Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

I V< Visszhang — + A virágpor fiatalító hatása Törpe planetárium A modern planetáriumban a csillagos eget — mozgásaié­val együtt — bonyolult optikai berendezés vetíti rá egy fél* gömb alakú kupola belső falára, amely alatt a szemlélők!. ülnek. Néhány perc alatt lepergeti az égbolt napi, vagy évt" forgását, a Nap, a Hold és a bolygók vándorlását; bemutat­ja az égbolt képét különböző földrajzi szélességeken, sőtí nap- és holdfogyatkozásokat,. üstökösöket, hulló csillagokat* és újabban mesterséges holdakat is vetít. Ma még csalt kevés helyen van planetárium — hazánké ban is csak most kezdik építeni a budapesti Népligetben pedig az iskolai oktatásban nagyon nehéz szemléltetés nélkül megértetni a tanulókkal a Naprendszer és az Univerzum, jelenségeit. Éppen ezért angol kutatók megszerkesztették a képen látható „Helios” nevű audio-vizuális segédeszközt — egyfajta törpe planetáriumot —, amelynek segítségévéi még! a kisgyermeknek is elmagyarázhatok az égi mechanika tör­vényei, a csillagászati alapismeretek. A „Helios”-t több Se-~ bességi fokozatú elektromotor hajtja, s á mozgások-megfei lelő programok alapján mennek végbe, amelyeket a tanárt : készít elő az oktatáshoz. A készülék használátáhőz mintegy 100 oldalas segédkönyv áll az oktató rendelkezésére. ben a Nappal. Ä kapott erei« ményekből kiszámíthatták a Mer»' kur látható mozgásának a Naj>« hoz viszonyított pályáját is. A bolygók helyzetének mégha* tározása nem csekély jelentősé­gű a világűr. tanulmányozóig szempontjából. Az utóbbi évek­ben a tudósok fontos adatokat szereztek a Vénusz, a Mars ét Deimosz nevű egyik bolygójá, valamint a Jupiter és bolygói pályájáról. Összefügg-e a tél végi és a kora nyári Időjárás ? Szovjet csillagászok meghatá­rozták a Merkur bolygónak a Nap középpontjához viszonyított pontos koordinátáit. Az ehhez szükséges adatokat a bolygóról készült különleges felvételekből kapták meg; ezeket teleszkóp segítségével állították elő, ami­kor a bolygó a Föld és a Nap között helyezkedett el (ez elég ritkán fordul elő). Speciális ké­szülékekkel megfigyelhették a Merkur sötét korongját, hátteré­Ezzel a címmel a Tolna me­gyei Népújság 1975. évi má­jus 25riki, vasárnapi számának „Magazin” rovatában egy rö­vid ismertetés jelent meg. Engedje meg Főszerkesztő Ür. hogy a cikkel kapcsolat­ban egész röviden véleményt nyilvánítsak. E%t két okból teszem. Először is: Lendvay Zoltán tamási fiatal vegyész barátom kérésemre és vizsgá­lati anyag szolgáltatásomra több mint egy évvel ezelőtt atomabszorpciós spektrofotomé­terrel — az iregszemcsei kuta­tóintézetben — vegyi elem­zést végzett a különféle virág­porok makro- és főleg mikro­elem- valamint nyers fehérje tartalmáról. Az eredmény meg_ lepő volt. A virágpornak igen nagy a nyers fehérje tartalma — ami egyébként már régóta ismeretes — és igen magas a makroelem (K, Ca. stb) és a mikroelem (Cu. Zn stb) száza­lékos aránya. Ezeknek az ele­meknek nagy szerepük van az életműködésben, mert mint az enzimek alkotó részei szabá­lyozzák a szervezet működését, A mikroelemekre kis mennyi­ségben van szükség, de — a hazai kísérletek szerint — alapvetően meghatározzák pl. a növények „közérzetét”, fejlő­dését, ellenállóképességét stb. Az említett elemek elsősorban fehérjéhez kötöttek, ezért a méhek táplálkozásukban hasz­nálják és ezzel fejlődésüket se­gítik elő, és életműködésüket szabályozzák. A második ok, amiért e kis cikkre reagálok, az. hogy a cikk állítása szerint a virág­Június az egyetlen hónap a tizenkettő között, amelynek névadóját nem lehet teljes biztonsággal megállapítani Nagy a valószínűsége, hogy Juno római istennőről, Jupi­ter főisten nejéről, a félelme­tes Mars isten anyjáról nevez­ték el. Más források azonban úgy tudják, hogy Lucius Ju­nius Brutus, a nagy hírű ró­mai konzul tiszteletére neve­zik így. (Ez a Brutus nem azo­nos Caesar gyilkosával.) A hónap magyar elnevezé­sei; Kák hava, Nyárelő, Szent Iván hava. Június első napjá­ra esik a meteorológiai nyár kezdete. A csillagászati nyáré pedig három héttel később, a nyári napforduló idején van: egész évben ekkor leghosszabb a nappal. (Ugyanis a nappal elsejétől 21-ig 17 perccel nö­vekszik az éj rovására, majd ettől számítva a hó végéig, 30-áig 3 percet fogy. Vagyis a havi „növekmény” 14 perc és a hó végén a nappal 15 óra 55 percig tart.) Nemcsak a június névadója bizonytalan, az időjárás is „kétesélyes”. Ha a hó második hetének kezdetén, Medárdkor az idő „tiszta: kellemes, jó nyár lészen; ha eső esik — negyven napig esik”. A Me- dárdus-napi „ha” rányomja bélyegét a különböző időjósla- > tokra is. A százéves naptár június első két napjára szép időt, 3-ára, 4-ére erős esőt, 5—9-ig kellemes, 10—15-ig változó időjárást, majd 16—23 között esőt, a hó végére derült időt jósol. J. F. W. Herschel német származású egykori an­gol csillagász szerint a hó ele­jén az esőzések tovább tarta­pornak köszönhető, hogy aZ azerbajdzsáni öregek 160 évig is elélnek és az olimpiai atlé­ták egészen kiváló eredménye­ket érnek el. Azonban a cikk elfelejtette közölni, hogy a ma 160 éves azerbajdzsáni matu­zsálem a múlt század elején hoqyan jutott virágporhoz és miVyen adagban (dózis) fo­gyasztotta? Én mindenesetre inszinuálom: a cikk matuzsá­leme kétféleképpen juthatott a virágporhoz: vagy úgy hogy a tömeges virág­port adó növény pl. mogyoró, éger, fenyő. vagy egyéb ottani növény virágporát edénybe rá- zogatva szellős helyen szárít­va őrizte, vagy ha méhész volt, a kasból, tönkből kitör­delte a virágporos lépeket. De sok virágport tartalmazott a csömöszölt méz is. A fogyasz­tás időbeni elosztására és az adagra csak feltevésem van, semmi konkrét tapasztalatom, e téren a cikk sem okosít. A cikkben említett atléták ma könnyűszerrel hozzájuthatnak modern technikával terűiéit, szárított virágporhoz. Közel­múltban a moszkvai méhészeti kiállításon a kiállítás magyar részében is 'zsákokban volt kiállítva a világos és sötét színű szárított virágpor. Lyal — a cikk szerint — saját magán kipróbálta a vi­rágpor fiatalító hatását és vé­leménye szerint, ha a virág­port sikerül kereskedelmi for­galomba hozni, akkor minden remény megvan arra, hogy az ember száz évig élhet. A fo­gyasztás mértékére azonban nak, 8—15-ig eső és szél lesz, 15-én kellemesre változik az idő, 23-a után megint esős és hűvös. A meteorológiai és csillagá­szati nyárkezdő napokon ki-, vül a hónap legnevezetesebb napja 29-e, Péter Pál. Erről így szól — a gazdákhoz cí­mezve — a Kincses Kalendá­rium: „A burgonyát, a tenge­rit ebben a hónapban megka­pálni fontos feladat. Az ugar földek felszántására most van a legfőbb idő. A dohányföldön a kiveszett palántákat újakkal, pótoljuk. Péter Pál után az aratás is megkezdődvén, az aratóeszközöket mihamarabb rendbe kell szedni. Kölest, mo- hart a korai tarlóba bátran; vethetünk. A szénakaszálást és -behordást. is ebben a hó­napban végezzük el.” Jeles nap még június 24-e, Szent Iván napja is; Az előes­téjén. gyújtott tüzekkel a nyá-; ri napfordulót köszöntötték, — nálunk a XVI. századtól kezd­ve. Ma már csak néhány so­mogyi faluban gyújtanak tü­zet, de néhány évtizeddel ez­előtt még élő népszokás volt a szentivánéji tűz rakása a Galga és az Ipoly mentén is. A népi regulák közül 10-ére, Margit napra ez. a rigmus vo­natkozik: „Margit felhőtől fél; égiháborút vél”.. János pedig, akinek 26-án van a nevenap- ja, csak tizedannyi esővel fe­nyeget, mint Medárd: „János nap előtt ha esik, négy napig esik. Ha e nap előtt a kakulck jókor kezdi a szólást, olcsó lé­szen a gabona (bőven terem), ha utána később kezdi — drá­ga lészen. nem ad tanácsot. Idegnyugta­tó hatása mindenesetre megle­pő. Az amerikai kutatók kísér­leteztek először, hogy a kap­tárba hazatérő gyűjtő méhek lábáról ráccsal leszedjék a vi­rágport. Ma jól kifejlesztett technikával gyűjtik és szárít­ják a virágpor értékesítésével foglalkozó méhészek nálunk is. Kétségtelen az. hogy a virág­pornak nálunk még gyenge a piaca. Arckrémet dúsítanak ve­le. Külföldön pl. Franciaor­szágban eléggé keresett. A vi­rágporral gyermektépssereket dúsítanak és emberi táplálékot javítanak. Vegyi szerkezete miatt kétségtelen: rendkívül előnyös tulajdonságai vannak, de nem csodaszer, miként a hi­telében és árában devalváló­dott méhpem.pő sem. vagy a 100 éves életkort ígérő dr. Jar­vis által nagyon dicsért méz sem. (Dr. D. C. Jarvis: 5x20 Jahre leben. Bern 1964.) Nálunk elég sok méhész fog. lalkozik a virágpor gyűjtésé­vel eladásra. Ha figyelembe vesszük, hogy a virágpor túl­zott gyűjtése esetén a méh­család kárt szenvedhet. De meg a méhlegelő is állandóan romlik — akkor a szárított virágpor kereskedelmi ára vi­szonylag alacsony. Remélem, és bízom abban, hogy a virág. por élettani értékének feltá­rása után annak kereskedelmi értéke és felhasználási terüle­te is növekedni fog. DR. KORPÁN JÓZSEF Tamási Léghajók az építőiparban Ukrajnai építészek új építő­ipari-technológiai tervet dol­goztak ki. A jelenlegi, egyszo­bás építőblokkokat alkalmazó építési mód helyett 5—6 szo­bát tartalmazó részekből építe­nék a házakat. A 100—120 tonna súlyú szerkezetek be­emelését kormányozható lég­hajók alkalmazásával' akarják megoldani. Az építők egyelőre még nem rendelkeznek ilyen léghajókkal, de az egyik ukraj­nai vállalat mérnökcsoportja már dolgozik a szükséges te­herbírással rendelkező léghajó konstrukciós tervein. Az „Izaplan* segít a hegesztésben Á szófiai hegesztési intézet munkatársai új berendezést dolgoztak ki az elektródáknak a hegesztőgéphez való rögzíté­sére. Az .„Izaplan” jelentős mértékben egyszerűsíti az elektromos hegesztés folyama­tát, Az „Izaplan”-t sikerrel pró­bálták ki külföldön is, így a Szovjetunióban, az NSZK-ban, Angliában, Japánban, Fran­ciaországban, az Egyesült Ál­lamokban és több más ország­ba*, A hosszú időre szóló időjá­rási előrejelzések kidolgozása az úgynevezett Bonacina-féle elvre támaszkodik, amely sze­rint mindaz, ami a légkörben lejátszódik, következmények­kel jár a légkör későbbi visel­kedésére. Ennek az elvnek alapján keresnek a hosszú tá­vú előrejelzéssel foglalkozó meteorológusok olyan össze­függéseket, amelyek segítségé­vel az egyik évszak időjárási jellegéből következtetni lehet egy későbbi másik évszak idő­járási jellegére. Az oxfordi egyetem mező- gazdasági karának munkatár­sai gondos vizsgálatokkal iga­zolták a következő összefüg­gést, amely Európa északnyu­gati részére érvényes: Norvé­gia belső részén fekszik a da*> leni Telemark nevű meteoro­lógiai obszervatórium. Ha a február hónap középhőmérsék­lete ezen az állomáson magas* akkor a rákövetkező június Északnyugat-Európában hűvös lesz; ha a február hóhap kö­zéphőmérséklete alacsony, ak­kor a június meleg lesz. További kapcsolat volt ld^ mutatható a februári középe hőmérséklet és a júniusi csa-r padékmennyiség között. Ha a február meleg, akkor a június esőben gazdag, viszont a hideg februárt száraz június szokta követni, . 1 Tudnivalók, szentenciák júniusról Megfigyelések a Merkur pályájáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom