Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-26 / 148. szám
1 9630 hektár föld 16200 darabban Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának ülése Szerdán ülést tartott Szekszárd város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A napirend gerincét három fontos anyag megvitatása képezte. Ezek: a járási és városi földhivatal munkája, a tananyagcsökkentés és a tanulók túlterhelésének megszüntetése körében szérzett tapasztalatok és a városi magánkisipar és kiskereskedelem helyzete voltj A földhivatal egyik legfontosabb feladata, hogy segítse az 1968-ban hatályba lépett földtörvény végrehajtását, a nagyüzemi mezőgazdaság továbbfejlődését. Az egységes nyilvántartási rendszer létrehozása sok nehézséggel jár. A város egységes ingatlannyilvántartási rendszerének szerkesztési munkálatai tavaly január- 1-én kezdődtek meg. A munkát nehezíti, hogy az utóbbi másfél évtized föld- rendezéseinek telekkönyvi átvezetése -hiányos volt, a város kimérése pedig nem mindenben a célnak megfelelő módon történt. A munka arányait talán érzékelteti, hogy a város belterülete a címben jelzett megoszlást mutatja. A városban mintegy 15 ezer ingatlantulajdonossal kell tárgyalni. A tanulók túlterheltségével kapcsolatos téma során megállapítást nyert, hogy az- óvodák iskolára előkészítő tevékenysége egyre színvonalasabb. Kaposi István termelésellátásfelügyeleti osztályvezető beszámolójából kiderült, hogy a városban jelenleg 40 magánkereskedő működik, sajnos háromnegyed részük a város belterületén és nem ott, ahol nagyobb szükség lenne rájuk. A magánkisiparosok száma 1973 III. negyedévéhez viszonyítva (204 fő) az idei év első negyedére visszaesett. (196 fő.) A végrehajtó bizottság ülésének befeiező részében elfogadták Pető Gyulának, az I. sz. általános iskola igazgatójának funkciója' alól való felmentési kérelmét, melvet megromlott egészségi állapotával indokolt. A nagy tapasztalatú pedagógus számára a vb „címzetes igazgató” címet adott, utódjává Tancz Józsefnét, a korábbi igazgatóhelyettest nevezték ki. As aratási ügyeletről jelentjük Cseng á telefon, Szálka jelentkezik. Amott a géptávíró viszi Budapestre az üzenetet. Így vagyunk. Akaratlanul is arra gondolok, ki merte volna ezelőtt harminc esztendővel azt mondani, hogy 1975-ben az aratást géptávíróval is szolgálják. Pedig erről van szó. hiszen az AGROKER-nél hétfő reggel óta ügyeletet tartanak az aratás segítségére. — Remélem. nem újdonságnak szánja? — kérdezi az alkatrészellátási osztály vezetője. — Évek óta hagyomány, hogy az aratás idejére ügyeletet tartunk, így tehát újság sincs benne. Idefelé jövet összefutottam gazdász ismerősömmel. s miután elmondtam, hova. milyen ügyben megyek, rám-rigako- dott hevesen; „az alkatrészellátási nehézségekről nehogy elfeledkezz!” — Mi az igazság? Jó vagy rossz az ellátás? Schwébl Ádám osztályvezető válaszol: — Az az igazság, hogy a szovjet gyártmányú kombájnok ' alkatrészellátása jó. Ugyanakkor az NDK E—512- esé rossz. Nem folytathatjuk a beszélgetést. Három keménykötésű, trikós legény lép az irodába. — Itt az ügyelet? — Itt. — Zugor vagyok Alsótengelicről. Kolléga, sürgősen alkatrész kellene. Papírt húz elő zsebéből, s olvassa: variator- szíj, terményfelhordó lánc. Néhány perc. s az adminisztrátor lány hozza a választ a raktárból: — Minden van, tessék hátramenni a raktárba. Tovább beszélgetünk. Mindenekelőtt arról esik szó, hogy a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben milyen kedvező visszhangot váltott ki az AGROKER helyes és jó szolgálata, az ügyelet. Hétfő óta — noha még az aratás csúcsától messze vagyunk — egymást érik az ügyfelek. S nemcsak megyénkből, de jönnek az ország minden pontjáról. Az ok? Talán az, hogy a szekszárdi AGROKER-nél. amit lehet, megtesznek a kiegyensúlyozott ellátásért, s a lehetőségekhez mérten igyekeznek minél kevesebbszer elküldeni az ügyfelet „sajnos, nincs”-csel. Éppen az előbb kanyarodott ki a csátaljai Üj Tavasz Termelőszövetkezét teherautója, s az oldalak felett látszottak a platón heverő alkatrészek. — Vari az idei aratási ügyei létünknek egy új vonása is —■ újságolja az osztályvezető. —■ A Mezőgazdasági Gépalkat- részellátó Vállalat telefonon minden délután négy órától fél ötig kapcsolatban van velünk. A fővárosban azoknak az árucikkeknek a felsorolását várják, amelyeket itt Tolna megyében keresnek a mezőgazdasági nagyüzemek, mi viszont nem tudjuk biztosítani. Jó dolog, nagyban könnyíti a munkánkat. A kombájnokról esik szó, á mondják, tavaly szeptember óta közel félszáz talált gazdára. s a raktárakban is bőven találnak még a vásárlók. A szakemberek — gondolva a nehéz aratásra — elsősorban a szovjet SZK—5-öst ajánlják. Gyors mérleg a szerda délelőtti ügyfélforgalomról: összesen harmincötén keresték fel az ügy eletet, s voltak vásárlók Egerből, Hartáról. Dunaszekcsőről is. Általános-' Ságban elmondható:, az alkatrészigényeket 90—95 százalékban sikerült kielégíteni. — Az lenne a jó, ha az öt százalék nem lenne —. vélekedik Wichner Ferenc raktáros. VARGA JÓZSEF Az anyaginkon túl Mórágyon A „kinyílás” évei n. i' 1 ..Mórágyi beszámolónkat tegnap azzal a négy rendezvénynyel fejeztük be, amely egyenként is, és külön-külön is valamit mutat, valamire felhívja a figyelmet, nevezetesen az anyagiakon túl felmutatható emberi értékekre. A községben a harmincadik évforduló tiszteletére helytörténeti kiállítást rendeztek. A tanítók, a tanárok irányításával és aktív részvételével KISZ-tagok, tanácstagok hetekig, hónapokig 'gyűjtötték az anyagot. A kiállítás ilyen módon jóval a megnyitás előtt közüggyé vált. Megmutatkozott a lakóhely szeretete, az elődök megbecsülése, tisztelete. Maga a kiállítás aztán bebizonyította, hogy a mórágyi emberek értékelni-tudják lakóhelyük gazdaságtörténeti, kultúrtörténeti értékeit, úgyszólván valamennyi felnőtt megnézte a gazdag anyagot, s bejegyezte nevét a vendégkönyvbe. Túl azon. hogy a helytörténeti kiállítás értelmet tágító szellemi1 élmény, igen jelentős „eredményként” könyvelhető el, ' hogy jobban vigyázzák és megbecsülik azóta a mórágvi- ak a portáikon fellelhető régi viseleti és használati tárgyakat. Tudják, felismerték, mit őriznek, mit óvnak. • Nagy helyi érdeklődés fogadta' a gyermekrajz-k'állí- tást, maid a kézimunka-kiállítást és sokan vettek részt nemrég az író-olvasó találkozón. Ismét emlékeztetünk arra. hogy Mórésy ezer-ezerszáz lakost számláló faluközösség. Mőcsény társközsége. Belső szellemi gazdagításában mégis önálló és jól gazdálkodik a helyi vitalitással és ener°’ával. Célirányosan terelik ezeket a nép művelődése jogán és jegyében. Hogyan, miként? Ma- hán István gépszerelő, eliáró dolgozó, már gyermekkorában gyűjteni kezd:e a helytörténeti emlékeket. ík-ok s^-n ez a fiatalember a szakirodalom segítségével s páratlan, lankadatlan gyűjtőszenvedélyével szülei lakásának pincéjében berendezte magánmúzeumát. Feltűnt a mórágyi önkéntes népművelőknek, hogy Mahán István pincemúzeumát szívesen látogatják a helybeliek, kíváncsiak az anyag eredetének történetére, tehát szomjú- hoznak valamire. Ebből logikusan következett a felismerés: lenne igény egy’átfogó helytörténeti kiállításra, amit azután a felszabadulási évforduló keretei között létre is hoztak. De ez még nem minden! Lelkesedésre is, tenni akarásra is szükség van, olyan emberekre akik a helybeliekkel együtt élve, együtt érezve észreveszik, felismerik hol, milyen módon alkalmas a kapunyitás az igényesebb életre és cselekszenek. Ilyen ember Glöckner Jánosné pedagógus, könyvtáros, társadalmi munkás népművelő, aki legtöbbet tett annak érdekében, hogy legyen helytörténeti kiállítás. Apró munkával, lépésről lépésre az alapokból elindulva élesztgeti az emberekben a fogékonyságot a szépre, a jóra. Tizenhét esztendeje dolgozik a községben, s az apró munka most kezd láthatóvá válni. . „Nagyon szeretem Mórágyot, annyira jólesik, hogy megyek az utcán és idős emberek így köszönnek, szervusz Erzsi, boldog vagyok, hogy tehetek valamit ezekért az emberekért” —, mondja. » «ki. •f* fé' ?:S" Önkéntes népművelő, Nagy Árpád, az általános iskola igazgatója, a községi párttitkár, s felesége Nagy Arpádné. Mozgásiján, lendületben tartják a közösséget és éhből a közösségből ! keresnek társakat ahhoz, hogy növeljék a fizikai munkában megfáradt téesz- tagok, eljáró dolgozók fogékonyságát, igényét a szellemi javakra is. Legfeljébb a kívülálló lepődhet meg azon, hogy az író-olvasó találkozón például a résztvevők többsége szakmunkás volt. Akik előtt nem ismeretlen a község belvilága, azok tudják, hogy az anyagiakon túl ez a „más” szükséglet belülről erjed. S erjesztői egyfelől nem- mások, mint a hasonló -munkástársak. Van egy ilyen mag. Észrevehetően megjelent a falusi élet színterén és egyre jobban láttatja magát az az embertípus, aki munkásként reprezentálja, hogy kedvező körülmények hatására tanultabb, okosabb, műveltebb lehet mindenki. ►.if Bemutatjuk olvasóinknak Krutki Pált és Link Keresz- télyt. Önművelők. Mórágyón mindenki tudja és elismeri fölük, . hogy művelt, széles látókörű emberek. Mindketten az. utóbbi tizenöt évben tették;, meg a minőségi ugrást. Nyilvánvaló, hogy régebben is megvolt bennük az érdeklődés, csakhogy a kenyérgondok miatt megközelítően ■ sem fordíthattak annyi időt önművelésükre, mint most, az életT és a munkakörülmények roppant méretű javulásával. Cáfolhatatlan igazságok ezek. Krutki Pált így jellemzik a községben: Mindenhez: hozzá tud szólni, . okos ember., Húzzuk alá, nem tudálékos ember, csakugyan okos ember. S jól példázza: amit ő elért, ahhoz mindenki rendelkezik kellő értelemmel és azt bárki elérheti. Jelenleg műszaki középvezető, eljáró ugyan, de ízig-vérig mórágyi patrióta.-Link Keresztéi?' a termelő- szövetkezetben brigádvezető, annak idején egyéni gazdálkodó volt, számára a nagyüzemi gazdálkodás nem csupán az anyagi biztonságot teremtette meg, ennél jóval többet, az állandó önművelés lehetőségét. Senki nem vonja kétségbe, hogy okosabb, mint volt egyéni korában. Itt az az érdekes, hogy ő egyáltalán nem növeli a népművelés állapotáról, helyzetéről ilyen vagy olyan következtetést levonható statisztikai adatokat, ezekben a „mutatókban” nem szerepelhet, mivel nem beírt olvasója a könyvtárnak, és a művelődési otthon .látogatottságát sem növeli. Mi, önkényesen az ilyen embert passzív népművelőnek neveztük elemivel jelenlétével hat társaira. Sok-sok beszélgetésből arra következtetünk,1 hogy Krutki Pállal tartani, hozzája hasonlítani, igazodni szinte presztízskérdés. Erről részletesebbet a népművelés öntörvényeire is apellálva holnap mondjuk el olvasóinknak tapasztalatainkat. (Folytatjuk). — Szp--Pj — Fotó; Gk ;