéglátó egység ezek nélkül elképzelhetetlen. A vendéglőhöz mindenki hozzákalkulálja a szeszes italt és kifelejti belőle az ivóvizet. Sőt gyakran még üdítő ital is csak egyféle van, ha van. Ilyen ma nálunk a vendéglő. És ilyen vendéglőkbe járnak a napközi otthonokba fel nem vett gyerekek. Mert vannak ilyenek is. Nem is kevesen, A napközi otthonokban a helyek száma ma még nem elég. Ezt mindenki megérti, különösen, ha látja, hogy egyes napközi otthonokban közel kétszer annyi gyerek étkezik, mint amennyi ajánlatos lenne... Egy szó mint száz — jelenleg több az olyan dolgozó szülő, aki nem tud ebédet főzni a gyermekének, mint amennyi a napközi otthonokban a hely. Ezeknek a gyerekeknek ií étkezniük kell valahol. És hol étkeznek? Mondjuk meg őszintén — néha olyan helyeken, ahol még a józan felnőtt sem szívesen étkezne. Nem arról ran sző, hogy szigeteljük el a gyerekeket a felnőtt-társadalomtól, de arról igenis szó van, szigeteljük el az olyan felnőtt-társadalomtól, amelytől csak roszszat tanulhatnak. Egy részeg felnőtt mellett ebédelni nem felüdítő még a felnőttnek sem, hát még a mindenre fogékony, érzékeny gyermek- nekt Sajnos, ma még csak szeszszel teletömött éttermeink vannak — szeszmentes étterem egy sincs, ahol a gyermekeinket is nyugodtan ebédeltethetnénk szülői felügyelet nélkül is. Hogy másutt sincs az országban? Lehet, hogy van, lehet, hogy nincs. Ez nem lehet érv. Szekszárd hamarosan új' önkiszolgáló étteremmel gazdagodik. Nem lehetne például a Garay büfét átalakítani szeszmentes étteremmé, elsősorban a gyermekek számára? Szerintem lehetne. Csak akarni kellene. SZAJLA1 JANOS Duna-hid készül jugoszláv megrendelésre i 1 fi,' i I • < í > • . . I ' ’ • ‘ ' ' ' i * * ' i i I 1 t.t f /_/ ; ) ) t ( . , .... L.LX > '/_ A Ganz-MÁVAG Hídgyárában jugoszláv megrendelésen dolgoznak. A több mint egy kilométer hosszú, ötezer tonnás hídszerkezet Smederovónál kerül a Duna fölé. A hídon két forgalmi sáv áll a járműforgalom rendelkezésére, két oldalán pedig gyalogjárdák lesznek. A vállalat kőbányai gyáregységében elkészült az első 86 méteres híddarab. (MTI foto — Csikós Gábor felv. — KS> Érkeznek a kombájnok az aratáshoz 1700 000 hektárról kell idén betakarítani a kalászos gabonát. A terméskilátások június elején biztatóak, az aratókra nagy munka vár. A kereskedelem felkészült az igények kielégítésére. Az előző évhez képest tovább javul a gépellátás. A gazdaságok évek óta először annyi kombájnt vásárolhatnak, mint amennyire szükségük, illetve anyagi fedezetük van. Az arató-cséplő gépek száma 1974- hez képest 2000-rel növekszik, legalábbis ilyen kínálatot biztosít a kereskedelem. A megrendelt gabonakombájnok a Szovjetunióból folyamatosan érkeznek. Az első félévben a szerződések szerint 475 SZK— 5-ös kombájnt szállít a szovjet külkereskedelem. A gépekből már több mint 200 megérkezett és ezeket az összeszerelés, beállítás után átvették a gazdaságok. A gép nagyobb tejesítményű és „szembiztosabb”, mint a hosz- szú éveken át kitűnően bevált SZK—4-es típus. De még en-' nél is nagyobb teljesítményű az SZK—6-os gép, amelyből 150-et rendelt az AGRO- TRÖSZT. A gépekből eddig már több mint 100-at át is vettek. Érkeznek az NDK-ból az E—512-es kombájnok első idei szállítmányai is. A mezőgazdasági munkákhoz szükséges egyéb betakarító gépek állománya is tovább bővül. A szálastakarmány- betakarító gépek egyik korszerű típusából az NDK-ban gyártott E—280-asból az első félévre 220-at igazoltak visz- sza, s május végéig 229 érkezett meg. Tehát az NDK mar a harmadik negyedévre esedékes szállításokat teljesíti. Egy másik típus az E—301-es átvétele is jó ütemben halad. Egész sor hazai és külföldi zöldségbetakarító gép, főleg zöldborsóarató, -cséplő gép és az ezekhez szükséges felszerelés egészíti ki a gépkínálatot. A tavalyinál 3000-rel több traktor kapcsolódhat be idén a termelésbe, ugyanennyi pótkocsit kínálnak a termelőüzemeknek megvételre. Több mélyhűtött élelmiszer lesz az idén Növekszik az igény a mélyhűtött élelmiszerek iránt, különösen a zöldség- és gyümölcsféléket keresik a vásárlók. A mélyhűtőipar ennek megfelelően idén fokozza a gyártást. A zöldségszezon megkezdődött, a földekről egymás után érkeznek a zöldborsó-szállítmányok a hűtőipari üzemekbe. A gyárak már jó előre gondoskodtak a termelői „háttér”-rőL Amíg 1972- ben még csak 5000 hektárra szóló szerződésük volt, addig idén 8000 hektárra szóló megállapodást írtak alá a termelőkkel. Az iparral közvetlenül kapcsolatban lévő bázis gazdaságok száma 27-ről 35-re nőtt Ezek a gazdaságok^ az igényeknek megfelelő hűtőipari célokra különösen alkalmas termékeket biztosítanak a feldolgozóknak. Az ipar ösz- szes zöldség- és gyümölcsalapanyagának több mint felét ezekből a bázisgazdaságokból szerzi be. ' A termelőknek megfelelő minőségű vetőmagot biztosítottak, ezzel tették lehetővé az igényeknek legjobban megfelelő fajtaválaszték kialakítását. • A termelők és az ipar jó együttműködésére jellemző, hogy idén minden eddiginél nagyobb mennyiségben részben már a földeken feldolgozzák a termést. Ez az úgynevezett előfeldolgozás azt jelenti, hogy megtisztítják és az értéktelen részektől megszabadítják a zöldségféléket, a bimbós kel 85 százaléka, a hagyma 70, és a farfiol 60 százaléka előfeldolgozás után kerül a gyárakba. A magyar hűtőipar a tervek szerint az elmúlt évhez képest hat százalékkal fokozza a termelést 1975-ben. Mélyhűtött zöldségfélékből 12 zúzalékkal, burgonyakészítmé- nyékből 11 százalékkal adnak többet Gyermekvendégül!
