Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-01 / 127. szám
V I íj könyvek Szalontól Mihály: Könyvhéti köszöntő A Kossuth Könyvkiadó újdonságai között találjuk — A marxizmus—leninizmus klasszikusainak kiskönyvtára sorozatban —Friedrich Engels: A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig című klasslikus művét, amelyet a kiadó marxizmus—leninizmus szerkesztősége rendezett sajtó alá. A Nők a történelemben sorozat kötete Bajomi Lázár Endrének életrajzi regénye, A vörös szűz címmel, Louise Michel lobogó élete alcímmel. A könyv főhősét annak idején párizsi tudósító korában Ady is meginterjúvolta. A miniatűr könyvek gyűjtőinek szere? örömet a kis, József Attila verseskötet, az önarckép. A Táncsics Könyvkiadó két színvonalas antológiát jelentetett meg. Az egyik Honfoglalók között __ Szabad hazában címmel 30 év m agyar irodalmából ad válogatást, a másik pedig a könyvhétre már hagyományosan napvilágot látó Szép Szó antológia. Az Akadémiai Kiadó megjelentette a Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada 1825 —1975 című összefoglaló művét (főszerkesztő Pach Zsigmond Pál). Az Új Magyar Múzeum sorozatban, az Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. köteteként látott napvilágot a Feljegyzések és levelek a Nyugatról. A rendkívül érdekes dokumentumkötetet a problémakör kitűnő ismerője, Vezér Erzsébet rendezte sajtó alá, látta el bevezetővel és jegyzetekkeL Vereczkei Lajos tanulmánykötetének címe: A marxista tudat-felfogás a tanulási, megerősítési és motivációs elméletek tükrében. Ismét megjelent Ady Endre összes verseinek kétkötetes gyűjteménye. Gyergyai Albert tanulmánykötetének a címe: Késői tallózás. Vágó Márta: József Attila című műve rendkívül érdekes visszaemlékezéseket és leveleket tartalmaz, József Attilának a szerzőhöz írt leveleivel. Sok szép verseskötet is megjelent. így Zelk Zoltán: Ahogy a kötéltáncosok, Simon István: Rapszódia az időről, Takáts Gyula: Száz nap a hegyen, Veress Miklós: Bádogkirály, Jékely Zoltán: Az idősárkányhoz, Ladányi Zoltán: Körme- net című verseskötete. r Győr megyei város Tanácsa és a Petőfi Sándor* ifjúsági ház időről időre meghív olyan alkotóidat, akik műveikkel elviszik a Rába-parti metropolisba más tájak szépségeit, távolabbi megyék, városok jellemző színfoltjait. Az ország képzőművészei kő-: zül is nagyon sokan keresik fel az évenként megújuló győri nyári művésztelepet, hogy új élményekkel gazdagodjanak. A győri nyári művésztelep egyik rendszeres visszatérő vendége: Martinék József tolnai festőművész. Néhány alkotását bemutatta korábban soproni és győri csoportos kiállításon is. A napokban zárult a Petőfi Sándor ifjúsági házban rendezett retrospektív kiállítása. A Petőfi Sándor ifjúsági ház Győr egyik leglátogatottabb közművelődési intézménye, ahol naponta több száz fiatal vesz részt a különböző rendezvényeken. a Martinék József egész életpályáját reprezentáló kiállítást ily módon mintegy háromezren tekintették meg, s a fiatalok és az idősebb generáció tagjai is egyértelmű elismeréssel nyugtázták a tolnai művész sokakhoz szóló munkáit. 1 Martinék József annak a generációnak a tagja, amelynek pgyéni életének és művészi aiI ehetséges, hogy leszegy■* szer egy korszak, eljövendő — a technikai, biokémiai civilizáció jövő idejű tör- történéseinek korszakhalma- zában, de még a fantasztikus regények íróinak látószögében — amikor az emberiség millió-milliárdjai már nem is fognak emlékezni a könyvre, a hagyományos, a mai könyvre, a két fedél téglalapjába zárt kis papírtömbre. Mert a forma meghalhat, sokan vallják, hogy „Az a rögzítési eszköz, amely néhány száz éve a nyomtatott könyv formájában kíséri mint nélkülözhetetlen barát, mint okulás és gyönyörűség kiapadhatatlan forrása az ember életét, feltehetően hamarosan ismét formát változtat”. De a forma hordozta lényeg nélkül nincs emberiség, egyszerűen nincs jövő. S egészen pontosan még nem tudom miért — de egyelőre a formáért sem aggódom. „Én az olvasó — Illés Endre szavaival és az előző idézettel szemben — nem riadozom. Nem himnikusan dicsérem a könyvet, száraz józansággal mondom: a könyv a folytonosság, a maradandóság, a megújhodás biztosítéka. Nélküle a gondolat minden építménye csak egy parányi térfogatban, a pillanatban, az elhangzó percben élne, s utána lassan elfoszlana." I ehetséges, hogy abban a korszakban, az irodalomról szóló beszélgetés valahogy így fog hangozni: — Nem szeretem Thomas Mannt, tudod az a nagy fekete tabletta, hiába olyan síkos, mégis nehezen nyelem le, de Maupassant tündéri, kicsi világoskékjei, vagy Hemingway mélytengerkékje, az igen! Tudjuk, ha a játékos elme — valami ellen belülről tiltakozik — az általa vetített kép: önmaga karikatúrája. Űzzük el hát magunktól a rossz álmot. Higgyük: „A törvények meghalnalc, a könyvek katának a kialakulásába, kiteljesedésébe szüntelen belejátszottak a sűrű katonai behívások, a háború. A katonáskodás, a háború, a hadifogság éppen kilenc esztendőt rabolt el Martinék József életéből is. i Művészeti tanulmányait Aba- Novák Vilmos festőiskolájában kezdte, majd Rudnay soha”. Nem szeretnék abban a jövőben élni — én: a magam korának gyermeke! E kor törvényei szerint kell élni, s ha fáj a fájdalom — szenvedni. S ennek a XX. századi sorsnak nélkülözhetetlen része a könyv. A könyv: társ: A könyv: értelem és élmény; tudás és gyönyör. Emberkísérő, az ember-éLet tűkre. Mert a könyv a születés é. Nemcsak a fogamzástörvényű, embriófejlődésű, anyaméh-magzat, első sírású élet-létre-jövetel lírai-prózai szépirodalmi élmény-tengerben, vagy az erről ismereteinket tudóspontossággal őrző- örökítő-fejlesztő — orvosibiológiai stb. szakirodalomban. Hanem tágabb értelemben is. Hiszen minden dolog születésének, létrejöttének, — a természeti, társadalmi megújhodás foglalata, is. Minden újakra készülés legfontosabb híradója. A könyv: a növekedésé; A hogyan? mikor? mi kell? a fejlődéshez, az alakuláshoz, a tovább-lépéshez. Hogyan nő és árad az érzés, az egy ember-, ben, és mért csap át a természeti-társadalmi mennyiségi növekedés minőségi változásba. A vitamintól, a szellem- szárnyaláson át a politikáig a módok és a műfajok millió variációjában. A könyv; a táplálkozásé. Nemcsak a szakácskönyvek légióinak ételital receptjeiben, vagy a táplálkozástudomány egészségre hiába nevelő prófétáiban, de irodalmi korszakokon át a kaland-valóság óceán hajótöröttjeinek kannibalizmusáig. A könyv; a gyűjtéséi Nemcsak a nemzetközi könyv- tár-hekatombák, a nemzeti kö- telespéldány-könyvtárak, de a vidéki kis dió- és fenyőszagú könyvtárak; s mindenekelőtt a házikönyvtárak szent levegőGyula bajai szabadakadémiáján folytatta. Negyven esztendőt töltött el a pedagógus- pályán. Kisebb-nagyobb kitérőktől eltekintve — Tolnán élt, ide tért meg mindig szegedi, budapesti tanárkodása után is. *lj Az itt megélt élmények életre szóló kötődést jelentenek jéé. Más a levegője a könyvekkel rakott otthonnak, mint az üresnek. S nem a méterre vásárolt aranykötésűnek, de annak amiről Szabó Lőrinc mondta: „... nemcsak szobánk falait béleli, de a lelket is”, mert az „igazi könyvbarát megválogatja könyveit, a könyvbolond felhalmozza’', A könyv: a jókedvé és elűzésében a bánaté. A viccgyűjteményeken túl, a humoristák izzadt-igazi remekművein, a világirodalom vidámsággarmadájának ironikus, szatirikus persziflázs, parafrázis, karikatúra hegyvonulatának Himalájánál át, az örömé. A várakozó jóérzésé, mit nyújt vajon az az új könyv, amit most a kezembe veszek. A könyv: a szereleméi Nemcsak Rómeó és Júlia modelljében, nemcsak a Kamaszutrában, az egészséges erotikától a pornográfia felületességéig, de azért is, mert ha szerelmes vagyok, az élményt, a felfedezés izgalom kőnyvél- ményét meg kell osztanom azzal, akit szeretek. S a könyv is szerelem. Maga is nő — ha grammatikánk a nemek különbségét nem is ismeri — nekem a képzet az. Ä könyv: atudásé. Nemcsak a lexikonok, tankönyvek, szakkönyvek, tudományos munkák őrző-fejlesztő-tároló vetületében, de az alkotó gondolkodás szabadságának megteremtésében. Bajzának azt a véleményét: hogy „Sok ember van, aki csak azért olvas, hogy gondolkodnia ne kelljen” pontosítja századunk szintjére Szent-Györgyi Albert: „A könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi a fejünket valami jobbra használjuk. Az ismeretanyag számára a könyv biztosabb otthont is nyújt Az én saját fejemben bármelyik könyvszagú ismeretnek a felezési ideje néhány hét így hát az ismereteket biztos megőrszámára. A szelíd lankájú tolnai tájak, az ártéri füzesek, a dunai hajósok, halászok, paraszti udvarházak megkapó szépségei, intim hangulatai inspirálták szüntelen. 1930 óta vesz részt rendszeresen kiállításokon. Néhány esztendőn át — mint a Tolna megyei Tanács művészeti titkára — nagy lelkesedéssel szervezte a paksi, a dunaföldvári nyári művésztelepet, s maga is mindig nagy vállalkozó kedvvel, az új élmények, Inspirációk iránti fogékonysággal kereste nyaranként más megyék művésztelepeit, az ország különböző tájegységeit. Ily módon az évek során szinte minden jelentősebb városát, tájegységét megismerte az országnak. E friss töltekezéseiből is bemutatott néhányat győri tárlatán. Martinék József piktúráját kevésbé érintették a különböző stílusirányzatolc, divatos formák, áramlatok. Természetes, hogy pályájának korai periódusában alkotott munkái kompozícióban, színhatásban, tér- és levegőábrázolásban eltérnek érett korszakának kifejezőeszközeitől. De fél évszázados művészi törekvéseiben mindvégig megmaradt a realista természetszemléletnél, va- lóságábrázolásnál. Martinék József győri kiállításán néhány szép portréval is bizonyította, hogy mestere a lélekig hatoló portréfestészetnek, figurális, több alakos- kompozákésre 'a könyveknek és 9 könyvtáraknak hagyom, és inkább horgászni megyek, néha halra, néha új ismeretekre.’’ A könyv: a művészetéi Az írás művészet — da az olvasás, a befogadás is azi A könyv: az igazságéi Nemcsak a törvénytárak, szokásjog-gyűjtemények, kódexek rögzítettségében, de társadalmi igazságérzetünk megteremtésében, alakításában, fejlesztésében. Egyetértéseink és felháborodásaink, ítéleteink és Itéltetéseink tény-tükrében is. A könyv: a szépségéi Nemcsak £t képző-, ipar-, fotó-J népművészet, stb. albummonstrumainak szemet gyönyörködtető lenyomataiban, da a nyomdatechnikai termelés bravúrjaiban is. A szép könyvnek szaga, íze, formalelke van. Jó kézbe venni. De nem a dísz- kiadás, a nagyon értékesre zsúfolt könyv a szép. Szerb Antal szerint: „A nagyon szép könyv megfélemlíti az embert és zavarba hozza, mint a nagyon szép nő. Azt mondjákj hogy a nagyon szép nők nehezen mennek férjhez. A nagyon szép könyvek nehezen találnak olvasóra.” Ä könyv; a halálé. NemJ csak taz elmúlás bánattükrében, a cipruslombok és sírkertek lenge fuvallatában, a tragédiák katharzis-örvényét le-: záró végső bukásban, bibliaszépségű zsoltár-rekviemek" ben, de a múlt őrzésében, a! nem felejtésben, az embér- szellem-folyamat-fejlődés örök- életűségében. Mert „... nincs múlt, amíg a könyvek élnek.’* S mi mindené még a könyvi Minden címszóé kimeríthetetlenül. A kár álmodozunk meg-: ” szűnéséről, akár nem — a könyv még a létezés foglalata. Korunk élete. Mi még nem tudunk nélküle élni. S én örülök, hogy a könyv korában élek, hátam mögött a könyvespolccal, magam előtt a XX. század valóságával. ,,Azt hiszem” — én is Móricz Zsigmond szavaival: — „az emberiség fontos alapja a könyv. De hogy teljesíthesse ezt a mind jobban ráháruló feladatot, az kell, hogy az emberek bízzanak benne.” ciónak. Legmegragadóbb erővel mégis tájképeiben tudja elmondani lírai egyéniségén átszűrt élményeit. Martinék József győri kiállítására nemcsak a tolnai tájak, falvak üzenetét vitte el, általa az ország, s az országhatárokon túli más megkapó szépségű tájak is elküldték üzenetüket, a természet kitárulkozó szépségeit. A mester az olaj technika mellett biztos kézzel alkot a különböző technikai eljárásokkal is. Ak- varellel, diópáccal, tussal készült, munkáira is a tömörítő erő, a lényeglátás a jellemző. Gazdag Martinék József színvilága, vásznain mégis a meleg barnák dominálnak. Ez a szín hordozója leginkább a festő egyéniségének, meleg emberségének, ezzel a színnel tudja leginkább kifejezni emberek és tájak, emberek és tárgyak összetartozását. Több megye ékelődik Tolna és Győr-Sopron közé. De a szellemi szférákban, a művészetekben nincsenek megyehatárok, s Martinék József rangos kiállításával jó szolgálatot tett Győrben Tolna megye szép tájainak megismertetésében, megszerettetésében. Hamar Imre 1975. június jw Teslák üzenete Martinék József festőművész nagy sikerű kiállítása Győrött
