Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-07 / 105. szám

* * r ON KERDEZ Levélcímünk : 7101 Siekszdrd, Postafiók 71, Fontosak a törvényes határidők Széles József (Nak, Petőfi utca 85.) olvasónk arról a jogvitáról tájékoztatta levelé­ben szerkesztőségünket, amely közötte és a naki Dózsa Tsz között támadt. A nézeteltérés lényege, hogy a szövetkezet mintegy háromezer forintot követelt olvasónktól, akinek azóta elhalt felesége nem tudta az előírt munkamennyi­séget teljesíteni, de kapott természetben kukoricát. Olva­sónk úgy emlékszik, hogy pa­naszával a tsz döntőbizottsá­gához fordult ugyan, de be­adványára nem a bizottság elnöke, hanem a szövetkezet elnöke válaszolt; ugyanakkor felhívta figyelmét arra, hogy az elutasítás miatt panasszal élhet a Dombóvári Járásbíró­ságon. Széles József azt irta, hogy tavaly július 2-ón pa­nasszal élt a bíróságon, de ez év áprilisának végéig még nem kapott választ. Olvasónk az iránt ércsklődik, milyen jogorvoslati lehetőség áll még előtte. Dr. Deák Konrad, a Tolna megyei Főügyészség osztály- vezető ügyésze válaszolt: „A termelőszövetkezeti törvény szerint a szövetkezeti döntő- bizottság határozata ellen a közléstől számított harminc napon belül ‘lehet keresettel a 'bírósághoz fordulni. A polgári perrendtartásról szóló törvény pedig kimondja', hogy ha va­laki valamely határnapot ön­hibáján kívül elmulasztott, a mulasztás következményei —• néhány, pontosan felsorolt eset kivételével — igazolási 'kérelemmel orvosolhatók. Azonban az igazolási kérel­met is csak tizenöt napon be­iül lehet, illetve kell előter­jeszteni. Ezt a tizenöt napot az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott ha­táridő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mu­lasztás csak később jutott a félnek tudomására, vagy ha az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem ha­tárideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszű­nésével veszi kezdetét. Ki­mondja a jogszabály azt Is, hogy hat hónapon túl igazo­lási kérelmet előterjeszteni nem lehet. Természetesen más a helyzet, ha Széles József bizonyíthatóan már 1974. jú­lius 2-án, tehát a döntőbizott­ság határozatának kézbesíté­sétől számított harminc napon belül élt keresettel a Dombó­vári Járásbíróságon. Ezt a körülményt a járásbíróságnál kellene tisztáznia. Amennyi­ben a kereset oda bizonyít­hatóan megérkezett, a bíró­ság a vitás ügyet el is fogja bírálni. Dr. Zomba! István, a Dom­bóvári Járósb íróság elnöke szerkesztőségünk meg k e ne sé - sére így válaszolt:,,,A rendel­kezésre állá adatok szerint Széles József naki lakos sem 1974-ben sem 1975-ben nem indított peres eljárást a naki Dózsa Tsz döntőbizottságának határozata ellen." A járásbí­róság elnöke nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Szé­les József bírósági panasz-* napon járt. Megjegyezzük, hogy a panasznapon kapott — megbízható és ingyenes — jogi tanács (természetesen) nem .azonos azzal a teendő­vel, amit a panaszosnak keli elvégeznie, az adott esetben a határozatnak keresettel tör­ténő megtámadó sávok, Tsz-tag örökösének nem jár segély Szűcs Lajos (Gerjen, Vajda Ignác utca 50.) olvasónk ezt irta: „Édesanyáin a bölcskei Rákóczi Tsz tagja volt, ez év januárjában meghalt. Rok­kantnyugdíjas vagyok. Teme­tési segélyt kértem a termelő­szövetkezettől. Kérelmemet a tsz szociális bizottsága azzal az indoklással utasította el, hogy segélyre csak az a csa­ládtag jogosult, aki tsz-tag. Az elutasítást azért is sérel­mezem, mivel én vagyok né­hai édesanyám egyetlen örö­köse. Mit tehetek azért, hogy segélyben részesülhessek?” Dr. Deák Konrád főügyész­ségi osztályvezető ügyész vála­sza: „A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről szóló tör­vény, a több vonatkozásban már módosított 1967. évi Hl. törvény és végrehajtási ren­delkezései szerint a tsz köte­les a tagok szociális segélye­zéséről gondoskodni, továbbá az idős és más, szintén rá­szoruló tagokat szociális se­gélyen is részesítheti. A ta­gok segélyezésével 'kapcsola­tos részletes rendelkezéseket a termelőszövetkezet alapszabá­lya tartalmazza. A tsz-tagsági viszony megszűnése utón a volt tag örökösét a tag által már elvégzett munka díja, a bevitt vagyontárgyak utón esetleg még járó térítés illeti meg, továbbá az a juttatás és segély, amely a tagság meg­szűnésének időpontja előtt már esedékessé vált, végül: a kijelölt háztáji földön a tag­sági viszony évében végzett, meg. nem térült munka és be­fektetés ellenértéké. Más jut­tatás az örököst a termelő­szövetkezettől nem illeti meg. így tehát a bölcskei Rákóczi Tsz szociális bizottsága nem sértett jogszabályt, amikor Szűcs Lajos temetési segély iránti kérelmét nem teljesí­tette." Továbbtanulók családi pótléka Ulbert Jánosné (Szakály, Kossuth utca 51.) olvasónk kérdezte: „Hány gyermek után és hány éves korig jár családi pótlék? Két tanuló gyermekem van. A fiam má­sodéves ipari tanuló; kollé­giumban van; a kislányom most nyolcadikos. A családi pótlékot 1974 júniusában el­vonták, mondván, hogy a fiam kollégista, a leányom pedig egyedül van idehaza. Ismerek olyan családokat, amelyekben két ipari tanuló van, mégis kapnak családi pótlékot. Gondolom, a tör­vény mindenkire egyformán szól. Kérem, szíveskedjenek bővebb felvilágosítást adni, hogy jogos volt-e a családi pótlék elvonása, s ha nem, hogyan kaphatnám meg azt visszamenőleg.” Szósri Mária, a Társadalom­biztosítási Igazgatóság szek­szárdi családi pótlék csoport- vezetője válaszo-lt: „Családi pótlékra az a dolgozó jogo­sult, aki két, tizenihat éven aluli gyermeket tart el saját háztartásában. Ez az alapsza­bály; ezenkívül nagyon sok kitétele van a rendeletnek. Abból az Ulbert Jánosné ese­tére vonatkozó részeket köz­löm. A 16. életév betöltése után is jogosult családi pót­lékra az a gyermek, aki álta­lános vagy kőzéptfokú iskola nappal i tagozatán folytatja tamulmáinyoit, és 19. évét még rvem töltötte be. Iskolai ta­nulmányok folytatása esetén sem jogosult családi pótlékra az a gyermek, aki szokmun- kóstanuló és taaulóotthonj el­helyezésben részesül; kivétel a nyári szünidő, amikor ismét o szülő háztartásában él. Amennyiben ' azonban két vagy több gyermeke van a dolgozónak — mint Ulbert Jánosné esetében is —, aki­nek még van otthon egy ál­talános iskolás gyermeke, a családi pótlék a szakmunkás­tanuló-otthonban elhelyezett gyermeknek a gyermekek szá­mába való beszámításával egy gyermek után is jár; — a két gyermek után járó csalá­di pótléknak fele összegében. (Ipari biztosított esetében 300 forint, tsz-tag esetében 250 forint.) Sajnos, 'kedves olvasó­juk leveléből nem tűnik ki, hogy a családi pótlék folyó­sítását hol szüntették be, ezért nem tudtuk a folyósító szerv figyelmét ' felbívni a hatályos jogszabályok helyes alkalma­zására. Mihelyt azonban ar­ról Is tudomást szerzünk, na­gyon szívesen megtesszük azt is.” Van már gázpalack a Siesta hősugárzóhoz Tornai János (Szekszárd, Béri Balogh Adóm utca 65 b.) olvasónk így irt bosszúságá­ról: „Az idén március 5-én vásároltam a Tolna megyei Népbolt Vállalat egyik üzle­tében egy Siesta hősugárzót. Az eladó úgy tájékoztatott, ha beadom a propán-bután- gázpalackra szóló igénylése­met, a palackot tíz nap alatt megkapom. Igénylésemre azt a választ kaptam, hogy kéré­semet ez év folyamán teljesí­tik. Mivel decemberben is 1975-öt írunk, becsapottnak éreztem magam. Csupán azt nem tudom, ki csapott be... Vajon a gyártó vállalat, amely a televízióban azzal az ígéret­tel hirdette a Siestát, hogy palack vásárlására jogosít? Meglepetést okozott számom­ra, hogy az originál csomago­láson belül elhelyezett pros­pektuson utólagos rábélyeg- zést láttam: ,Ex a készülék palack vásárlására nem jogo­sít.’ Esetleg a Népbolt Válla­lat csapott be azzal, hogy olyan, 5610 forintos cikket for­galmaz, amelyet belátható időn belül nem használha­tok?" Kovács József műszaki ve­zető és Kiss Pál üzemvezető válaszolt a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vál­lalat Tolna megyei önálló üzeme részéről: „Az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszttől üzemünk olyan tájé­koztatást kapott, hogy a for­galomba kerülő 3000 Siesta készülékhez a gyártó mű sor­számmal ellátott, palaök vá­sárlására jogosító csekket biz­tosít. Sajnos, csak a csoma­golás felbontása után derült ki, hogy a palack vásárlásá­hoz szükséges, előre jelzett csekket a gyártó mű nem csa­tolta a készülékekhez. Több­szöri érdeklődésünkre ez év április 21-én engedélyt 'kap­tunk a soron kívüli palack- kiadásra ; Tornai János más- / nap megkapta a szükséges papírokat. A Siesta készülék­hez Igénybejelentésre április 21. óta folyamatosan biztosít­juk a 11 kilogrammos pébé- palackot." Telefonszámunk: 129—01, 123 ál. Ml VflUISZOLUNK Töffiösí Ár©fi* Búbos vitéz Az elmúlt hét közepén mu­tatta be Szekszárdon a Pécsi Nemzeti Színház Gyermekszín­háza Tamási Áron Bubos vi­téz című mesejátékát. Tamási Áron tündérvilága elevenedett meg a színpadon úgy, hogy a gyerekekből álló közönség és a színészek között az első percekben kialakult az a kontaktus, aminek hiányá­ban nem igazi a játék. A kis közönség végig együtt élt a szereplőkkel, ami nemcsak az írói teremtő fantázia — min­den figyelmet lekötő meseszö­vés — érdeme, hanem az azt élethűen tolmácsoló rendezés­nek és a szereplőgárdának is. Bubos Anti pásztorlegény kalandjainak hol derűsen, hol szomorúan, hol pedig lélegzet­visszafojtva lettek részesei a gyerekek. Különösen az utolsó felvonásnak volt elsöprő sike­re. Ebben mérték össze ugyan­is erejüket a királyi palota la­kói az erdőlakókkal. S termé­szetesen a jó győzött. A kö­zönség biztatása nemhiába szólt a jónak. Az eláadás si­keréhez nagyban járult hozz! a mesebeli színpadkép, vala­mint a kitűnő jelmezek. Á, zene és a mesedarab táncbeté­tei ugyancsak híven szolgálták! Tamási Áron mesevilágának; hű megszólaltatását. A gyerek- színház nézői szép előadásra emlékezhetnek. A mesejátékot á hatéves gyerekek sajnos nem értették; meg, figyelmüket elsősorban a díszlet, a jelmezek, az állatfi­gurák kötötték le. A nagyob­bak öröme azonban csorbítat­lan volt így is. Ezúttal isméi arról győződhettünk meg, hogy kell a gyerekszínház ven­dégjátéka. Sőt! Jó lenne, ha gyakrabban sor kerülhetne egy-egy mesejáték bemutatá­sára, hiszen a jövő színházlá­togató és remélhetőleg szín­házértő közönsége a mai gye­rekekből lesz. Sok múlik te­hát azon, hogy most mit lát­nak a színházban, s hogyan fogadják azt, amit a színház- művészet, ha jő, adni képes az embernek. Új jogszabályokról — röviden A társadalombiztosításról szól az 1975. évi II. törvény, amely a betegségi és anyasági ellátásra, a családi pótlékra, a nyugellátásra, a baleseti ellátásra vonatkozó szabályo­zást tartalmazza. A törvényt — amely a Magyar Közlöny f. évi 28. számában jelent meg — teljes terjedelmében itt nem ismertetjük, hiszen a Közlöny bármely tanácsnál megtekinthető, annyit mégis idézünk a jogszabályból, hogy: „Az öregségi nyugdíj összegét kérelemre újból meg kell álla­pítani, ha az igénylőnek a nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati ideje alatt legalább harminchat havi ke­resete van.” A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a Minisztertanács 1010/1975. számú határozata és a Szakszervezetek Országos Tanácsának 1/1975. SZOT szá­mú szabályzata az alacsony összegű nyugellátások feleme­léséről. E jogszabályok szerint fel kell emelni — többek kö­zött — az öregségi és a rok­kantsági nyugdíj legkisebb összegét havi 103 forinttal, ha­vi 807 forintról 910 forintra a munkás, alkalmazott nyugdíja­soknál, és havi 162 forinttal, havi 648 forintról 810 forintra a mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjasoknál. Ezek a jog­szabályok július elsején lépnek hatályba; a nyugdíjakat ettől az időponttól kell emelni. A lőfegyverekről, lőszerek­ről és lőterekről szól a bel­ügyminiszter 2/1975. BM. szá­mú rendelete, amelyből csu­pán annyit idézünk, hogy rendőrhatósági engedélyt más­ra átruházni nem lehet, s hogy „a lőfegyvertartásra jo­gosult természetes személy el­halálozása esetén hozzátarto­zója vagy örököse köteles a rendőrhatósági engedélyt ha­ladéktalanul beszolgáltatni a£ illetékes rendőrhatóságnak." A tanyás területeken végez­hető egyes építési munkákról szól az építésügyi és városfej­lesztési miniszter 6/1975. szá­mú rendelete, amely szabá­lyozza, hogy tanyás területe­ken a tulajdonos, illetőleg gyermeke milyen mértékű fel­újítási, korszerűsítési, bővíté­si munkálatokat végezhet. 'I Az Országos Testnevelési éá Sporthivatal elnökének 1/1975. OSTH. számú rendelkezése —• melynek hatálya a sportegye­sületekre és iskolai sportkö­rökre terjed ki — lehetővé te­szi a természetjárók szállás- költségéhez való hozzájárulást/ amely hozzájárulás azonban a szállásköltség 50 százalékát! nem haladhatja meg és kizá­rólag turistaházak, szálláshe­lyek, továbbá legfeljebb C-ka- tegóriájú szállodák, igénybevé­telénél adható, Ä Kereskedelmi Értesítő ez" évi 15. számában megjelent közlemény a leltárhiány érvé­nyesítésével foglalkozik. v Az Egészségügyi Közlöny efr évi 8. számában közlemény jel- lent meg az 1975. évi őriként tes KISZ építőtáborok köz­egészségügyi feltételeinek biz­tosításáról, a Művelődésügyi Közlöny f. évi 7. számában pe­dig megjelent az oktatási miniszter 111/1975. számú uta­sítása az értelmi fogyatékos tankötelesek áthelyezéséről és beiskolázásáról. DR. DEÁK KONRÁD . oszt vez. ügyész *1 1975. május íj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom