Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-12 / 136. szám

fiatalok a «téf>új/a9 ifjúsági rovata italok Ax eredmény köteles Ezerhét száz Tolna megyei fiatal az építőtáborokban Negyvenen utaznak Lengyelországba Néhány nap múlva, június 15-én tizennyolcadik alka­lommal népesülnek be az ifjúsági építőtáborok, hogy a kö­zépiskolások, főiskolások, egyetemisták önkéntes társadalmi munkájukkal a népgazdaság azon területein segítsenek, ahol a legnagyobb szükség van munkaerőre. Idén is első­sorban a mezőgazdasági idénymunkák végzése lesz a fel­adat, de út- és vasútépítésre, építőipari munkára is szervez­nek táborokat A harmincöt központi szervezésű, úgynevezett „országos” táborban június 15. és augusztus 23. között több mint huszonhatezer lány és fiú dolgozik, A Tolna megyei diákok számarányukhoz viszonyítva mindig is sokan tevékenykedtek a táborokban, de az idei nyáron előreláthatóan még többen lesznek: a tavalyi ezer­rel szemben ebben az esztendőben ezerháromszázán fognak gyümölcsszedő-kosarat, csákányt, lapátot Rajtuk kívül a helyi táborokban — Bonyhádon, Dombóváron és Szekszár­dion. — négyszázan „aktivizálják magukat”. A megyénkben lányok Kunbajén, Törökbálinton és a Kecskeméti Konzervgyárban, a fiúk pedig Biatorbágyon öregbítik a tolnaiak amúgyis jó hírnevét Nem lesz könnyű dolguk, ha le akarják pipáln| a tavalyiakat, akik össze­sen egymillió forintnyi társadalmi munkát végeztek, a nagykőrösi tábor pedig — amelynek lakói Tolna megyei lányok voltak — a teljesítményt tekintve a harmincöt or­szágos tábor között a harmadik lett. A hagyományok tehát köteleznek. így van ez a külföldi táborozok esetében is. Ta­valy húsz megyénkben lány dolgozott lengyelországi tábor­ban. Az idei keretszámot — éppen a kedvező tapasztalatok alapján — a duplájára emelték. Természetesen elsősorban azok utazhatnak Lengyelországba, akik itthon már'több al­kalommal is bizonyítottak. Végezetül még egy tény: idén is sok szakmunkástanuló résztvevőjük lesz az önkéntes építőtáboroknak Ez annál in­kább dicsérendő, mert a szakmunkástanulók — akik egyéb­ként év közben sincsenek híján a fizikai munkának — röpke egyhónapos szabadságukból áldoznak két hetet a közhasznú tevékenységre. Tehát: néhány nap múlva indulás! A gondos szülői ke­zek csomagolta útravaló mellé hadd tegyük oda mi is sze­rény jókívánságainkat: jó munkát, kellemes időjárást és sok-sok felejthetetlen élményt kívánunk minden táborozó- nakl ARCKÍPCSARHOK Játékosból játékvezető Magas, vékony, barna hajú fiatalember. Kézilabda-játék­vezető. Külsőre nem látszik rajta, hogy aktívan foglalko­zik a sporttal. Lassan már fél éve vezet mérkőzéseket. Ne­ve Leipold Ferenc. A Déli Fűtőműben — munkahelyén — beszélgetünk, ahol közpon­tifűtés-szerelő. — Hogyan lettél játékveze­tő? — Aktívan kézilabdáztam a szekszárdi ITSK-ban — majd később a Szövetkezeti SK- ban. Az ITSK-tól jutalom­üdülést kaptunk Balatonsze- mesre. Ott tudtuk meg, hogy el lehet végezni egy tanfolya­mot, melyen sportvezetőket és játékvezetőket képeznek. Ki­használtuk a lehetőséget. így kezdődött, 1972-ben. Nekem harmadosztályú minősítésem van, ami azt jelenti, hogy me­gyei szinten vezethetek mér­kőzéseket. Közvetlenül a vizs­gák után azt nem tudtam ki­használni, mivel én is cso­portban játszottam. Az aktív sportolást egy éve hagytam abba, fél éve vezetek meccse­ket. — Nehéz a játékvezetés? Szidtak-e már mérkőzésen? — Igen, már engem is szid­tak, „válogatott” szöveggel. Azt, hogy az embert melegebb" éghajlatra küldik, vagy szem­üveget javasolnak, meg kell szokni. De van egy bizonyos határ, melyet nem szabad megengedni, hogy a közönség túllépjen. A bírónak meg kell akadályoznia, hogy a játék eldurvuljon és elejét kell ven­ni a nézők túlkapásainak. Ha­tározottan kell viselkedni. A kezdeti nehézségek után most már kezdem magamat kitű­nően érezni a pályán. Arra törekszem, hogy szigorú, de igazságosan ítélkező bíró le­gyek. . — Egy jó sztorit mesélj el. — Mözs és Gyönk mérkő­zött egymással, Mözsön. Ez a kezdeti időkben volt. Ott nem­csak szidtak, hanem még egy nagy farkaskutyát is rám uszítottak. Pedig nem is én voltam a rossz, hanem a csa­patok ... Meghűlt bennem a vér, de aztán megnyu|pdtam, mikor a közönség jobb érzésű képviselői megakadályozták a komolyabb fejlemények kiala­kulását. — Mi a legfőbb vágyad? — Sok jó mérkőzést vezetni! NAGY VENDEL. KISZ-delegációval Moszkvában A Hungexpo április 7—27 között rendezte meg a moszk­vai jubileumi kiállítást, mely­nek keretében a magyar ifjú­ság is bemutatkozhatott. A ki­állításon működő ifjúsági klub munkájában a KISZ KB poli­tikai delegációja is részt vett. A tíztagú KISZ-küldöttség fel­adata az volt, hogy baráti be­szélgetések formájában bemu­tassa fiataljaink múltját, jele­nét és pártunk XI. kongresz- szusának határozatai alapján perspektivikus jövőjét is. A Lehoczky Istvánnak, a KISZ KB ágit. prop. osztályának ve­zetője által vezetett delegáció kis létszámú volt ugyan, a ki­tűzött cél megvalósítása szem­pontjából azonban ideálisnak bizonyult. A klubhelyiség egy­szerre mintegy 40—50 fő fo­gadását tette lehetővé, s így valóban közvetlen és baráti beszélgetések formájában is­merkedhettünk egymással. Az általunk meghívott komszo- molisták érdeklődési köre al­kalmanként azonos volt, így a felvetett kérdésekre nem­csak koncentráltabb válaszok voltak adhatók, hanem a be­szélgetések is közvetlenebbek és pergőbbek lettek. A látoga­tókat először végigvezettük a kiállításon, majd annak meg­tekintése után került sor a ta­lálkozókra. ezért lehetőség nyílt a friss észrevételek és a kiállításon látottakkal kapcso­latos kérdések felvetésére. A küldöttek többsége beszélte az orosz nyelvet, de munkánkat hazánkból szakmai gyakorlat­ra kiutazó és Moszkvában ta­nuló magyar egyetemisták, va­lamint a Komszomol-főiskola tanulói egyaránt hatékonyab­bá tették. A kis létszám elle­nére a küldöttség politikai, szakmai összetétele megfelelő volt, hiszen csoportunk tagjai a KISZ rétegtevékenységének egy-egy képviselői és az ipar, a mezőgazdaság, az oktatás, a sport és kulturális élet szak­területeinek problémáit ismerő szakemberek is voltak A kö­tetlen beszélgetések mellett mindennap azon témakörök­ből, melyek vendégeinket vár­hatóan érdekelték, rövid elő­adásokat tartottunk, így min­dennap más házigazdája is volt klubunknak. A szovjet fiatalokat négy témacsoport különösen érde­kelte, így az ifjúsági törvény, a KISZ éves tervezési rend­szere, a KISZ rétegtevékenysé­ge és védnökségei. Az ifjúsági törvény ismertetése kapcsán kérdéseket tettek fel a tör­vény megalkotásának célja, az ifjúság jogainak és kötelessé­geinek konkrét érvényesülése,' a szociális intézkedések gya­korlata és a végrehajtás vo­natkozásában. A beszélgeté­sek során kifejezésre jutott, hogy az ifjúság jövőjét, mely­től döntően függ a társadalom fejlődése, hazánkban a társa­dalom minden szerve figye­lemmel kíséri. A társadalmi és munkahelyi kollektívák és azok vezetői, a család, az is­kola igényesen formálja ifjú­ságunk erkölcsi és politikai ar­culatát. A gyermekgondozási segély, a szülési szabadság, a sokgyermekes családok lakás­igényének kedvezményes ke­zelése, a jövedelmekhez iga­zodó bölcsődei és egyéb díjak, a hátrányos helyzetű munkás- és parasztfiatalok továbbtanu­lását segítő intézkedések mind olyan eredmények, melyek az ifjúság közérzetét kedvezően befolyásolják. A kétévenként megtartott ifjúsági parlamen­tek pedig valójában nemcsak a munkahelyi problémák ismer­tetését teszik lehetővé a fiata­loknak, hanem az üzemi de­mokrácia szellemében maga az ifjúság aktív formálója lehet saját jövőjének. Dr. Frank József, a KISZ Központi Bizottságának tagja Iregszemcse Játékmester kerestetik ! Fotó: Szegedi Miklós A III. országos módszervá­sárhoz kapcsolódva a Magyar Rádió ifjúsági osztálya meg­hirdette a „Játékmester keres­tetik!” rádióadás-sorozatot. Tolna megyében 9 induló kö­zül 2 versenyző, Kaiser Ist­ván és Görgényi Zoltán. ju­tott a Rádió mikrofonjai elé. Kaiser István június 3-án a Fiatal Utazók Klubjában mu­tatta be műsorát. Vendégek voltak a város területén mű­ködő ifjúsági klubok vezetői. Parázs vita alakult ki Szek- szárd klubéletéről. Görgényi Zoltán a tamási községi ifjú­sági klubban játékmesterbe - dett. Vidám klubest keretében sok érdekeset tudtunk meg Tamásiról, a Gyulaji Erdő- és Vadgazdaságról. (Képünkön egy izgalmas pillanat.) A Rádió mindkét felvételt október—november hónapban sugározza. " BULLA A. Hogyan tovább ? Végzős tanulók figyelmébe Befejeződött az 1974 75-ös tanév. A tanulók közül sokan mondtak búcsút a tanulásnak, az iskoláknak. Hogyan tovább? — fogalmazódik meg a kérdés a vég­zősök fejében. Erre ad választ a tanácstalanoknak a Tolna megyei P,TI tájékoztatója. A középfokú oktatási intézmé­nyekben és az általános iskolákban végző fiatalok tovább­tanulási és elhelyezkedési lehetőségeit ismerteti. A tájékoztatóból megtudjuk, hogy a különböző egyete­meken és főiskolákon tanulók közül 300-an kaphatnak ösz­töndíjat. Az érettségizettek számára a szakmák* széles ská­láján akad bőven elhelyezkedési lehetőség, mindenki megta­lálhatja a kedvére valót. Hiszen a megye 180 üzemében, vállalatában háromezren dolgozhatnak. 45 üzemben pedig 80 munka melletti tanfolyamot indítanak. Ismerteti a füzet az ösztöndíjrendszert is. Továbbtanulási lehetőség lányok számára többek között a gyors- és gépíróiskola. Az egészségügyi szakiskola a 17. évüket betöltött 8. általános iskolát végzett lányokat várja, a TIT pedig ismét indít 1975 őszén adminisztrátor- és tit­kárnőképző tanfolyamot. A műszaki rajz iránt érdeklődők beiratkozhatnak műszaki rajztanfolyamra, de folyik postai szakmát adó tanfolyami képzés, amivel a Magyar Posta tisztviselői utánpótlását igyekszenek megoldani, valamint felsőfokú tanfolyami képzés is lesz. A munkavállalási tanácsadóban közlik a fiatalokkal azo­kat a fontos tudnivalókat, amik nélkülözhetetlenek a munka- vállalásban, annak gyakorlati teendőibe tartoznak. Nemcsak a munkahelyi lehetőségeket ismerteti a tájékoztató, hanem a kereseti lehetőségeket is, ___ G yönki látogatás Mint minden évben, most is iskolánk hagyományaihoz híven ellátogattunk Gyönkre a szociá­lis otthonba. Osztályunk nagy kedvvel készült a látogatásra, mintha mindenki saját nagy­szüleit kívánná meglátogatni. A kitűzött nap előtt néhány hó­nappal elkezdtük szervezni a műsort, elterveztük milyen aján­dékokkal kedveskedünk majd. Elérkezett a várva várt nap, május 30-á. Az idő nem volt a legkellemesebb, de mi ennek el­lenére nagy kedvvel indultunk útnak. Már nagyon vártak ben­nünket. A kölcsönös üdvözlés után meghatódva foglalták «I helyeiket a 300 éves hársfa alatt, a színpadnak kinevezett teraiz előtt. Az otthon ' igazgatójának átnyújtottuk a régi látogatások­ról készült fényképeket tartal­mazó albumot és a virágkosarat. Előadtuk műsorunkat, utána ők is műsorral kedveskedtek. Ebéd után meglátogattuk a fekvőosz­tály ápoltjait, és itt Is előadtuk műsorunkat. A látogtás emlékei nekik és nekünk is kedvesek ma­radnak. Ul/a osztály

Next

/
Oldalképek
Tartalom