Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-15 / 139. szám

agazin agazin ‘magazin Kutak helyett olajbánya Az azerbajdzsáni kőolaj­mezők bányászati jellegű ki­aknázására a köztársaságban működő Olajipari Kutató- és Tervezőintézet — más szak­emberek bevonásával — tervet dolgozott ki. Mi az új módszer lényege? Mit jelent a „bányá­szati jellegű” kiaknázás? Ismeretes, hogy az olaj és a földgáz a mélyben fekszik, s a felettük lévő rétegek hatal­mas nyomása alatt tör felszín­re a furaton át. A nyomás azonban idővel csökken, sűrí­tett levegő befúvásával igye­keznek fenntartani. Ez az úgy­nevezett kompresszoros kiter­melés. Amikor a mozgatóerő végképpen kimerül, az olajkút „meghal”. Ám ez korántsem jelenti, hogy a lelőhelyről az összes olajat kitermelték A jelenlegi módszerekkel a kész­letnek csak 30—50 százalékát lehet a felszínre hozni. Ezért volt fontos új utak keresése. Nos, a bányarendszerű ki­termelés alig különbözik a szénbányászattól. Tágas aknát mélyítenek, s, vízszintes vága­tokat készítenek a föld mélyé­ben. Csakhogy amíg a szén­bányában a vágatok magában a szénrétegben haladnak itt az olajréteg alatt helyezkednek el. A felszínről készített fura­tokon keresztül az olaj az alsó vágatokban összegyűlik, való­ságos tavakat képez. Az aknán keresztül aztán a felszínre szivattyúzzák. A művelet szin­te teljes egészében megvaló­sítható az ember közvetlen közreműködése nélkül. Az új módszer lehetővé teszi a lelő- • helyek 80—90 százalékos ki­aknázását. A bánya kiépítése Azerbajdzsánban kifizetődő, a költségek igen gyorsan meg­térülnek. Már 1975-ben kiépül az első olajbánya. Tankhajók és a baktériumok r Izraeli kutatóknak kétéves munkával sikerült olyan bak­tériumtörzseket találni, ame­lyek a nyersolajból megélnek és eközben fehérjéket állíta­nak elő. Ezek a baktériumok jól használhatók például a ki­ürített tankhajók tartályainak tisztítására Ezek tisztítása je- » ienleg tengervízzel történik, amelynek során becslések sze­rint világviszonylatban évi >10—20 millió tonna olajszeny- nyezés kerül a kikötők vizé­be. Egyetlen szupertankhajó tartályaiban ugyanis mintegy 1000 tonna olaj marad a ki- i ürítés után. I ■ Az olaj bontó baktériumok nem érzékenyek a hőre: 14 és 45 C fok között jól élnek és még a Vörös-tenger erősen sós vizét is elviselik. így segítsé­gükkel a tankhajók tartályai két-három nap alatt kitisztít­hatok úgy, hogy a kikötők .vize nem szennyeződik és még takarmányozási célra hasznosítható fehérjék is ke­letkeznek. < BÜNÜGYI MÉRLEG . If Hatvanöt másodpercenként egy lopás, 33 percenként egy zsebmetszés, 54 percenként egy csalás, 1 óra 48 percen­ként egy rablás és minden 42 órában egy gyilkosság. Ez Olaszország bűnügyi mérlege. A kíméletlen számítógép A New York-i gépkocsiparko- lók számítógép segítségével igyekeznek felfedni azoknak a nevét és lakcímét, akik fizetés nélkül, „angolosan“ távoznak a parkolóhelyről. . Nemrégiben az egyik ilyen „lógósnak", aki a városon kívül lakik, felszólítást kézbesített a posta: „elmaradt parkolási díjai fejében szíveskedjék befizetni 2000 dollárt”: Emberünk azt vá­laszolta, hogy bizonyára valami tévedés lehet' a dologban, mert ugyan az inkriminált gépkocsi a feleségéé, de a hölgy öt éve nem járt a városban, így tehát fizetni sem hajlandó. A parkolószolgálat ekkor megküldte a kérdéses parkoló­cédulák fényképmásolatát. Ezek mind ugyanarról a parkolóhely­ről szármázták, és a dátumokból kiderült, hogy a kocsi mindig azon a héten parkolt délben 2 órakor New York-ban, amikor a férj Vidéken' dolgozott. A férj ezek után kérdőre vonta bájos feleségét, aki először természe­tesen tagadott, majd ellent­mondásokba keveredett és végül bevallotta, hogy kellemes kis ka­landja volt. A férj ekkor felhívta a par­kolóhelyet, elnézést kért és be­jelentette, hogy hamarosan be­fizeti a 2000 dollárt. Az Egyesült Államokban vulkánkitörésre számítanak Az amerikai geológusok Washington és Oregon lakói­nak az évszázad vége előtt ha­talmas vulkánkitörést helyez­nek kilátásba A potenciális góc a 2950 méter magasságú Mount St Helen, amely 80 kilométernyire északra van Portlandtól, s amelyet a kuta­tók aktívabbnak és erőtelje­sebbnek látnak, mint Alasz­kán és Hawaiin kívül bár­melyik amerikai vulkánt - A Mount St Helen, amelynék nyugalmi periódusa ritkán tart tovább 100—150 évnél, 1857- ben tört ki utoljára A láva­elemzések eredménye szerint a vulkán legalább kétszer pusz- títóan tört ki: i. sz. 1500-ban, amikor 1 köbkilométernyi ha­mut lövellt ki, és 4000 évvel ezelőtt, amikor háromszor 6ny- nyi mennyiséget szórt szét Észak-Amerika fölött, többet mint a Vezúv Pompei pusztu­lásakor. Lesz-e aszály 2000-ben ? A Szovjetunióban o világon elsőként dolgozták ki az igen hosszú időre szóló időjárási prognózis módszerét A moszk­vai Tyimirjazev Mezőgazdasági t Akadémián az élővilág kiber- f netikájának laboratóriuma } 2000-ig meghatározta az idő- • járás várható változásait Va~ f tentyin Nyeszterov, a tábora- [ tórium vezetője, akodémiai le­lj velező tag, állami díjas, in- f. terjút adott J. Versinyinának. fr — Ml a tMatf píognézb Ufqr«9* [ *» m**»h«*»*4pU* 4 1 — Á távlati tervek alapján fejlődő mezőgazdaság távlati időjárási prognózist követel. A meteorológiai előjelzés azon­ban csak egy-két napra; egy hónapra vagy egy évadra szól. Mint ismeretes, a Szovjetunió szántóterületének 50 százaléka az úgynevezett „kockázatos földművelés” övezetében fek­szik. A váratlan aszály elpusz­títja a vetéseket, leperzseli az erdőket, legelő nélkül marad a jószág, a megolvadó gleccse­rek lezúduló áradata mindent elsöpör az útjából. A hideg, esős években viszont kifagy­nak a vetések, pusztulnak a gyümölcsösök, betegségek sújt­ják a növényeket. Az általunk kidolgozott, táv­lati prognosztika technológiája lehetővé teszi, hogy „előre megmondjuk" a természetben: bekövetkező ' változásókat. A‘ mezőgazdaság fejlesztésének terveit most az időjárás várha­tó „meglepetéseinek” figyelem- bevételével készítjük, f "it t — Mire alapozlak a távlati W& |6ráli prognózisok módszerét! j A . * —i Laboratóriumunk ’ több ezer éves fák mintáit gyűjtőt- j te össze. Az évgyűrűk a leg­megbízhatóbb informátorok. Ezekből megtudtuk például, hogy az utóbbi hatezer/évbén négy alkalommal volt világ- j méretű „vízözön”. A fák azt isi „elárulták”,* hogy a veszélyes ; aszályok — a tudósok korábbi j feltételezésével ellentétben f — J ? ') \ ’ -— Aj önök módszerével Földünk" ' különböző pontiai/o előre jelezhető az időjárást —, I Igen, a bioökölogikus módszer az elektronikus szá­mítástechnika alkalmazásával lehetővé teszi, hogy; bármely ország bármely időszakára kif számítsuk az idő járású prognó­zist. .A Szovjetunióban a i Ball- tikttti)tól ‘, a^ Kurili-szigetekig terjedő területiekre készítettünk számításokat, y ■ \ . * #.• y,. v 4 ■: ■ ^ ^ t * — MH tudna mondani az »75. MU , j < * . — .Az imént említett terülj teken' a tél Vastag > hótakarót ígér a földeknek.' Ahol ez hiá­nyozni fog, a tavasz és a nyár esővelpótolja az elmaradt' tér li csapadékot. Az említett . te- rülfitek-egyik .övezetében azon­ban kevés lesz a nedvesség. \ •r — Ennek az övezetnek a föld-1 művelői’ kapnák-e 'megfelelő tájóléoz- . tatást a várh.ató .nedvességhiányrál? — Természetesen. — Es milyen lesz az időjárás 2000- ben? — Egyelőre csak a Volga- vidékről beszélhetek, itt .a 2000-ik.év jó esztendőnek ígér­kezik. Az 1999-es év viszont nehéznek. Nagy szárazság, csa­padékhiány, hőség várható. I tudna mondani az S97S. — .Az imént említett terület teken'a tél vastag > hótakarót' ígér a földeknek.' Ahol ez hiá­nyozni fog, a tavasz és a nyár nem-11, hanem 7 vágy.17 évenr; esővel pótoijá az elmaradt" tér ként ismétlődnék! Mindez • ‘---------*--------------­n emcsak a naptevékenységgel! — mint • gondolták —, hanem a; Hold vonzásával — - az ár-: apály, jelenséggel — is „össze-! függ. .. .. A bioökölógia elmélete az élő szervezetek, valamint a ned­vesség, a fény, a talaj, az egész környezet kölcsönhatásán alapszik. így lehetőséget nyer­tünk ahhoz, hogy komplex bioökölógikus módszerrel (és nem önálló biológiai, illetve ökológiai módszerrel) megha­tározzuk a természetben vár­ható eseményeket. A Szovjetunióból érkeznek Néhány hete rövid híradás­ban közölték lapjaink, hogy számos nagy teljesítményű mezőgazdasági gép érkezik az idén a Szovjetunióból hazánk­ba. Elsősorban az MTZ és a K—700 traktorok, valamint az SZ—5 „Nyiva” és az SZK—6— II „Kolosz” kombájnok beho­zatala várható. Közülük ket­tő, az SZK—6—II jelű arató­cséplő gép és a K—700 traktor még úgyszólván újdonságnak számít. E gépeket a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben az elmúlt években már vizsgálták, ezért az inté­zet szakembereitől kaphattunk bővebb tájékoztatást róluk. műszakteljesítmény, romlik a traktor kihasználtsága. Az intézetben az elmúlt évek során kidolgozták a ka­lászos gabonák termesztésének nagy teljesítményű géprend­szerét. Ez azt jelenti, hogy meghatározták a kereskede­lemben kapható, vagy a közel­jövőben sorozatgyártásra, be­szerzésre kerülő gépekből azt a komplex gépsort, amely a ga­bonatermesztéshez — a talaj­előkészítéstől a betakarításig — minden munkafolyamatra nagy teljesítményű gépet jelöl ki. Ennek a K—700-as traktor éppoly fontos gépe, mint az ugyancsak a Szovjetunióból A K—700 traktor a leningrá- di Kirov Művek gyártmánya. A traktorban nyolchengeres, turbói eltöltéses. vízhűtéses Diesel-motor van. Névleges teljesítménye, 1700 percenkén­ti’ fordulaton 215 DE. Sebes­ségváltója négycsoportos haj­tómű, ameily előremenetben \ tizenhat, hátramenetben nyolc \ sebességfokozatot ad. Legki­sebb -haladási sebessége 5,93 ' km óra, a legnagyobb 31,76 krri/óra. « A Mezőgazdasági Gépkísér- ■leti Intézetben nemcsak a v traktor vizsgázott. A. kísérle­tteknél azt is megállapították, hogy melyik az a legkisebb táblaméret, amelynél ez a nagy traktor már gazdaságosan ^.üzemeltethető. Javaslatuk sze- 'rint, a kedvező műszakteljesít- mény eléréséhez legalább 800 méter hosszú tábla kell, illet­ve akkora, amelynek területe legalább 40—50 hektár. Ennél \klsebb táblákon, a táblavégi fordulók miatt, csökken a érkező SZK—6—II „Kolosz* kombájn. A „Kolosz” kombájnt a ta~ ganrogi kömbájngyár gyárt­ja. Elődeitől — az SZK-—4 és az SZK—5 típusoktól — a ka­lászos gabonák betakarításá­ban elért nagyobb teljesít­ményében is -különbözik. , Az egyik legfontosabb szerkezeti részét, a cséplődobot tekintve az az újdonsága, hogy kétdo- bosra alakították ki. (Ezt jel­zi a típus jelében található li­es szám is.) A gép elsősorban a nagyobb hozamú, 45 mázsás- hektáronkénti átlagot elérő ga­bonák betakarítására alkal­mazható. Áteresztő képessége másodpercenként 7,5 kg. A cséplődobok fordulata fokozat nélkül állítható. A gép nagy; áteresztőképessége miatt tisz-. títófelülete is nagyobb, mint a korábban már megismert, jól bevált SZK-típusú arató-Cséplő gépeké. Az is újdonság rajta, hogy vágóasztala négy külöä?: féle méretűre cserélhető.- FEIir.lt ISTVÁN Munkában az SZK—6—II „Ko lösz” kombájn. m mtmuu uTiTm'iviHvm’iviv.yiVi i ■. Gumikerekén 215 lóerő — az a K—700 traktor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom