Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-03 / 102. szám
Ä jövő szakmunkásai Beszélgetés a klubban & Olvasási program Három lista az érdeklődőknek A könyvtár új akciója A szakmunkásképző iskola klubhelyisége átmenet a tanulószoba és egy „igazi” klub között. Változtatható magasságú asztalok körül kárpitos székek, a sarokban televízió, a falakon az iskola tanulóinak rajzai. Délelőtt is van forgalom. Néhányan az asztalok körül olvasgatnak, írnak, tanulnak. A klubvezető tanárnő, Bányai Mária, időnként kihes- segeti őket: szívjanak a kinti levegőből, élvezzék a napsütést is. Itt találkozunk Bogdán Marival, Gutái Annával, Kovács Magdával, akik bőrdíszműves szakmunkásnak készülnek, és két fiúval, a végzős építőipari gépszerelők közül: Fodor Miklóssal és Tarjáni Lászlóval. Értelmes arcú, nyílt, jól öltözött fiatalok. Valamennyien rendszeres látogatói a klubnak, igaz ők nem elsősorban ilyenkor, délelőtt ülnek be, hanem a foglalkozásokra járnak el. Mostanában hiába:’ az érdeklődés hiánya miatt alig kerül sor programra. Legutóbb is csak öten voltak. Miért? A tanárnő szerint, mert itt a tavasz, a lányok szerint: mert nincs „diszkó”-műsor. A lányok másodikosok, és mind a hárman állami gondozottak. Nevelőszülőknél laknak, azóta, amióta szakmunkástanulók lettek: mivel kollégiumban nem tudják egyelőre őket elhelyezni, így kerültek családokhoz. Anna és Magda ugyanoda, nevelőanyjuk ott dolgozik, ahol ők isi © bőrdíszműben. A fiúk sem „átlagpolgárok*; mind a ketten jártak egy ideig középiskolába. Onnan kerültek a szakmunkásképzőbe, ahol megtalálták helyüket. Miklós a szakmunkásvizsga titán, az idén érettségizni is fog, és mint érettségizett szakmunkás megy felvételizni Debrecenbe, műszaki főiskolára. i — A gimnáziumban nagyon e- ........... ■' ■■■■■-' ........- ■ ™ r ossz eredményeim voltak, és egyéb kamaszproblémák miatt másodikban abbahagytam a tanulást. Természetes volt, hogy a folytatás, és újrakezdés — szakmatanulás. Az építőipari gépszerelést ajánlották, amiről akkoriban nem sok fogalmam volt. Ahogy elkezdtem tanulni, egyre jobban érdekelt a terület, és úgy érzem, mostanra kialakult bennem a hivatás szeretete. Egy főiskola foglalkozik építőipari gépészettel, az, ahová jelentkeztem. Ha felvesznek, és elvégzem, azt hiszem, könnyebb lesz jól dolgoznom, mint azoknak, akik „sima” úton jutottak el a diplomaszerzésig. Ismerem a munka gyakorlatát, és magam akkor ia munkás maradok. — Én szakközépiskolába jártam — veszi át a szót Tarjáni László. — Mielőtt döntöttem volna, egy seregnyi könyvet, képet láttam leendő szakmámról. Persze, a gyakorlat más, de én nem csalódtam. Ami az iskolát illeti, azt meg el sem tudom mondani, hogy milyen különbség van a mostani javára. A munkacsoportunk jó kis közösség, és nagyon jó a viszonyunk a tanárokkal, szakoktatókkal. A szakoktatók zöme hasonló utat járt be, mint amit mi szeretnénk: előbb szakmát tanult, aztán leérettségizett, és felsőbb iskolába iratkozott. Az én tervemben is szerepel az érettségi megszerzése. Sokan vannak az iskolában, akiknek szándékuk tanúink Szakmát szereznek, és még nyitva előttük minden lehetőség. Ott a talaj a lábuk alatt: egy szakma. A lányok közül Mária és Magda szeretne középiskolát végezni. Magda távoli terve, hogy majd szakoktató legyen. Mari: — Szakmunkás leszek, érettségivel. Az ember nemcsak azért tanul, hogy más beosztást kapjon, hanem azért, hogy okosabb, műveltebb legyen. Az emelt szintű képzés mellett két év alatt le lehet érettségizni. Miért ne kísérelnénk meg? A szakmunkásképző intézet történetében előfordult már, hogy egy egész osztály együtt érettségizett, vagy hogy a rossznak, hanyagnak ismert osztályból lett harmadikra olyan közösség, ami arra ösztökéli tagjait, hogy magasabb képesítést szerezzenek. A lányok és a két fiú a klub mellett tagja a könyvtárnak, rendszeresen olvasnak. Szeretik a mozit és bérletük van a színházba. — Azoknak, akik helyben laknak, sok lehetőséget kínál az iskola, mert például nyolc vagy kilenc érdeklődési kör is működik. De a bejárók vannak többen, és sokszor nagyon is látszik, hogy nekik kevesebb lehetőségük, idejük van a művelődésre — mondja Fodor Miklós. — A munkahelyeken hiányoznak a hasonló lehetőségek: könyvtárra, klubra gondolok. Mert ha szeretjük is az iskolát, itt kevesebbet vagyunk, és sok dologban az a lényegesebb, amit a munkahelyen tapasztal az ember — jegyzi meg Bogdán Mária. A munkahely. Szívesen beszélnek az üzemről, vállalatról, ahol dolgoznak, hiszen erős kötés, a munka fűzi őket oda, ahol a szakmát tanulják. A tanulócsoportok részben az iskolában, és főleg munka közben válnak közösséggé. A szakmunkásképzőben is hetente egyszer van osztályfőnöki óra: kevés a. lehetőség arra, hogy társadalmi, emberi problémák megbeszélésére jusson idő. Ezek helyett a klubokban, körökben adódik lehetőség arra, hogy a fiatalokban kialakuljon az értékrend, amelyben saját maguknak és környezetüknek, a kulturális lehetőségeknek és az önképzésnek megvan a maga helye. (Folytatjuk) VIRÁG F. ÉVA Az Olvasó népért mozgalom új akciója az „olvasási program a felszabadulás harmincadik évfordulójának évében”. Olyan formában jelentkezik, amely kísérletinek számít. A könyvbarátok érdeklődését máris felkeltette, és a könyvtárosok is tevékenyen készülnek rá. A napokban értekezletet tartottak a megye könyvtárosai és a Hazafias Népfront képviselői, amelyen megjelent Pelejtei Tibor, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ osztályvezetőhelyettese, aki az olvasási program egyik „szellemi atyja”, a kiadványok szerkesztője. — A mozgalom eddigi formáitól különbözik az olvasási program. Nem kampányszerű olvasásra buzdít, nem az elolvasott könyvek mennyiségét méri. Inkább tanácsadó jellegű. Születését a „Kell a jó könyv” mozgalom tapasztalatai segítették elő: akkor derült ki, högy a könyvtárakban igen sokan nem neveztek be a versenybe, de elkérték az ajánló füzetkét, mondván, hogy „ami itt szerepel, az biztosan mind jó olvasmány” — és versenyen kívül elolvasták az ott javasolt könyveket. Ebből a jelenségből vontuk le a tanulságot, hogy az olvasók jelentős része igényt tart ilyen támaszra — mondja az olvasási program születéséről Pelejtei Tibor. Az olvasási program tulajdonképpen háromszor harminc könyvet ajánl. A listákat csupa kiváló alkotásból állították össze sok száz könyvtáros, ki—* adó, népművelő segítségével. Nem az a célja, hogy erről a kilencven könyvről kijelentse, csak ezt érdemes elolvasni, nem ad tudományos rangsort, csak eligazítást a könyvek sokaságában, amelynek puszta látványa — a könyvtárak körbefutó polcsorain — zavarba hozza a kezdő olvasót. Azoknak, akik jelentkeznek a versenybe, mindössze azt kell vállalniuk, hogy valamelyik listáról hat könyvet kiválasztanak és végigolvasnak. A többi már a könyvtárosok dolga: beszélgetni a művekről; segíteni feldolgozásukat, rejtett mondandójuk feltárását is. Erre számos módszert ajánl Pelejtei Tibor, s a módszerek közös jellemzője, hogy a lélektan, pedagógia és népművelés eszközeit használják feL — Van olyan szándékunk is ezzel a mozgalommal, hogy felélénkítsük a könyvtárosok és az olvasók kapcsolatát, megelőzzük azt a változást„ ami a kölcsönző könyvtárosok és az olvasók régi közvetlen, szoros „irodalmi barátságát" fenyegeti. Az elgépiesedésre gondolok — mondja Pelejtei Tibor. - Az olvasási program népszerűsítése már elkezdődött. A könyvtárak különös szeretettel várják, hívják a szocialista, brigádokat és a KlSZ-alap- szervezeteket: kapcsolódjanak be a mozgalombal Alkohol: közellenség í" . ; Tud-e' vezetni az ittas ember? Sajnos igen. A begyakorlott, beldegződött mozdulatokat még súlyosan ittas állapotban is végre tudja haj tani. Ha viszont ez így van, iákkor miért tartják világszerte — joggal —- a közlekedés első számú közellenségének az ittas járművezetőt? Azért, mert ez alkohol a fiziológiai károsodásokon kívül az egyéniségnek, a jellemnek is árt. Az ittasság fokától függően csökken a koordinációs készség, a magasabb rendű asszociációs agyi tevékenység, fokozódik a bátorság, az önbizalom, amelyet egyébként csak az ittas ember érzékel bátorságnak, önbizalomnak, pedig — bizonyos határon túl — mér. egészen más: felelőtlenség, kritikátlanság, hősködés, gátlástalanság. Ehhez az állapothoz jön még az a tény, hogy ital hatása alatt az ember — így a járművezető is —sokkal kefe evesebb információt képes feldolgozni. Ha például több jelzőtábláit 'lát, legfeljebb egykét táblára emlékszik, mert az ilyen jellegű emlékezet- romlás jellegzetessége, hogy az ittas ember elsősorban a közvetlen élményre képtelen visz- szaemlékezni. Az elmondottak után nyilván nem szükséges részletezni, milyen esélye van bz ittas járművezetőnek, aki már semmitől sem tart — végrehajtani az egyik leggyakoribb, ugyanakkor legveszélyesebb közlekedési manővert, az előzést, amelynek öt feltétele van. És pillanatok alatt kell cselekedni is— „ A KÄVÜ HATASA V" fi A kávé azonban nem pótolja a szükséges pihenést, az alvást, 'hatására csupán csökken a fáradtságérzés, az álmosság. Okkal, ok nélkül kávézni senkinek sem egészséges, feleslegesen zavarjuk, űzzük szervezetünket, aminek aztán egyik következménye a fokozott kimerülés, a kiszámíthatatlan válaszreakció. Az ész- Ezerűtlenül sok kávófogyasztás után a koffein hatása mind erőtlenebb, rövidebb, a kizsákmányolt szervezet energia- raktárai végül kimerülnek. Egyik pillanatról a másikra bekövetkezik az ólmos fáradtság, a ibágyadtságérzet. S ha ez 'kritikus helyzetben történik —« például autóvezetés közben, autópályán, sötétben, monoton egyhangúságban — bekövetkezhet a .hirtelen., ájulásszerű elalvás. A gépkocsivezetőnek még arra sem marad ideje, hogy járművét megállítsa... A tévhitre válaszolva: súlyos hiba abban bízni, hogy a feketekávé kijózanít. Miképpen büntethető az ittas vezetés? Hia a járművezető vérében bármilyen kis mennyiségben alkohol található a jelenlegi törvények szeaz utakon rint büntetést von maga után. Van azonban egy határeset, amely felett súlyosabb a büntetés, s nem a rendőrség, hanem a bíróság szabja ki. Ez a határ a 0.8 ezrelék véralkohol- tartakxm. Hasznos megjegyezni, hogy már három deci bor vagy kétszer három centiliter pálinka is a 0,8 ezreléket meghaladó értéket ad. Akinek a vérében 0,8 ezrelék feletti értéket mutat a vizsgálat, az vétséget követ el, amit a törvény egy évig terjedő szabadságvesztéssel, ezenkívül pénzbüntetéssé! 'és a gépjármű- vezetéstől való eltiltással büntethet. Amennyiben a vénalkohol- vizsgélat 0,8 ezrelék alatti értéket állapít meg, ez szabály- sértésnek minősül: az illetőt 5000 forintig terjedhető pénz- büntetéssel bírságolják, valamint a jogosítványát rövidebb- hosszabb időre bevonhatják. MIT TUD A SZONDA? Érdemes megismerkedni az alkoholszonda működési elveivel. Alkoholszondát — helyesebben az alkohol jelenlétét kimutató indiíkátorcsövet — mintegy 20 esztendeje használnak világszerte. Működési elve rendkívül egyszerű: a kilélegzett levegő lalkoholtartal- ma a csőiben lévő anyagokra hatva olyan vegyi reakciót hoz létre, amely színváltozással azonnal kimutatható. Az alkoholszonda nem csapható be. Aki ivott, annak a vérében alkohol van, s ez semmiféle trükkel onnan nem tüntethető el. Vannak olyan téves híresztelések, hogy a fokhagyma, vagy egy-egy el- rágott kávészem ellensúlyozhatja az alkoholos leheletet. Tévedés ez is. A szonda megfelelő értékű elszíneződése után áz intézkedő hatósági személy vérvételre állíthatja elő a járművezetőt. Szeretnénk nyomatékosan kihangsúlyozni: a vérvétel kényszeríthető! Ezt követően az orvos megkérdezi az előállított járművezetőtől, hogy mennyit ivott, majd megvizsgálja milyenek a szem kötőhártyái, a reflexei, a pupillái, milyen a pulzus&záma, a vérnyomása, az egyensúlyérzéke. Jegyzőkönyvben rögzíti az illető mikor étkezett, milyen gyógyszert szed —vagy szedett —, hogyan viselkedik, milyen benyomást kelt. A vérmintát aztán a jegyzőkönyvvel együtt a Belügyminisztérium Bűnügyi Technikai Intézetébe küldik. A laboratóriumiban meghatározzák a vér alkohol- tartalmát, s az eredményt köz- lik az illetékes hatósággal. AZ ALKOHOL HATÄSA A SZERVEZETRE Szakemberek , egybehangzó véleménye szerint az ittas állapotban való járművezetés az egyéni felelőtlenségen, köny- nyelműségen túl azért gyakori, mert nem ismertek — vagy legalábbis nem eléggé ismertek — az alkohol káros hatásai a szervezetre. Napjaink közúti forgalma a közlekedés valamennyi résztvevőjétől* mindenekelőtt a járművezetőktől olyan fokozott szellemi és fizikai követelményeket kíván, amelyek veszélyhelyzetekben a szervezet teljesítőképességét a végső határig igénybe veszik. A járművezetőnek minden helyzetet, forgalmi szituációt pontosan kell látnia, azonnal és helyesen kell cselekednie. Az ilyen reakciók normális körülmények között rendkívül gyorsan lezajlanak, az emberi agy hallatlan biztonsággal, pontossággal és gyorsasággal reagál a külvilág ingereire, ha képességeinek teljes birtokában van. A szesz, az alkohol — már kis meny- nyiségben is — ezeket a képességeket támadja. Ezért fontos — szó szerint: életbevágóan fontos — tudni, mennyi ideig van a szervezetben alkohol, meddig fejthet ki káros hatást, romboló tevékenységet. Nem arról van szó, hogy aki járművet vezet, absztinens legyen, hanem arról: a vezetés előtt 8—10 órával már egyáltalán ne fogyasszon szeszes italt a gépjárművezető. Aki ivott, ne vezessen —aki vezet, ne igyék! K. B. T. 1975. május 3„