Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-25 / 121. szám
agazin agazm agazin Mőanyag harckocsik A svéd hadsereg elhatározta, hogy ezentúl műanyagból készítik a harckocsikat. A harckocsi páncélos jármű és a hagyomány megköveteli, hogy a páncélzat acélból készüljön. Vannak azonban olyan laminált műanyagok, amelyek felveszik a versenyt a fémlemezzel. Az új svéd harckocsi műanyag karosszériája 300 kilóval könnyebb a hagyományos karosszériánál. Műanyagból készült a lánctalp és a tankelhárító sorozatvető csöve is. A műanyag alkalmazásának egyik nagy előnye, hogy sokkal kevesebb karbantartást kíván, mint a fém. LEVELEK A BÄDOGKANNÁDAN S 1870-ben, mikor Párizst körülzárták a németek, a franciák leveleiket bádogkannákban juttatták a fővárosba. A „kannaposta’ úgy működött, hogy a levelekkel teli bádogkannákat a városon kívül, a- megszállók háta mögött bedobálták a Szajnába, majd a városban hálóval kifogták, s a leveleket kikézbesítették. De nem minden bádogkanna tel- jesítette feladatát, nem minden levél érkezett meg rendeltetési helyére. Évtizedekkel később tengerészek és búvárok ereszkedtek le a Szajna mélyére, hogy megkeressék az elveszett, kannákat. Nemrégiben is találtak egyet, benne 539 levelet. A kanna kellemes meglepetéssel szolgált a bélyeg- gyűjtőknek. Tíz levélre annak idején világospiros, 1 frankos „Második Köztársa- *ág" bélyeget ragasztottak, s ezek értékét most egyenként »pintegy 50 000 frankra becsű2. ___________________________ K alandos hosszú távú úszások Amikor a török Ersin Aydin 1973 augusztusában 42 óra 20 perc alatt átúszott a Boszporuszon és közben 14 szelet karajt, 13 tábla csokoládét, 25 sajtos zsemlét, 7 font őszibarackot és 25 csésze teát fogyasztott el, néhány napra ünnepelt hős lett. E bravúros teljesítmény nélkül sohasem lett volna népszerű. Végezetül büszkén kijelentette: „Hazámért tettem.” Ersin Aydin ismét a névtelenségbe süllyedt. Ugyanez történt az indiai Mihir Szénnél, aki 1966-ban körbeutazta a világot és semmiféle csatorna vagy tengerszoros nem riasztotta vissza: átúszta az India és Ceylon közötti veszedelmes Palk-szorost, alig több mint nyolc óra alatt a Gibraltár-szorost, és nem egészen 14 óra alatt a Dardanellákat (az ókori Hellészpontoszt), végül pedig 34 óra és 15 perc alatt végigúszta a Panama-csatornát is. A La Manche-csatorna számára „apróság” volt. Mindkettőn túltett azonban az amerikai Walter Poenish, aki 1972 júniusában a Floridai-szorosba merészkedett és a cápáktól nyüzsgő 150 kilométer hosszúságú vizet 21 óra 18 perc alatt átúszta. Ez minden tekintetben lenyűgöző teljesítmény volt, akár a hosszt, akár a meglepő tempót nézzük. Az egyiket a személyes becsvágy és a nemzeti dicsőség reménysége, a másikat a dollárok csábítják. A csatornákban és a tenger- szorosokban rendezett „maratoni úszásokra” már régóta hivatásosok vállalkoznak, még ha e nem egyszer rendkívül kalandos kísérletekből nem is gazdagodott meg igazán senki. Az amerikai rágógumikirály William Wrigley már 1927-ben 25 000 dollárt tűzött ki annak az úszónak, aki elsőként ússza át a Long Beach és a Santa Catalina-sziget közötti jó 30 kilométer szélességű tengerszorost. Az első úszóhőnek viszont, aki ugyanezt a távolságot megteszi, már csak 15 000 dollárt tűzött ki. A több mint 39 kilométeres első kanadai „maratoni úszásra” a rágógumimágnás 30 000 dollárt szánt. Harminchat évvel később egy chicagói autókereskedő hasonlóan adakozó kedvében 15 000 dolláros alapítványt tett a Michigan-tavi közel 100 kilométeres úszás győztesének. Érdekes, hogy a többnyire látványos rendezvényeken mindig ismeretlen úszók vesznek részt. Élsportoló úszók szinte sohasem láthatók ilyen versenyeken. Gyakran szerepelnek viszont egyiptomiak, indiaiak, dél-amerikaiak, olyan országok úszói és úszónői, amelyekben az úszósport nem túlságosan közkedvelt. Régóta megalapították persze a hivatásos maratoni úszók világszövetségét, amely gondosan ügyel arra, hogy lehetőség szerint a világ minden hosszú távú úszóját tagjának mondhassa, főként ha pénz néz ki ebből. A több mint 30 kilométer hosszúságú hagyományos nílusi úszás győztesére már csak 1000 dollár vár, a chicagói maratoni úszás első helyezettjét viszont, akinek csak 16 kilométert kell úsznia, 3500 dollárral, tehát lényegesen jobban díjazzák. Ez év február elején a 18 éves amerikai Lynne Cox a világ első úszónőjeként átúszta az Észak- és Dél-Uj-Zéland közötti 26 kilométeres, erős áramlatai miatt veszedelmes Cook-szorost. Ez tőle nem volt meglepő teljesítmény, ugyanis, két évvel korábban, 16 éves korában 9 óra 36 perc alatt átúszta a La Manche csatornát. Az angol Barry Watson 1964-ben csupán egy perccel volt gyorsabb. A nők egyébként is kiváló távúszók: a kaliforniai Leonore Modell 14 éves volt, amikor 1964-ben a Gris-Nez fokról átúszott Doverbe. Az arany sem mindig biztos befektetés A genovai Giulio Gazzolót aggodalommal töltötte el az infláció. Elhatározta, hogy megtakarított pénzét aranyru- dakba fekteti. Minthogy az utóbbi időben bekövetkezett sorozatos bankrablások miatt megrendült a bizalma, elhatározta, hogy az aranyakat az erkélyeken levő virágvázákba rejti. Csakhogy nem számolt szobalányának éberségével, aki felfedezte az arany rejtekhelyét és sorra eladta a rudakat. A lopott érték egy része viszonylag hamarosan megkerült, más részét azonban egy ékszerész már beolvasztotta. Leningrádi táncosok Moszkvában minden évben megrendezik az „Orosz tél” fesztivált. Ezen a népszerű ünnepen idén először léptek fel műsorukkal a Leningrádi Akadémiai Balettintézet növendékei. A műsorban első évesek és végzős hallgatók egyaránt szerepeltek, ök lettek a művészetek e hagyományos ünnepének győztesei. _ ß <**«»'*. A Leningrádi Balettintézet az egész ország színházai számára képez balett-táncosokat. A híres leningrádi táncművészeti „akadémiára” számos köztársaság fiataljai jönnek tanulni. i. Az intézet tantervében a koreográfia mellett más kötelező tárgyak is szerepelnek. A hallgatók képzőművészettel, zenével, irodalommal foglalkoznak, és színháztörténeti előadásokat hallgatnak. A balettintézet több mint két évszázados fennállása óta mintegy hatezer végzős hallgatót indított el e nagyszerű művészi pályán. (APN—KS) 1 ....... ........ A Leningrádi Balettintézet növendékeinek előadása. (Fotó: APN — A. Nyevezsin felvétele — KS) A legfinomabb „szimat” Milliomod százaléknyi lég- szennyező anyag kimutatására is alkalmas műszert szerkesztettek Dzserzsinszkben. A műszer nemcsak jelzi a szennyeződést, hanem meg is határozza egyes összetevőinek mennyiségét. a dohányfüstben például körülbelül 800 különféle anyagot mutatott ki. A feltalálójának nevét viselő Cvet-műszert elektronikus „szimatolónak” is szokták nevezni, mivel a parfőmgyár- tásban és az élelmiszeriparban is használható. Az egyik üzemben például különböző borfajták gyártástechnológiájának megjavításához vették igénybe. A „jó szimatú” műszer hallatlanul bonyolult vegyületeket is képes elemezni és bennük más módszerekkel ki nem mutatható összetevőket „észlelni”. Benzinfrakciókban például 200 összetevőt „szagolt” ki. Az új kromatográf fizikai és kémiai elemzésekre is alkalmas, Regisztrálja a molekulák közötti kölcsönhatást, a termodinamikai folyamatok — oldás és diffúzió — lényegét. Segítségével a kutatók a katalizátorok hatásmechanizmusát is megérthetik. Ezzel a műszerrel fantasztikusan alacsony — mínusz 200 fokos — hőmérsékleten is végezhetők kutatások. (BUDAPRESS—APN) A királynő esküvője Amikor Viktória királynő Albert herceggel házasságkötésre készült, a canterbury érsek megkérdezte, vajon nem óhajtja-e ki töröltetni az esketési szertartás szöveg,síből az „engedelmes feleség" kifejezést. — Egyáltalán nem — válaszolta határozottan c királynő —, nem királynőként, hanem asszonyként kívánok házasságot kötni. Importhumor KROKOCY1L Egy üzletember használt autót vásárolt. — Jóval többet fizetett érte, mint amennyit a kocsi ér — figyelmeztette a barátja. — Tudom — felelte az illető —, most azonban éppen azzal foglalkozom, hogy ingatlant adok el ennek az autókereskedőnek és szeretném, ha azt hinné, hogy sült bolond vagyok. * Az egyik skót így szól a másikhoz: \ — Tudod, mit csinálnak « japánok a banánhéjjal? — Nem. , — Kifizeted a whiskymetj ha elárulom? — Rendben van. — Ugyanazt csinálják, amit mi: kidobják! • ROHAC — Hogy van a kislányai szomszédasszony? — Sok gondot okoz ne■* künk.. . — Miért? — Az osztálytársnői mát régen elváltak, ő pedig még férjhez sem menti * — A papa koffeinmentaü kávét vett a mamának. Most a mama az üzleteket járja, hogy alkoholmentes whiskyt szerezzen a papának* A mama hazajön a kórház• ból, újszülött kisfiával. A hatéves Helenka gyanakodva nézi az új „szerzeményt’’ és megkérdezi: — Mama, hány hónapra szól öcsike garanciája? * A családban a bajok akkot kezdődnek, amikor a férj at ajtóban „jóestét”, felesége pe- dig „jóreggelt” mond* — A munkaközvetítő irodából küldtek. Állítólag önök adminisztratív munkaerőt keresnek. — Ez csak tévedés lehet —■ mondja a hivatal főnöke. — Nekünk magunknak sincs munkánk! — Ez nagyszerű! Éppen ilyen munkahelyet keresek... j * Kisvendéglőben.' i — Kérem az étlapot. — Hozhatom, de előre megmondom, hogy a pörköltet fogja választani. — Honnan tudja előre? — csodálkozik a vendég. — Mert mást nem tartunk. .. * Zsófi első osztályos. A mamája a lakcímükre tanítja, de a kislány képtelen megjegyezni. — Mit mondasz akkor, ha az iskolában a tanító néni megkérdezi, hol laksz? — Várok, amíg Misit kérdezi és aztán megmondom, hogy a, szómszéd házban. * New Yorkban vagyunk. Két szállodai portás beszélget: — Nem különös, hogy a gazdag vendégek mindig kevesebb borravalót adnak, mint a szegények? — Ez logikus. A gazdagok nem szeretnék, ha mindenki felfigyelne arra, milyen gazdagok, a szegények pedig a szegénységüket nem kívánják ki- kürtölni.., * Egy étterem konyhájában a mosogatólány elesik és az összes tányért magával rántja. Felkel, körülnéz, majd ,így szól a konyhafőnökhöz: — Főnök kartárs, mivel úgysincs mit mosogatnom, nem kaphatnék kimenőt ma délutánra? $
