Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-09 / 82. szám
ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók 71. Áz autóbusz: tömeg közlekedési eszköz... Prantner Ferencné kakasdi (Dózsa György utca 345.) olvasónk panaszolja: „Évek óta kényelmetlen, sőt kockázatos az utazásunk Szekszárdra. Hiába jön a sok autóbusz, mire Kakasdra ér, valameny. nyi zsúfolt. Miért nem kaphatunk olyan járatot, amely a munkakezdésre behozhatna bennünket? Reggel hétkor kezdünk. A závodi busz 6.10- kor érkezik falunkba, de többnyire meg sem áll. A nagy- mányoki járat néhány vállalati dolgozót olykor felvesz, de mi csak maradunk. Ha 6.20-kor jönne egy busz értünk, nem kellene munkahelyünkön csaknem minden reggel magyarázkodnunk, hogy miért késtünk. Amikor az izményi járattal bejutunk Szekszárdra, akkor is a peron sarkában szorongunk. A bérletet mi is kifizetjük, s mégsem utazunk kényelmesebben, mint a vagonba bepréselt áru. Senki sem törődik velünk?" Pech József, a Volán 11. számú Vállalat igazgatóhelyettese válaszolt olvasónk levelére: „Az utóbbi időben részint vállalatunkhoz, részint más szervekhez több kérés érkezett arra vonatkozóan, hogy javítsuk az egy műszakban Szekszárdion dolgozók közlekedését. Többen hangoztatták, hogy a jelenlegi menetrend szerint a Szekszárdra bejárás nem a. legmegfelelőbb. Vállalatunk annak ismeretében, hogy közérdekű intézkedések eredményeként megrövidült a dolgozók munkaideje, tehát változott az utazás időpontja is, az 1975—76. évi új menetrend kialakításával igyekezett a megváltozott körülményekhez igazodni. Mind személyesen, mind írásban megkerestük a megyeszékhely intézményeit, vállalatait és tájékozódtunk az igények alakulásáról. Amint a Tolna megyei Népújság ez évi február 16-i számában megjelent cikkében — helyesen — rámutatott: azt kívántuk elérni, hogy a járatok a többség érdekeinek figyelembevételével közlekedjenek. Az autóbusz — amint ismeretes — tömegközlekedési eszköz; a járatok menetrendjét tehát a tömegek érdekeihez kellett igazítanunk. A megkérdezettek csaknem kivétel nélkül pontosan, készségesen válaszoltak, sőt azt is közölték, hogy munkarendjükön mennyiben kívánnak változtatni. Felmérésünk ösz- szesített eredményeként megállapítottuk, hogy a megkérdezett intézmények és vállalatok dolgozóinak 61,2 százaléka reggel nyolc órakor kezdi munkáját A fennmaradó 28.8 százalék nem egységes munkarend szerint oszlik meg. Tíz százalék hét órakor, tizenhat százalék fél nyolckor, a többi más időben kezd dolgozni. Úgy véljük, magától értetődő, hogy vállalatunknak a 61,2 százalékos többség Telefonszámaink: munkarendjéhez kellett igazodnia. A menetrend változása — természetesen — nem érinti a több műszakos foglalkoztatáshoz történő utasszállítást; hiszen a korábbi évek egyeztető munkájának eredményeként a műszakok városszerte 6—14, illetve 14—22 órás váltással egységesem történnek. Bízunk erőfeszítéseink sikerében; úgyszintén abban, hogy a más munkarendben dolgozó vállalatok az új menetrend életbe léptetésének idejére a menetrendhez igazítják munkarendjüket.” Tsz-tagként tovább dolgozhat Becker József nagyszékely! (Kossuth Lajos utca 19.) olvasónk írja: „Ötvenkét éves vagyok, gyenge az egészségem. Ennek ellenére tudtam pásztorkodni a nagyszékely! Egyetértés Tsz-ben. Ott alkalmazottként dolgoztam. Most, a télen mondtak fel nekem, de kérelmem ellenére még tizenöt napi bért sem fizettek ki a felmondási időre. Furcsállom ezt, hiszen — állítólag — hathónapi bért kell kapnia annak, akinek munkáltatója mond fel." Walter József, a Kossuth Tsz tolnanémedi—nagyszékely! üzemegységének vezetője válaszolt: „Becker Józsefnek azért kellett felmondanunk, mivel ez év január elsejével három termelőszövetkezet egyesült, és az egyesült tsz alapszabá- lyá nem nyújt lehetőséget alkalmazottak foglalkoztatására. Nincs akadálya annak, hogy Becker József termelőszövetkezetünk tagjaként továbbra is velünk együtt dolgozzék. A belépésre, sajnos, eddig nem volt hajlandó.” A szerkesztőség megjegyzése: Véleményünk szerint olvasónk helyesen szolgálná mind a termelőszövetkezet, mind saját érdekét azzal, ha helépne a tsz tagjai sorába. A tsz nem követett él törvénysértést akkor, amidőn az átszervezés (egyesülés) alkalmával olvasónk munkaviszonyát felmondással megszüntette. Olvasónk annyiban téved, hogy minden dolgozót hathónapi felmondási idő illet meg a munkáltató részéről történt felmondás esetén. Ilyen hosszú idő — a kollektív szerződések gyakorlata szerint — csak magas beosztású vezetőkre vonatkozik. Kétheti felmondási idő mindenképpen megilleti olvasónkat; ez azonban nem jelenti azt, hogy ez alatt az idő alatt egyáltalán nem kell dolgoznia. A munkáltató köteles a jogszabályban meghatározott időt biztosítani az új elhelyezkedés érdekében; saját belátása szerint a felmondási idő letöltésétől is eltekinthet — de erre nem lehet kötelezni a munkáltatót. Nyereségrészesedés ■— kollektív szerződés Guszt István fácánkerti (Zrínyi utca 9.) olvasónk tömören ismertette problémáját: „Az elmúlt év március 19-től december 31-ig Tolna nagyközségi Közös Tanács V. B. építési és szállítási üzeménél lakatosként dolgoztam. Munkám velejárójaként sokat kellett hegesztenem. Orvosi javaslatra változtattam munkahelyet. Megillet-e a nyereség- részesedés Tolnáról tavalyi munkám alapján?" Hottier Antal, az említett üzem vezetője felelt olvasónk kérdésére: „Üzemünk szervezeti szabályzata kimondja, hogy nem jogosult nyereségrészesedésre az a dolgozó, akinek a nyereségrészesedés kifizetésének napja előtt szűnik meg az üzemmel fennálló munka- viszonya. Mi ez év március 12-én fizettük ki a nyereségrészesedést; volt dolgozónk munkaviszonya pedig — amint írta —, az elmúlt év végével megszűnt. Ezért nem állt módunkban, hogy 1974-re nyereségrészesedést fizessünk ki részére.” A szerkesztőség megjegyzése: A nyereségrészesedésre vonatkozóan az országos hatályú jogszabályokat követően a kollektív szerződések (üzemi szervezeti szabályzatok) az irányadók. Számos üzem kollektív szerződése rendelkezik a tolnaiéhoz hasonló módon úgy, hogy nyereségrészesedés csupán a munkaviszonyban maradiakat illeti meg. Egyes kivételes esetekben — például népgazdasági érdekből történő áthelyezéskor — mód lehet a vállalattól eltávozott dolgozó nyereségrészesedéséhek kifizetésére is. Szabaddá kell tenni az utat Kovács Andrásné szekszárdi (Székely Bertalan utca) olvasónk írja: „Utcánkban nincs járda, ennek ellenére az úttestnek körülbelül egyharma- dát építőanyag foglalja el. Az időjárástól függően ezért hol a porban, hol a sárban kell járnunk. Nem hiszem, hogy az eféle anyagtárolás szabályos volna. Kinek a kötelessége az úttest tisztítása; ki ellenőriz?” Sztárcsevity Ervin főmérnök, a szekszárdi Városi Tanács műszaki osztályának vezetője válaszolt: ,A városi utak tisztán tartása a városi tanács feladata. Az utak, közterületek állapotát, tisztaságát a köztisztasági csoport ellenőrzi. Ez történik — természetesen — a Székely Bertalan utcában is. Ott a köztisztasági ellenőr már felszólította a kivitelezőt az úttesten tárolt építőanyag eltávolítására, valamint az úttest letakarí- itására. Amennyiben a kivitelező a felszólítás ellenére továbbra is az úttesten tárolja az építőanyagot, szabálysértési eljárást kezdeményezünk ellene.” Rokkantsági nyugdíjas háztájija Kiss Mária cikói (Kossuth Lajos utca 26.) olvasónk arról tájékoztatta a Népújságot, hogy a mőcsényi Völgység Népe Tsz alkalmazottjaként — tizenegy évi szolgálat után — rokkantsági nyugdíjba ment, s érdeklődött, megilleti-e továbbra is a háztáji. SEkaibcvnyi Miklós 4sz- einök válaszolt: „Szövetkezetünkben eddig az volt a gyakorlat, hogy nyugdíjba vonult alkalmazottaink részére nem mértünk ki háztáji földet — ám a tsz vezetősége a má r hosszabb ideje alkalmazottként dolgozó és rászoruló személyeknek adott háztájit. Ezt tettük Kiss Mária esetében is; vezetőségi határozattal fél hold háztájit biztosítottunk számára.” Az állam által előlegezett tartásdíj Schmidt Adolfné kistormást (Dózsa György út 113.) olvasónk írja: „1971 óta élek külön a férjemtől. 1973 júliusa óta csak egyszer kaptam tőle tartásdijat, mivel állítólag nem keres annyit sem, hogy saját magát eltartsa. Köteles vagyok-e egymagám gondoskodni két kiskorú gyermekemről?" Dr. Deák Kannád, a Tolna megyei Főügyészség osztályvezető ügyésze válaszolt olvasónk kérdésére: „A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1974. évi I. törvény 67. §-a kimondja: ,Nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását veszélyeztetné. A szülő azonban saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésükre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyonának állagából kitelik, vagy ha a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van. Ha a tartásra köteles ez alól mentesül, az ő reá eső tartás a vele egysorban álló kötelezettre hárul.’ Lényegében tehát, ha a panaszos férje nem kötelezhető tartásra, mert ez — esetleg — saját szükséges tartását is veszélyesetetné, ebben az esetben a levélíró is köteles két gyermekének eltartásáról gondoskodni. Merőben más természetesen a helyzet, ha a férj a tartásra kötelezhető, csupán a tartásdíj behajtása válik átmenetileg lehetetlenné. Erre vonatkozóan a Minisztertanács 12/1974. számú rendeletéből idézünk: a kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a tartásdíj behajtása más okból átmenetileg lehetetlenné vált, és. a gyermeket gondozó szülő sem képes a gyermek részére tartást nyújtani, a bíróság a jogosult — az adott esetben Schmidt Adolfné — kérelmére, az ügy összes körülményeinek alapos mérlegelése után elrendelheti a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását.’ Amennyiben tehát a panaszos egyedül nem képes — saját szükséges tartása nélkül — két gyermekének tartást nyújtani, kérje a járásbíróságot, hogy rendelje el a tartásdíjnak az állam által történő ideiglenes folyósítását. A körülményeket igazoló iratokkal célszerű a bírósági panasznapok egyikén megjelenni.”. 129—01,123—61. MlVÜLßSZOLUNK A Győzelem könyvtára Történelem 35 kötetben Vörös nyíl töri szét a fékéül horogkeresztet. Ez az emblémája a Győzelem könyvtára köteteinek. Szuggesztív, gazdag tartalmú jelkép. A szovjet grafikus tervezte embléma rákerül a lengyel, bolgár, csehszlovák, NDK, mongol, magyar és szovjet kötetekre. Azokra, amelyek a győzelem 30. évfordulója jegyében jelennek meg. Antal Lászlót, az Európa Könyvkiadó irodalmi szerkesztőjét, a Központi Sajtószolgálat munkatársa megkérdezte: milyen könyvieket tartalmaz ez a sorozat? —- Még tavaly márciusban Varsóban több szocialista ország könyvkiadói elhatároztákj hogy könyvsorozattal — melynek neve a Győzelem könyvtára lett —■, emlékeznek a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulójára. A sorozati már megjelent, sikeres irodalmi műveket tartalmazj olyan színvonalas alkotásokat, amelyek méltók az évfordulóhoz. A szovjet kiadó tizenkét művet, a lengyelek ötöt, a csehszlovákok, az NDK és a magyar kiadó négyet-négyet, a bolgárok hármat és a mongolok egy művet ajánlottak a harmincöt kötetes sorozathoz. — Szerepel a sorozatban két antológia is — amely minden országban megjelenik — egy szovjet költői és egy lengyel drámaösszeállítás. Bár a sorozat terve, ötlete olykor még kivitelezése is közös — nem azonos kötetek jelennek meg a tervező nyolc országban. A harmincöt kötetre tervezett sorozat egyes kötetei 1975-től. a harmincadik évfordulótól 1930-ig, a harmincötödik évfordulóig: folyamatosan jelene vek majd meg. — Milyen témákat ölel fet a harmincöt kötet? — A főbb témakörök —• hogyan született meg a fasizmus feletti győzelem, hogyan szervezték a kommunista pártok a harcot, a Vörös Hadsereg szerepe a győzelem megteremtésében, a szocialista Országok fegyverbarátsága és a proletár internacionalizmus szellemében erősödő fegyver- barátság, valamint a hamis burzsoá nézetek megcáfolása is témái a Győzelem könyvtára sorozatnak. Természetesen, értékes irodalmi feldolgozásban. — A sorozatot tervező országok úgy határoztak, hogy a győzelem 30. évfordulójára legalább egy kötet jelenjék meg. Magyarországon az Európa Könyvkiadó gondozza a Győzelem könyvtára sorozatot, a kiadásban részt vesz a Kossuth Könyvkiadó és a Zrínyi Katonai Könyvkiadó is.' Az előbbi hét, az utóbbi három kötettel. A sorozatban már megjelent Szimonov trilógiája, az Élők és holtak, a Nem születünk katonának és Az utolsó nyár című kötet, Andrzejewski Hamu és gyé- mánt-ja. D. Dimov bolgár író Dohány című regénye és még az idén az olvasók kezébe kerül Ocenasek Rómeó, Júlia és a sötétség, Apitz Farkasok közt védtelen, Putrament elbeszéléskötete. —'Melyek a sorozat magyar művei? — Illés Béla: Honfoglálás-a', Nagy Lajos Pincenaplója, Darvas József: Város az ingo- ványon és Karinthy Ferenc Budapesti tavasz című műve. Ez a négy mű jelenik meg a magyar Győzelem könyvtára sorozatban. 1975. április ft,
