Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-14 / 111. szám
I Fokozottabb ellenőrzések az iparcikk-kereskedelemben Sajtótájékoztató a fogyasztói érdekvédelemről A Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma nemrégen eredményesnek értékelte az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség és megyei szerveinek a fogyasztói érdekvédelemmel, a hiányosságok megelőzésével kapcsolatos tevékenységét, amely javítja a kereskedelem munkáját. Az ellenőrzések hatékonysága érdekében a kollégium döntésére a jövőben minden vizsgálat nyomán az illetékes miniszter- helyettes azonnal köteles intézkedni, a több főosztályt érintő kérdésekben pedig az államtitkár felelős a fogyatékosságok megszüntetéséért. Dr. Lugosi Lajos, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője keddi sajtótájékoztatóján is az országos ellenőrzési munkáról adott képet. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a főfelügyelőség elsősorban a hibák feltárására, megelőzésére törekszik, ezért adatai is szinte csak a fogyatékosságokat tükrözik. Összességében azonban megállapítható, hogy a rendszeres és szigorúbb ellenőrzések nyomán a korábbinál kevesebb a szabálytalanság a kereskedelemben, örvendetesen csökkent a fogyasztók szándékos megkárosítása, de még sok a tennivaló a gondatlanságból, a tájékozatlanságból, a szervezetlenségből származó jogos kifogások orvoslása érdekében. Az OKF a múlt évben 20 országos ellenőrzést szervezett, megyei felügyelőségei pedig 124 helyi vizsgálatot tartottak, 26 000 alkalommal ellenőrizték a vállalati, szövetkezeti központokat, azok üzlethálózatát. Ezenkívül 3500 vásárlói panaszt megvizsgáltak, s összesen 86 000 termék minőségét ellenőrizték. A központi vizsgálatok 80 százaléka foglalkozott — különös tekintettel a múlt évi hatósági árváltozásokra — az árakkal, az árképzéssel, a vállalatok árfegyelmével. Rendszeresen ellenőrizték a gyermekellátási cikkek értékesítését, a különféle termékek minőségét, a vásárlási körülmények alakulását, a garanciális kötelezettségek érvényesülését, megvizsgálták az ipar és a kereskedelem kapcsolatát stb. Általános tapasztalat, hogy a központi intézkedések hatására a gazdálkodó szervek maguk is többet foglalkoznak az ellenőrzésekkel. A kereskedelmi felügyelőségek különöző hanyagságok, mulasztások miatt több mint ötezer esetben intézkedtek, a felelősségre vonások a korábbiaknál szigorúbbak voltak. A vizsgálatokat követően összesen 2,9 millió forint bírságot róttak ki, ebből egymillió forint az árakkal kapcsolatos hiányosságok következménye volt, ezen kívül 5,6 millió forintot vontak el árszabálytalanság miatt a vétkes kereskedelmi vállalatoktól. A felügyelőségek több területen eredményesen léptek fel a jogszabályok megsértésére irányuló törekvések, a fogyasztói érdekeket sértő magatartás, mulasztás ellen. Figyelemre méltó eredménnyel járt a kistelepülések és a munkáslakta körzetek áruellá- . tásának, választékának vizsgálata, amelynek nyomán a SZÖVOSZ és a minisztérium külön intézkedéseket hozott például a gyakoribb áruszállításra, az üzletek jobb felszerelésére. A színvonalasabb ellenőrzés sok hiányosságot, problémát tárt fel az iparcikkértékesítésben. Ezért, s mert a szakma forgalma erőteljesen fejlődik, a jövőben fokozzák az ellenőrzéseket az iparcikk-kereskedelemben. A garanciális ügyintézést az ipari szervizekben is megvizsgálják. Rendszeresen figyelemmel kísérik az olcsóbb termékek és a legkeresettebb cikkek kínálatát. Az idénynek megfelelően vizsgálat indult a zöldség-, gyümölcskereskedelemben, elenőrzik a hús- és húskészítmény-ellátást, és tovább folytatják az ellenőrzéseket az idegenforgalmi területek kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatában. Ezen belül most először megvizsgálják az idegenforgalmi hivatalok és az utazási irodák tevékenységét, egyebek között az utazások árképzését, a fizetővendég-szolgálatot. Ugyancsak új téma az OKF tervében a házikertek és a háztáji gazdaságok eszközellátásának helyzete, a fotó- és optikai cikk kereskedelem tevékenységének ellenőrzése, valamint a divatáru-kereskedelem vizsgálata. Az OKF gazdag vizsgálati tervének végrehajtásához igénybe veszi a társadalmi ellenőrhálózat segítségét, a fogyasztói érdekvédelem további javítására azonban nagy szükség van a vállalatok, a szövetkezetek belső ellenőrző munkájának megszigorítására is. (MTI) Az újságíró jegyzetfüzetéből Minek a félrevezeti! „mézesmadzag” ? . Hosszú ideig csupán ámultaim a filmszínházak plakátjain olvasható egymondatos ismertetéseken. Újabban haragszom is rájuk, bár nem úgy és nem azért, amiért a mozilátogatók százai, Jria jó a film — szerény véleményem szerint — nem attól az, hogy a reklám egy mondatba tudja erőszakolni a tartalmát. Mint tudjuk, a jó bornak nem kell a cégér. Kivált a hamis cégér nem kell. Külömben ez a filmalkotásokra is áll. Közülük a jó és rossz, alig valamilyen, vagy közepes éppen ezért tudja nélkülözni a többnyire félrevezető „mézesmadzagot”. Vegyünk egy példát. Minap szerepelt az olasz—francia koprodukcióban készült Nem zörög a haraszt a szekszárdi Panoráma filmszínház műsorán. Az alkotás nem tartozik azok közé a filmalkotások közé, melyre a filmtörténet kisvártatva azt mondhatja lelkendezve, hogy klasszikus. Függetlenül ettől, a film a jobbak közé tartozik. Olyan hű társadalom rajzot ad a jelen polgári demokráciáinak egyikéről, amilyen rajzot csak iskolás stúdiumok alapján senki sem tud magának megroijzalni. Nos, e vaskos mondanivalót nem nélkülöző film csábmondata a 16 éven felüli nézőknek így szóit: „Pillanatfelvétel az orgiáról”. Kiket ez utóbbi mondat hozott el a moziba, tökéletes csalódással ajándékoztatok meg, mert nem azt kapták az „üzletben”, amit ígéretként láttak a ,;kira Iratban". Szerencsére nem minden film bírja e! a kurta plakátismertetést. Itt volt Ingmar Bergman Suttogások és sikolyok című remeke, ami úgy kólintja fejbe a nézőt, hogy az hosszan nem képes szabadulni az élménytől. (Hát ha még olvasta is a Nagyvilágban annak idején a film forgatókönyvét!) Ez a film, mint említettem remekmű, mégis csalódást jelent a többségnek. Itt azonban már másról van szó. Ezt a filmet azok minősítik rossznak, akik a fehérfekete igazságokat kedvelik és főiként szórakoztató iparnak tekintve a filmművészetet készen óhajtják kapni a másfél árába szorítható élet minden igazságát. Megkérdeztem egyik ismerősömet, fogalmazza meg egy mondatban a Bergman-fi lm tartalmát. „Tébolyodottok, fehérben és vörösben” — mondta és tévedett. Ez a tévedés azóta is elszomorít és hiába próbálom enyhítő körülményként felfogni, hogy ismerősöm nincs egyedül a tévedésben! Ez a mű is társadalmi dráma. Egy tőlünk — hála az egeknek — idegen világ megrendítően vigasztalan meséi közül egy mese. Szerétéiről, gyűlöletről, szerelemről, házasságról és barátságról szóló igaz mese. Ha tetszik, Bergman három nővére utóda Csehov három .nővérének. Csák hát., amíg az utóbbi a születésével máris rothadni kezdő kapitalizmusban mutatja meg az embert, az előbbiben már mindennek hullaszaga van, hiába ragyog vörössel kiemelt fehérben a nagypolgári környezet. A mai néző eliszonyodik a farkasérkölcsökön és úgy megy haza a moziból, mintha a lelkek hegyomlásából menekült volna meg. De hagyjuk ezt és térjünk vissza a kifogásolt csábmondatok- hoz. Nemcsak azért mert ezek időnként mulatságosak, máskor primitív módon csalárdak. Főként azért térjünk vissza hozzájuk, mert létjogossógukat tagadni kell. Ki kell iktatni a hírverésből a félreinformáló kurta ismertetéseket mert méltányol hátó funkciójuk nincs. — lászló — Ősz Ferenc: ■ - ;■v - y ■ •' - - .. O SS t 3. — Ne tessék ezt kérni, mél- tóságos úr. Tisztességes lány vagyok én! Méghogy egy úriembert megütni... — Adok neked tíz pengőt! Egy kocsislegényt sem mernél megütni ? — Azt meg. De még menynyire, ha megérdemelné! Anyám is adott apámnak a súlykolófával, amikor részegen jött haza... — Akkor most én egy részeg kocsis vagyok... A te babád. ., Hosszú hónapok teltek el, amíg Rózsi megszokta, hogy a méltóságos urat éjjel Janinak kell szólítani és meg kell verni. De ezen sem csodálkozott. Eleget hallotta az édesanyjától, hogy ezeken az urakon sohasem igazodik el az ember lánya, és mennyivel jobb dolga volt neki, mint Böskének, aki Rozgonyi doktoréknál szolgált. Őt a legkisebb baklövés miatt is megpofozták, minden eltört tányért levontak a béréből, és még vasárnap sem 1975. május 14. engedték el a misére. ő viszont — igaz, hogy csak hajnalban —, a méltóságos asz- szonytól kapott selyemruhájában pompázott a misén és 50 fillért dobott Szent Antal perselyébe, hálából a nagy szerencséért, ami őt érte. — Megtanítalak én olvasni — mondta Krisztina, amikor tizenhárom esztendős lett. — Minek az nekem, kisasz- szonyka? — Legalább tudsz olvasni az imakönyvedből... — Tudok én sok imát fejből is, meg az egész lorettói litániát — tiltakozott Rózsi, ám a szeme elárulta, hogy szívesen megtanulná a betűk titkát. Nem kellene legalább a Böskét megkérni, hogy olvassa fel neki a Friss Üjságból az öngyilkosságokat, meg a szerelmes történetekét... Hat hónap múlva Rózsi már segítség nélkül olvasta az újság címlapjának nagybetűs híreit, mely közölte, hogy kitört a háború. Ez azonban semmilyen érzést nem váltott ki belőle. Számára a háború — legalábbis egyelőre — semmit sem jelentett. Férfi rokona nem volt, akiért izgulnia kellett volna. Legfeljebb annvi változást észlelt, hogy Eötvösök látogatói közül sokan tiszti egyenruhában jelentek meg és amikor a kávét, vagy a konyakot felszolgálta, nem a lóversenypályák, hanem a harcterek eseményeiről folyt a vita. Régebben ilyen félmondatokat hallott: — Csillag egész biztos megnyeri a derbyt, hacsak.,. Mostanában: — Hitler feltétlenül megnyeri a háborút, hacsak... De Rózsinak sem Csillaghoz, sem Hitlerhez nem volt köze. Tulajdonképpen azt sem tudta, hogy melyik a ló és melyik a kancellár. A háború évei alatt a társaság tagjai közül sokan kimaradtak. Rózsi egyiknek sem tudta a névét. A nagy orrú, a raccsolós, a csipkedős.. ilyen neveken raktározta el • tudatában Eötvösök úri vendégeit. Egy éjjel ezt is elmesélte a méltóságosnak, Eötvös nagyot nevetett rajta. Aztán éjszakánként elmesélte: — A nagyorrú elesett Sztálingrádnál. .. Máskor: — A raccsoló át akart szökni az oroszokhoz, de lelőtték... Alig egy hét múlva: — A csipke! ődős nem csín már beléd többé. Felrobbant alatta egy akna. Az oroszok egy tanknak szánták és egv marha ment rá — mondta és naevot nevetett a viccén. Ez volt az első eset. hogy Rózsi kérés és unszolás nélkül vágta pofon a méltóságos urat. Húsz pengőt kapott érte. Mivel az eltelt tíz esztendő alatt egy fillért sem költött, matraca platt egy kis zsákban már közel ezer pengő rejtezett. Időnként boldogan számolta a pénzt. Úgy tervezte, hogy a háború után vásárol valahol néhány hold zsíros földet, keres hozzá egy jóvérű legényt, akiből gazdát csinál. Eötvösné 1944 őszén arra akarta rábeszélni az urát, hogy menjenek ki Nyugatra. — Én nem hagyom itt a házamat, a birtokomat! Nekünk semmi bajunk sem lehet. Élelmünk annyi van a kamrában, hogy még Rózsi szobájában is sonkák lógnak.» — utasította el Eötvös. — Bűzlesz is reggelenként a füstölt hús szagától — mondta az asszony. — Te pedig Köpetzy őrnagy úr tabak kölnijétől illatozol — jegyezte meg a férfi, de nem szemrehányóan. — És ha bejönnek az (oroszok? — kérdezte az asszony. — Ide? Kacagnom kell szívem. .. Legfeljebb az angolok, de tőlük nincs félnivalónk — mondta Eötvös és többé nem került szóba a téma. Annál is Inkább, mert a nyilasok hatalomátvétele után Köpetzy ezredessé avanzsált és ő lett a kerület teljhatalmú parancsnoka. — Méltóságos asszonyom — mondta —, amíg én élek, ide egyetlen bolsevista sem teszi be a lábát. Ez Eötvösnét a legteljesebb mértékben megnyugtatta... * 1944 karácsonyán Köpetzy ezredes Eötvösöknél ebédelt. Rózsi éppen a levest vitte be, amikor az ezredes azt mondta: — Bizalmasan közölnöm kell veled, méltóságos uram, hogy az oroszok — na persze, csak pillanatnyilag — körülzárták Budapestet. A német csapatok rugalmas elszakadó mozdulatokat yégeztek, hogy beengedjék az oroszokat. Az előreszaladt csapatok így elszakadtak az utánpótlásuktól, és így könnyűszerrel szét lesznek verve. Az új fegyverek pedig már úton vannak... — És mi hesz, ha nefn érkeznek meg? — kérdezte Eöt-i vös. — Méltóságos uram! — pattant fel Köpetzy. — Ezt a hangot tőled sem tűröm. Most nincs helye a kétkedésnek. A hit a mi legnagyobb erőnk. Egy ilyen mondatért a legjobb katonámatiis saját kezemmel lőném fejbe... Már bocsáss meg, kérlek... — mondta kissé halkabban és visszaült a húsleveshez. — Kitűnő ez a leves méltóságos asszonyom. .. Még ezen az estén az egész ház levonult az óvóhelyre. Az aknák szinte percenként csapkodtak le a környéken és a szovjet repülők olyan alacsonyan szálltak, hogy a pilótát is lehetett látni, amikor oldalra döntötte a gépét. A háztulajdonos Eötvös egy külön óvóhelyet építtetett magának. Majdnem akkora volt az a pincerész, mint amekkora a háromemeletes ház többi lakójának jutott. Eötvösék pincéjében a mennyezetet hatalmas gerendák támasztották alá, melyek a mérnök szerint akkor sem roppannak össze, ha az egész ház rádől. — Mi nem bújunk gyáva patkány módjára a pincébe — monta Eöt\*ös Köpetzynek. — Ez méltó e^y magyar emberhez! — mondta az ezredes. (Folytatjuk)
