Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-22 / 145. szám

i Új készülék a gázszivárgások vizsgálatára Üj, hordozható készülékeket he lyeztek üzembe a Fővárosi Gáz­műveknél, az esetleges gázszivár gások földerítésére. A Gázművek dolgozói rendszeresen .iá-.iák a főváros útjait a gázvezeték­hálózat ellenőrzése céljából. (MTI foto—KS) Az esthajnalcsillag felé... Bajkonurról az ismert szov­jet űrrepülőtérről elindult négyhőnapos útjára a Vénusz- sorozat kilencedik automata bolygóközi állomása. Az állo­mást a hajtóművel először egy erős hordozórakéta juttatta orbitális pályára, és a Vénusz —9 erről a sajátos ugródesz­káról rajtolt tovább az est­hajnalcsillag felé. A Vénusz—9 része annak a szovjet programnak, amelynek célja a naprendszer tanulmá­nyozása automata kozmikus készülékek segítségével. Ennek az újabb bolygóközi kísérlet­nek hátteréül szolgál a Szal- jut—4 kísérlet, amelynek sze­mélyzete tudományos feladato­kat old meg a Föld közvetlen környezetében. Ez év elejétől a Szovjetunióban az ember ve­zette Szojuz típusú űrállomá­sokon kívül felbocsátották az Interkozmosz—13-at, a Molnyi- ját és a Kozmoszt, az első in­diai szputnyikot. az Ariabatát és más. különféle rendeltetésű automatikus kozmikus szerke­zetet. Ez ismételten tanúsítja a szovjet tudományos rakétaar­zenál sokrétűségét; — a Föld körüli kozmikus térség tanul­mányozásától ; a naprendszer térségeinek a kutatásáig. A Vénusz—9 kísérletre olyan időpontban került sor, amikor a szovjet kozmikus tudomány már nagy tapasztalattal ren­delkezik a különféle automata űrállomások szerkesztésében. Az első Vénusz felbocsátása óta tizennégy esztendő telt el. A tudományt már régóta foglalkoztatja a Vénusz, ahol a feltételezés szerint lehetsé­ges egyfajta élet, amelynek megismerése igen fontos a naprendszer szerkezetének és fejlődésének tanulmányozása szempontjából. Még az ötvenes években is tartotta magát a feltételezés, hogy a Vénusz 200 millió év­vel elmaradt a Földtől, és an­nak fejlődését ismétli. Elkép­zelések szerint olyan tengerek- ' kel és növényzettel rendelke­zik, amelyek Földünk törté­nelem előtti korszakához ha­sonlatosak. Az ötvenes évek végén azonban ezt az elméletet halomra döntötte a radioaszt- ronómia. Kiderült, hogy a Vé­nusz felületén legalább 350 Celsius fok hőség uralkodik. Hosszú ráták folytak a Vénusz légköréről. Mintegy negyven évvel ezelőtt jelentős mennyi­ségű széndioxidot fedeztek fel. A tudósok mégsem szívesen váltak meg attól az elképze­léstől. hogy az esthajnalcsil­lag légkörének alapvető kom­ponense — nitrogén, akárcsak a Földé. A felületi légnyomás­ról — a nagy légköri mozgá­sokon túl — a tudósok úgy­szólván semmi határozottat nem tudnak. A kozmikus célkészülékek tervezésénél a kiinduló fogal­mak: a hőmérséklet, a lég­nyomás, a légkör összetétele. Az első Vénusz-készülékek természetesen csak a sötétben való tapogatózás alapján ' ké­szültek. A Vénusz—4 (1967) leszálló szerkezetének ejtőer­nyője például 50 négyzetmé­teres volt. A leereszkedés alig volt észlelhető. A készülék gyakorlatilag a sűrű légkörben függött. Az ötös és hetes sor­számú Vénusz űrállomáson (1969) már jelentősen csökken­tették az ejtőernyő méretét. És ez így folytatódott, míg a Vé­nusz—7 (1970) és a Vénusz—8 (1972) már értékes adatokat szerzett a bolygó közvetlen 'fe­lületéről. Mit tudunk a mai napig az esthajnalcsillagról? A légköri gázok összetételének mintegy 97 százaléka széndioxid, leg­feljebb két százaléka nitrogén és egytized százaléka hidro­gén. A hőmérséklet a felszí­nen 500 Celsius fok. a légnyo­más körülbelül 100 atmoszfé­ra. A Vénusz—8 leszállási he­lyén porhanyós talajt észlel­tek. amelynek tömörsége más­fél gramm négyzetcentiméte­renként. Ezzel Véget is érnek ismereteink. Sokkal több az. amit még nem tudunk a Vé­nuszról. , Az egyik legnagyobb talány a bolygó ködrétege, ködburka.’ A másik nagy kérdés a kőzet szerkezete és tulajdonságai. S végül — a belső szerkezet. Mindezekre a kérdésekre min­denekelőtt azért szeretnénk választ kapni, hogy még job­ban megismerhessük saját bolygónk múltját, amely a tu­dósok feltételezése szerint ha­sonló módon álakult. ALEKSZEJ GOROHOV; az APN különtudósítója Százéves kerékpárgyár Rádióadd az állat szarvában Fénykép — előhívás nélkül r Egytized másodperc alatt — előhívás és rögzítés nélkül — készítenek fényképet a moldá­viai Kisinyov egyetemének félvezető fizikai laboratóriu­mában., -S.. - ']&* Az Egyetemen dolgozó szak­emberek úgynevezett fototer- moplasztikus réteget hoztak létre — lavszán. félvezető és gyantára emlékeztető termő- plasztikus anyag egymásra ré- tegezésével. Hő hatására az utóbbi lágyul és könnyen rea­gál a fénysugárzásra, amely a fényképezendő tárgyról verő­dik vissza. Nincs szükség drá­ga ezüstre, hogy a film fény- érzékenységét biztosítsák: ez a félvezető dolga. r A termoplasztikus filmnek nagy előnye, hogy nem árt neki a fény, azonkívül a fel­vett kép ugyanúgy letörölhető, mint a magnetofonszalagról, így a film újra és újra fel- használhatóvá válik. Az új rendszerű filmet szokásos sö­tétkamrába helyezik, de a fényképezőgépbe fűtőelemeket is beépítenek, mivel az új el­járás szerint a hő állandó ele­me a fényképezési folyamat­nak. A Csehszlovák' Szocialista Köztársaság nyugati határánál fekvő Cheb város keletkezése a 10. és a 11. század forduló­jára tekint vissza; történelmi és kulturális emlékei miatt évente tízezrével keresik fel a bel- és külföldi turisták. Hi­teles okiratok bizonyítják, hogy Chebben — először az ország iparának történetében — már 1875-ben állítottak elő gyárban kerékpárokat, kézmű­vesek pedig még korábban is. Cheb nemcsak európai, de vi­lágviszonylatban is az elsők között fejlesztette ki a kerék­párgyártást, ; s ma is három üzemben foglalkoznak vele. Jelenleg évente majdríem félmillió különböző típusú ke­rékpár hagyja el a gyárakat, e mennyiség felét a világ 80 országába exportálják. Nagy tételekben vásárol Kanada, Hollandia, Ausztriai Svédor­szág. Svájc. Ausztrália. Kuba és Brazília. A legnépszerűbb kerékpár kétségkívül a „Varsó” nevű. amelyet a Prága—Berlin —Varsó békeversenyen is hasz­nálnak. A kerékoáripar a. második világháború után egyesült a Csehszlovák Autótrösztteí. A fúzió, eredményeképpen fellen­dült a kerékpárgyártás. A che- bi Es-Ka nemzeti vállalat pél­dául ma évente 250 000 ke­rékpárt gyárt szemben az 1938. évi 43 000-relj Hasonló a hely­zet a másik két vállalatnál is. A hatvanas évek elején di­vatba jöttek az' összecsukható kerékpárok a szokástól telje­sen eltérő keretszerkezettel. A túlgépesített Amerikában és Európában az emberek keresni kezdték a testmozgás új mód­jait és azt legjobban a kerék­párnál találták meg. Ez nagyon népszerűvé tette a kerékpárt. Gyártása és. eladása az egész világon ugrásszerűen megnőtt és várhatóan így marad 1980- ig. Tekintettel arra. hogy a csehszlovák kerékpáripar a vi­lág exportjában a hetedik he­lyen áU és ezért egyre nagyobb anyagi előnyt biztosít, a cseh­szlovák autótröszt a termelés emelése' érdekében kidolgozta a kerékpáripar rekonstrukciós tervét. A gyártást számítógépek irányítják majd. A tervben nagyobb teret szánnak a KGST-országokkal való integ­rációnak is. A modem elektrotechnika nagy lehetőségeket rejteget az embertől távol, rejtettén élő állatok viselkedésének megis­merése terén is. Jó példa erre az a vizsgálat, amelyet a dél- afrikai’fehér rinocéroszra sze­relt radiotelemetriás berende­zéssel végeztek. A berendezés­nek a rinocéroszra való rá- szerelése azonban mindjárt kezdetben rendkívüli nehézsé­geket jelentett. Az állat tud­valévőén rendkívül erős. szar­vával könnyűszerrel dönti ki a fákat is, hogy az oda sze­relt adóállomás csak igen rö­vid életű lehetett. E problémát a kutatók - úgy oldották meg, hogy a bénító puskával előze­tesen elaltatott állat szarván kör alakban, egy vájatot ké­szítettek. ennek medrébe sül­lyesztették a miniatűr adóbe­rendezést és az ehhez csatla­kozó és egyben rögzítésül is szolgáló antennát. Ily módon közel 200 rinocérosz életét, térbeli mozgását tudták rend­szeres megfigyelés alatt tar­tani. Vevőkészülékkel a vad­védelmi rezervátum egyik magaslati pontján épített ma­gaslesről kb. 6 km-es körzet­ben tudták a kutatók ellen­őrizni a különböző korú és ivarú rinocéroszok viselkedé­sét. ■ t* E vizsgálatokkal több ér­dekes és új adathoz jutottak. Kiderült többek között, hogy a hím és nőstény egyedek kö­Egy 12 éves kisfiút megvadult farkaskutya támadott meg a Parma közelében levő San Laz- zaróban. A kisfiú sziámi macs­kája kétségbeesetten szállt szem­be a kutyával és sikerült is meg­futamítania. Sajnos a cica köz­zött térkihasználásban jelentős különbség van. A tekintélyes bikák kisebb, alig 2 négyzet- kilométer nagyságú területen élnek, ez a territóriumuk. Ezt a körzetet csak' száraz idő­ben hagyják el; ilyenkor több bika 3—4 naponként ivó­helyet keres, hogy ott szomját oltsa. A szomszédos területek néha érintik vagy átfedik egy­mást. s ekkor viszály támad! a két bika között; ilyenkor egymással szembefordulva1 mozdulatlanul merednek egy­másra. A tehenek és a fiata­lok egészen másképpen visel­kednek: sokkal nagyobb terü-J létén kószálnak. Bő táplálék-) ellátottság esetén is legalább 6 négyzetkilométer nagyságú terület jelenti mozgáskörüket. Ha pedig a víz és a zöld lege­lő hiányzik, ez 10—15 négyzet- kilométerre is növekedhet. A tehenek békésen viselkednek egymással és nem törekednek területmegosztásra. Számukra a territórium csak ivarzás idején játszik fontos szerepet! Ilyenkor a bika körzetébe fo­gadja a tehenet s párzás után elengedi onnan. A bikáknak így nem kell a tehenekért egy­mással harcolniok s elkerül­hetők a sérülések is. A terri­tórium ;— a korábbi feltevé­sekkel ellentétben — nem any- nyira a táplálékkészletet, ha-1 nem sokkal inkább a szaporo­dást szolgálja. i* -i belépése sem menthette meg 8 kisfiút attól, hogy a kutya össze ne harapdálja. A támadó farkas­kutyát később egy rendőrnek kellett puskával . ártalmatlanná tennie, ~~ ­Mtrogénmotor autók számára Amerikai mérnökök úgy vélik, hogy a folyékony nitrogén­nel hajtott motor kifejlesztésével közelebb jutottak az olyan gépkocsik megteremtéséhez, amely nem károsítja a környe­zetet: Ez a motor Plyasmi, mint a gőzgép, amelynél a nyo­másenergiát azonban nem vízgőzzel, hanem nitrogénnel ter­melik. Minthogy e gáz forráspontja mínusz 8 C íjok, a leg­erősebb fagyban is gőzölög, s így nincs szükség égésre. A folyékony nitrogén nem túlságosan drága. A tankolás bo­nyolultabb ugyan, mint a benzinautónál, az a tény azonban, hogy a kipufogó gáz csak tiszta nitrogénből áll, amely nem szennyezi a légkört, döntő le hét a jövendő fejlődése szem­pontjából. 3 Vi***?^' Életmentő macska

Next

/
Oldalképek
Tartalom