Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-31 / 126. szám

Megkezdődött az Snnepi könyvhét Hétfőtől szombatig Heti belpolitikai összefoglalónk Térzene, ünnepi kiadványok­kal teli pavilonok sora, ünne­pélyes külsőségek fogadták pénteken az érdeklődőket a XI. kerületi Kosztolányi De­zső téren, az ünnepi könyvhét megnyitásán. A társadalmi és kulturális élet jelentős esemé­nyén megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Molnár Ferenc, ' kulturális államtitkár, dr. Marczali László és Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyette­sek, Garai Gábor, a Magyar Írók Szövetségének főtitkár­helyettese, dr. Bozsó László, az MSZMP XI. kerületi bizottsá­gának első titkára, Varga László, a XI. kerületi tanács elnökhelyettese, valamint ha­zai és külföldi írók, illetve kiadók vezetői, képviselői. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke nyitotta meg az ünnepi könyvhetet, hangsú­lyozta, hogy a könyv hagyo­mányos ünnepe az utóbbi években új tartalommal gaz­dagodott. íí»! — A felszabadulás utáni év­tizedek magyar irodalma mél­tóképpen folytatta legneme­sebb hagyományainkat — emelte ki a szónok. Olyan, immár lezárult írói pályák teljesedtek ki ebben az idő­ben, mint Veres Péteré, Sza­bó Pálé, Darvas Józsefé, Né­meth Lászlóé. Marandandó alkotásokkal gazdagították iro­dalmunkat , a nagy elődöket követő nemzedékek, és tehet­séges, biztató írásokkal jelent­keznek az utánuk sorakozó fiatalok. * «'( Hétfő helyett vasárnappal kezdem. Mert gyermeknap volt. És mert kivételesen szép ajándékot kaptak a gyerekek; a Balaton-parti, zánkai úttörő- várost, amelynek alapítóleve­lét és kulcsát Kádár János nyújtotta át az úttörőknek. Sok, igen sok fiatal fog meg­fordulni Zánkán; kezükben a kulcs, jövőnk kulcsa. Bire utalt dr. Maróthy László, a KISZ első titkára szolnoki vá­lasztási beszédében, amely csupán egyike volt a héten el­hangzott nagygyűlési meg­nyilatkozásoknak. Németh Ká­roly, az Egyesült Izzóban ren­dezett nagygyűlésen beszélt, egyebek között a közeljövő problémáiról is. „A negyedik ötéves tervünk befejezéséig még több mint fél esztendő van hátra, és nem ünnepron­tásként mondom, de ez az idő­szak nem lesz könnyű. Jobb és fegyelmezettebb munkával azonban leküzdhetjük és le is fogjuk küzdeni a nehézsége­ket” — jelentette ki. De országszerte tartottak nagygyűléseket; Kállai Gyula Debrecenben, Brutyó János Salgótarjánban, Győri Imre Zalaegerszegen, Pullai Árpád Ajkán, Púja Frigyes Batto- nyán, Péter János Szekszár­dim mondott választási beszé­det, miután lezárultak a jelö­lő gyűlések, 386 jelöltet állítva a 352 választókerületben. A kettős jelölések száma tehát 34. t,, - , j Ä“ Csepel Autógyárban ren- deziétt nagygyűlésen Gáspár Sándor beszélt és kiemelte a szakszervezetek fontos szere­pét. Erre azért térek ki, mert a héten ülést tartott a SZOT Elnöksége és megállapította: a tagkönyvcsere keretében mint­egy négy millióan kaptak új szakszervezeti könyvet. Tekin­télyes szám. Igazi tekintélyt a szakszervezeteknek azonban a növekvő aktivitás ad, amiről például a Könnyűipari Minisz­térium és hét érintett szak- szervezet vezetőinek megbe­szélése tanúskodik. Itt sem rej­tették véka alá a nehézsége­ket: a tervek teljesítése az év hátralévő részében még sok tennivalót követel — állapítot­ták meg —, annál is inkább, mert az első négy hónapban a termelési eredmények nem vol­tak megfelelők, különösen a gyapjú-, a kötszövő-, a cipő- és a textilruházati ipar egyes vállalatainál és szövetkezetei­nél. A szerdán bezárt BNV sike­re ugyan bizalommal tölti el az embert, de jól tudjuk: a vásár egy kicsit mindig kira­kat, a jobbik énünket, erőfe­szítéseink javát mutatja. Már­pedig ami a hatékony és jó összetételű termelést illeti, valóban össze kell szednünk magunkat, nemcsak mert jóval nehezebbek a nemzetközi felté­telek, és nekünk mégis expor­tálnunk kell, hanem mert ide­haza is jó ütemben, a terve­zettnél is gyorsabban nő a for­galom. És noha az áruellátás kedvező, a legfrissebb belke­reskedelmi gyorsjelentés sze­rint is, nagy figyelmet kell fordítani a folyamatosságra, a kifogástalan minőségre és egyes hiányzó cikkek gyártá­sára. Igen élénk az élelmiszer­kereslet, és hogy hazai forrás­ból, továbbra is minden igényt ki lehessen elégíteni,.egy most aláírt szerződés értelmében például nagy kapacitású, új cukorgyárat építenek a hajdú- bihari Kábán, És mert többet is füstölünk, a dohányipar is növeli termelését, mit sem tö­rődve a napokban alakult do­hányzást ellenzők társasága céljaival. Ha már az egészségnél tar­tok: tanácskozott a Vöröske­reszt elnöksége és a cigányok körében végzett munkásságá­ról beszámolván, főleg a higié- nás helyzet javítása érdekében tett lépéseket ecsetelte. Ez a feladat azonban sokkal széle­sebb és általánosabb érvényű. Éppen hogy megindult ,a nyá­ri szezon, s már itt az első nagy fagylaltmérgezés, a szi­getvári. Néhány nappal ké­sőbb tömeges ételmérgezés az ercsi ÁFÉSZ cukrászüzemében sütött krémestül! Sokkal na­gyobb szigorúság kell a tiszta­ság védelmében. És a környezet védelmében! Hadd tegyen hozzá — még ha unalmas is az ismétlés —, a Balatonon kívül is van élet! Nyaralóélet. Ezért mindig örülük, ha ezt erősítő hírt hal­lok. Legújabban: hogy helyre állítják a szerencsi Rákóczi várat és a hozzátartozó barokk épületben, a Huszár-várban már meg is nyitottak egy ki­sebb szállodát. Nagyon jó. És jó lenne, ha az illetékes társa­dalmi, idegenforgalmi erők — a Hazafias Népfront bizottsá­gai is — szorgalmaznák az ilyen „kis” lépéseket. Mint ahogy örvendetes, hogy a szállodavállalatok már nem­csak a Balaton előszezon-ked­vezményeit hirdetik, hanem Szombathelyre, Sopronba, Győrbe és Szegedre invitálják a hazai vendégeket, tisztes szállodai ellátással, kedvezmé­nyesen. Szombathelyen egyéb­ként demográfiai ülésszakon számoltak be a családok ör­vendetes gyarapodásáról, nem csoda, náluk születtek a most féléves csepregi négyes ikrek, a négy Kovács-lány. Hát még ha beszélni kezdenek majd! Mint a Kazinczy-verseny részt­vevői, akiket Péchy Blanka dí­jazott Nyíregyházán. A szép magyar beszéd olyan jeles művelője és védnöke, akinek könyve is megjelent most e tárgyban. Mert könyvhét van. BALOG JÁNOS Apró Antal a szegedi választási nagygyűlésen ’• (Folytatás az 1. oldalról) az állam szerepe a gazdasági építésben és a kulturális ne­velő munkában egyaránt. Álla­munk akkor tudja növekvő feladatait jól ellátni, ha az ál­lampolgárok részéről mind na­gyobb támogatást kap. Apró Antal a továbbiakban a néphatalom legfelsőbb kép­viseleti és államhatalmi szer­véről. az országgyűlésről be­szélt, s választási rendszerünk demokratizmusát jellemezve rámutatott: a választási tör­vény biztosítja, hogy a válasz­tópolgárok — gyakorlatilag az egész felnőtt lakosság, mint­egy 7,5 millió állampolgár — általános, egyenlő és közvet­len választójog alapján, titkos szavazással válassza meg e képviselőket, egyéni választó- kerületek szerint. — Azok a nemzedékek, ame­lyek már a felszabadulás után kapcsolódtak be a politikai életbe, csak hallomásból és a történelemórák anyagából is­merhetik, milyen éles osztály­harc folyt ebben az országban, s évtizedeken át mennyi áldo­zatot követelt az általános egyenlő titkos választójogért folytatott harc. A reakciós uralkodó osztályok a választó­jog korlátozásával zárták ki a politikai életből, a hatalomból a munkásságot, a szegény­parasztságot. A Horthy-rend- s^er képviselői a parlamenti vitákban nyíltan beszéltek er­ről. Báró Prónai Ovörgv néldául még 1938-ban is büszkén han­goztatta a Parlamentben: „Az én javaslatom kizárja a válasz­tójogból a bányászatnál alkal­mazott munkásokat, kizárja az ipari munkásokat, kizárja a kereskedelmi életben négy ele­mivel bíró alkalmazottakat, ki­zárja a közlekedési alkalmazot­takat és az ipari napszámoso­kat.” Az uralkodó osztályok foggal, körömmel ragaszkod­tak a nyílt választási rendszer­hez, amikor a csendőrök szeme láttára kellett szavazni, ügy gondolom, hogy ezekre a régi. nehéz időkre tanulságként hasznos emlékezni. Ma Ma­gyarországon minden 18 élet­évét betöltött magyar állam­polgárnak választójoga van. ennek alapján választó és vá­lasztható, — Választási rendszerünk mélységes demokratizmusa ér­vényesül abban is, hogy a vá­lasztáskor a dolgozók milliói két fontos dologban nyilvánít­ják ki akaratukat. A választás egyfelől népszavazás arról, hogy helyesli-e a pórt, az állam, e kormány politikáját, másfelől döntés arról, hogy személy szerint kik képvisel­jék ezt, a nép érdekeit kifeje­ző politikát az országgyűlés­ben. Természetesén a válasz­táson is a legfontosabb kérdés az országgyűlésnek, mint a legfelsőbb törvényhozó testü­letnek az összetétele. Népi ha­talmunk jellege, a szocialista demokrácia nagy ereje nyilat­kozik meg abban, hogy a mi parlamentünk, a dol­gozó népet, az alapvető osztályokat, a szocialista nemzeti egységbe kovácso- lódott társadalmunk min­den rétegét képviseli. A mostani jelölések is az igazi népszuverenitást, társadal­munk demokratizmusát fejezik ki, A jelöltek között különbör ző világnézetű, foglalkozású és életkorú nőket, férfiakat talá­lunk, akiknek azonban van egy közös jellemzőjük. Az, hogy valamennyien a szocialista tár­sadalom hívei. Azonosítják ma­gukat a munkásosztálynak és pártjának politikájával, a Ha­zafias Népfront programját képviselik és a népünk jövőjét formáló nagy munkában egyé­ni és közösségi felelősséget vállalnak Az országos válasz­tási elnökség tájékoztatása szerint 34 választókerületben volt kettős jelölés. A jelöltek közül az lesz a képviselő, aki Választási nagygyűlést tar­tottak pénteken Nyíregyházán. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjá, a Központi Bizott­ság titkára, Szabolcs-Szatmár megye kettes számú választó- kerületének országgyűlési kép­viselőjelöltje, dr. Tar Imre. a megyei pártbizottság első tit­kára és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, a választáson a szavazatoknak több mint a felét megkapja. A kettős, vagy többes jelölés le­hetősége is választási rendsze­rünk demokratizmusának egyik vonása. Apró Antal szólt a jelölő gyűlések tapasztalatairól, a képviselői munkáról, mint a dolgozó'nép szolgálatáról, majd rámutatott: A mostani megválasztandó országgyűlésre újabb megtisz­telő feladatok várnak. Ezekre a lényeget abban foglalhatjuk össze, hogy törvényekké kell majd formálnia a XI. párt- kongresszuson elfogadott és egész dolgozó népünk által tá­mogatott politikát. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a nagygyűlés dr. Kedvessy György zárszavával fejeződött be. (MTI) A nagygyűlés, mintegy 2500 résztvevőjét — a gyárak, és a mezőgazdasági üzemek, továb­bá az intézmények és a hiva­talok képviselőit — Kellner Ferencné, a Hazafias Népfront nyíregyházi városi bizottságá­nak titkára köszöntötte, majd Biszku Bála mondott válasz­tási beszédet. Biszku Béla a nyíregyházi választási nagygyűlésen A Karl-Marx-Staüf megyei szakszervezeti . küldöttség az SZMT-nél (Folytatás az L oldalról.) ’ székházában ültek össze meg­beszélésre a német delegáció vezetői és a szakszervezet me­gyei tisztségviselői, Egyed Mihály vezető titkár, dr. Vígh Dezső elnök, Reinhardt Jenő- né titkár. Ott volt a megbeszé­lésen Hohmann József, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa is. Egyed Mihály üdvözölte a vendégeket, majd Hannes Lange beszélt tapasztalatcsere- útjukról. Elmondotta — és ezzel egyben lapunk munka­társának kérdéseire is vála­szolj —, hogy a Tolna megyei út kiemelkedő élményt jelen­tett valamennyiök számára. Külön lelkesedéssel számolt be arról, hogy a delegáció­nak lehetősége nyílt a megyei pártbizottság első titkárával való találkozásra. — Az SZMT által szerve­zett program nagyon tanul­ságos volt — mondotta. — Nem mint turisták jöttünk, hanem tapasztalatokat szerez­ni. Ebben részünk volt. Mi a szakszervezet oldaláról néztük a magyar üzemeket, az érde­kelt elsősorban bennünket, mi­lyenek az emberek munka- és életkörülményei. — A legnagyobb élményi talán a szocialista munkaver­seny jelenti számunkra. A tolnai textilgyárból, a bony­hádi cipőgyárból, az alsóten- gelici állami gazdaságból szereztünk tapasztalatokat. Láttuk, hogy kétirányú a ver­senymozgalom. Egyrészt a termelékenység javulását szol­gálja, másrészt pedig a dol­gozók életkörülményeinek vál­tozását, emelkedését. Lange elvtárs sok minden­ről beszélt még. A többi kö­zött elmondta, nagyon tetszett NDK-beli elvtársainknak, amit például a bonyhádi ci­pőgyárban tapasztaltak, hogy a versenyfeladatokat szemé­lyekre szólóan felosztják. így minden dolgozó napra készen tudja, hogyan áll feladatai teljesítésében. Figyelmet kel­tő volt száfnára az is, hogy nálunk a munkaverseny szer­vezése és ellenőrzése, csak­úgy mint az egész üzemi éle­té, nemcsak a társadalmi szer­vezetek, így a szakszervezet, feladata hanem a gazdasági vezetésé is. Lange elvtárs számos meg­állapításában mondott még elismerő szavakat a mi szak- szervezeti munkánkról, ugyan­akkor voltak olyan kritikai megjegyzései is, hogy a poli­tikai munkának nagyobb sze­repet kell adni a szakszerve­zet tevékenységében, vagy ja­vítani kell a tájékoztatás szín­vonalát. Az elhangzottakat a jelen voltak, Egyed Mihály vezető titkárral az élen, kö­szönettel vették. Befejezésül a két delegáció tagjai megajándékozták egy­mást, majd a további idő­szakra vonatkozóan meghí­vások hangzottak el és meg­állapodások születtek. A találkozót mindkét kül­döttség azzal zárta, hogy hasznos volt és a jövőben a szakszervezeti vezetők cseré­jén túl, munkásküldöttségek cseréjét is meg kell szerveznie mindkét szakszervezetnek. 11X5. május 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom