Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

I SZÜLETÉSÉNEK PONTOS IDŐPONTJÁT a legutóbbi idők részletekbe menő kutatá­sai sem tudták kideríteni. Amit tudunk, részben Bethlen Miklós naplója, részben saját megjegyzése alapján állíthat­juk: 1625-ben született az Olt menti Apácza községben, sze­gény sorsú parasztszülőktől. Tanulóévei — kolozsvári, majd gyulafehérvári diákosko- dása — arra az időszakra es­nek, amikor X. Rákóczi György fejedelemségének idején, erő­teljes feudalizmus- és egyház- ellenes mozgalom van kiala­kulóban egész Erdélyben: a puritanizmus. A puritánmoz­galom azt tűzte ki célul, hogy a papi rend sok kiváltságát megszüntesse és á refor­mátus egyház megmerevedett hierachiáját lerombolja. A mozgalom Hollandiában és Angliában hódít; Erdélyben a mozgalom Apáczai fiatal évei alatt bontakozott és szervező­dött. Később Apáczai a hollan­diai tltrechtben folytatja ta­nulmányait, ott, ahol a szaba­dabban fejlődő polgárság moz­galma korának legmagasabb szeryezeti formáját teremti meg. Utrecht városát ekkor már régen szabad polgári vá­lasztott szenátus irányítja és kapcsolataik vannak az ang­liai puritánok szervezeteivel. Apáczai 1653 tavaszán nyeri el az utrechti egyetem teológiai doktorátusát és élete főművé­nek kétharmad részben kész nyomtatott köteteivel: a Ma­gyar Enciklopédiával tér haza ugyanez év nyarán. .... ' , E RDÉLYBEN az 1650-es évek elején már nemcsak a puritánmozgalom erősödött meg és vált politikai reform- mozgalommá, hanem az ellen- 7.ék is magára talált. Megkez­dődött a puritánok és presbi- teriánusok, és főleg a mozga­lom radikális szárnya, az úgy­nevezett indenendensek — a te'ies elszakadást akarók — üldözése. Apáczai 1653-ban tér haza családjával: holland fele­ségével és kisfiával együtt és a gyulafehérvári kollégium —- mai középiskolának megfelelő — alsó tagozatán lesz tanár. ^ Képzettsége és tudományos híre ennél többre tenné alkal­massá, de az itthoni egyházi szervek gyanakodva figyelik újító elgondolásait. Gyulafe­hérvári székfoglaló beszédében a kor legmagasabb szintű pe­dagógiai elgondolását fejti ki és ez megerősíti a vele szem­ben támadt gyanakvást. 1655- ben nyílt összeütközésre kerül sor egy ünnepélyes vizsgán, melyen II. Rákóczi György fe­jedelem is részt vesz. A kollé­gium vezetője, Pasirius Izsák püspök, az 1649-ben kivégzett angol király Erdélybe mene­kült udvari káplánja, nyíltan megvádolja Apáczait és a vér­szegény vád alapján a fejede­lem felfüggeszti állásából. Kü­lönböző egyházi állásokat kí­nálnak neki — nem elismerés, inkább félreállítás és megvesz­tegetés okából, de egyiket sem fogadja el. Lórúntffy Zsuzsan­na fejedelemasszony a sáros­pataki rektorságot is szóba hozza, de Apáczai pártfogóinak közbenjárására II. Rákóczi György a nemrégiben leégett kolozsvári kollégium élére ne­vezi ki. Tanítványai, akik az 1975. június 8. alsóbb osztályokban maguk is pedagógusok már, utánaszök­nek szeretett mesterüknek Ko­lozsvárra. A fehérvári kollé­giumban, a professzor távozása után felborul a rend, az el- szökdöső diákokat fejedelmi rendelettel igyekeznek vissza­tartani. KOLOZSVÁROTT TOVÁBB DOLGOZIK. Elkészíti az Aka­démia tervezetét és új tudo­mányos művet ír, a — Termé­szetfilozófiát. Kolozsvári be­köszöntő beszédében az akko­ri oktatási rendszer reformját hirdeti. A kollégiumban három ember helyett dolgozik és megfeszített tudományos mun­kát végez. Ebben a szinte em­berfeletti erőfeszítésben fel­őrlődik egészsége és 1659 szil­veszterének éjszakájául, életé­nek 35. évében — meghal. Apáczai Csere János szelle­mi hagyatékának értékelése körül sok vita és félreértés volt az elmúlt évszázadokban. Már már tudjuk, milyen, ha­talmas kulturális értékeket teremtett és hagyott az utókor­ra. A pedagógiában ma is ér­vényes legszebb gondolatát Gyulafehérváron elmondott székfoglaló beszédének címé­ben fogalmazta meg, mely így hangzik; A bölcsesség tanulá­sáról. A Magyar Enciklopédia a korabeli leghaladóbb humán és természettudományokat rendezi egységes ismeretté. Fehérvári beszédében azt fej­tette ki, hogy a tudományok­nak a bölcsességét kell taníta­ni és megtanulni. Ma ezt a modern pedagógiai koncepciót úgy fogalmazhatnánk, hogy a tudományos gondolkodást és szemléletmódot kell elsajátíta­ni. AZ ENCIKLOPÉDIA elősza­vában ay anyanyelvi tanítás fontosságét fejtegetve a nem­zeti művelődés és kultúra alapjait veti meg. Iskolare­form-javaslatai annak ellené­be, hogy kedvezőtlen politikai és társadalmi viszonyok kö­vetkeztében nem tudták át­törni a feudális érdekek gát­ját, mégis reálisak; a kor ha­ladó polgári irányú fejlődésé­ből fakadó célokat fogalmaz­nak meg. A puritánok, a ha­ladó polgári törekvések ösz- szeomlása Apáczai életművét is eltemetéssel fenyegette. Ta­nítványai, barátai és tisztelői ápolták tovább gondolatait, de széles körű iskolarendszert ém'tő mozgalommá nem vált később sem életműve. Több munkájának nyoma veszett. Apáczai mindössze hat évig dolgozott mint pedagógus, és kilenc-tíz évig alkotott tudós­ként. de ez a néhány eszten­dő elég volt ahhoz, hogy olyan értéket hagyjon az utókorra, amely feltétlen rokonszenvet és csodálatot vált ki a későbbi századok magyar pedagógusai­ban is. Az Enciklopédia előszavában így fogalmazza munkásságá­nak célját: „Arra törekedtem ugyanis, hogy erőmhöz képest enyhítsek azon a hatalmas hiányon, amely hazai nyelven írt könyvekben mutatkozik és tanulóifjúságunknak legyen legalább egyetlen olyan köny­ve amelyből az egész művelt­ség szövedékes szálait legom­bolyíthatja, mégpedig anya- nyelvén..,” „Ezért erősen föl­tettem magamban, hogy ha a jóságos és hatalmas Isten né­hány esztendő elteltéig meg­nyújtja és meghosszabbítja életem fonalát, nem halok meg addig, míg magyar nyelven nem közlöm a magyarokkal az összes tudományokat”. SARKAD! LÁSZLÓ TAKÁTS GYULA VERSEI: BÁLLÁQ NYOLC LÁBON Két angyali tehén szuszog s a galagonyák fahéjillata őröl két rózsás állkapocs ... Ballag nyolc lábon a világ s a május biztosan napos ... Egy pillangó szarvára száll: az évszak fején a koszorúra, s együti ballag és biztosan őröl 1 velük a nem is látható ... A lomb közül kis borjú bőg. Fölissza hangját... Szopni hagyja. És szárnnyal, galagonyával ballag tovább a kék idő. CSAK ANNYIT TÉQY Már el nem adhatod soha! S ha csillaga már nem lehetsz, csak annyit tégy, a vak enyészet fölé néhány szót szegezz! Az okos öntudat és akarat szavát, hogy nyelvünk és testünk szerint nőve, mint makk csónakjából a tölgy bontsunk vitorlát a zord időbe..! EQYRE SÜRÍTŐBB Ügy élek, mint a tuskógomba, vadonban, kiszáradt tönk ölén. Barnán szikrázó magányomban ' egyre sürítőbb messze élek én. Nem itt.,. És ott sem az ragyog! A tér.,. Az izzik, merre gyorsul napjából kitépett csillagom. Áll a régi ház még... Vendel-Mohay Lajosné Babits-kalausa Kifejezett örömmel fogad­tuk azt a szemre is tetszetős kiadványt, amelyet Vendel- Mohay Lajosné állított egybe, s melynek az a rendeltetése, hogy az idei látogatóknak út­mutatóul szolgáljon a Babits- házban, s egy kicsit a Babits- életműben is. Nagyon sok kép, versidézet hozza közelebb Ba­bits világát, s aki kezében e könyvvel indul el az emlék­házban, mindenképpen gazda­godik. Vendel-Mohayné nagy lelkesedéssel, a léngész iránti feltétlen hódolattal mutatja be a házat, s lehetőleg BÍabits szavaival hitelesíti mindazt, amit elmond. Ami_ megjegyzésünk lehet, az inkább arra vonatkozik, ami kimaradt ebből a könyvből. Ugyanis nehéz szabadulni at­tól a gondolattól, hogy Vendel- Mohayné lemond alapvető for­rásokról, s ez az önkéntes szegénységi fogadalom gyengí­ti a képet, nemegyszer üres általánosításokra készteti. A Babits-kép az elmúlt egy-két évtizedben jelentősen módo­sult, s egyre inkább az igazi Babits áll előttünk, a maga valóságában. Vendel-Mohayné „Babits verseinek sajátos lírai hitelét” említi, nos éppen ezt hiányoljuk, pedig már Török Sophie figyelmeztetett erre egy szép tanulmányában. A Babits- életmű ugyanis nem önmagába zárt világ, hanem nagyon is a valósághoz tapad, annyira, hogy például a Halálfiai több szereplőjének még a nevét sem változtatta meg. Sajnos erről mit sem olvashatunk, pedig ez a roppant regény központi he­lyet foglal el Babits életművé­ben,/ s azt is érzékelteti, hogy mily erővel kötődött a vele bizony nem sokat törődő szü­lővároshoz. A források elégtelenségét il­letően csak néhány megjegy­zés. Egyetlen utalás sem törté­nik arra az igen jelentős mun­kásságra, amit Gál István foly­tatott és folytat, jóllehet a Babits-könyvtár egy része is az ő közreműködésével került Szekszárdra. A Tolna megyei Népújsággal kapcsolatban a szerző beéri egyetlen utalással, akkor is saját cikkét idézi, pe­dig egyebek között kiadatlan Babits-művek sora jelent meg itt, többek között a hajdani nőegylet felkérésére írott ver­se, játékos olasz fordítása. Egy helyen ezt olvassuk: „Édes­anyja látogatására mindig szí­vesen tértek haza” — ami bi­zony nincs így, s amióta a Szabó Lőrincnek lediktált ön­életrajzot ismerjük, magától Babitstól tudjuk („Amennyire rokonszenves volt az apám, annyira nem tudtam kijönni az anyámmal. Ma sem igen tudok.”) A könyv végén talál­ható válogatás a Szekszárdon keletkezett versekből, elég önkényes. Számos fontos vers kimaradt belőle, mint az Uj leoninusok, amit „vihar előtti hangulatban” írt, az Őszi tü­csök, az Ima, amelynek kelet­kezéséről nagyon részletesen szól, a Merceria viszont Velen­cében keletkezett, amit szintén Babitstól tudunk. Mindezek ellenére hasznos kalauzról van szó, a kérdés , azonban az, hogy a ma már rendelkezésre álló források alapján (Kardos Pál hihetetlen szorgalommal állította össze) sokkal árnyaltabb, gazdagabb és hitelesebb képet lehetett volna rajzolni Babitsról és szekszárdi kapcsolatairól. CSÁNYI LÁSZLÓ Üj könyvek Ä Kossuth Könyvkiadó új­donságai között táláljuk Ele­kes Lajos tanulmánykötetét, melynek címe; A történelem felfogása korunk polgári tudo­mányában. Mihályfi Ernő, Emlékirat helyett című kötete a néhány éve elhunyt kiváló publicista és közéleti személyi­ség cikkeit, tanulmányait tar­talmazza. Az összeurópai gaz­dasági együttműködés távla­tairól szól Szita János össze­foglaló tanulmánya. Megjelen­tette a kiadó a neves angol marxista történész, George Thomson már sok nyelvre le­fordított tanulmányát az ókori görög társadalomról, Az első filozófusok címmel. Gömöri Endrének a spanyolországi fej­leményeket friss szemmel elemző könyve a Franco bomló öröksége. A Kossuth hagyományos könyvheti kiad­ványa a népszerű, riportokat, szociográfiai írásokat tartalma­zó antológia, az Irószemmei, amely az 1974. évi riportter- més jayát foglalta kötetbe. A Gondolat Könyvkiadó ad­ta ki Berényi AndráSné vissza­emlékezéseinek kötetét, Nagy ■ Rozália a nevem címmel. Ä magyar história sorozat két első kötete látott napvilágot a könyvhétre, az egyik Péter Katalin; A magyar romlásnak századában, a másik Tóth Ist­ván; a rómaiak Magyarorszá­gon. A Szépirodalmi Könyvkiadó könyvheti újdonságai között találjuk Gyárfás Miklós három regényét tartalmazó kötetet. A Magyar remekírók sorozatban jelent meg Kosztolányi Dezső négy regénye (Nero, a vérei költő; Pacsirta; Aranysárkányt Édes Anna) egy könyvben; a másik kötet Kölcsey Ferenc válogatott művelt tartalmaz­za. Lajta Kálmán történelmi regénye a Budai tüzek. Mé­szöly Miklós kisregényeinél?,1 elbeszéléseinek, karcolatainak foglalata Az alakulások. Az Európa Könyvkiadó ig sok érdekes könyvvel jelent­kezett. Az Égszínű fátyol szov- jet írók új elbeszéléseit adja* az Európa zsebkönyvek soro­zatban. Ennek a népszerű so­rozatnak egy másik kötete Bemard Malamud regénye, az Uj élet. A szovjet irodalom könyvtárában látott napvilá­got a Téli tölgy. Az antológia szovjet-orosz írók elbeszélése­it tartalmazza, az 1940 és 1970 közötti időszakból, a lengyel. Tadeusz Nowak regénye az ördögfiak, a francia Róbert Merle új könyve pedig a Ma- levil című fantasztikus regény,' A már nálunk is jól ismert. R. P. Warren Vízözön című regé­nye is megjelent, valamint a hazánkban különösen az 1930- as években nagy népszerűsé­get szerzett John Priestley regénye, a Jópajtások. ízléses kis kötetben látott napvilágot Seneca Erkölcsi levelei. A He­likon szerkesztőség gondozá­sában jelent meg Gogol; Az őrült naplója, amely több el­beszélést is tartalmaz, továbbá a klasszikus szépségű híres pász­torregény — Longosz tollából —, a Daphnis és Chloé, sok szép illusztrációval. A Zeneműkiadó könyvheti újdonsága az fAdy Endre Zenei témájú cikkeit, tanulmányait tartalmazó Péntek esti leve­lek; a rendkívül érdekes anya­got Varga József válogatta. Is­mét kézbe vehetik a zene ba­rátai Kroó György Bartók- kalauzát, amely a népszerű Orfeusz-könyyek sorozatában is megjelent. Ugyancsak eb­ben a sorozatban látott (má­sodik kiadásban) napvilágot Bartha Dénes könyve, a Beethoven és kilenc szimfó-; niája. j Apáczai Csere János öröksége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom