Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-17 / 114. szám
< ) Öt-hat esztendeje még csak a szakemberek szűk körében beszéltek arról, hogy a mező- gazdaság fejlődésében lényeges szerepet kapnak az iparszerű termelési rendszerek. Idén 900 ezer hektáron — elsősorban a kukoricatermesztésben — alkalmazzák a korszerű, ún. zárt technológiájú eljárásokat. Ehhez éppúgy szükség volt az átlagos üzemnagyság növekedésére — ami ma a termelőszövetkezetekben 3500 hektár —, mint közös vállalkozások és társulások létrehozására, állami cégek és szövetkezetek fokozódó együttműködésére, azaz a szocialista tulajdonban rejlő ' lehetőségek kiaknázására. Döntő arány Alapigazság, hogy a tulajdonviszonyok a társadalom lényegének kifejezői. A termelőerők gyors növelését, társadalmunk fejlődését a szocialista tulajdonviszonyok kialakítása, uralkodóvá tétele alapozta meg, s kézenfekvő, hogy további haladásunk is szorosan összefügg mind az állami, mind a szövetkezeti, azaz a szocialista tulajdon erősítésével, a benne rejlő, s eddig kihasználatlan lehetőségek gyakorlati kamatoztatásával. Fényt vet e tulajdon súlyára, arányára két adat: itt termelik meg a nemzeti jövedelem 98 százalékát, s itt dolgozik a foglalkoztatottak 95 százaléka. Meggyőzően bizonyítja a szocialista tulajdon erőforrásainak nagyságát, hogy a nemzeti jövedelem a háború előttinek ötszörösére, az ipari termelés a tízszeresére növekedett, a nagyüzemi mezőgazdaság pedig fele annyi munkaerővel 60 százalékkal több árut állít elő, mint az 1938-as esztendei magyar mezőgazdasága. Új utak Nem általános eset, de már nem is feltűnést keltő ritkaság, hogy két vagy több állami vállalat — kellő jogi körülmények között — együttesen fedezi a kutatási, fejlesztési kiadásokat meghatározott területeken, s az új termék, gyártási eljárás, értékesítésére szintén közösen vállalkoznak. Az új utak lehetőségét jelzi az is, hogy a mezőgazdaságban, s az élelmiszer-termelésben, -feldolgozásban ma már 500 gazdasági társulás található. Ezek éppúgy összekötnek szövetkezeteket szövetkezetekkel, mint szövetkezeteket és állami vállalatokat, ipari és mezőgazdasági állami üzemeket, tudományos intézeteket. A tartósító ipar például a szövetkezetekkel közösen tart fenn agrokémiai központokat, folytat gépkísérleteket, fajtakísérleteket, biztató, a szocialista tulajdon lehetőségeit jól hasznosító törekvéseket tapasztalhatunk a gyógyszer-, a híradástechnikai iparban, a tüzeléstechnika korszerűsítésében. Példáink " természetesen esetlegesek, de remélhetően érzékeltetik, hogy hazánkban a tulajdonviszonyok gyökeres átalakítása befejeződött, s egyre inkább az általuk kínált új utak, módszerek, formák gyakorlatbani alkalmazása a teendő. Egyrészt a szocialista tulajdon két formájának, az államinak és a szövetkezetinek a közelítésével — mert ma még tetemesek a különbségek közöttük a munka társadalmasításának fokában, az irányítás és a vezetés formájában, a jövedelemelosztás módjában —, másrészt a tartalékok kiaknázásában, a hatékonyságot növelő lehetőségek megragadásában. Közös érdek A mondat befejező része egyben válasz arra, miért lényeges a szocialista tulajdon továbbfejlesztése. Társadalmi, gazdasági haladásunk olyan fokára jutottunk el, ahol reális célként fogalmazhattuk meg a fejlett szocialista társadalom felépítését. Ennek gazdasági, tudati feltételeit a tulajdonviszonyokban meglévő lehetőségek hasznosítása teremti meg. A termelőeszközök döntő többségének állami tulajdona a tervgazdálkodás legfőbb biztosítéka, ami lehetőséget teremt egyebek között arra is, hogy amikor e termelőeszközök hatékonyabb működtetése új módszereket kíván — akár az alapanyagok kitermelésében, akár a feldolgozóiparban — akkor ezeket késlekedés nélkül alkalmazhassuk. S ha a szövetkezeti tulajdon esetében az ígéri a többet, a jobbat — mint az iparsgerű termelési rendszereknél, a szakosításnál, a kooperációnál —, hogy az együttműködés magasabb foka alakuljon ki a szövetkezetek, a szövetkezetek és az állami vállalatok, az állami gazdaságok és a szövetkezetek között, akkor ott is szabad utat kell nyitni az újnak, jó érzékkel, ösztönzéssel, világos, társadalmi érdekeket is kifejező jogi szabályozással. Nagy horderejű és kisebb jelentőségű elhatározások,- cselekedetek sora szolgálhatja, s szolgálja is a szocialista tulajdon továbbfejlesztését, eddig feltáratlan forrásainak kiaknázását, s ezzel növekedési lehetőségeink megújulását. A Bezerédj István úttörőcsapatnál A paksi úttörők nagy élménye Horváth József, a megyei pártbizottság titkára a gyerekek között A paksi Bezerédj István úttörőcsapat tagjainak két nagy élmény is jutott az elmúlt hetekben. Az egyiket és utóbbit a PJF 44—75 — számunkra titokzatos, de számukra korántsem az — elnevezésű harci túra jelentette, amelynek keretében felelevenítették a paksi járás felszabadulásának eseményeit, Takács Miklós, ekkorra századpa- raricsnokká előlépett úttörővezető parancsnoksága alatt. Láttuk az indulást Duna- kömlődről Madocsa irányába, ahol meg kellett ütközniök a „kékekkel”, hogy aztán győztesként fejezzék be a túrát, emlékeztetvén a 30 éve történtekre, hiszen az immáron játék az egykori véres és diadalmas valóságot idézte fel a győzelem nápja alkalmából. • Nos, ez volt az egyik nagy élmény, és senki ne mondja rám, hogy tiszteletlen vagyok, ha azt mondom, nem ez volt az elmúlt kettő közül a jelentősebb. Hiszen az úttörők munkájának velejárója a számukra már történelemmé és történelmi romantikává lett eseményidézés. (Anélkül mondom ezt, hogy kisebbíteném hallatlan jelentőségét a nevelésben, az emberformálásban, a szocialista hazafiság és internacionalizmus kialakításában és elmélyítésében.) De részük volt egy másik élményben is, mégpedig megelőzően a harci túrát. Nem mindig, sőt nagyon ritkán adódik úttörő gyerekeknek találkozni a megye egyik vezetőjével, aki amellett még küldött is volt pártunk XÍ. kongresszusán s ezzel alkotója, résztvevő kialakítója az elkövetkező időszak országot formáló politikájának. A megelőző történet ez.!! De legyen a szó Takács Miklósé: — Minálunk természetes, hogy a gyerekek mindenről tudnak, s ha mást tenni nem áll módjukban, táviratot küldenek a jeles események résztvevőinek. (Közbe kell vetnem, persze hogy mindenről tudnak az úttörőcsapat tagjai, Takács Miklós, aki történelemtanár, párttitkár és úttörővezető egyben, gondoskodik róla.) — Elment a mi táviratunk is a kongresszusra. Kik kezdeményezték? ... Lászlóczki Imre, a Bezerédj úttörőcsapat küldötte volt' az országos úttörőparlamenten. Tibai János minden úttörő- munkában az élenjárók között található. Vagy Kiss Annamária, aki megyei szinten képviseli a paksi gyerekeket Hát ők voltak a kezdeményezők között is az elsők. S ők voltak, akik a legtöbbet kérdeztek Horváth Józseftől, a megyei pártbizottság titkárától, kongresszusi küldöttől, amikor megjelent a csapattanács ülésén. Nem tudom visszafogni a kérdést: — Takács elvtárs, maga az úttörővezető, vagy a pedagógus vezetők kezdeményezték a táviratot és a találkozót? — Nem, nem én. A csapattanácstól indult ki. Különben is nálunk úgyszólván mindent a csapattanács csinál. A gyerekek természetesnek tartották, hogy táviratot kell küldeni égy ilyen rendkívül nagy jelentőségű 'esemény résztvevőinek, mint ahogy hzt is jószerint csak utólag tudtam meg, hogy május elsején Tambov megyei pajtásaikat üdvözölték. Az előzményekhez tartozik, hogy az országos úttörő- parlamentre számos kérdést küldtek a Bezerédj István csapat tagjai is. Érdekes, hogy Megújuló forrás: a szocialista tulajdon [A mimkaYcrseny hírei Kívánatos összhang Erősíti ezt a folyamatot az állami tulajdonban lévő földek eladásának fokozatos csökkentésé* majd megszüntetése éppúgy, mint a termelő- szövetkezetek használta földek — ugyancsak fokozatos — oszthatatlan szövetkezeti tulajdonná válása. A szocialista tulajdonviszonyok adta lehetőségek célszerű kiaknázása az, ha a szükséges feltételek létrejöttével folytatódik a gazdasági társulások megalakulása, s az is, ha hosszú évek vitája után a beruházásoknál megteremtődik a fővállalkozói rendszer. S természetesen az ugyancsak, ha sokféle módon — például az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztésével — erősítjük a tulajdonosi tudatot, a szocialista tulajdonviszonyokban rejlő helyi lehetőségek minél szélesebb körű felismerését A termeléstől a tudományos kutatáson át a környezetvédelemig korántsem merültek ki a tulajdonviszonyok teremtette források. Sőt! Éppen arról van szó, hogy ilyen értelemben eredményeink elmaradnak lehetőségeinktől, nem íTÜndenkor és mindenben éltünk jól azzal, amit társadalmunk lényegének kifejezői, a tulajdonviszonyok felkínáltak. Az összhang növelése az adottságok és a teljesítmények között, távlatokban nem kevesebbet ígér. mint a termelési eszközök és egyéb közjavak össznépi, kommunista tulajdonát, a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklődését, a lehetőségek egyenlőségének fokozatos megteremtését. MÉSZÁROS OTTÓ ezekre Is Horváth József elv- társtól kértek választ a találkozón, aki messze magasabb szintű tanácskozáson vett részt, mint az úttörőparlament, de végül is, ha konkrét nem tudott lenni minden esetben, az elvek megvilágításával megnyugtatóan felelt a paksi gyerekek minden kérdésére. Arra könnyű volt válaszolni, milyen légkörben folyt a kongresszus, milyen volt az úttörők bevonulása, mit várhatnak a gyerekek a kongresszus határozatai, irányelvei nyomán. Arra már nehezebb, hogy mit várhat Paks. (Ne akadjunk fenn a gyerekek lokálpatriotizmusán, ez természetes és ezen a találkozón nagyon egészséges felhangjai voltak.) Választ kaptak ezekre a kérdésekre is. Nagy ;,csomag” az, amely a kongresszuson készült. És ebben a csomagban Paks is benne van, Paks is sokat kap majd belőle. De ez máris látható, hát még aki a jövőbe tud nézni. A gyerekek pedig tudnak. S erre a jövőbelátásra utalt Horváth József, amikor — Takács Miklóst 'és a gyerekeket idézem: — „remek pedagógiai érzékkel nemcsak a múltat ecsetelte és a jelent ismertette, hanem belemutatott a jövőbe is.” Tizenegykét éves gyerekeknek jelent bemutatni és jövőt ábrázolni rendkívül nehéz. Még akkor is, ha ilyen jól felkészült, ennyi ismerettel rendelkező csapatról van szó. De érdemes. A paksi találkozó ezt bizonyítja, mert nagyon sokat kaptak a gyerekek.-------- ■ ' - " L. Gy. Ä munkaverseny során! mely az elmúlt tavasszal a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottságának felhívására kezdődött el országszerte, jelentős termelési eredményeket értek el. Az idei második forduló során az AKI alsótengelici gazdaságának dolgozói jelentős felajánlásokat tettek, s az első negyedévben azt időarányosan teljesítettéit A gazdaság 18 szocialista brigádjának dolgozói ígérték! hogy hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére 391 ezer forintnyi termelési eredményt érnek el terven felülj Emellett 70 ezer forinttal csökkentik a költségeket és 880 óra társadalmi munka végzésével szebbé teszik munkahelyük környékét, valamint gyermekintézményeket patronálnak és játszóteret építenek. u A Magyar Selyemipar Vállalat tolnai fonógyárában a dolgozók a kongresszus, s hazánk felszabadulásának 30. évfordulója mellett a gyár fennállásának 75. évfordulóját is köszöntik az idén. Ez utóbbi is serkentette a szocialista brigádok tagjait hogy a tavaly tavasszal meghirdetett kongresszusi munkaverseny során minél nagyobb munkasikereket érjenek cl. Az előkészítő és szövődé közös vállalása az anyagtakarékossági intézkedések, az anyagnormák betartása céljából született. Az első negyedévben e vállalások teljesítésével 300 ezer forint megtakarítást értek el. A terjedel- mesítőben az első három hónap során több mint 70 ezer? forint volt a gondosabb munkavégzés, az apróbb ésszerűsítések eredményeként elért megtakarítás. Ezenkívül az import alkatrészek hazaival történő helyettesítésével 20 ez ex forintot takarítottak meg. ; * ■ Ä Sárköz—'Völgység! Vízitársulat dolgozói vállalták! hogy az éves tervet 15 százalékkal, közel 5 millió forinttal túlteljesítik. Az első negyedévben terven felül 600 ezer forint termelési.értéket értek élj ami azonban nem jelent lemaradást, mert ezekben a hónapokban végzik a nagyjavításokat. A társulat 16 brigádja, s a munkaversenyben rajtuk kívül részt vevő 22 dolgozó az elmúlt hónapokban szervezési intézkedéseket is javasolt, illetve végrehajtott a munkaverseny elősegítése érdekében! Az autószerelő brigád bevezette a Dolgozz hibátlanul mun-j karendszert. Horvóth Sándor íregszemcsel tudósítónk a kutatóintézet szocialista brigádjainak munkájáról számolt be. Tizenhárom brigád 128 dolgozója vesz részt a munkaversenyben. Felajánlásaikban olyan munkák elvégzésére tettek Ígéretet, amelyek nem a munkaköri feladataikhoz kapcsolódnak, hanem az intézeti feladatokból adódóan más területen jelentkező munkacsúcsok leküzdését segítik elő. Felajánlásukban 4406 munkaóra teljesítését vállalták, s ezzel szemben 8364 óra társadalmi munkát végeztek. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Győzelem szocialista brigád, mely jó munkájáért oklevelet kapott. 1915. május IX I /
