Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

\ Amit az új nyugdíj-jogszabályokról tudni kell A szellemi élet: közösségi élet (Vitafolytató) " ■ ' V' ’ A társadalombizto­sítási TÖRVÉNY július 1- től hatályba lép. Akinek te­hát a jogosultsága 19751 júni­us 30-a után nyílik meg, nyugellátását, illetőleg bal­eseti nyugellátását csak az új törvény szerint. lehet igény- bejelentése alapján megálla­pítani, még akkor is, ha igé­nyét július előtt már bejelen­tette. Ha valakinek a nyug­ellátására, vagy baleseti-nyug­ellátására jogosultsága júliuS 1. előtt már megnyílt és jú-- nius 30-ig nyugdíjat nem igéé nyelt, 1975. július 31-ig kér­heti -a július. 1 előtt érvény­ben volt jogszabályok alapr ján történő megállapítást. A bejelentett "és folyamat­ban lévő ügyekben, ha a jo­gosultság július' 1. előtt már megnyílott, úgy a június 30- ig érvényben lévő jogszabályt kell alkalmazni.-• ■ ■ Előfordul azonban, hogy ä régi nyugdíjjogszabálynál pél­dául be nem számítható .szol­gálati idő,, vagy nyugdíj ösz- szege stb miatt az új törvény előnyösebb lenne. Ebben az esetben az igénybejelentést a nyugdíj megállapítására ho­zott határozat kézhezvételéig írásban vissza lehet vonni. HA VALAKI JÚLIUS í ELŐTT üzemi balesetet szen­vedett, kérheti baleseti el­látásának az új törvény alap­ján történő megállapítását. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a baleset idő­pontjában hatályos jogszabá­lyok szerint üzemi baleset cí­mén táppénz, illetőleg nyug­ellátás vagy baleseti nyugel­látás megillette, vagy megillet­te volna. r i i-<r. 1975. . július 1. - előtti elha­lálozás -esetén kérelemre az új jogszahály alapján meg le­het állapítani a hozzátarto­zói' nyugellátást, de csak ak­kor,'ha a halál 1975. július 1- ét megelőző 15 éven belül kö­vetkezett be. Baleseti állan­dó özvegységi nyugdíj azon­ban csak akkor állapítható mégyha üzemi baleset alap­ján - az özvegyet a halál idő­pontjában érvényben volt jog­szabályok szerint is megillet­né állandó özvegyi nyugdíj. (Pl. munkahelyén elszenve­dett ' üzemi baleset következ­tében történt elhalálozás.) AZ ÚJ TÖRVÉNY LEHE­TŐVÉ TESZI, hogy az árva 16. életévének betöltése után is részesüljön árvaellátásban, akkor, ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Ez esetben az árvaellátás a ta­nulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöl­téséig jár. A korábbi jogszabály sze­rint alacsonyabb korhatár be­töltése miatt megszüntetett vagy meg sem állapított árva­ellátást írásbeli igénybejelen­téssel lehet kérni. A JOGSZABÁLY SZERINT július 1-től a házastársi pót­lék összege havi 300 forint, de legfeljebb az az összeg, amely a nyugdíjat havi 1500 forintra kiegészíti. Ha vala­ki az alacsonyabb összegha­tár miatt nem részesül há­zastársi pótlékban és az összeghatár felemelése követ­keztében jogosulttá válik, úgy írásbeli kérelmére meg lehet állapítani. ! BÁN JÁNOS osztályvezető A megújuló városok — közöttük Szekszárd — szellemi életéről írt vitaindí­tó cikket Tamás István a Népújság június 22-i számá­ban. Igényes téma, azért is, mert a vitaindítás kifejezet­ten igényli a vitafolytatást. Tamási István gondolati bázisról indul, s oda tér visz- sza: „összetartó szellemi erő s célok híján fninden város pusztán lakóhely volna, amely aligha ösztönözne bárkit is arra, hogy a maga munkájá­val hozzájáruljon szellemi ar­culatának kialakításához.” Hogyan lehet elkerülni a pusztán-lakóhely-helyzetet. hogyan lehet ösztönözni bár­kit is arra, hogy hozzájárul­jon városa szellemi arculatá­nak kialakításához? A szelle­mi élet természetét figyelve, hozzá alkalmazkodva. Mert a szellemi élet (mint kiváltkép­pen való képviselője, a költé­szet is) társításokon, asszociá­ciókon alapul. A képzettársí­tásokban van a költészet alapja, mindmáig kifogyhatat­lan tárháza, megújulási lehe­tősége. A szellemi élet tehát tár­sít. A szemünk előtt. Nekünk. Értünk. A ki elolvasta Alberto Moravia „Kommuniká­ció” című novelláját a Nép­újság 1973. július 22-i számá­ban, gondolhatta, hogy itt, az irodalom nyilatkozott korunk nagy kérdéséről, jobban, tel­jesebben, érthetőbben, mint sok tudományos értekezés. Ezt a véleményt erősítette meg, mintegy az olvasó iga­zolására, az „Égtájak” 1975. évi kötete, amely Moraviától ezt az írást közölte. Mi csatlakozik Moravia tu­dományhoz irodalmat társító igazához? Devecseri Gábor egy meg­állapítása. Robert Gravesnek mondta, amikor az panaszko­dott, hogy a szakemberek nem veszik figyelembe gö- tög mitológiája tudományos igazú, költői látásait: „A szakemberek majd akkor fog­nak rájuk felfigyelni, mikor ők maguk, hátizsákkal, kín­keservesen más úton fölcap- latnak ugyanarra a csúcsra, ahova a költő fecske-röpte már sokkal előbb elérkezett”. A szellemi élet: társunk és társít. Képzeteket és műveket Somlyó György is vallja: teljesen szándéktalanul és tervtelenül előállt köröttem egy hatalmas, szimultán, szimfónia- és fúgaszerű ol­vasmány, amelyben Mandels­tam és Eliot Dante-tanulmá- nya, Mandelstam versei, az Isteni Színjáték, s valami Goethéből vagy Goethe kö­rül is, együtt „szólalt meg”, összefonódott, látszatra teljesen ötletszerűen, valójában mégis egy hirtelen született törvény­szerűségben, egymás szólamát keresztezve, támogatva, erő­sítve, vitázva és egyetértőn.” IC ipy'tom az Új írás, a Jelenkor, az Élét és Irodalom, vagy a Valóság legfissebb számát. A magyar szellemi élet_ közepében va­gyok' máris. Olvasok: képze­teim támadnak, ' azonosulok vagy elkülönülök,, vagy..kö­zömbösen ' nézek rájuk, min­denesetre: viszonyulok. „Egy irodalmi mű társadalmi al­kotás is; csak egyik fele az, ami benne van, a . másik, amit.' gondolni lehet. rólá” — írja Németh László ;,Az igazi olvasó” című • tanulmányáé ban. . f • * Amit gondolni lehet, róla —. ez már egy másik társítás, az olvasó-társra, a szellemi éle­tet élő társadalomra mutat. A szellemi élet nemcsak a képzeteket, hanem formálói­kat is társítja. Ezt vette észre a Könyv­világ című lap, amikor ta­valy meghirdette az „Az ol­vasóé a szó” című pályáza­tát. Könyvismertetésekről, művekről kért vélemény­visszhangot olvasóitól. Olyan sikerrel, hogy azóta a lap, ugyanezzel a címmel össze­hívta első olvasóankétját is. Itt van a jelentősége a Ha­zafias Népfront budapesti Irodalmi Fórumának. A be­számolókból érzékelhető az olvasó-társas-lét sikere. Tár­sak közösségében, tehát a társadalomban szerveződik a szellemi élet, természetének megfelelően. Ha a budapesti népfront kezdeményezése tá­ji; megyei, városi viszonyla­tok között jelentkezik, a szel­lemi élet helyi erőit szervez­heti meg vele. ; Szekszárdon a Megyei Könyvtár „Korunk problé­mái” • ankétsorozata mutatott fel hasonló természetű igényt és sikeres megfelelést. A város­történeti klub állandó mun­kájává] van jelen Szeles zárd szellemi életében. A szellemi élet az egyén­ben, sőt az egyéniség­ben jelentkezik ugyan, de -az : a gondolat, vélemény, érv. azonosulás és különbség, ami , sajátosán megjelenik benne, szenvedélyesen keresi hallga­tóját, társát a párbeszédhez. Az ember társadalmi lény. Szellemi életében is az. Ezért juthat ei a púsztán-laköhelv- helyzetből az általa is alakí­tott szellemiségű otthon-vá­roshoz. . GYARMATI GYÖRGY '< Váralja Ázt mondják, id© A z iroda fehér falán sár­közi tányérok, az asz­talon váza virággal. A tárgyak békét, kiegyensúlyo­zottságot árasztanak. Ilonka — „vendége” vagyok — aki gondozónő a koraszü­lött-osztályon. Rézkarcokat vesz elő. Gyűjti. A képek, jó ízléséről, a művészet szerete- téről beszélnek. A félig nyi­tott ablak függönyeit megleb­benti a szél, s behozza a?; ud­varon játszó gyerekhad gond­talan, derűs nevetését. Fehér köpenybe bújok és örömmel nyugtázom, hogy látszatra semmiben sem különbözöm azoktól, akik itt dolgoznak. 9 Természetes szaporodás or­szágosan 61 ezer volt 1974- ben. Az ezer lakosra jutó él- veszületések száma az 1973. évi 15-ről 1974-ben 17,8-ra emelkedett. Arról nincs ada­tom, hogy tavaly hány újszü­lött került állami gondozás­ba. s közülük mennyien lettek a Tolna megyei Tanács cse­csemőotthonának lakói? Álta­lában 150 gyereknek igye­keznek itt a gondozó- és ápolónők „igazi otthont” te­remteni, úgy, hogy szeretetü- ket, gondoskodásukat meg­osztják családjuk és. gondo- zottaik között. Az. összesen 250 férőhelyes csecsemőotthonban 50 koraszülött, gyermek utó­gondozására is van hely. In­nen a babák többsége hazake­rül a családhoz, két százalé­kuk állami gondozottként a másik pavilonba. A létszám ingadozik. Jelenleg 140 gyerek él itt, az állami gondozottak aránya 75 százalék. Egyetlen gyermek gondozá­sa az iparban dolgozó munkás évi átlag jövedelménél is több: 33—40 ezer forint. Ennyi pénz­ből családok élnek és ha oko­san gazdálkodnak, gyarapod­; f ■ c : , V nalc. A tartás összege papíron kimutatható. Más nem. Mondják, ide több szeretet kell. A szeretet nem számítha7 tó át forintokra, az nem költ­ségvetési tétel, hanem plusz. Az itt dolgozók adják. • Kerítés mellett fák, nem­sokára ismét megérik rajtuk a barack. Pár év múlva ezek a fák megnőnek, árnyékukban hűsölhetnek is a kicsik. Azok akik majd akkor laknak itt. • Üres a babaház, pedig hét­köznapokban úgy járnak ide kézenfogva a gyerekek, mint­ha anyuka engedné el őket otthonról az óvodába. A föl­dön, asztalon, és a polcokon játékok. A beáramló napsugarakat visszaveri az olló szárnya. Itt tanítják meg az „ovisokat” biztonságosan bánni az olló­val. A járóka rácsain kezét nyújtja felénk egy kisfiú. At­tila. Társával együtt ő is, mint a legtöbb gyerek cukrot, cso­koládét kér. Pedig kapnak elég édességet az apróságok, de csak ebéd után. E tekintet­ben sok anyuka tanulhatna a gondozóktól. — Mi van a zsebedben? — kérdezik. Nem várnak választ sem, előveszem a noteszt, lapjaiból hajót csinálok. Fogynak a la­pok, szaporodnak a kishajók és nem fogynak az érte nyúló kezek. Kísérőm a járókába ülő, fekvő és álló babákkal beszél­get. Név szerint ismeri vala­mennyit. Egy hónappal ezelőtt láto­gattam ide először. Véletlenül. Akkor mutatta be „csemetéit” Ilonka a koraszülöttosztály gondozónője. Lábujjhegyen mentünk szobáról szobára. A picik aludtak. Az ágyak szé­lén címkék, rajtuk vezeték és' keresztnevek. Mindenkiről mondott valamit. — Nem sajnálod őket? — kérdeztem tőle. — Azzal itt semmire nem megyünk, nem sajnálat kell ide. Mi kell akkor? — tűnődöm. Következetesség, józanság, sze­retet, türelem és gondoskodás? Valószínű együtt ’ kellenek az itt felsorolt erények, hivatás­tudattal ötvözve. © Szocialista brigádokra tere­lődik a szó. Kívül állókra, akik társadalmi munkában épí­tették a játszókat., Lányokra, asszonyokra, akik főznek, mos­nak, gyerekeket neveinek ott­hon. Itt patronálok. A patro­nálok születésnapi tortákat hoznak, játékokat, édességet. Az első pár cipőt, — amit egy- egy kicsi ajándékba kap — tás­kába csomagolják, mikor in­nen útnak indul emlékként. Ha elmúlt hároméves a gye­rek, új otthonba költözik, ahol ismeretlen mindenki, vagy csak alig ismert. Néha „vissza­sírja” magát ide. Ebbe a kö­zösségbe, ahol mindent meg­osztanak egymással, jobban mint azok a gyerekek, akiket szülő nevel. — Mi lesz velük tovább? — Ez az első törés az éle­tükben, amit sorban ezután követhet a többi. Egyik ott­honból, a másikba. Ezeknek a gyerekeknek később sem lesz jó sehol. Gyökéríelenek ma­radnak — mondja Marika, a nagyobbak vezető-gond ózó ja. több szeretet kell * — 1972-ben épült az otthon. Az akkori csoport három éve­sei elmentek már. Megsirattam őket és fogadkoztam nem en­gedem meg, hogy szívemhez nőjön valamelyik is. Ezért azon vagyunk, hogy akit csak lehet örökbe adjunk. Leveleket mutat. Betűik gir- be-gurbák. „Nagyon szépen kérem a Tauber gyerekekről értesít­sen, hogy nem betegek-e és, hogy melyik hány kiló.” Két testvér él itt és velük Van az unokatestvérük is. Csomagszállító mellett ké­peslap, szintén a Tauber anyukától: „Józsika második születés­napod alkalmából nagyon sok boldogságot kíván édesanyád.” A mama nem akar lemonda­ni gyerekeiről, így azok örök­be nem adhatók. Haza sem, mert apjuk alkoholista a ma­ma nem dolgozik. A szülőket ebben az évben az otthon dolgozói fényképek­kel megpróbálják gyerekük­höz „csábítani”. Van amikor eredménnyel. — Kitűnhet-e valaki a gyere­kek közül adottságával, tehet­ségével? — Előfordulhat. Mi itt raj­zolunk velük, mesét mondunk nekik. Nem lehet olyan gon­dunk, amiért elküldjük azzal, hogy jöjjön később. — Személyiségtorzuláshoz is vezethet a befeléfordulás? — Idővel igen. Ezért aka­runk minden megrázkódtatást kerülni, de nem csak most van velük probléma. Később az iskola befejezése után, ami­kor kikerülnek az életbe,' sok állami gondozott gyerek, nem tud mit kezdeni magával. Az állami otthon kényelmét al­bérlet váltja fel. Nincsenek mellette gondozónők sem, akiktől tanácsot kapnának. — Ezért? — Ezért isi Elmúlt a délelőtt, levetem a köpenyt, Zsebembe nyúlok a noteszo­mért. Kezembe az egyik kis­hajó akad, amit én csináltam. Feldereng bennem Erzsikének a képe, amint kisírt szemmel jár föl, s alá, karján Bercivel, aki beteg. Zsuzsa szavai is kö­röttem visszhangoznak,' arr .1, hogy nehéz élete volt, zűrös családi gondoktól menekülve jött az otthonba, hogy leg­alább ezeknek a gyerekeknek legyen kicsit jobb, mint ne­ki volt. ; W ■ Sw7 — Mi lesz veled emberke? — kérdezem, mikor a csecse­mőotthonban délelőtt látotta­kat rendezem magamban. És nem tudom, csak tudni vélem a választ; segítenünk kell a nem családi otthonban felnövők­nek — akiknek több türelem­re, megértésre, szeretetre van szükségük, ahhoz, hogy vilá­gunkban magukra találjanak! VERESS ÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom