Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-22 / 118. szám
sMa pnötrtmAi/äsrmttzmi TOLNA MEGYE! V NÉPÚJSÁG A MfiOYüH SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEQYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CSÜTÖRTÖK 1975. mój, 22. XXV. é»f. 118. szám. ARA: j 0.90 Ft Kádár János a jelölő gyűlés megkezdése előtt megtekintette a gyár üzemrészeit. Tanácsülés Sxehsxárdon A javaslatok sorsa Hogyan tájékoztatják a tanácstagokat? Angyalföldön,' Budapest 38.' s/.ámú választókerületében, a Magyar Hajó- és Darugyárban szerdán országgyűlési képviselőjelölő gyűlést tartottak, amelyen — immár .ötödször — Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát jelölték a XIIL kerület egyik képviselőjének. Kádár János egész napját választókerületében töltötte. Társaságában volt Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Ellátogatott a kerületi pártbizottságra, majd felkereste a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységét. A gyár vezetői tájékoztatták arról, hogyan kezdtek hozzá a párt XI. kongresszusa és a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatának végrehajtásához. A jelölő gyűlésen mintegy tízezren vettek részt: a gyár munkáskollektíváján kívül Angyalföld más üzemeinek, intézményeinek dolgozói, köztük a Láng Gépgyár, a Csavarárugyár, ICender-jutagyár, az Elzett, a Forgácsoló Szerszámok Gyára, a Fémmunkás Vállalat, az Akkumulátorgyár, a Habselyem és Kötöttárugyár küldöttei. Nagy számban voltak ott a kerület lakosai, s részt vettek a néphadsereg képviselői is. A gyűlés elnökségében foglalt helyet a kerület közéletének sok képviselője többek i (Folytatás a 2. oldalon). Tegnap délelőtt tartotta soron következő ülését Szek- szárd város Tanácsa. A lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása után a tanácstagok tájékoztatása került napirendre. Mindenekelőtt azonban a jelenlévők egyperces néma felállással adóztak tragikus halált halt társuk, Bálint Viktor tanár emlékének. A beszámolót a tanácstagok elfogadták, hiszen maguk tudták a legjobban, hogy tájékoztatásuk a jelentősebb intézkedésekről, a tisztségviselők által folytatott fontosabb tárgyalásokról folyamatos és jó. Ebben nem csekély szerepet játszik az időszakonként megjelenő Tanácstagi Híradó is, melynek legújabb számát a tanácsülésen kapták kézhez a jelenlévők. Jogos hozzászólás sürgette azonban, hogy a tájékoztatás mjndig friss legyen és ne foglalkozzon „szakállas” ügyekkel. Dr. Bősz Endréné vb-titkár felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy az idősebb tanácstagok, akár ösz- szevont beszámolók formájában is, segítsék fiatalabb társaikat a gyakorlati munkában. Érthetően élénk érdeklődést váltott ki a harmadik napirendi pont, melynek során a jelölő gyűlésen feltett, vagy a beszámolók során felvetett kérdésekre, közérdekű problémákra kaptak — írásos táblázatban is összefoglalt — választ az érdekeltek. Szóba kerültek válaszolatlanul maradt kérdések is, továbbá a csatári buszmegálló, közvilágítás, a palánki busz, az őzsáki űt gondja. Utóbbi kérdéssel kapcsolatban vita tárgyát képezte az a tény, hogy az út tulajdonképpen kié. Telekköny- vileg is bizonyítható, hogy a termelőszövetkezeté. Többen, köztük Csiszár Lajos tanácstag is kifogásolták a »város közterületein szabadjára engedett kutyák által okozott rongálásokat Szekszárdon 2400 kutya szerepel a nyilvántartásokban, gyepmester viszopt csak egyetlen egy van, akinek a jövőben előírják, hogy alkalomszerű „razziákon” fogja be a szabadon bóklászó kutyákat és gazdáik váltságdíj formájában fizessék ki a jogos szabálysértési bírságot. A tanács mellett működő igazgatási és jogi bizottság értékes beszámolóját és a közigazgatási munkához nyújtott se-' gítséget dr. Bősz Endréné köszönte meg. ,i * • -i-rfc ***.<■■* ■ ■ Az interpellációk sorában Kovács Lajos tanácstag nagy egyetértéssel találkozó felszólalásában felvetette, hogy sokan fordulnak közérdekű panaszaikkal a tv-hez. Kérdéses, hogy mikor jut el ugyanide a nézőknek az a panasza, akik az adást gyakran egyáltalán nem tudják élvezni. Csiszár Lajos kérte, hogy ha a városgazdálkodási vállalat évente két alkalommal díjtalanul elszállít mindenféle szemetet, vagyis lomtalanítja a várost, akkor ezekről az időpontokról 'kellően tájékoztassa a lakosságot és a tanácstagokat is. •• .r~. V Ünnepélyesen megnyílt a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár Huszonöt ország 1800 kiállítójának részvételével szerda délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyílt az 1975. évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak szakvására. A vásár főterét a résztvevő országok zászlói és a nemzetközi vásárok szövetségének emblémája díszítette, itt gyülekeztek a megnyitó ünnepség vendégei. Megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a Politikai Bizottság tag- X miniszter köszöntötte a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány megjelent tagjait, a vásárra érkezett delegációkat, a külföldi és hazai vendégeket, majd így folytatta: — A budapesti nemzetközi vásárok évek óta tükrözik a magyar népgazdaság fejlődését. A kiállított termékek kifejezésre juttatják a magyar munkások, mérnökök, kutatók; az egész dolgozó nép alkotó tevékenységét. i 5ai; Huszár István, dr. Szekér Gyula és dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Ott volt a kormány több tagja, jelen voltak a BNV alkalmából hazánkba érkezett külföldi küldöttségek, a KGST- országok állandó KGST képviselőinek helyettesei. Ott volt a budapesti diplomáciai testület sok vezetője és tagja, a külföldi és hazai kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter mondott ünnepi megnyitó beszédet. Az idei nemzetközi vásárnak különös jelentősége van, hisz ez évben ünnepeljük hazánknak a Szovjetunió által történt felszabadítása, a fasizmus elleni harc győzelmes befejezése 30. évfordulóját. A szocializmus útjára lépett Magyarország nemzetközi ösz- szehasonlításban is kiemelkedő eredményeit kívánják érzékeltetni a kiállított magyar termékek, valamint az e célból rendezett két dokumentációs kiállítás is. 1950 és 1974 között a nemzeti jövedelem csaknem négyszeresére nőtt, az ipari termelés majdnem hétszeresre. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása megközelítően háromszorosára emelkedett. A nemzetközi munka- megosztásban való részvételünk dinamikus fejlődését tükrözi, hogy külkereskedelmi forgalmunk ma körülbelül tizenháromszor akkora, mint 1950-ben volt, és egyre nagyobb részt képviselnek benne a gazdasági együttműködésen és a kooperáción alapuló áruszállítások. A mostani áruseregszemle jelentőségét aláhúzza az is, hogy az idei év negyedik ötéves tervidőszakunk utolsó esztendeje. Az eddig eltelt négy évben — mint a Magyar Szocialista Munkáspárt közelmúltban lezajlott XI. kongresszusának határozata is megállapította — népgazdaságunk tovább fejlődött. A magyar ipar teljesítőképességének növekedését mutatja az Is, hogy az előző év 650 vállalatával szemben 880 hazai kiállító mutatja be 'termékeit. Mivel a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár a beruházási javak szakosított nemzetközi vására, ezen kimelkedő helyet foglal el a magyar gépipar, amelynek termelése 1950 és 1974 között több mint tízszeresére nőtt, s termékeinek körülbelül egyharmadát külföldön értékesíti. A műszaki fejlődést tükrözi az a tény, hogy a kohó- és gépipari ágazathoz tartozó vállalatok és szövetkezetek itt felsorakozó mintegy 3500 termékének 10 százaléka először mutatkozik be. "» A Budapesti Nemzetközi Vásár jól tükrözi a tudomány, a kutatás termelőerővé válását, és azt, hogy a vásár egyre fontosabb helyet tőit be a világ kereskedelmi és műszaki szakembereinek találkozóhelyeként Magyarország mint kereskedelmi partner iránti nemzetközi érdeklődés nyilvánul meg abban, hogy 24 országnak több mint 900 kiállítóját üdvözölhetjük a mostani vásáron. Ha figyelembe vesszük, hogy a szocialista országok külkereskedelmi vállalatai több ezer gyártó vállalatot, termelőüzemet képviselnek, úgy ez a szám még jóval nagyobb. A külföldi kiállítók a tavalyinál nagyobb területet vettek igénybe, s így a teljes kiállítási területnek több mint a felét a nemzetközi árubemutatók foglalják eL Ebben nyilvánvalóan fontos szerepe van annak, hogy népgazdaságunk részvétele a nemzetközi munkamegosztásban változatlanul igen dinamikusan fejlődik. 1971 és 1974 között külkereskedelmi forgalmunk éves átlagban 14,7 százalékkal nőtt. Igaz ugyan, hogy a növekedésben a tőkés világpiacon végbemenő áremelkedési és inflációs folyamatok is közrejátszottak. Ilyen. körülmények között különösen kiemelkedik annak a sokrétűen bővülő gazdasági együttműködésnek meghatározó jelentősége, amelyet a szocialista országokkal, s elsősorban legnagyobb gazdasági partnerünkkel a Szovjetunióval folytatunk. A szocialista országokkal a társadalom fejlődését biztosító, kölcsönösen előnyös hosszú lejáratú kereskedelmi és termelési együttműködési megállapodások alapján folytatjuk áruszállításainkat. Egymás közötti gazdasági, kapcsolatainkban érvényesül a termelési & „ (Folytatás a 2. oldalon.) . Dr. Bíró József beszéde Kádár János ötödször Angyalföld országgyűlési képviselőjelöltje
