Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-17 / 114. szám
Meghosszabbítja az üdüléséi, ha a MALtV tengerparti idényjáratain utazók! Idényjáratok: május 19. és október 9. között Egyszeri út Menettérti út Burgasz (V. 19—X, 9 ) heti 3 járat 816,— Ft 1632,— Ft Konstant» (VT, 9—IX 26.) heti 3 járat 485,— Ft 970,— Ft Várna (V. 30—IX. 26.) heti 3 járat 795,— Ft 1590,— Ft Dubrovnik (V. 27—X 2J heti 2 járat 1701,— Ft 2408,— Ft + Split (V. 28—X 8J heti 1 járat 1701— Ft 2408,— Ft +-f- (Egy hónapon belüli kedvezményes menettérti díjtétel). OTP-hitellehetőségek, kedvezményes díjtételek! Részletes felvilágosítás, helyfoglalás, jegyeladás; NIALEU Magyar Légiközlekedési Vállalat Budapest, V., Váci u. 1. és Dorottya u. 2. Telefon: 181—674, 184—739, Telex: 22—5793, 22—5796. Valamint a megyei idegenforgalmi hivatalnál. (€6) ltokkaiitság'i »Tagdíj festő — Rokkantsági nyugdíjas? — Igen. Ez a valóság, rokkant lettem. — Mikor történt? — 1973 őszén. A termelő- szövetkezet markológépével Alsónánán árkot ástam. Nem tudom, látott-e ilyen gépet, ha nem, hát elmondom, hogy a kormányához több lépcsős vaslétra vezet. Éjjel volt, október közepén. Valami baj volt a motorral. Mondom, kimegyek, megnézem. Lépek a létrára, s egyszer csak úgy érzem, mintha kirántották volna alólam. Később tudtam meg, eltörött. Sötét lett minden. Arra eszméltem, hogy hanyatt fekszem a földön, s iszonyúan zsibbad, fáj az oldalam. Egy órát feküdtem úgy, mert a fájdalom görcsbe rándított, se mozdulni, se feltápászkodni nem tudtam. A motor járt mellettem, égtek a gép lámpái. Emlékek abból az időből, amikor Csizmadia Sándor gépAz Orion tamási gyáregysége felvesz NŐKET, 14 ÉVES KÖRTŐL TELEVÍZIÓ- ALKATRÉSZEK szerelésére; KÖNNYŰ, TISZTA ülőmunka. Kezdő kereseti lehetőség: 1400,— Ft. Vidékről bejáróknak teljes útiköltséget térítünk. Kéthetenként szabad szombat. Az ebédeltetés lehetősége biztosított. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán. Tamási, Szabadság u. Telefon: 36. , (32) ítélt a megyei bíróság Méhek pusztulása a tűzben Előkészületben: új jogszabály A szekszárdi sajtérlelő azonnali belépéssel felvesz állandó munkára 2 Fö NŐI ÉS 1 Fő FÉRFI SEGÉDMUNKÁST. Jelentkezni lehet á sajt- érlelőnél. Kadarka u. 38. sz. alatt (227) A szekszárdi Jóremériység Tsz búzatarlóján tavaly nyáron a méhek kedvelte tisztes- fű virágzott. Három méhész — egy szekszárdi üzemrendész s egy betanított munkás, valamint egy mözsi nyugdíjas — a tarlótól 500—2000 méter távolságban helyezte el kaptárait. A szövetkezet öt megbízottja augusztus végén 45 holdon végezte el a szakaszos tarlóégetést, — ennek megkezdéséről azonban a méhészeket a tsz nem értesítette. Annak ellenére nem, hogy a tsz főagronómusa tudott arról, hogy a tarló közelében gazdáik száznál több méhcsaládot telepítettek ie. A tűz és a füst tömegesen pusztította el a méheket; ebből a három méhésznek mintegy 40 000 forint kára származott. Megtérítése elől a szövetkezet elzárkózott. A jogvita perrel folytatódott a Szekszárdi Járásbíróság 3. P. számú tanácsa előtt. A termelőszövetkezet, valamint a perbe beavatkozó Állami Biztosító a követelés jogalapját is, összegszerűségét is vitatta. A részükről meghallgatni kért tanúk egyike úgy vélte, hogy „bolond méh repül csak a füstbe. Már az öregapám is pipafüsttel riasztotta a méheket.” E hozzá nem értő véleménnyel merőben ellentétes volt a két igazságügyi szakértő álláspontja, ök szakvéleményükben kifejtették, hogy a jó hordást biztosító méhlegelőre betájolt méhállomány a legelőt a tűz és a füst ellenére is makacsul látogatja. A járásbíróság ítéletében rámutatott, hogy minden olyan mezőgazdasági munka, amely élő szervezeteket károsíthat, megköveteli, hogy arról előzetesen tájékoztassák az állatok gazdáit. A bíróság a Jóreménység Tsz-t az okozott kár megtérítésére kötelezte. A Szekszárdi megyei Bíróság polgári íellebviteli tanácsa jogerőre emelte a Szekszárdi Járásbíróság ítéletét. Méhész- és mezőgazdász-körökben élénk érdeklődéssel várják annak a, jelenleg kimunkálás alatt álló jogszabálynak megjelenését, amely — a* vegyszeres védekezésre vonatkozó kötelezettséghez hasonlóan — előírja, hogy a tarlóégetésről annak megkezdése előtt tájékoztatni kell a méhészeket. B. Z. Az alsótengelic! szociális otthon FELVESZ EGY KŐMŰVES SZAKMUNKÁST. Bér megegyezés szerint. Olcsó étkezési lehetőség. (265) Növény védelmi előrejelzés Szőlőlisztharraat-feríozés veszély e EiSSSZI 1975, május 17« Szeksz£rd környékén megjelentek a sz<31őlisztharmat tünetei. A napjainkban uralkodó időjárás (20—25 C fokos átlaghőmérséklet) gyors fejlődésre készteti a kórokozót, ezért a fertőzés rnértéké- nek növekedésével, a betegség gyors terjedésével kell számolnunk. A kártétel haladéktalan védekezéssel és _a védekezés 10— 14 naponkénti ’ megismétlésével előzhető meg. A védekezés ott is indokolt, ahol a tünetek még nem jelentek meg. A vegyszeres kezelést célszerű a peronoszpóra elleni védekezéssel kombinálni. Virágzás előtti permetezésre az alábbi készítmények valamelyikét javasoljuk: Thiovit S (0,5%), Kumulus (0,9%), Pol-Sukoi Extra 30 WP (0,5%), Kolosul (0,5%), MlC-\ rolux 81 (0,5%), Karathane LC ' (0,05%), Karathane FN—57 (6,1%). A szőlő virágzásakor a Thiavit 5 vagy a Kumulus 0,3%-os töménységben használható. Ebben az időben porozással is kombinálható a védekezés. A Badacsonyi rézkénpor 11—17 kg-Tia, a Dit- hane D—8—K—50 17—28 kg/ha mennyiségben kijuttatva a lisztharmat mellett a peronoszpóra ellen is hatásos. Permetezésnél a hajtások, alapos lemosása végett legalább 700—800 1 permetlevet használjunk hektáronként. Felhívjuk a termelőket, hpgy 6 növényvédő szerek használati utasításában foglaltakat maradéktalanul tartsák be! Növényvédő Állomás kocsi vezető, a várdombi Uj'Tavasz Termelőszövetkezet dolgozója volt: — 1971 óta laknak a szekszárdi Hermann, Ottó lakótelepen. Szomszédok vagyunk. Ismerősöm figyelt fel rá, s csak annyit kérdezett, mit gondolsz, mikor ál szik ez az ember? Attól fpgva sokszor gondoltam rá, néztem, figyeltem életritmusát. Hatalmas ZIL-lel járt, s legtöbbször csak akkor ért haza, amikor az út menti neonok már világítottak. Reggel, munkába menet már sosem találtam parkírozóhelyén a kocsit. Alig hasadó hajnalokon motorzúgást hallottam, s arra gondoltam: Csizmadia megy, új nap kezdődik. Kellemes, tavaszi délután van. A zömök férfi vékony vászoningben van, lábait papucsba bújtatta. — Nézzük meg a lakást. Előbb az emeleti erkélyre vezet. Rálátunk a városra, s a meglibbenő szél felhozza a délutáni csúcsforgalom zajait. — A zaj feljön, de á füst lent marad, — mondja mosolyogva — tiszta, friss a levegő. Járjuk a lakást. Lent, a földszinten van a nagyszoba, a konyha, a főzőfülke, kamra. Az emeletre csigalépcső vezet. Itt a két kis szoba, egy hálófülke meg a fürdőszoba. — Mint egy kis könyvtár, olyan a lakás. —i Szeretjük a könyveket. Én főleg a háborúról szólókat. — Volt katona? —■ Ajaj. Derékba kaptam a háborút. Onnan az érdeklődés. Megmutatja a nyakát, a karját, a hátát, a lábát. Éktelenkedő hegek sorjáznak. Most, harminc-harminckét év után arra kell gondolnom, ez az ember már közel járt a halálhoz, s a szerencse, vagy az orvosok műve, hogy beszélhetek vele. napszámos, csillés és traktoros A háború végén esett amerikai fogságba Helfenbergnéi, ahonnan a passaui fogolytáborba vitték. Onnan szökött meg, s hosszas vándorlás után ért haza. Mindenekelőtt szüleit kereste. A háború szele elsodorta őket. Rokonoktól tudta meg, hogy családja Tolna megyébe települt. így került ide, 1945 legvégén. Varsádra ment* ahol traktorosnak állt be, majd Zombán cséplőgép mellett gépész lett. 1952-ben a megyei pártbizottságra hívták szerelőnek, majd ugyanott gépkocsivezető 1964-ig. Innen a Szekszárdi Állami Gazdasághoz, majd a várdombi termelő- szövetkezethez ment. Ott dolgozott egészen rokkantsági nyugdíjaztatásáig. ,: II Emberi élet. most is megtetted a magadét. Ki gondolná Csizmadia Sándorról, a látszólag külsőre-belsőre városi emberről, hogy a Hajdúságból jött, ott született', s apjával, a hajdan volt gazdasági cseléddel már nyolcéves .korától dolgozni járt. Egy évig csikós volt a Hortobágyon, majd Kócspusztán kondás, később Fárasztja a mozgás. Hajlót- tan (megy a heverőhöz. — Nagyon makacs voltam. Amikor a baleset történt, tovább dolgoztam. Sőt, 1974. január elején egy háromhónapos nehézgépkezelői tanfolyamot is elkezdtem Debrecenben, s kiválóan végeztem. Mikor hazajöttem, már annyira fájt a derekam, hogy menni is alig tudtam. Május közepén olyan rosszul lettem, hogy orvoshoz vittek. Két hétig fektettek idehaza deszkán, de, hogy nem javultam, kórházba utaltak. Végül 1974. június 24-én megműtötték. Állapotom valamelyest javult, s hazaengedtek. Október utolján azonban megint kórházba vittek. Annak örülök mindezek után, hogy nem bénultam meg. Az idén január 1-től rokkantsági nyugdíjon vagyok. — Mennyit ér az ember, há rokkantsági nyugdíjon van? — Nem vagyok olyan, mint voltam. Hol vannak azok az idők, amikor nem volt rá példa, hogy ötezer forinton alul hoztam volna haza havonta? Hol van az, amikor éves átlagra számítva 480 tízórás munkanapom volt? Tudom, hihetetlennek tűnik, pedig így volt. Az más, hogy mit érek a társadalom szemében. Ahogy látom, annyit, mintha dolgoznék. A rokkantsági nyugdíjam háromezer forint felett van. Meglátogatnak a munkahelyi kollégák, jó barátok. Ha keli. gyógyfürdőbe mehetek... Egy biztos, nem dobott el a társadalom. VARGA JÓZSEF Ii*ásay: liafehegy Antennaerdők sűrűsödnek Sz? leszárd házainak tetején. KI í szekszárdi relé tévéadásaií veszi, mások a függőlegesre állított elemekkel a jugoszláv adókat veszik célba. t>s vannak sokan, akik a magasabb helyeken laknak. megkísérlik a Kai,hegy csúcsán, a Bakony tetején kisugárzott jeleket venni. /*zí Temélik, így jobb lest a kép. Igényük — és ez kritika a szekszárdi relé által sugárzott kép minőségét illetően — -egíőbb esetben nem is túlzott, Fotó: Szepesi,