Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-10 / 134. szám
'viixantmxmtiiifZiVZfffm ,.-311 i * ' n * TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KEDD 1975. jún. 10, XXV. évi. 134. szám. ARA: 0,90 Ft Beérőben vannak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás gyümölcsei Losenczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a kaposvári választási nagygyűlésen Választási nagygyűlést rendeztek hétfőn Kaposvárott, a Kossuth téren. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Varga Péter, a MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára, Bőhm József, a megyei tanács elnöke, továbbá a városi párt-, állami és társadalmi szervek képviselői. Kocsis László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a téren összesereglett választó- polgárokat, majd megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Losonczi Pál, Somogy megye 12. sz. választókerületének országgyűlési képviselő- jelöltje mondott beszédet. Gazdasági fejlődésünket elemezve Losonczi Pál részletesen szólt a mezőgazdasági helyzetről, hansúlyozta, hogy agrárpolitikánk fő elvein nem kell és nem is fogunk változtatni, majd így folytatta: — Joggal jelenthetjük ki, hogy jó termést hozott a mező- ! gazdaság szocialista átszer- } vezésének vetése, beérő- ' ben vannak a szocialista 1 nagyüzemi gazdálkodás gyümölcsei, egyértelműen bizonyított fölénye. A tények a szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság mellett szólnak. Szocialista mezőgazdaságunk a nagyüzem két formájára épül fel: az állami gazdaságokra és a termelőszövetkezetekre, az utóbbihoz mindig hozzáértve a háztáji gazdaságokat. Az állami gazdaságok voltak és lesznek a jövőben is a korszerű műszaki és termelési eljárások, tudományos vívmányok meghonosításának úttörői. Mindez a tulajdonviszonyok jellegéből, a munka társadalmasításának magasabb fokából, az irányítás, a szervezés, az anyagi ellátottság és a jövedelemelosztás módjából egyenesen következik. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése is lépést tart á szocialista előrehaladással. A termelőszövetkezetek — összhangban társadalmunk igényeivel és lehetőségeivel — nagyon jó és bevált gazdasági, társadalmi szervek, olyan egységek, amelyek megfelelő keretet nyújtanak az össztársadalom, a szűkebb közösség és az egyén érdekeinek egyeztetésére, mindegyik fél igényeinek és szükségleteinek kielégítésére, valamint a mezőgazdasági termelés olyan fejlesztésére, amely összhangban van termelési erőforrásainkkal, gazdasági, pénzügyi, anyagi, műszaki lehetőségeinkkel. Losonczi Pál a továbbiakban sorra vette azokat a tényeket, amelyek agrárpolitikánk helyességét igazolják, majd aláhúzta: a munkásparaszt szövetség, amely a szocializmus közös győzelmeiben kovácsolódott szilárddá és megbonthatatlanná, továbbra is államunk legfőbb politikai alapja. . Pártunk e szövetségre támaszkodva bontakoztatja ki politikáját, irányítja és szervezi a szocializmus , építését — mondotta. Leszögezte, hogy a gazdasági, termelési eredmények is az agrárpolitika helyességét igazolják. Erről így beszélt! i i. liHóirrWt—*- * ■ ' — Mezőgazdaságunk ma lényegesen kisebb területről, félannyi emberrel kétharmaddal többet termel, mint a háború előtt. Tulajdonképpen ez a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság 15 éves teljesítménye. Különösen kiugróak gabona- és kukoricatermesztési eredményeink. Mindez a korszerű termelési eljárások meghonosításának, a nagy hozamú fajtáknak, a megsokszorozódott műtrágya- és vegyszerfelhasználásnak, a tudományos vívmányok kiterjedt alkalmazásának, parasztságunk hozzáértésének — és nem utolsósorban — az egész társadalom közös erőfeszítésének köszönhető. A kenyérgabona — és jórészt a kukorica — termelésé már szinte gyári-üzemi módszerekkel folyik. Az állattenyésztésbe is egyre erőteljesebben vonul be az iparszerű termelés. A baromfihús és tojás termelési rendszereinek, valamint a teljesítmények ugyancsak állják az összehasonlítást. A sertés- és szarvasmarha-tenyésztés, a hús-, valamint a tejtermelés üzemszerű rendszere ugyancsak kezdi meghozni első eredményeit. A termelési rendszerek minőségileg mások, mint a hagyományos eljárások. Természetes, hogy másféle és a korábbihoz alig hasonlítható követelményeket támasztanak a vezetéssel, a munka- és üzemszervezéssel, a műszaki feltételek biztosításával, de a dolgozó emberekkel szemben is. — A kialakult nagyüzemi keretek, nagyüzemi szervezet és szerkezet, a termelőerők koncentráltsága nyújtotta lehetőségeinket még távolról sem merítettük ki. Márpedig á hatékonyabb gazdálkodás, a hozamok növelése, a gépek és felszerelések kihasználása okvetlenül megköveteli azoknak az óriási tartalékoknak a feltárását és mozgásba hozását, amelyek egész mezőgazdaságunkban szunnyadnak. Lehetőségeink, tartalékaink nem önmaguktól, hanem csak tudatos és tervszerű cselekvésünk nyo- j, njián válhatnak fejlődésünk forrásaivá. — A termelőszövetkezeti parasztság anyagi felemelkedése, tudati átalakulása, szakmai fel- készültsége, közösségi érzésének és gondolkodásának kibontakozása és meggyökerezé- se együtt és párhuzamosan mént végbe a termelési eredmények növekedésével, a nagyüzem kialakulásával és megszilárdulásával. A falu, a parasztság életmódban, gondolkodásban, szemléletben, jövedelmi viszonyokban, szociális ellátottságban csaknem azonos szintre emelkedett a társadalom egészével. Politikánk lényegéből fakad, hogy a munkásság és a parasztság jövedelmét arányosan növeljük és arra törekszünk, hogy társadalmi céljainkkal összhangban fokozatosan és mindinkább kiegyenlítődjenek társadalmunk két alapvető osztályának életviszonyai, élet- és munka- körülményei. A szocialista társadalmi igazságosság nagy és távlati követelménye ez. Losonczi Pál nyomatékosan szólt arról, hogy sok helyütt lebecsülik a hagyományos termelési eljárásokat, úgy tekintik azokat mint á korszerűséggel, a korszerűsítéssel üsz- sze nem férő módszereket. Rámutatott: a mellőzött, az úgynevezett „elfelejtett” hagyományos módszerekhez is bátran hozzá kell nyúlni, ha így olcsóbban és összességében többet termelünk. Ki kell merítenünk a hagyományos lehe-j tőségek minden eszközét. A háztáji gazdaságok helyzetéről és lehetőségeiről szólva Losonczi Pál a. következőket mondotta: — Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek általános fejlesztése közben — a nép- gazdasági érdekekkel összhangban — ahogy eddig, ezután is támogatjuk a háztáji és kisegítő gazdaságokban végzett termelést. A háztájit a közös részének tekintjük. A háztáji és a kisegítő gazdaságoknak nemcsak ma, de a jövőben is jelentős szerepük lesz a tagság önellátásában, a köz- fogyasztáshoz való hozzájárulásban, az árutermelésben. Ismeretes előttünk, hogy a háztáji termelése nem zavartalan és gondtalan. A fiatalok már nem lelkesednek érte, s néha állami intézkedések is bizonytalanságot okoznak. A kormányzat azon van, hogy elhárítsa az útból a háztáji termelés akadályait. Nem végezheti el viszont a szövetkezet helyett azt a munkát, ami háztáji gazdaságok támogatásával kapcsolatban rájuk hárul. A tagság és az egész népgazdaság elvárja a termelőszövetkezetektől, azok vezetőségétől,' hogy körültekintően és mesz- szemenően segítsék a háztáji termelést. (Folytatás a 2. oldalon); Nyár a Paksi Konzervgyárban Megkezdődött a zöldborsó- és cseresznyeszezon ' Á múlt héten megkezdődött a Paksi Konzervgyárban az idei szezon. Kedden beindították a zöldborsót feldolgozó gépsorokat, s az első nap már 7,5 vagonból gyártottak konzervet. Szerdán 16, csütörtökön pedig 18 vagqn volt a termelt mennyiség. Örvös Ferenc, a gyár igazgatója elmondta, hogy régen volt ilyen jó a korai borsó. Meny- nyisége és minősége is felülmúlja az előző éviekét. Az elmúlt hetek kedvező időjárása nagyban elősegítette a növény fejlődését, s ma már 25 cséplőgép dolgozik a Paksi Állami Gazdaságban, a paksi Aranykalász, a tengelic-szőlőhegyi Uj Élet, a pálfai, a faddi, a bogyiszlói, dunaszentgyörgyi, szedresi, sárszentlőrinci, pusz- tahencsei, bátaszéki, őcsényi és zombai téeszekben, hogy a szántóföldek mellett kicsépeljék a konzervgyárba szállí» tandó magok 1 Ä gyárban a gépek kijavítva várták a kezdést. Kisebb hibák akadtak, de ezeket gyorsan helyrehozták, s most már három műszakban folyik a borsósoron a termelés. A terv ezer vagon, de remélik, hogy ezt a mennyiséget idén túlteljesítik» Megkezdődött a munka a cseresznyefeldolgozó gépeken is. Ezekben a napokban a jabolai cseresznye feldolgozását kezdték meg, s a napokban megérkeznek a gyárba a germersdorfi ropogós cseresznyét tartalmazó első ládák is. Ma még csak néha-néha indítják el a gépsort, nincs még annyi gyümölcs, hogy folyamatosan tudják feldolgozni, de rövidesen megnövekszik a mennyiség, s akkor a faddi telepen is hozzálátnak a cseresznye konzerválásához. I ^ Se. " Fotó: GoUvaUl • • ■ . ...i ; A Paksi Konzervgyárban megkezdődött a zöldborsó feldolgozása. F.gyszerrc négy vonalon .... dolgoznak, naponta ötszáz tonna készárú kerül a raktárakba, ,
