Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-11 / 109. szám

jv'.V'. . ^ . f yVV ' £ ■' riía a végrehajtó bizottság! ülésen * [ri Munkaidő-kihasználás — pontatlanul ■ ]\agy tartalékok vannak a munkaidő jobb kihasxnáláaában A vitát vita és nagy munka előzte meg. Mégsem tudja sen­■ ki pontosan, hogy a megye 'húsz vállalatában, termelőszö­vetkezetében milyen a munka­idő-kihasználás. A vizsgálat­ban részt vett, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osz­tálya és a Tolna megyei Népi Ellenőrzési . Bizottság. • Az MSZMP. XX. kongresszusának •határozatából • indultak ki, amely előírja: „javítani kell a 'munkaerő-gazdálkodást, követ­kezetesen. erősíteni kell a munkafegyelmet”. Ezúttal a munkatermelékenység- további ■ növelésének lehetőségeit — a munkaidő jobb kihasználásá­nak oldaláról — vizsgálták meg reprezentatív felmérés alánján a megye húsz válla­latánál, illetve szövetkezeté­nél. Ä felmérés érintette • az ipar, az. építőipar,, a mezőgaz­daság területét, kiterjedt, az ál­lami és szövetkezeti szektorra. Nehéz munka volt ■ Azt vizsgálták, hogy milyen okok miatt történnek a mun­kakiesések és arra kerestek választ, hogy a nem termelés­sel, nem munkával töltött idő hány százaléka az elvileg ren­delkezésre álló „ledolgozott” munkaórának, amelyben nem szerepel a szabadság, a táp­pénzes napok száma, a tartós­távoliét, a fizetett ünnep. A » vizsgáit lj)7.4-re .ter.ie.dt ki, részben .nyilvántartásokban megtalálható adatokra épült, többségében azonban a válla­lat vezetőinek . következteté­sek alapján kellett .az adatokat összegyűjteni.'-Erre a vezetőket jól felkészítették, ennek elle­nére a felmérések irreálisak voltak. Ezért a beküldött kér­dőívek alapján a vállalati és szövetkezeti vezetők többségé­vel le kellett ülni, hogy végül is megközelítően feltárhassák a reális helyzetet. Több kérdő­ívet módosítani kellett, mert volt olyan vállalat is. ahonnan először 1.1 százalékot közöl­tek. amely a közös értékelés­kor héti százalékra módosul ti A -vizsgálatot : végzők vélemé- nv.e „szerint a véglegesen kö­zölt adatok-egy része még úgy­is irreális. Erre mutat az a tény is. h-ogy- a kiesett" munka­idő szóródása a vállalatok kö­zött nagy, 2 6 és 18 százalék között mozog. A vizsgálat azt is megmutat­ta, hogy a vállalatok vezetői nem értették meg annak a cél­ját és attól félve, hogy az egyes területeken jelentkező nagyobb kieséseknek valami­lyen következménye lesz. vagy rossz példaként emlegetik őket, esetenként elzárkóztak a tény­leges helyzet feltárásától. Közel hárommillió óra összesítve az adatokat, átla­gosan a munkaidő 7,8 százalé­ka esett ki a megfigyelt vál­lalatok, szövetkezetek munka­idő-alapjából;» A kiesést .vizs­gálva két kérdésre kerestek a választ: mennyi^en függ psz- sze az üzem belső éleiével, a... termelés, szervezettjégével és milyen mértékű volt,.a,:k'iég.és , a külső', szervek miatt? ” A kérdésre" a . következő egyértelmű válaszokát kapták:’ összes kiesés (2 901 000 órai 95^ százaléka az üzemen belüli, a termelés közben felmerült problémákból adódott, 5 száza- : léka. pedig a külső szervek igénybevétele miatt követke­zőit be. Fz általános, minden felmért vállalatra jellemző. Az üzem belső életével ösz- szefüggő kiesések közül az ösz- szes kiesés háromnegyed ré­szét a munka közben felmerült problémák — anyagellátás, szervezetlenség, fegyelmezet­lenség — tette ki. , Ez a- ki­esett munkaidő 72,3 százalé­ka, amely órában kifejezve 2 095 000 óra. Ezen belül a legnagyobb aránnyal a mun­kaidő nem helyes kihasználá­sa szerepei; amely a pihenő­idő meghosszabbításából, a munka közbeni lazításokból te­vődik össze. X vállalatok , na­gyon óvatosak voltak, amikor a felmérés során olyan adato­kat közöltek, amelyek az' tük­rözik, , hogy . anyagellátás és szervezetlenség az üzemen be­lüli paunkaidő-kiesés,. 25 száza­lékát okozza- Ez egy munkás­ra vetítve, kilenc ; perc. Erre enged következtetni, az is, hogy egészen. mást 'bizonyíta­nak a néhány vállalatnál,cél­jelleggel végzett munkaidő­fényképezés adatai. E ■munka­idő-fényképezés szerint ugyan­is az ilyen jellegű kiesés egy munkásra vetítve 20—25 perc között mozog. ___ . r; • •, j . i .• .. R endezvények és üzemen kívüli elfoglaltság A vállalaton belüli, rendez­vények miatti kiesés az összes kiesett munkaidőnek 4,5 szá­zalékát teszi. Ez összessé­gében egy év alatt a 20 vizs­gált vállalatnál és szövetke­zetnél 125 000 munkaórát je­lent. Arányaihoz, az össz­munkaidőhöz viszonyítva nem hggy, mégis a végrehajjóTbi- zottság álláspontja a követke­ző: csak ott legyének munka­időben rendezvények a jövő­ben, ahol semmi más megol­dás nem lehetséges. Az üzemen ' kívüli igénybe­vétel meghaladja a-140 000 órát. Ezek is kalkulált adatok, illetve a kikérőköp . .alapsza­nak, a btzpttság véleménye szerint is, - a Végrehajtó bizott­ság .véleménye szerint is több ez a valóságban. . Megvizsgálták, hogy milyen arányú a munkaidő-kiesés' a dolgozók személyi -ügyei .miatt, A vizsgálat 134 000 órát mu­tatott ki. A kötött, ügyintézés miatt a dolgozó kénytelen az ügyeit munkaidő ajatt végez­ni és amennyiben szabadsága már nincs, akkor 2—3 órás. ki­lépőt kér. Parázs vitára .ösztönözték a végrehajtó bizottság tagjait is ezek a számok. K. Papp elv­társ le is szögezte: a. számok pontosságát ne is vitassuk, mert pillanatnyilag erről még statisztikai adatszolgáltatás . nincs, a pártnak nem is az a feladata, hogy a teljes vizs­gálatot él végezze, hanem az, hogy egy nagyon nagy lehe-, tőség kihasználatlanságára rá­irányítsa a figyelmet. A jövő­ben minden területen., többet kell tenni a munkaidő jobb kihasználása érdekében. A vitában résztvevők meg­egyeztek abban, ezzel a vizs­gálattal nem Algzárjjlk .hanépi osak- elkezdődött valami. Va­lami olyan, ami mindenkit arra kell. hogy ösztönözzön!:' nézzen körül -a. Saját munka- 4. területén', a saját üsiémébém “ Tegyen meg mindent annak érdekében, „hogv szervezetién- . ségből, anyagellátásból;, lófeás.-» hói, ügyintézésből eredően mi-, nél kisebb, légyen a munkaidő­kiesés.«-"' .? •'# ■í’kAyt ■ •’ », . »I,1- Vili ?<; . . Nem belső ügy Óriási ’tártáíékók' rejlenek a munkaidő' jobb kihasználásá­ban. Hógy ezt a Tehetősedet ki is használhassuk,’ feZerrilé-' letváltozásra van szükség. A beérkezett adatokat elemezve ugyanis megállapítható, . hogy a gazdasági egységek vezetői a munkaidőalap átfogó vizsgá­latával rendszeresen nem fog­lalkoznak, annak szükségessé­gét sem igen ismerték fel. A pártszervezetek sem tettek ilyen irányú kezdeményezést. A vizsgálat során az is kidértilt: a munkaidő kihasználásának pröblémáját a vállalatok,belső ügyként kezelik, kifelé erről adótokat nem szívesen adnah. A megfigyelt ipari üzemek vé­geznek ugyan reprezentatív jelleggel munkaidő-fényképe­zést, de ezeknek a tapasztala­tait pem általánosítják. A bi­zottság ' tágjai több helyen ta­lálkoztak olvan szemlélettel is, hogy a munkaidő-kiesés jelen­legi szintiét tudomásul vették mint tényhelyzetet., s nem' fog­lalkoztak-a kiesést. ..előidéző okok megszüntetésével, Sainos. kevés azoknak a vállalatoknak a szájna. amelvek a felmérés­re úgv : reagáltak, hoev a je­lenlegi kiesések mértékét ma­gasnak tartják és csökkentésé­re intézkedések kidolgozását tervezik. A meglévő munka­szervezeteket, a- leg+öbh helven o’van hevált formának tekin­tik, amelyen változtatni, kor. szerűsíteni nem „mernek”, il­letve véleményük szerint ni»jcs rá szükség. Fav szó mint azaz: a jobb munkaidő-klhasrnáXást. mint a tartalékok feltárásának egvik lehetőségét, a vállalatik kevés, helyen veszik megfelelő mértékben > számításba. ~1 Min (fanny intik • feladata Ha az olvasó végiggondolja mindazt, amit eddig elolvasott, akkor maga is olyan követ­keztetésre jut: nekem is, né­ked is, mindannyiunknak akad feladatunk e területen bőven. A vállalatvezetésnek, a párt-, szervezeteknek, a szocialista brigádoknak, az egyes ember-’ nék is, aki néha „lazít”. De akad feladata' a tanácsnak, is, A hivatali munka, ugyanis nem kellően igazodott az, üze­mek. szövetkezetek munka­rendjéhez. Munkaidő alatt kénytelenek megjelenni a dol­gozók a tanácson, a rendőrsé­gen, a fogadóórán,"bár az ?s az igazsághoz tartozik, hogy a tapasztalatok szerint egyre kevesebb ember intézi az ügyes-baios dolgait szabadna­pon, szabad szombaton. Ered ez abból is. hogy , nagyon könnyen elmehetnek az embe­rek munkaidő alatt az ügyei­ket intézni. A vitában kide­rült: sok ága-boga van a mun­kaidő jobb kihasználásának. Még a kereskedelem is, a Pa­tyolat is belejátszik a munka­idő-kiesésbe azzal, hogy az üz­letekbe is, a Patyolathoz is munkaidő alatt lehet menni... Sem egy bizottság, sem egy végrehajtó bizottsági ülés nem képes ezt a sok bogot kicso­mózni. A munkaidő-kihaszná­lásban mindannyian így vagy úgy részt veszünk, mindannyi­an .külön-külön . is tudjuk - a magunk példájából, hol miért- nem-használják; -vagy nem használhatják ki a munkaidőt. Ezeket az okokat közösen kell feltárnunk és. megszüntetnünk; illetve a minimálisra csökken- tenünk. Ne feledjük: magun­kért.: dolgozunk« és magunk­nak okozunk kárt, ha előírt“' nál hosszabb . szüneteket tar­tunk ' ’ .* , V. Míttdamtyiunk- Ogre* ez, meri csak.jobb'* - munkából» több. munkából esd az, életgzínvoj nal-emelbedés, melyre min-, denki’ ' számít, még azok” ts akik ma még n-m tesznek’ »Wf érte minden tőlük telhet'*. SZALAI JÁNOS trodaími és hangversenyest 4.1 Az Akadémia szekszárdi ünnepi ülésén Tolna megyében befejező­dött a földrajzi nevek gyűjté­sé. A nagy jelentőségű vállal­kozást, az értékmentést, a földrajzi nevek összegyűjtését Zala megye kezdte meg 1961- beh. A múlt évben adták köz­re Somogy megye összegyűj­tött neveit, harmadikként me- . gvépk készült el a nagyszabá­sú munkával. Mit értünk föld- . rajzi neveken? Földrajzi ne- ; veknek mopdjuk a táj külön­böző részeinek, illetve a táj­iban található természetes ■ és ‘mesterséges alakulatoknak megkülönböztető neveit: a fa­lun, városon belül az utak, ut­cák, terek, közök, falurészek, házcsoportok, jeles házak; a határban a dűlők, hegyek, dombok, várromok, gödrök, szántók, rétek, szőlők, folyók, hidak,. kutak, majorok neveit.. Ezek a nevek jelentős nvelvi, művelő­déstörténeti, állat- és növény- földrajzi, néprajzi és egyéb ér­tékeket . képviselnek. A nevek megmentésére azért van szük­ség, mert a nagy táblákba szántott .földeken- lassan- szere­püket vesztik a tájékozásra szolgáló földrajzi nevek, fele­désbe merülnek. Nagyszabású munka A Tolná megyei gyűjtést az Akadémia Nvelvtudományj in­tézete tudományos irányításával a .Babits Mihály megyei műve­lődési központ végezte. A há­rom évre, tervezett munkála­tokban 108 önkéntes gyűjtő, a honismereti klubok és szakkö- rökntagjaiv á közép- és általá-- nos, iskolai diákok százai is részt vettek. Sokan közülük ki­emelkedő gyűjtőmunkájukkal különösen értékes anyagot szolgáltattak. A gyűjtés befejeződése után az adatokat egy tudományos bizottság — Crdög Ferenc, Hajdú Mihály, Szabó József, Király Lajos, Rónai Béla és Vadas Ferenc — ellenőrizte, majd hozzátársították a régi anyagok adatait is; 1860-ból, 1870-ból, az 1900-as évek ele­jéről. Jelenleg a közzététel előké­szítése folyik, amit még eb­ben az esztendőben be fognak fejezni. A két előző megye földrajzi neveinek gyűjtése közben nem merült fel olyan nehézség, mint Tolnában: ná­lunk ugyanis igen sok a német földrajzi név. Mucsi községben például 1945-ig csak német anyanyelvűek laktak, itt tehát a régi elnevezések jó része né­met. Például: a Dózsa utca ne­ve „Lénzé kaszé”, a Hamvas-dű­lő pedig „Asétáder” Aschenth- ler) volt... Ez új feladatot je­lent: külön kell foglalkozni a német nevekkel, kiejtés szerint és az eredeti írásmódot hasz­nálva is leírni. Az összegyűjtött anyagból egy szekszárdi érdekességet is idézünk: a Hrabovszky utca a népnyélvben Orbán utcának neveztetett: az utcában lakó család után. a hivatalos nevet az újvárosi templomot alapító családtól kapta az uíca. Az ünnepség Az Akadémia ünnepi üléséri előadást tart többek között dr. Kálmán Béla akadémikus, és dr. Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság ügyvezető alelnöke. Ugyanezen a napon, szerdán este irodalmi és hang­versenyestre kerül sor, amely­nek közreműködői között ta­láljuk Cseres Tibor Kossuth- díjas és Fekete Gyula József Attila-dijas írókat, Jancsó Adrienne és Tompa László előadóművészeket, Husek Re­zső zongoraművészt, Házi Er­zsébetet és Bénde Zsoltot, a Magyar Állami Operaház ma­gánénekeseit. Az ünnepségre Illyés Gyula ünnepi köszöntő­vel készül, amely hangszalag­ról fog elhangzani, Rocken­bauer Pál felvételeket készít a televízió számára. A műsorra meghívót kapott a gyűjtőmunka valamennyi résztvevője: az ő megtisztelé- süket is jelzi a rangos szereplő- gárda. —if mm Ünnepség a Panoráma filmszínházban , A fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója és a béke és barátság hónap alkal­mából ünnepséget rendeztek Szekszárdon tegnap este a Pa­noráma filmszínházban. A dísaiirinepségen részt vet­tek a 'v hazánkban tartózkodó szovjet - filmművész-delegáció tagjai, D. Orlov, a Szovjetuhió állaim fiTrfiblzettságának fő- drarriátúrgja;' a- filníbizóttság kollégiumának tagja, I. Gosz- tyev rendező és -I. Pereverzev színész,, a Szovjetunió állami­díjas kiyáló művésze. Az ün­nepségen megjelent K. Papp József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára és Szabópál Antal, a me­gyei tanács elnöke. A szovjet és magyar vendé­geket Csajbók Kálmán, a Ha­zafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára köszön­tötte. A Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága és a Moziüzemi Vállalat MSZBT- > tagcsoportja által ■ rendezett díszünnepségen Czank József, a Moziüzemi Vállalat igazga- . tója, a Szolidaritási Bizottság megyei- elnöke mondott ■ beszé- . det. Az ünnepségen felszólal­tak a szovjet filmművész-dele» : gáciő tágjai is. Ezt követően került sor a Front. szárnyak nélkül című kétrészes új szovjet film dísz- bemutatójára. J\ 'domboV^r^í ÍÁAV^c^mó­•popt' :^MSÉ^iiagJ;sopprtja • és* pártbii<itisi^ylr\ ..rendezésé-, ben •’• fasizmus. 2e-„ 'lett 3Ű. év­.foMuWjSrv 1 íefjrezent&tív kiál­lítás nyílt Dombóváron, a MÁV művelődési házban. Ä megnyitón jelen volt Dobr fovski ezredes, a szovjet had­sereg képviselőié, Bánhegyi Ferenc, a MAV-vezérigazgató- ’ság MSZMP végrehajtó bizott­ságának tagja, valamint Dom­bóvár város párt- és állami-vezetőd.,. A-vendégeket Tóth’ Ferenc, a- dombóvári MÁV- „csomópbnt • pártbizottságának .titkára köszöntötte, • majd ’tyuricza István, az MSZMP városi' bizottságának első titkára tartott megemléke­zést a győzelem napjáról, a szovjet harcosok hősiességéről és a békés újjáépítés eredmé­nyeiről. A kiállítás anyagát az ér­deklődők május 19-ig tekint­hetik meg, mindennap 10—18 óráig. / Kiállítás a győzelem napja alkalmából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom