Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-01 / 127. szám

Iskola a pusztában Paks — Kápolna utca, Györ- könyi utca, Ürgemező — aztán már csak a traktorok által a homokba taposott út vezet a hol ritkuló, hol sűrűsödő akác­facsoportok között. No és a keskeny csapás, amely egy da­rabig engedelmesen füt a dű- lőút mellett, hogy aztán egy- egy tócsát kikerülendő, hirte­len átvágjon a másik oldalra, majd ismét visszakanyarodjon. Az oldalt sorakozó póznákon két szál drót zizeg a közeledő zivatar előtt söprögető májusi szélben. A telefonhuzal a Cseresnyés-pusztai iskolában, pontosabban Arany Béláék pe­dagógus szolgálati lakásában egy „kurblis” készülék fekete bakelit testében ér véget., Az iskola 1940-ben épült, 1961-ben bővítették ki. Akkor még szűk volt a hely az egy híján száz tanulónak. Most két osztályban kényelmesen el­férnek, hiszen csak negyven­négyen vannak a cseresnyé- si gyerekek. Az alsósokat Arany Béla tanítja az írásra, olvasásra, számolásra, a na­gyobbakat pedig felesége a „magasabb” tudományokra. Tolna megyében a cseres- nyési az egyetlen olyan alsó­fokú oktatási intézmény, ahol együtt, egy tanteremben — sa­játítja el a tananyagot az alsó tagozat négy osztálya és össze-, vontán oktatják a felsősöket is. — Hát akkor ezek a gyere­kek igencsak hátrányos hely­zetűek — mondom, kérdésnek szánva a kijelentő mondatot. A válasz azonban nem egyér­telműen igenlő. — Ahogy vesszük. Ha a kö­rülményeket, meg a továbbta­nulók Számát, arányát össze­vetjük, azt hiszem, nem ka­punk rossz eredményt — mondja Afany Béla. És hogy szavait alátámassza, behoz esv kötegnyl anyakönyvet. Ebből állítja aztán össze a rögtön­zött, ám pontos statisztikát. Míg a hajdani tanulók osz­tályzataival. az adatokkal, számokkal foglalatoskodik, fe­leségével a pusztáról, az Itte­ni emberekről beszélgetünk. A szorgalmas és tehetős es^ros- nvésiekről, akik szinte kivétel nélkül a paksi Duhamenti Egyesülés Tsz-ben és az álla­mi gazdaságban találják meg a számításukat: a takaros por­tákról, amelvekből természete­sen nem hiányoznak sem az elektromos háztartási gépek, S'un a te’evfzió; a rseresnyési- ek által Pakson éoített és esti­re szaporodó űi házakról, amelyek elkészülte után itt mind több épületet bontanak le. Közben elkészül a statiszti­ka. Kiderül belőle, hogy 1962 óta — Afanyék akkor kerül­tek Cseresnyésre — az itteni iskolából huszonhármán érettségiztek — közülük ki­lencen a főiskolát, egyetemet is elvégezték, öten most járnak a középiskola esti vagy levelező, hatan a nappali tagozatára, ötvenen szakmát szereztek, ti­zennégyen pedig most tabui­nak valamelyik szakmunkás- képzőben. Harmincnyolc azok­nak a száma, akik a nyolc ál­talános után otthon marad­tak: háziasszony, tsz-tag, gaz­dasági dolgozó, ipari munkás lett belőlük. — De ne higgye, hogy ők valamennyien itt vannak Cse­resnyésen — világosít föl Aranvné. Jó, ha tizenöten ma­radtak. A beszélgetés során lépten-nyomon előbukkan az elvándorlás. Az iskola sorsa is régen eldőlt már. a cseresnyé­st gyerekek minden bizonnyal évek óta Paksra járnának, ha lenne egv télen-nyáron járha­tó út. Sajnos a mostanin a nagy esők, havazások idején /csak lánctalpas járművel, esetleg terepiáróval lehet köz­lekedni. így hát az itteni gye­rekeknek marad a régi Isko­la, amelyben egykor a szüleik is tanultak. — Milyen a felszereltség, vagy ahogv mondani szokták, a „tárgyi ellátottság”? — A legszükségesebb Szem­léltető eszközökkel el vagyunk látva. főként az utóbbi egy­két évben költöttek ránk töb­bet. Még egy hatszáz kötetes fiókkönvvtárunk is van, amelyből természetesen nem­csak a gyerekek, hanem a fel­nőttek is kölcsönözhetnek. Kéthetenként jön a művelődési autó és a felsősök osztályában filmet vetítenek. Többnyire meg is telik a terem, hacsak a tévében nem adnak valami jó műsort. Ha már a tárgyi feltételek­nél tartunk, feltétlenül meg kell említenünk Arany Béla barkácsműhelyét, amely a ma­ga százesztendős esztergapad­jával, hegesztőkészülékével nemcsak a cseresnyésiek ja­vítóbázisa, hanem az érdeklő­dő, arra érdemes gyerekek po­litechnikai műhelyé is. A ta­nítás után itt lehet bütykölni, szerelni — egyszóval a ieg- szükségesebb technikai isme­reteket elsajátítani. A műhelyből az alsósok osz­tályába megyünk. A jókora tanterem legföljebb csak ab­ban különbözik a falusi osz­tálytermektől, hogy itt egy­szerre négy osztály tanulói mondják kórusban a „Jónapot kívánok”-ot, sőt még óvodás korúak is ülnek a kis padok­ban. Arany Béla nevetve jegy­zi meg: „Én vagyok az óvó bácsi”. Ugyanis óvoda híján itt készítik fel az iskolára azokat az apróságokat, akik majd a következő tanévben lesznek el­sősök. A felsősöket az épület másik végében találtuk. A tanítás már befejeződött, csak a ked­vünkért maradtak egy kicsit tovább, pedig legtöbbjüknek otthon is lett volna mit csi­nálni, hiszen ilyenkor, dolog­időben övék az egész ház, a kisebb-nagyobb állatok ellátá­sának minden gondja. — Mit csinál egy cseresnyé­se gyerek egy szokványos hét­köznapon? — szegeztük a kér­dést a nyolcadikos Kiss Jó­zsefnek, aki a következő tan­évet már Szekszárdon, a szak­munkásképző épületasztalos tanulójaként kezdi majd el. íme Kiss Jóska látogatásun­kat megelőző napja, ahogy ő elmondta: — Mosakodtam, reggeliz­tem, iskolába mentem, ebé­deltem, morzsoltam, őriztem, boltba menterp, vacsoráztam, mosakodtam, tévét néztem. Az „őriztem” szó kiemelése természetesen nem tőle, ha­nem tőlünk származik. Ugyan­is bármelyik gyereket kér­deztük, mindegyik napirend­jében ott volt az „őriztem”. Hétköznap délutánonként ez úgy hozzá tartozik az életük­höz, mint a városi gyerekeknél mondjuk a tanulás, a külön­óra, az edzés. Valamennyien! malacot, süldőt Őriznek — legalábbis azóta, amióta vala­ki megtiltotta a tehénlegelte­tést a pusztán. (Sikerült is el­érni, hogy a cseresnyésiek 1962-es 172 jószágból álló szarvasmarha-állománya mos­tanra egy tehénre Csökkenjen.) És a pedagógusok, a „tanyai tanító” mit csinálnak, amikor éppen r.em tanítanak? A vá­lasz kézenfekvő: az órákra történő felkészülés mellett —* ne feledjük: mindkettőjük na­ponta négy osztály négy-öt­hat órájára készül fel —; Arany Bálának ott a már emlí­tett barkácsműhely, feleségé­nek meg a kis darab kert az udvar végében. No és a ven­dégek, mert ritka az olyan nap. amelyiken ne vetődne er­refelé ismerős, vagy valame­lyik gyerek ne látogatná meg az „öregeket”. (Mindkét lányuk Szekszárdon lakik, dolgozik.) És a jövő? — Komlódon építünk, de ezt a három esztendőt, amely a körzetesítésig hátravan,’ természetesen itt akarjuk el­tölteni. Ezzel a hárommal ti­zenhétre szaporodik a Cseres­nyésen letanított éveink szá­ma — mondja egy kicsit eltű­nődve Arany Béla. Úgy hírlik, már elkészültek a Pakson felépítendő diákott­hon tervei, hamarosan meg­kezdődik az építkezés, nem so­káig várat magára a körzetesí­tés. A gyerekekkel együtt Aranyék is a diákotthonba mennek, nevelőnek. („Meg­szoktak bennünket a gyere­kek, meg mi is őket.”) A régi épületszárnyon, a cserepek alatt az esőcsatorná­ban már kizöldült a fű, a fo­lyosón itt-ott fumérlemez he­lyettesíti az üveget. Erre a ke­vés időre nem nagyon érde­mes megjavítani, így hát a szép kis dombról egyre keve­sebb ablakszem világít estén­ként a cseresnyési pusztába. , GYURICZA MIHÁLY Tanuljunk „tanácsiul”! H osszú évtizedek során minden szakmának ki­alakul egy sajátos nyel­vezete, melyet csak a bennfen­tesek értenek, vagy legalábbis ők értik elsősorban. Jogász kö­rökből származik az az anek­dota. hogy a vizsgázó hallga­tónak a professzor felteszi a kérdést: — Kolléga úr! Maga fel­megy a Gellérthegyre és kö­rülnéz. Mit lát? A joghallgató homlokán megjelennek az első verejték- csöppek. Eszébe jut az Or­szágház, a bazilika kupolája, az összes híd és dunai gőz­hajó. Végül kinyögi: — A fővárost, professzor úr! A professzor bólint: — Ha maga turista! De ma­ga jogász, így nem láthat mást, mint jogalanyokat és jogtárgyakat! Komolyra fordítva a szót, a hivatalos eljárások során az átlagos állampolgár jó néhány kifejezéssel találkozik, me­lyeknek nem ismeri pontos értelmét és ez a nem ismerés egyformán okozhat kellemet­lenséget neki és annak, aki ügye intézésével foglalkozik. Szekszárd város Tanácsa vb- titkára, dr. Bősz Endréné se­gítségével megkíséreltünk összeállítani egy rövid listát a gyakoribb kifejezésekből. Az ADÓ szót aligha kell magyarázni. ADÓALANY az a személy, akit a jogszabály adófizetésre kötelez. Az adót egy pénzben megállapított összeghez, az ADÓALAPhoz viszonyítva százalékosan szá­mítják ki. Ez a százalék-, rit­kábban ezrelékszám az ADÓ­KULCS. Ha valaki nem fizeti ki időben adóját — ami Szek­szárdon egyáltalán nem ritka­ság —, akkor azt megemeli az ADÓPÓTLÉK, általában havi 1 százalékkal. ÁRDRÁGÍTÁát követ el, aki valamit a ható­ság által megállapított árnál drágábban hoz forgalomba; vagy ha hatósági ár nincs, méltánytalanul nagy haszonra Igyekszik szert tenni. ÁSATÁS a föld felszíne alatt rejlő, mu­zeális értékű tárgyak feltárása. Ha valaki ilyenekre bukkah, azokat 24 órán belül köteles bejelenteni az illetékes mú­zeumnak és a földmunkát fél­beszakítani. Ha a múzeum 8 napon belül nem intézkedik, akkor a munkát folytatni le­het, de erről is értesítést kell küldeni. BEADVÁNY nemcsak az ügyfél írásbeli kérelme, beje­lentése, panasza, hanem ennek szóbeli közlése ,s, amivel kap­csolatban thinden esetben in­tézkedni kell és a döntést HA­TÁROZAT formájában közöl­ni. A BÍRSÁG pénzbüntetés, melyet megfelelő jogszabály alapján akkor szabnak ki a hatóságok, ha a jogsértés nem érte el a bűncselekmény ha­tárát. A BIZONYÍTÁSI EL­JÁRÁS megelőz! a már em­lített határozathozatalt és a való helyzet, a tényállás tisz­tázása a célja. BONTÁSI EN- GEDÉLYt kell kérni minden olyan épület megszüntetésé­hez, lebontásához. melynek építőse» is engedélyhez kötött volt. CSEKK a pénzintézethez címzett utalvány, mely pénz­továbbításra szolgál. Sokan nem tudják, hogy az ELZÁ­RÁS büntetését szabálysértés esetében is ki lehet szabni. Méghozzá közveszélyes mun­kakerülés, üzletszerű kéjelgés, garázdaság, verekedés, veszé­lyes fenyegetés, kitiltás és rendőrségi felügyelet szabá­lyainak megszegése, kényszer- elvonó-kezelés alól való ki­búvás esetében. HATÁSKÖR szabályozza, hogy milyen ügyben melyik hatóság köteles, vagy jogosult eljárni. Maga a HATÓSÁG olyan állami szerv, mely a hatáskörbe tartozó területen mindenkire vonatkozó jogokat és kötelességeket állapíthat meg és ezeket törvényes esz­közökkel érvényesítheti. IDÉ­ZÉS a személyes megjelenés kötelezettségét tudató írásos közlés. Elmulasztását 200—500 forint bírsággal lehet sújtani, vagy az idézett elővezetése is elrendelhető, ami rendőri kí­séretet jelent és legalábbis kellemetlen. Az állami szer­vek hatósági tevékenységeinek költségeit, többnyire okmány­bélyeg formájában lerovandó ILLETÉKkel kell részben fe­dezni. JOGORVOSLAT az ál­lamigazgatási eljárásban a fellebbezés, vagy a hozott ha­tározat megtámadása a bíró­ság előtt, továbbá a panasz, a közérdekű bejelentés, az iga­zolási kérelem, az ügyészi óvás és felszólalás, a felügyeleti in­tézkedés és a végrehajtás el­leni kifogás. A jogorvoslat le­hetőségére az ügyfelet minden esetben ftgvelfneztethi kell. KÁRTÉRÍTÉSI kötelezettsé­get ezer forintnál kisebb ér­ték alatt a szabálysértési ható­ság is megállapíthat. KÖR­NYEZETTANULMÁNY ré­vén az illetékes szervek a helyszínen győződnek meg egyes személyek vagyoni hely­zetéről, vagy más körülmé­nyeiről. A KÖZSÉGFEJLESZ­TÉSI HOZZÁJÁRULÁS a ta­nácsok költségvetését megille­tő helyi adó, melyet a tanács az általános jövedelemadó és házadó fizetésére kötelezett la­kosokra vet ki. KÖZTERÜLET­HASZNÁLATI DÍJat kell fi­zetnie mindenkinek, aki köz­területet huzamosan, vagy idő­legesen nem rendeltetésszerű célra akar használni, akár mert építkezéséhez csak a jár­dán tud anyagot tárolni, akár mert lángossütő-bódét épít. A LELETEZÉS nem régészeti munka, mint a szóból hihet­nénk, hanem az okirati ille­ték lerovása elmulasztásának, vagy szabálytalan lerovásának hivatalból történő megállapí­tása. A MUNKAKÖNYV né­ven mindenki által ismert közokiratot a lakóhely szerint illetékes tanács munkaügyi szakigazgatási szerve állítja ki. OKIRAT minden olyan bizo­nyító eszköz (térkép, rajz, számla, fénykép is!) mely az államigazgatási eljárásban va­lamely tény valódiságát bizo­nyítja, vagy amiből erre kö­vetkeztetni lehet. PANASZ­JOG illeti meg azt, aki úgy véli, hogy jogát, jogos érde­két az államigazgatási szerv mulasztása, intézkedése, ha­tározata sérti. Kivétel: ha a sérelmezett határozat bíróság előtt megtámadható. A PÉNZ­BÍRSÁG, a helyszíni bírság kivételével, 20—5000 forint közti összeg, amit ha a mun­kabérből nem lehet letiltani (egyes esetek kivételével) 20 —200 forintonként egy-egy na­pi elzárásra is átváltoztatha­tó, ami egy napnál rövidebb, harminc napnál hosszabb idő­tartamú nem lehet. REHABI­LITÁCIÓ jogi értelemben a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól való mentesí­tés. A sokszor hallott, olvasott SZAKIGAZGATÁSI SZERV egy gyűjtő elnevezés, mely azokra a hatósági feladatokat ellátó szervekre vonatkozik, melyek a népgazdaság egyes ágazatain belül tevékenyked­nek. SZANÁLÁS meglévő épü­letek lebontása abból a cél­ból, hogy helyükre új épülete­ket emeljenek. TALÁLT DO­LOG: ha valaki feltehetően más tulajdonát képező dolgot talál, úgy annak tulajdonára igényt tarthat, ha az a sze­mélyi tulajdon szokásos tár­gyai közé tartozik és mindent megtett, hogy azt a jogos tu­lajdonos megkaphassa. Kivé­telt képeznek a muzeális érté­kű leletek, melyek bejelenté­se kötelező és amelyekért a megtaláló az értékhez mért jutalomra jogosult. A tanács vagy rendőrség a beszolgálta­tott talált dolgot a megtalá­lónak 30 napon belül vissza­szolgáltatja, ha annak eredeti tulajdonosa nem jelentkezik. A TANÁCSRENDELET a ki­bocsátó tanács területére ki­ható, minden ottani szervre és állampolgárra nézve kötelező jogszabály. TŰRÉSI KÖTELE­ZETTSÉG az ingatlantulaj­donosnak az a kötelezettsége, amikor valamilyen közérdekű munkálat elvégzését — az okozott kár megtérítése mel­lett — eltűrni köteles. Végül ZÁRTKERT a település kül­területének nagyüzemlleg nem művelhető, elkülönített résZe, arra a célra, hogy ott az ál­lampolgárok személy» tulajdo­na és földhasználata állandó­suljon. ORDAS IVÁN I 1975. június 1«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom