Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-06 / 104. szám
Tt^naptS Hétvégié Kaposváriak hangversenyeitek Dombóváron A hétvége műsorából legtöbbet a péntek este ígérte; nyilván a véletlen hozta így, amit a műsorszerkesztés nem akart korrigálni. A Rádió országos hegedű- versenye nem várt sikert hozott, s ebbe a tv is bekapcsolódott, igaz, hogy elég felemás módon. Mert a gálaestnek csupán egyetlen műsorszámát közvetítette, pedig a teljes műsor is megérdemelte volna. Végre bele kellene nyu- kodni, hogy a labdarúgásban lemaradtunk, s az egykor ünnepelt futballisták helyét világviszonylatban is az elsők között szereplő zeneművészeink veszik át. Ez a „verseny-* azonban jóval kisebb nyilvánosságot kap, mint a lapos és jobbára érdektelen mérkőzések, pedig a legjobb értelemben vett nevelő hatást nem nélkülözi. A tv csak immel- ámmal van versenyben, s az arány egyáltalán nem hízelgő muzsikusainkra, arról nem is beszélve, hogy aki a műsor- szerkesztés tényéből indul ki, ami azért mégis csak valóság, joggal gondolja, hogy az a fontosabb, ami nagyobb teret kap. Ezzel szemben az igazság az, hogy zenében igazi nagyhatalom lettünk, mert soha nem volt annyi kitűnő — világviszonylatban kitűnő — előadóművészünk, mint nap- • jainkban. Későn este — de mért oly későn? — kérdezhetnénk — a kitűnő Marx Györgyöt láttuk- hallottuk. Aki olvasta tanulmányait, őszintén csodálkozhat, hisz szinte azt sugallja valamennyinknek, hogy értjük a fizikát. S ahogy ő előadja, valóban értjük is, előadása oly világos, stílusa pedig nem egy hivatásos írót megszégyenítően tiszta, köny- nyed. Szavai nyomán valóban út nyílik az univerzumba, s a világegyetem majdnem úgy jelenik meg előttünk, mint Európa térképe. Viszont az is igaz, hogy ebből a könnyedségből sok min. den elmaradt a portréfilmben. A modem fizikának van egy nem mellőzhető tétele, ami így hangzik: rosszul van 3 kérdés feltéve, vagy ahogyan Szent-Györgyi Albert mondta: a természet csak okos kérdésre tud okos választ adni. Ebben a filmben Kardos István riporter-rendező gyakorta rosz- szul kérdezett, s bár a beszélgetés Marx György jóvoltából nem akadozott, de nem egyszer hiányzott belőle az az elegancia, ami a tudós írásait oly vonzóvá teszi. így is örültünk, korunk egyik kimagasló tudósa vált milliók személyes ismerősévé, s győzött meg arról, hogy egy-egy tudományos felfedezés izgalma legalább olyan élmény, mint a földrajzi felfedezők kalandos vállalkozása. Vasárnap délután egy ígéretes sorozat első adását láttuk, Északi szomszédainknál címen, s a Csehszlovákiáról szóló beszámoló lelkiismeretfurda- lást is kelthetett: valóban tudunk-e szomszédainkról — s nemcsak az északiakról — annyit, amennyit illenék? Történelmi kapcsolatokat, Korskö- zösséget könnyű találni, de legalább ilyen fontos, hogy közös cél vezet bennünket, közösek eszményeink, s közösek sikereink is. Mégis úgy tűnik, ezt a gazdag és gazdagító kapcsolatot, amit múlt és jelen ad, nem használjuk ki eléggé. Ez a jól induló riportfilm közben arra is figyelmeztet, hogy felfedezni valóért nem kell éppen az Anktark- tiszra menni, a szomszédban, barátainknál is van még mit megismernünk, Cs. Az 1975-ös évadban űj sorozattal jelentkezett a dombóvári művelődési központ: zeneiskolai tanárok közreműködésével szerveznek hangversenyeket. Márciusban a szekszárdi zeneiskola tanárainak igen nívós programjában gyönyörködhettünk, április 28-án pedig a kaposvári zenetanárok hangversenyeztek nálunk. Műsorukat orosz—szovjet és XX. századi magyar szerzők műveiből állították össze. Elsőként Kardos Kálmán zongo- rázta Kabalevszkij Preludium című darabját A dallamszövevényben rejlő népies vonások, melyekben néhol Musszorgsz- kij romantikus harmóniavilága lelhető fel, csak némely frázisban voltak hallhatóak, folyamatosságuk szétszakadozott. Az első igazán sikeres produkcióként Hidas Frigyes Fantáziáját hallgattuk, Sasvári At- tiláné klarinét- és Kardos Kálmán zongorajátékát. Nagyon szerencsés műsorválasztásnak tartom, hogy vidéki kisebb városban is mai magyar szerző modernnek nevezhető, tizenkét hangú skálára írt dzsesszes hatásokkal kevert darabját élő zeneként Szólaltatnak meg. Kardos Kálmán két ritkán előadott Kodály-zongoraművet játszott megnyerőén: a Meditációt egy Debussy témára, mely a szerzó franciaországi tanulmányút jának emlékét idézi, és a Marosszéki táncol® eredeti, zongorás változatát. Rahmanyinov Preludéjéí Kováts Antalné zongoráz.la, majd Kodály Adagioját Pallos László játszotta csellón Kardos Kálmán kíséretével. Kár, hogy Pallos László csellóhangjának bensőséges zengését intonálási nehézségek zavarták! Sokkal jobban sikerült ugyanezen előadőpártól a zárószám! Kabalevszkij szonátájának első tétele. ; Szívesen hallgattuk Farkas Ferenc Bihari román táncoki című művét, melyet Csupor László fuvolázott Bernáth Magda zongorakíséretével. Szünet után került sor Hasur János hegedű játékára, ö az orosz romantika nagy alakjának, Csajkovszkijnak hegedűverseny-tételként ismert Canzo- nettáját muzsikálta stílusosan. Zongorán Kováts Antalné kísérte. Még egy meglepetés vári ránk Kardos Kálmán előadásában: Takács Jenő Toccata című virtuózdarabja. Mindkét alkalommal Balázs István, a dombóvári zeneiskola tanára konferált és ismertette a műveket. A néhány jól megválasztott mondat megkönnyítette számunkra a zena megértését. SVARDA JUDIT A yr I «is ff a f w» győzelem donto tenyezoje TL 30 esztendeje, 2077 napig tartó szüntelen dörgés után, 1945. május 9-én a véráztatta Európában elhallgattak a fegyverek. A fasiszta Németország feltétel nélküli kapitulációjával befejeződött a második világháború. A szovjet népnek oroszlán- része volt a fasizmus feletti győzelemben. 1941. június 22- ével a szovjet—német arcvonal lett a második világháború fő arcvonala, ott zajlottak le a döntő csaták, ott következett be a döntő fordulat a háború menetében. Hitler és vezérkara nagyon jól tudta ezt, nem véletlenül tartotta fegyveres erejének 60—72 százalékát a keleti arcvon álon. A hitleri Wehrmacht Moszkva alatt szenvedte el első, katasztrófális vereségét, amely véget vetett a legyőzhetetlenség legendájának. Mac Arthur amerikai tábornok a moszkvai csatát így értékelte: „Ezt az erőfeszítést lendülete és nagy- szerűsége az egész történelem egyik legnagyobb katonai teljesítményévé avatja.” Tip- pelskirch, volt hitlerista tábornok, a második világháborúról írott könyvében megállapítja: „A hadműveletek további menete szempontjából e hadjárat kudarca végzetes következményekkel járt." Ez az értékelés pontosan kifejezi' a lényeget a moszkvai csata jelentőségéről. Moszkva alatt megkezdődött a fordulat, majd folytatódott Sztálingrádnál, ahol Churchill véleménye szerint is: „Hitler Oroszország elleni második hadjáratának döntő vereségét" szenvedte el. Zeitzler vezérezredes, a német szárazföldi haderő akkori vezérkari főnöke erről a következőket jegyezte fel naplójában: „Novemberben megmondtam Hitlernek, hogy ha Sztálingrádnál elveszítünk negyedmillió katonát, ezzel alapjaiban rendítjük meg a keleti f rontot. Az események engem igazoltak." Sztálingrád tényleg katasztrófa volt a fasiszták számára, de ezért nem egyedül Hitler a felelős, mint Zeitzler állítja, hanem az egész német vezérkar, amely 1942. kora nyarán a győzelem réméTörténelmí tény, hogy a második világháború kimenetelében az első nagy fordulatot a sztálingrádi csata hozta. 1942. július 17-től, 1943. február 2-ig tartott a sztálingrádi csata, amely magában foglalta a város hős védelmét és az ott összpontosított nagy német haderők bekerítését. Képünkön: a rommá lett város felszabadulása után ismét vörös zászló leng a főtéren. nyében Sztálingrád ellen küldte a német hadsereget. A sztálingrádi csata után a szovjet haderő hat támadó- . hadjáratban semmisítette meg a hazájára tört fasiszta seregeket. E hadjáratok mindegyike 1500—3000 km széles arcvonalon bontakozott ki, és 400 —900 km mélységig terjedt Ilyen méreteket soha korábban nem ismert a hadtörténelem. A szovjet csapatok hetenként átlag 5* német hadosztályt semmisítettek meg, a velük szemben harcolt 578-ból összesen 507-et. A Wehrmacht második világháborús embervesztesége 13 millió 600 ezer, ebből a keleti arcvonalon esett el 10 millió katona. A harci technikában elszenvedett német veszteség: 176 ezer löveg és aknavető, 48 ezer harckocsi és roharnlöveg, 77 ezer repülőgép. Ezek az adatok mindennél jobban bizonyítják a szovjet—német arcvonal és a szovjet fegyveres erők döntő szerepét a második világháborúban. Győzelmeit döntően a saját erőforrásaira támaszkodva aratta a szovjet hadsereg. A A Szovjetunió kapott 9 600 10 800 18 700 Számszerűen a legnagyobb segítség a 401 400 gépkocsi és vontató volt. Együttesen azonban az összes anyagi juttatás a Szovjetunió termelésének 4 százalékát tette ki. Ez az igazság á Szovjetuniónak nyújtott' nyugati anyagi se- gítségröL A szovjet hadsereg dicsőséges hadiutat járt be a második világháború éveiben, s kezdettől a haladó erők legfőbb reménysége volt. A fasiszta Németország legyőzésében betöltött döntő szerepével nem Csupán honvédő feladatot teljesített, de nemes, felszabadító küldetés is jutott osztályrészéül. E misszióját végrehajtva, Visszaszerezte több európai ország, köztük hazánk népének szabadságát, nemzeti függetlenségét. A béburzsoá történeti irodalom mértéktelenül eltúlozza a Szovjetuniónak nyújtott segítség mértékét és jelentőségét, hogy növelje a nyugati.hatalmak szerepét a győzelemben. S a szovjet katonák lábán látott amerikai bakancsokra, az utánpótlást szállító gépkocsikra emlékezve nálunk is akadnak, akik hajlamosak túlértékelni az amerikai segítség jelentőségét. A hivatalos adatok azonban pontos képet adnak erről a segítségről. Az Egyesült Államok második világ- háborús kölcsönbérleti szállításainak összértéke 46,4 milliárd dollár. Ebből Anglia 30,3 milliárdot, a Szovjetunió pedig 10,8 milliárdot kapott,. Ez is kétségkívül jelentős ösz- szeg, de tudni kell, hogy a segítség zöme nem a legnagyobb szükség idején, 1941. ősze és 1942. tele között érkezett, hanem 1943. második felétől, mikor már a szovjet ipar is ki tudta elégíteni a hadsereg szükségleteit. 1941. végéig a katasztrofális nehézségek időszakában, csupán 545 ezer dollár értékű áru érkezett. De az összes szállítás mértéke is eltörpül a szovjet gyártás mennyisége mellett. Az ada-" tok ezt mutatják: gyártott 489 000 löveget 102 500 harckocsit, 136 800 repülőgépet. ke, a demokrácia, a szocializmus hívei szerte a világon ismerik és értékelik a Szovjetunió részvételének mértékét a fasiszta tömb szétzúzásában, katonai erejének megsemmisítésében. A Győzelem Napjának 30. évfordulóján ezért emlékeznek kegyelettel a szovjet népnek a fasizmus elleni harcban hozott 20 milliós emberáldozatára. TÓTH SÁNDOR alezredes, hadtörténész ks7T»C|4| 1975. május 6.
