Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-26 / 148. szám
vfiXG vxpvznmi famsiTPim TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG * WAOYJW S7,OCtAUBTIt MWWKágPÁRT TOIMA MEOYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CSÜTÖRTÖK 1975. jún. 26. XXV. évf. 148. szám. ARA:, 0,90 Ft ifjabb nagy lépést tettünk a szocialista világrendszer gazdasági potenciáljának növelése télé vezető úton Koszigin felszólalása a KGST XXIX. ülésszakán Moszkvában ismertették Alekszej Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a KGST XXIX. budapesti ülésszakán elhangzott felszólalását. A KGST jelenlegi ülésszaka — mondotta Kosáigin a keddi ülésen — olyan időszakban végzi munkáját, amikor országainkban összegezik a pártkongresszusokon elfogadott határozatok teljesítésének eredményeit. A soron lévő kongresszusok küszöbén — ezeknek előkészítése az országok többségében javában folyik — magabiztosan megállapíthatjuk, hogy újabb nagy lépést tettünk a szocialista világrendszer gazdasági potenciáljának növelése, a világgazdaságban elfoglalt helyzetének erősítése felé vezető útón. Akkor, amikor a kapitalista rendszer gazdasági megrázkódtatásokon megy keresztül, ezek a süterek ismét megmutatták alvilágnak a tervgazdálkodás erejét és életképességét A szocialista közösséghez tartozó országoknak a gazdasági fejlődésben elért sikereit nagyban elősegítette a testvérpártoknak, országaink kormányainak aktív és összehangolt külpolitikai tevékenysége. Az SZKP XXIV. kongresszusa által meghirdetett és más testvérpártok által energikus támogatásban részesített békeprogram alapján kibontakozott a harc a nemzetközi enyhülésért, a békés egymás mellett élés elveinek széles körű elismeréséért és ez a harc reális eredményeket nyújt. Ez teremti meg a kedvező nemzetközi helyzetet a szocialista országok további gazdasági fejlődése számára. A KGST-hez tartozó országok egészében sikeresen teljesítik az ötéves terveikben szereplő feladatokat. Jelentősen növekedett az anyagi termelés, javult a népgazdaság struktúrája és ami különösen fontos, emelkedett a lakosság életszínvonala. A .szocialista közösség országai hozzákezdtek azoknak az átfogó gazdasági és szociális programoknak a megvalósításához, amelyek nagy jelentőségűek a szocialista társadalom további előrelépése és harmonikus fejlődése számára. : I Pártunk központi bizottsága és a szovjet kormány — folytatta Koszigin — sokra értékeli a gazdasági együttműködés és a szocialista gazdasági integráció fejlesztése területén végzett együttes tevékenység eredményeit. A legközelebbi öt évre vonatkozó népgazdasági tervek összehangolásának előzetes eredményeit értékelve, látjuk, hogy mennyire kiszélesednek az együttműködés méretei, hogy a termelés hatékonyságának növelésében milyen hatalmas tényezővé válnak a szocialista országok ■\ gazdasági kapcsolatai. Kifejezésre jut ez a termelési kooperáció jelentős fejlődésében és a kölcsönös áruforgalom növelésében. A szocialista országok közös erőfeszítéssel oldják meg a gazdasági fejlődés számos, lényegbevágó 'problémáját. Amikor a kapitalista világnak még a legerősebb állam^j sem képesek leküzdeni a komoly gazdasági nehézségeket, köztük az energiaválság okozta nehézségeket, a KGST-országok a küszöbönálló ötéves terv Időszakában alapvetően megoldották a népgazdaság nagy fontosságú energia- és nyersanyagfajtákkal való ellátásának problémáját. A Szovjetunió nemcsak; hogy hosszú lejáratú alapokon biztosítja fontos nyersanyagfajtákból a pótlólagos szállításokat, hanem bizonyos változásokat is végrehajt saját népgazdaságának struktúrájában, növelve abban a nyersanyagtermelő ágazatok részarányát, számításba véve más szocialista országok szükségleteit A népgazdasági tervek koordinálása terén már elvégzett munka eredményeit értékelve azt látjuk, hogy a gazdasági együttműködés méreteinek lényeges kiszélesedése és az integrációs folyamatok elmélyülése mutatkozik a gépgyártás területén. Az ötéves tervek összehangolásának jellemző vonása volt az ipari objektumok együttes építését, a termelés sokoldalú szakosításának és kooperálásának fejlesztését szolgáló sokoldalú integrációs intézkedések ösz- szehangolt tervének összeállítása. Alekszej Koszigin arról tájékoztatta az ülésszak résztvevőit, hogy a Szovjetunió ötéves és éves népgazdaságfejlesztési terveiben külön fejezeteket szentel az integrációs intézkedések realizálásának. Ezek a tervfeladatok tükröződnek az ágazati tervekben és a vállalatok megfelelő terveiben és ilyen módon az Integrációs intézkedések a népgazdaság megtervezésének minden szintjén a közös terv alkotó részévé válnak. A továbbiakban foglalkozott a KGST-országok gazdaság- fejlesztésének számos nagy problémájával, amelyek megoldásában fontos szerepet vár kölcsönös együttműködésünkre és a szocialista integrációra. A jelenlegi ülésszakon megvitatjuk a KGST-tagállamok fűtőanyag-energiabázisa további fejlesztésének koncepciójáról szóló beszámolót. A KGST-hez tartozó európai országok egységes villamosener- gia-rendszere megteremtésének a beszámolóban felvetett eszméje lényegében a szocialista országok közös nemzetközi tervezete egy olyan nagy fontosságú szférában, mint az energetika. A gazdasági együttműködés szerepe — mondotta Alekszej Koszigin — még inkább megnövekszik a kapitalista világ- gazdaságban kialakuló helyzetben. Ezt a helyzetet a nyersanyag-, energetikai valutaválságok folytatódó mélyülése, a konjunktúra mind nagyobb ingatagsága, az "inflációs folyamatok erősödése jellemezi. L. I. Brezsnyev ez év márciusában a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elhangzott felszólalásában megjegyezte, hogy „a világpiaci helyzet bizonyos mértékben a mi gazdasági, ügyeinkre is elkerülhetetlenül kihat, hiszen a szocialista országok eléggé széles gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn a nem szocialista világgal”. Országaink óriási eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy mentesítsék gazdaságukat a kapitalista világgazdaságban lévő infláció és válság káros hatásától. Ezek az eszközök: a tervgazdaság, az a képesség, hogy összehangolják tevékenységüket a kapitalista piacon, a szoros gazdasági együttműködés, az integrációs folyamatok további elmélyítése. Ide tartozik a KGST-országok minden testvérpártjának és kormányának árrá irányuló készsége is, hogy riünden módon erősítsék a kontaktusokat és a kapcsolatokat, törekedjenek a gazdaságpolitika mind pontosabb összehangolására. Véleményünk szerint ma már létrejöttek a szükséges előfeltételek ahhoz, hogy a legközelebbi öt évbpn még hatékonyabban kiaknázzuk a KGST-tagországok gazdasági integrációjának lehetőségeit, minden egyés ország és az egész szocialista közösség érdekében — mondotta Végezetül Alekszej Koszigin. A Kölcsönös Gazdasági SeLázár György, a Minisztértanács elnöke felszólalása bevezetőjében kiemelte, hogy a szocialista országok együttgítség Tanácsának XXIX. ülésszaka második, szerdai munkanapján folytatta munkáját. Délelőtt további hozzászólások hangzottak el a napirendi pontokhoz. Az ülésszak második munkanapján először Manea Manes- cu román miniszterelnök, a román küldöttség vezetője szólalt fel. Ezt követően Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszter- tanácsának elnöke, a csehszlovák delegáció vezetője^ majd Dobroszav Csulafics, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese, a jugoszláv delegáció vezetője tartotta meg hozzászólását. A napirendi pontok tárgyalása során végül Lázár György,' a Minisztertanács elnöke a magyar delegáció vezetője szó-; lalt fel. működése a komplex prográm szellemében eredményesen fejlődik. Abban, hogy a KGST- (Folytatás a 2, oldalon) Tudósítás a Tolna megyei Tanács üléséről Napirenden: A közművelődés — Az 1974. évi fejlesztési terv és költségvetés zárszámadása — Jelentés a NEB elmúlt évi vizsgálatairól — A vezetékes Ivóvízellátás és a csatornázás fejlesztésének távlati terve Elemezni- és megvitatniva- lókban egyaránt bővelkedett a Tolna megyei Tanács tegnap megtartott ülése, melyen részt vett Garamvölgyi József, a kulturális miniszter helyettese* dr. Liszkai Lajos, a Miniszter- tanács Tanács Hivatalának Tolna megyei referense és az OVH számos munkatársa Pe- recsi Ferenc vezetésével. Jelen voltak a megyei tanács ülésén Bolvári Józsefné, Csapó Jánosné, Daradics Ferenc és Orlovácz György országgyűlési képviselők is. A megyei tanács tagjait, és a tahácskozási joggal meghívottakat Szabópál Antal elnök üdvözölte. Dr. Gyugyi János általános elnökhelyettes két beszámoló előadója volt. Az általános elnökhelyettes előterjesztésében foglalkozott a megyéi tánács megyénk közművelődésének eredményeivel és célkitűzéseivel. A szűkebb haza parlamentje ezen az ülésen hagyta jóvá a megye 1974. évi fejlesztési tervének és költségvetésének zárszámadását is. Az ülésnek mind a második, mind pedig a harmadik napirendje tárgyában igen élénk vita kerekedett, aminek az volt a jellemzője, hogy valahány fölszólaló örömmel és elismeréssel nyugtázta a közművelődés eredményeit, és a közművelődés közeli és távolabbi feladatait summáZtá^. Szükségtelen azt bizonygatni, hogy az MSZMP KB 197_4. március 19—20-án, a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól hozott'ha- tározata nyomán a közművelődés az érdeklődés középpontjába került. Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága az elmúlt év aügüsztusában tárgyalta meg az idézett határozatból fakadó Tolna megyei feladatokat. E feladatok végrehajtásának szinte első lépéseként alakult meg a megyei kÖzművelSdést bizottság, aktívaértekezlet vitatta meg a közművelődés helyzetét és tennivalóit, a Tolna megyei Tanács V. B. pedig intézkedési tervét készített. Mit állapíthatott meg most a Tolna megyei Tanács? Azt, hogy a szűkebb haza köz- művelődésében az utóbbi 10 év igen gyors fejlődést eredményezett. Gyarapodott a köz- művelődési intézmények száma, javult az intézmények tartalmi munkája, s ez a magyarázata annak, hogy a köz- művelődési intézmények embert gazdagító szolgáltatásait a lakosság — köréből is főként a fiatalok — egyre jobbarí igényli. Felnőtt lakosságunknak több mint egyharmada dolgozik az iparban, a megye munkásságának közel 40 százaléka szakmunkás. Emelkedett az iskolázottsági szint. A tizenöt éven felüli lakosság 51,9 százaléka általános iskolai, 6,4 százaléka középiskolai és 2,é Százaléka felsőfokú képzettséggel rendelkezik. Mindezek tiszteletet parancsoló erétíményék, de nem hallgatható el, hogy a közművelődés mUhkáját nehezítik a kis települések (lakosságunk 63,7 százaléka él apró falvakban) — ahol a kulttirálódás lehetőségei Igen szegényesek. Lakosságunknak egyébként 25—30 százaléka rendszeres olvasó, évről évre emelkedik a moziba, színházba járók, kiállításokat látogatók száma. Több mint 14 millió napilap és több mint 6 millió hetilap, folyóirat jár a megyébe. Gyakorlatilag minden családra jut egy televízió és évi 20 millió forintot fordítanak a Tolna megyeiek könyvek vásárlására. A köz- művelődés a maga sajátos eszközeivel hozzájárult ahhoz — állapította meg a továbbiakban a megyei tanács —. hogy nőtt a lakosság szakmai • ér- (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György felszólalása
