Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-20 / 116. szám

Tolna megyei szakszervezeti napok Munkás művészeti csoportok és egészségügyi dolgozók találkozója Ufést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága o Vasárnap Simontornyán, a bőrgyáriak művelődési házá­ban . ’ adtak egymásnak talál­kozót a munkás művészeti cso­portok. A szakszervezeti na­poknak ez a már hagyományos eseménye méltán váltott ki nágy érdeklődést, hiszen az újbóli bemutatkozás a régi is­merősök számára is mindig izgalmas lehetőség. A munkás művészeti csoportok vetél­kedőszerű szemléje azt tanú­sítja ugyanis, hogy az egyes csoportok milyen utat tettek még. A délelőtti bemutatóra a megyéből 15 csoport érkezett százötven fővel. A háromtagú zsűriben Lőte Attila és Lőte Enikő színművészek mellett Potyondi f. ászló, az SZMT munkatársa foglalt helyet. Az értékélés tisztét ellátó hármas­nak nem volt könnyű a dol­ga. Simontornyára a résztve­vők a lehető legjobbat hoz­ták produkcióik közül. Ezzel magyarázható, hogy az irodal­mi színpadok kategóriájában a zsűri elállt a sorrendiség meg­állapításától. Azaz, mind a négy bemutatkozó együttes 2— '2 ezer forint jutalomban részesült. Az értékeléssel nincs oka senkinek vitatkozni, mégis ki kell etnelni a Tolna megyei Népbolt Vállalat irodalmi színpadának teljesítményét, melynek fő érdeme az volt, hogy mai témát dolgoztak föl; Soós Zoltán verseiből összeállí­tott Ordíts, hogy ébredezzenek című műsoruk okkal találko­zott igen nagy tetszéssel. A színjátszók mezőnyében a tol­naiak vitték el a pálmát. Ez az együttes pénzjutalomban ré­szesült, míg a vendéglátók, a Bőrgyár színjátszói, tárgyju­talmat kaptak. Néptánc kate­góriában a Bonyhádi Cipő­gyár együttese szerzett elsősé­get és kapta meg a helyezessél járó pénzjutalmat. A TOTÉV táncosai szép tárgyjutalmat vi­hettek haza a találkozóról. Hagy sikert aratott a Bony­hádi Cipőgyár gitárduója pol- beat műsorával. A munkás művészeti együttesek simon- tornyai találkozóján elisme­résül 25 ezer forintot osztottak szét a résztvevő csoportok kö­zött. Ezenkívül a munkás- művelődés továbbfejlesztésé-’ nek céljára 20 ezer forintot ka­pott a tolnai és a simontor- nyai szakszervezeti művelődé­si ház és a Bonyhádi Cipő­gyár. __, o S zekszárdon, az egészség­ügyi dolgozók találkozója szin­tén a Tolná megyei szakszer­vezeti napok eseményeként zajlott le hétfőn. A találkozó rendezője az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek megyei bizottsága és a Tolna megyei Tanács Gyógy­szertári Központjának gyógy­szertári asszisztens szakcso­portja volt. A megyei kórház kultúrtermében megtartott ta­lálkozón közel százan vettek részt, jelen voltak a szomszé­dos Dél-dunántúli megyék társszerveinek képviselői, va­lamint a POTE orvosnöven­dékeinek egy, Szekszárdon gyakorlatozó csoportja is. A résztvevőket és vendégeket dr. László Viktor, a gyógyszertár­központ igazgatója üdvözölte, aki igen szép eredményekről adhatott számot arról beszél­ve, hogy a gyógyszertári asz- szisztensek szakcsoportja mit tett a felszabadulás 30. év­fordulójának évében az asz- szisztensek területi és intézeti továbbképzéséért, hogyan se­gítette a szakmai és általános műveltség pallérozását. A találkozó témája termé­szetesen Ismét a munka volt. Barcza Imre bonyhádi gyógy- szertá/vezetó a népbetegség­ként ismert trihomonas fertő­zésekről tartott érdekfeszítő előadást, majd ezután került sor arra a szakmai vetélkedő­re, amiben a résztvevőknek 30 tesztkérdésre kellett válaszol- niok, illetve a megadott három válasz közül kiválasztaniok a helyeset. Míg a négytagú zsűri a szomszédos klubszobában végezte az értékelés munká­ját, a találkozó résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták meg dr. Kalmár Józsefné gyógyszertári asszisztens díj­nyertes pályamunkájának elő­adását. „A gyógyszertári asszisztens helye és szerepe a szocialista gyógyszerellátás­ban” című dolgozat lett me­gyei első azon a pályázaton, amit a gyógyszertárközpont hazánk fölszabadulásának 30.. évfordulójára írt ki. . A szakmai vetélkedőn részt vevők közül öten oldották meg kifogástalanul feladatukat. Kö­zülük sorsolással választották, ki az első három helyezettet. Első lett Rochi Mária, máso­dik Rozner Ferencné, harma­dik pedig Swarcz Tiborné., Az első két helyezett vesz részt a gyógyszertári asszisztensek május 22-én — szerdán — esedékes országos vetélkedőjén Tolna megye képviseletében. Az eredményhirdetés után' választották meg a találkozó résztvevői az új vezetőséget, majd közös ebéden vettek részt a Szarvas-csárdában, végül pedig jól sikerült gemenci ki­rándulás zárta a napot. Tegnap délelőtt tartotta so­ron következő tanácskozását a KISZ Tolna megyei Végrehaj­tó Bizottsága, Varjas János, a KISZ mb. első titkára rész­vételével. Az ülésen részt vett Bálint Csaba a KISZ KB me­zőgazdasági és falusi osztályá­nak munkatársa is. Elsőnek Hopp János a KISZ fhb. mezőgazdasági és falusi - felelőse számolt be a KISZ KB 1973. október 18-i határo­zata végrehajtásának megyei tapasztalatairól, különös te­kintettel a KISZ időszerű fel­adataira, az élelmiszer- és fa­gazdaságban, a vízgazdálko­dásban, az ÁFÉSZ-ekben, a falun élő és dolgozó. fiatalok körében. A beszámoló megál­lapította, hogy a határozat eddigi végrehajtásának mene­te megfelelő. Az elmúlt idő­ben hat új KISZ-szervezet alakult a határozat megjele­nése óta a megye termelőszö­vetkezeteiben. Ahol ennek kö­rülményéi nem voltak adot­tak, ott KISZ-csoportok jöt­tek létre, melyek hatékonyan működnek közre a falu poli-. tikai, társadalmi életében isi Az ingázó fiatalok gondjai enyhítésére az eljáró és bejáró fiatalok KISZ-csoportjait szer­vezték meg. Sok helyen azon­ban az eredmények felmuta­tásához nincsenek meg a sze­mélyi feltételek. Ezen változ­tatni kell. Több gondot kell fordítani a KISZ-oktatás szín­vonalának emelésére, az ifjú­sági ég sportklubok tartalmi munkájának javítására, vala­mint az ingázók gondjaiaalc megoldására. Dobos Gyulai a KISZ mb. titkára beszélt a párt közmű­velődési határozatából adódó . megyei feladatokról. Szólt > megyében működő száz ‘ ifjú­sági klub munkájáról, ered­ményéről. Beszélt a klubok munkáját segítő tervekről, többek között arról is, hogy Domboriban klubiskola, indul, Az egyhetes továbbképzéseit klubvezetők vesznek részt, hogy Segítséget kapjanak munkájukhoz. Végezetül a jelenlévők meg­vitatták az elhangzottakat. ■ ................... i Ta vaszi vetésen túl, aratás előtt Dolgos pihenőhöz” érkez­tek megyénk mezőgazdasági üzemei, téeszei. A közel 110 ezer hektáros tavaszi vetéste­rületen földbe kerültek a ve- temények. A tavaszi munkacsúcs alatt elvégzett talajelőkészítés, vegyszeres gyomirtás eredmé- ■ nye, hogy „jól vetett ágyba” kerültek a legfontosabb tava­sziak, a lucerna, a cukorrépa, a burgonya és a zöldségfélék. Ha az időjárás kedvező, jó egy hónap és elkezdődhet a kalászosok betakarítása. Az el­múlt hetekben hullott csapa­dék — közel 30 milliméter — kedvezően befolyásolta a ka­lászosok növekedését. A je­lenlegi összehasonlító vizsgá­latok szerint a tavalyinál is sokkal kedvezőbb a kép. Túl a vetésen, gyomirtáson azonban nem pihenhetnek meg gazdaságaink, - Az aratási munkacsúcsra, a vetések gon­dozására a szálas takarmány már megkezdett betakarításé-. ra való felkészülés, fontos feladatokat- -a4 - valamennyi mezőgazdasági üzemnek. Bár a tavaszi ídőjárást nem érheti panasz, hisz kedvezett mind a földben lévő, mind pe­dig a bekerülő vélemények­nek, mégis állandó készültsé­get követel az öntözés elkez­dése. Megyénk öntözési lehetősé­gei jók, mégis tavaly csupán az öntözési kapacitás mintegy 50 százalékát használták ki. A jelenlegi, korai kánikulában tehát a szakembereknek ké­szen kell állniuk a beavatko­zásra. Az aratásig hátralévő idő­szakban valamennyi mezőgaz­dasági egységben startra kész- szé kell tenni azokat a gépe­ket, amelyekre a betakarítási munkák során szükség lesz. -Hiszen -egy ..elhúzódó - aratás komoly anyagi nehézségeket, számottevő veszteséget okoz­hat! Valamennyi gazdaságnak már most számolnia kell az­zal, hogy nem várható a ta­valyinál kedvezőbb alkatrész- ellátás. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a gazdaságok ké­szen álljanak egymás segíté­sére. Ha időben, kellőképpen tájékoztatják a más gazdasá­gokat saját problémájukról, akkor az egymáson való se­gítés eredménye mindnyájunk haszna lesz. Pártcsopertok a paksi járás alapszervezeteiben Nem szükséges különöseb­ben hangsúlyozni, milyen fon­tos helyet foglalnak el a párt- alapszervezetek életében a pártcsoportok. Munkájuk iránt az igény állandóan nő, tevé­kenységük nélkülözhetetlen a párt politikájának mindenna­pos megvalósításában. Teljes mértékben egyet kell érteni a paksi járási pártcsoportbizalmi- értekezlet e megállapításaival, továbbá azzal az értékeléssel is, amelyet a pártcsoportok tevékenységével kapcsolatban adott, amikor rámutatott az eredményekre, de a még fenn­álló hiányosságokat sem hall­gatta el — főleg a továbblé­pésre hívta fel a figyelmet. A XI. kongresszus által el­fogadott szervezeti ■ szabály­zat egyértelműen kimondja, hogy az alapszervezetekben — létszámuktól és a területi adottságoktól függően — párt­csoportokat kell létrehozni. A szervezeti szabályzat a to­vábbiakban meghatározza a pártcsoportok feladatait is. Ami a paksi járásban lévő helyzetet illeti — de úgy vél­jük az egész megyére vonat­kozóan is hasonló következte­téseket lehet levonni —, a gyakorlati életben a pártcso­portok helyének és szerepének megítélése alapszervezetenként még sokszor eltérő. Van ahol a lebecsülés nyilvánul meg ab­ban, hogy formálisan ugyan, létrehozzák a pártcsoportokat, de érdemi feladatokkal nem bízzák meg őket. Másutt meg úgy kezelik őket, mintha vá­lasztott szervek lennének, amolyan kis alapszervezetet látnak bennük. A feladatok részletes felso­rolására egy írás keretében nincs lehetőség, általában és elvekben ismert az alapszer­vezeti vezetőségek előtt. In­kább arra a jó módszerre utalnánk, amely egyre inkább kezd elterjedni a paksi já­rásban, nevezetesen az, hogy az alapszervezeti vezetőségi ülésekre rendszeresen meghív­ják a pártcsoportbizalmiakat, ahol első kézből szereznek tu­domást azokról a feladatokról, amelyeket saját területükön meg kell oldaniok. Egyre több pártcsoportban tartanak rendszeresen megbe­szélést, megbízatásokkal lát­ják el a tagokat, időnként be­számoltatják őket, továbbít­ják a munkáskollektívák vé­leményét, a pártcsoport meg­vitatja a tagfelvételt, mielőtt az a taggyűlés elé kerülne, stb. Többen vitatják azt, hogy a pártcsoport készítsen-e, avagy sem munkatervet. Erre recep­tet adni természetesen nem le­het, a felsőbb szerv sem adott, de a bizalmiértekezlet sem foglalt egyértelműen állást ebben a kérdésben. Az igent, vagy a nemet az adott terület sajátosságai, az adott helyzet dönti el. Azt azonban egyértel­műen ki lehet mondani: ha az alapszervezet munkaterve kol­lektív tevékenység eredménye­ként születik meg, ha megelő­zően kikérik a pártcsoportok véleményét, ha a munkaterv ténylegesen az alapszervezet tevékenységével kapcsolatos igényeket tükrözi, akkor a pártcsoportok saját terv nél­kül nagyon tevékenyen részt vehetnek az alapszervezeti munkaterv megvalósításában. Nem lenne helyes feleslegesen terhelni papírmunkával a pártcsoportokat, ezzel csök­kentenék rugalmasságukat, el­vonnák a figyelmet a pártcso­portok körül zajló események­ről. . , v • . : Egy látszólag nem jelentős, mégsem elhanyagolható kér­dés is szerepelt a bizalmi­értekezlet napirendjén és a helyenként eltérő gyakorlat miatt, még nem egységes a kép a járás területén. Azon­ban mind több helyen — és ezzel értett és ért egyet az elvtársak többsége — munka­idő előtt, vagy munkaidő után, esetleg munkaközi szünetben tartják a megbeszéléseket. Egyébként ez a helyes, a jár­ható út, hiszen a pártmunka társadalmi munka. Szavaink ko­molyságát veszélyeztethetné, ha a munkaidő teljes kihasználá­sára ösztönöznénk munkatár­sainkat, ugyanakkor magunk rendszeresén munkaidőben tartanánk értekezleteinket. Ki­vétel természetesen lehet, de itt inkább a rendszerességen van a hangsúly. A paksi járás alapszerveze­teiben működő pártcsoportok­kal kapcsolatban eredmény­ként lehet elkönyvelni, hogy a megbízatások elég széles köre alakult ki a termelőterüle­tek pártszervezeteinél. A fel­adatok adásánál mindinkább figyelembe. veszik, melyik elv-, társnak milyen munkához van adottsága. A képesség, a lehe­tőség, de még a kedv is nem mellékes szempont, befolyásol­ja a végrehajtás színvonalát. Ugyanakkor arról se hallgas­sunk, hogy még mindig gond a régi gond, elég sok még a „funkcióhalmozó” és ebben nem a sok munkát vállaló elv­társak a hibásak, hiszen Őkét' a lelkesedés, a tenni akarás ve­zényli, hanem ott van a hiba, hogy hiányzik a különböző szervek összhangja, a kellően átgondolt munkamegosztás: Jónak kell értékelni azt, hogy a bizalmiértekezlet; öl­vén résztvevőjéből tizenné­gyen mondtak véleményt éis úgyszólván valamennyien be­széltek a pártcsoportok terme­lést segítő tevékenységéről, Arról is sok szó esett, hogy a . szocialista brigádok szervezé­sében, munkájúk alakításában ma már a legtöbb üzemben rendkívül nagy szerepük van a pártcsoportoknak. Kétségtelen, hogy a politikai munkával, a pártcsoportok szerepével fog­lalkozó különböző határozatok nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdasági veze­tők ma mgr mindinkább tá­maszkodnak a pártcsoportok, tevékenységére, de ehhez az is hozzájárult, hogy a pártcso­portok mind jobban'megtalál­ják, helyüket nemcsak az.alap- szervezet, hanem az egész üzem életében. L. GY. 1975. május 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom