Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Siekszard, Posfafiók 71. Bizonyíték: a gyári szám Nagy Józsefné (őcsény, Lehel utca 15.) olvasónk írja: „ Zenére akartuk taníttatni a fiamat, ezért vettünk neki egy tangóharmonikát. Egy zenész ismerősünk úgy vélte, hogy a hangszer nem jó, ezért azt február 1-én visszavittük a boltba. Onnan felküldték Pestre, de még mindig nem érkezett vissza. Helyet­te egy ütött-kopott harmonikát akartak adni, noha a miénk telje­sen új volt. Ugyanolyan hangszert kérek vissza, amilyen a miénk volt.’* Horváth János, a Tolna me­gyei Népbolt Vállalat igazga­tóhelyettese válaszolt: „Nagy Józsefné 1974. november 25- én vásárolta a tangóharmoni­kát. Január végén visszavitte 89. számú boltunkba, ahol vá­sárolta, azzal, hogy hanghi­bás. A visszavételnél a bolt vezetője figyelmeztette a pa­naszost, hogy a harmonika leeshetett, mert erősen össze van ütőd ve. A megjavított harmonika április 25-én meg­érkezett, de a panaszos nem vette át azzal, hogy nem az övé. A harmonika kétségkívül a vásárolttal azonos, hiszen a gyárilag beütött gyári szám azonos a garancialevél szá­mával. Elcserélés tehát nem történhetett. Az elmondottak­ra tekintettel a panaszt vál­lalatunknak nem áll módjá­ban orvosolnia.“ Amarillisz hagymák kezelése Nagy Amália (Bátaszék, - Budai út) virágkedvelő olvasónk megírtál szerkesztőségünknek, hogy nagyon szép amarilliszei vannak, s érdek­lődött, mi tévő legyen velük és a sarjhagymákkal az elnyilás után. Keresztes Lászlóné kertész­mérnök, Szekszárd Városi Ta­nács költségvetési üzemének szakembere felelt: „Az ama­rillisz Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi szavannáinak és erdős vidékeinek jellegzetes növénye. Nálunk elsősorban mint hajtatott cserepes virá­got ismerik. A virág akkor vágható, amikor a lepelcim- pók elkezdenek kinyílni. A virágkocsányt tőből vágjuk ki. A virágzás befejezése után a virágokat a növényházban hagyjuk, hogy növekedésük ne álljon le. A tápoldatos öntö­zés serkenti o folyamatot (Floresca). Május elején a növényeket kiültethetjük 20x15 centiméteres sor- és tőtávol­ságban melegágyba vagy fó­liaágyba. Az ablakot vagy a fóliát június elején levehet­jük. Augusztusig neveljük így a növényeket. A visszahúzód- tatást augusztusban kezdjük meg, és szeptemberben fejez­zük be. Felszedés után a ki­fejlett hagymákat a sarjhagy- máktól elválasztjuk, és a ki­fejlett hagymákat hajtatjuk. A hajtatás kezdete lehet szeptember vagy január. A későbbi hajtatásig 18 Celsius fokon tároljuk a hagymákat. A sarjhagymákat az áttelelte- tés után áprilisban-mójusban kiültetjük a fólia- vagy a me­legágyba. A hőmérséklet emelkedésével a fóliát vagy a melegágyi ablakot eltávo­lítjuk. Tópoldatos kezelést 15—20 naponként végezzünk. Augusztus—szeptember hó­napban becserepezzük a hagymákat úgy, hogy a leve­lek épségben maradjanak. A folyamatos téli növekedés ér­dekében 18 Celsius fokon te­leltetjük a növényeket Má­jus második felében kisüly- lyesztjük a cserepes növénye­ket. Július második felében kezdjük el a növekedést csök­kenteni. Bőven levegőztetünk, tűző napnak tesszük ki a nö­vényeket, és az öntözést is csökkentjük. Ez a folyamat augusztus végéig tart Szep­temberben csak annyit öntö­zünk. hogy folyamatosan sár­guljon el a levélzet. A fel­szedett hagymákat a tárol» helyiségben 18 Celsius fokon tároljuk a hajtatás elindítá­sáig. Á Solvasthmin hiánycikk — de van helyette sok más Horváth János (Tamási, Kecsese puszta) arról panaszkodott lapunk­hoz írott levelében, hogy a Sol­vasthmin nevű gyógyszert, amelyre feleségének is, neki is szüksége van, számos patikában hiába ke­reste. Érdeklődött, hogy a sok si­kertelen próbálkozás után mitévő legyen. Dr. László Viktor, a Tolna megyei Tanács Gyógyszertári Központjának igazgatója vá­laszolt: „Fforváth János pa­nasza jogos, mivel a Solvasth­min tablettából — ebből az asztma ellenes gyógyszerből •— az ellátás ez év elejétől nem volt kielégítő. Gyógyszer­tári központunk ez év első negyedében a Gyógyáruérté­kesítő Vállalattól 39 000 do­boz készítményt rendelt, ezzel szemben mindössze 4000 do­bozt kaptunk február utolsó napjaiban. Április hónapban 16 000 dobozzal igényeltünk; ebből összesen 15 000 dobozt kaptunk. Megyénk gyógyszer- szükséglete ebből a gyógy­szerből havi átlagban 6300 doboz. így a fenti adatokból kitűnik, hogy az első negyed­évben megkapott mennyiség mintegy háromheti szükség­letnek felelt meg. A kérdéses gyógyszer helyett négyféle gyári gyógyszerkülönleges­ség és tizenegyféle, orvos által felírható szabványos vényelóírás áll rendelkezésre :— melynek rendelhetőségét njinden esetben a kezelőor­vos dönti el a beteg állapo­tától függően. A Solvasthmin- hoz hasonló hatású gyógy- szérkülönlegesség — például — az Astmamid tabletta, az Anasthin injekció. Ezeket a gyógyszertárak — erős hatá­sukra tekintettel — kizárólag orvosi vényre szolgáltatják ki. Mivel ellátási helyzetünk Solvasthminből crz utóbbi he­tekben sem javult, azt java­soljuk: keresse fel kezelőor­vosát, aki a jelenleg gyakran hiába keresett készítmény he­lyett a számára legjobban megfelelő, ugyanazon hatás- tani csoportba tartozó készít­ményt rendelheti." 9 Új ház — fürdési lehetőség nélkül Kovács Sándor (Szekszárd, Szent Mihály dűlő) elkeseredettségről ta­núskodó levelében ezt írja: „Ta­valy új társasház építésébe kezd­tem. Minden ment rendben, csak 200 literes villanybojlerom nem akar megérkezni. Nem, pedig még 1974. október 10-én befizettem a Népbolthoz 900 forintot, és akkor azt az ígéretet kaptam, hogy a készülékhez még az év decembe- rében hozzájutok. Már 1975 má­jusában járunk, de a bojlert még mindig nem kaptam meg. Vala­hányszor érdeklődöm, mindig el* utasítanak: sót azt í* felajánlot­ták már, hogy visszaadják a pén­zemet. Ha így áll a dolog, miért ígérgetnek? Nekem a bojler kell, nem a pénz. Szép, 450 000 forintért épített házam készen áll — de valójában mégsincs készen, mivel egy ötezer forintos cikk hiánya miatt nem tudunk neki igazán örülni.'* Lővwi Vilmos, a Tolna me­gyei Népbolt Vállalat osztály- vezetője válaszolt: „Megálla­pítottam, hogy az Otthon Áruház tüzeléstechnikai osz­tálya — a Belkereskedelmi Minisztérium irányelveinek megfelelően — Kovács Sán­dor kérésére 1974. október .10-én 250 sorszám alatt egy 200 literes villamos forróvíz­tárolót előjegyzésbe vett, amelyet decemberi beérkezés­sel ígért. Sajnálattal közlöm, hogy ez a típusú készülék szállítóink visszaigazolása el­lenére, alapanyagellátási ne­hézségek miatt nem került leszállításra — ez az oka an­nak, hogy ígéretünket nem tudtuk teljesíteni. Mihelyt az áru megérkezik, azt Kovács Sándor számára biztosítjuk; oz átvétel lehetőségéről elő­zetes értesítést küldünk.“ A vevői ki kell szolgálni ftécxeí Lászlóné (Győré, Kos­suth utca 34.) igy tájékoztatta szerkesztőségünket arról a kelle­metlenségről, ami a györei ital­boltban érte: „Belépve láttam, hogy az egyik vendég előtt Szalon, a másik előtt barna sör áll. Az italbolt vezetőjétől — Kovács Ká- rolytól — az előbbiből kértem húsz üveggel. ,Nagyon sajnálom — így Karcsi bácsi —, én azt az ukázt kaptam, hogy Szalon sort csak helybeli fogyasztásra, elvinni csupán barna sört adhatnak ki.* Ismételt kérésemre sem kaptam, amit kértem, csak akkor kaptam volna, ha ott iszom meg. Nem ta­gadom, felháborított, amit nem sokkal később a magam szemével láttam: mások úgyszólván korlát­lan mennyiségben vitték ki az italboltból a Szalon sört. Közben megváltozott az ukáz?" Csapiáros Lajos, Tolna me­gye Tanács VB kereskedelmi osztálya kereskedelmi fel­ügyelőségének vezetője ref­lektált a Győrén történtekre: „Héczei Lászlóné panaszát felügyelőségünk megvizsgálta. Megállapítottuk, hogy Kovács Károly italboltvezető jogtala­nul járt el, amikor a Szolon sör kiadását korlátozta. Meg­állapítottuk azt is, hogy oz italboltot üzemeltető szövet­kezet részéről efféle, jogsza­bállyal ellentétes rendelkezést senki nem adott ki. A sza­bálytalanságért a felelősség egyedül az önkényesen eljáró italboltvezetőt terheli. Kovács Károly italboltvezetőt az ÁFÉSZ vezetősége a történ­tek miatt felelősségre vonta." A DÉDÁSZ nem villanyszerelő László János (1083 Budapest, Illés utca 23.) lapunkhoz írott so­raiban azt rótta fel a DÉDÁSZ- nak, hogy szüleinek gyönki (Rá­kóczi utca 209.) lakásában április 11-én kialudt a villany, s noha a hibát haladéktalanul közölte a vállalat hőgyészi kirendeltségével, a javításra mégis több napig kel­lett várni.. Falussy László válaszolt a DÉDÁSZ üzemviteli osztálya részéről: „Az említett napon oz ország nyugati felén, így területünkön is, rendkívül erős szélvihar vonult keresz­tül. A DÉDÁSZ szekszárdi üzemigazgatóságának üze­meltetése alá tartozó, mint­egy 2200 kilométer kiterjedé­sű hálózaton a vihar ugyan súlyosabb károkat nem idé­zett elő, de igen sok védel­mi működés történt miatta. Gyönkről is érkezett bejelen­tés több fogyasztó részéről. Április 11-én szerelőink Gyön- kön több, fogyasztókat érintő zavart elhárítottak. Kisfo­gyasztóink automata túláram- védelemmel vannak ellátva, amelynek kioldását minden szakértelem nélkül vissza le­het állítani. Az említett la­kásban ez nem történhetett meg, mert a fogyasztó tulaj­donában lévő belső berende­zésben is zárlat volt, amiről a kivonult szerelőink a tulaj­donost tájékoztatták. Ennek a hibának kijavítása nem az áramszolgáltató vállalat fel­adata. Tudomásunk szerint a fogyasztó ezt a hibát még az pap kijavíttatta.“ Helyesen jártak el az orvosok Vilk József (Tolna, Bercsényi ut­ca 46.) lapunkhoz írott levelében azokat az eseményeket sérelmezi, amelyeket betegségével egy időben kellett elszenvednie. Előadása sze­rint egyik este felesége kihívta hozzá a lakásukhoz ^ legközelebb lakó orvost, dr. Görgényit. A dok­tor mellhártyagyulladást állapított meg, majd gyógyszerrel látta el a beteget. Mivel Vilkék nem Gör- gényi doktor körzetéhez tartoznak, az asszony előbb a férj munkálta­tójánál — a selyemgyárban — kereste fel az üzemi orvost táp­pénzbe vétel végett, de dr. Vass elutasította. Ezt követően dr. Pa- iaky tagadta meg a beteg táp­pénzbe vételét és kezelését. Vé­gül dr. Görgényi gyógyította meg a beteget. Dr. Csehák Judit városi­járási főorvos vizsgálta ki a helyszínen olvasónk panaszát, majd megállapításairól így tájékoztatta lapunkat: „Vilk József dr. Pataki György kör­zetében lakik: az említett na­pon dr. Görgényi Ede ma­gánbetegként látta el. A pá­ciens ezt megelőzően is tud­ta, ki ar ő körzeti orvosa. Másnap az üzemi orvos a be­teget azért nem vehette táp­pénzes állományba, mivel o beteget nem látta, és fekvő­betegeket csak a területileg illetékes körzeti orvos vehet táppénzbe. Tehát — helye­sen! — Pataki doktorhoz küldte o beteg hozzátartozó­ját. Nem helytálló a panasz­nak az a része, hogy o kör­zeti orvos megtagadta a be­teg felkeresését; ezt Vilkné tőle nem is kérte, csupán azt, hogy az előző napi ma­gánorvosi vizsgálat alapján vegye Vilk Józsefet táppénz­be. Ezt tagadta meg helye­sen dr. Pataki, nem pedig o beteg felkeresését és ellátá­sát, — amit a hozzátartozó oz előzmények miatt nem is,, kért. Mindezek olapján meg­állapítottam, hogy sem dr Vass, sem dr. Pataki nem kö­vetett el mulasztást. A nézet- eltérést o beteg következetten magatartása okozta, továbbá oz a mulasztása, hogy nem kérte át magát hivatalosan is oz őt kezelő magánorvosához, — noha erre évek óta lehe­tőség van már. A kivizsgálás végeztével megkértem mun­katársaimat, hogy a jövőben — szükség esetén — részle­tesebb felvilágosítással igye­kezzenek megelőzni a bete­gek felesleges küldözgetését." Teíefonszámamk: 129—01, 123—61. VÁLASZOLUNK Bodzavirág Virágzik a bodza. Átható il- la tát ringatja a szél- Magam­ba szivom az illatot és telidé« ződik a gyerekkorom. Bodzafából kócpuskát készí­tettünk. Nagyokat durrant, ha beleköptünk füstölgött a vé­ge. A kóc keményre formáló­dott és nagy erővel szaladt ki a puskából. Egyszer ki is pró­báltam az erejét. Üvegbe lőt­tem és az üveg összeszabdalta a kezem. Máig viselem a nyo­mát Ä bodzafából vízipuskát iS lehetett készíteni. Egyszer a háztetőről meg is ijesztettük vele a községi bírót. A bíró megemelt kalappal köszönt a főjegyzőnek, mi meg zutty a háztetőről bodza-vízipuskából kopasz fejére zúdítottuk a vi­zet -S Készült a, bodzafából kerítés is. Á szegényemberek két víz- zsintesen felkötött rúd közé hajlítgatták a bodzafát és az így font kerítés akadályozta meg a baromfiakat a kószá­lásban. A bodza bogyójából pálinka készült __ Er ős, büdös; lopva: főzött pálinka. És horognyélnek is használ-J tűk a bodzafát Könnyű és erős volt, hasonlított a bam­busznádhoz. A vízre fektet­ve nem süllyedt el. m A bodza bogyójából lekvárt is főztek. Lekvárfőzés idején bűzlött a kolónia, a szegények / negyede. A lekvár büdös volt és keserű, viszont nem kellett hozzá cukor, a gyűjtéséért sem szólt senki, és állítólag gyógyította a tüdőbajt. Nekünk ezt mondták, bizonyára azért, mert a tüdőbajtól jobban fél­tünk, mint a bodzalekvár lej nyelésétől. A bodzavirágot is felhaszj , Hálták. • } Teának. / A Csépányi néni pedig ki­találta — jó ülata lesz tőle a palacsintának. Olyan, mintha, vanília lenne benne, mégis másmilyen. Máig is érzem a Csépányi néni palacsintájának az illatát Virágzik a bodza, A bodzavirágzást a költő is megénekelte. ; Hasztalan virágzásnak tartja , a bodzavirágzást, mert a bod­za hiába öltözik pompába, hiába illatozik, senkinek sem kelL Ma már senkinek. Valamikor is csak a szegé­nyeknek kellett. Kócpuskát, vízipuskát készí­tettek belőle a gyerekek, ho­rognyélnek, kerítésnek hasz­nálták a felnőttek, lekvárt, pá­linkát főztek a bogyójából, palacsintát illatosítottak a vi­rágával. Ma is érzem a palacsinta - illatát Szálát János 1 1975. június 4«

Next

/
Oldalképek
Tartalom