Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-04 / 79. szám
Indulások, érkezések ' Ä pap is eljött? Elképzelhető gondolom, hiszen a zár- számadó közgyűlés jeles esemény, s a népi nemzeti egység jegyében az eredményeket méltató beszédek sorába az egyház szava is belefér. A papnak vélt ember felszólalása kenetteljes, szóvirágos, isten áldását kéri a vezetőségre és a tagságra, szavai mindenesetbe őszinték, szívből jövők. Egy órakor kezdődik az ebéd. eszünk, iszunk és beszélgetünk. — A pap igazán szépen beszélt — mondom szomszédomnak, a nyugdíjas tehenésznek. Csodálkozva néz. I — A pap? — Az a piros arcú kövér, fekete nyakkendős. ott ül az asztalfőn, — mutatom. A nyugdíjas tehenész mosolyog. — Nem maga az első, aki egyházi személynek nézi. Istenfélő ember, de különben közénk tartozik. Takarmányos mióta belépett a termelőszövetkezetbe, ezt az egyet csinálja. 1960 óta egyik oldala hívő, a másik oldala szocialista — mondja. T f- És 60 előtt hogyan voR? — Mi itt álltunk, ő amott, az egyéni parcellán. Együnk inkább — a nyugdíjas tehenész nyújtja a tálat, merjek, ne sajnáljam, van elég. Q Áz élet rengetegében járva- kelve lépten-nyomon látom, érzékelem : a szocializmussal azonosuló elkötelezett emberek 1957 óta megsokszorozódtak. Nemrég, egyik este asztalhoz ültem, magam elé raktam a kéziratpapírt, összeállítottam tehetséges ismerőseim névsorát. Több tucat név került papírra, első az aranykalászos gazda, második a dobröközj brigádvezető, harmadik a Duna menti tsz-elnök, szárma-- zásra, foglalkozásra nézve vegyes összetételű társaság, a cigány tanácstag után a bárószármazék következik, írtam ahogy eszembe jutott, egyetlen összetartó szempont vezetett: kizárólag az egykori visszahúzódók kerüljenek a listára. ők ma kivétel nélkül elkötelezett emberek. A döbröközi brigádvezető például alkotó, teremtő paraszt típus, már az ötvenes években megteremtette SIMÁI MIHÁLY^ p T E I S Te is indultál valahonnan kalászokkal a homlokodban ujjaidban veres sarlókkal szavadban szótlan aratókkal piros tetőkkel cserepes szádon kéményfüsttel cigarettádon mindenki zsákját lisztért-hozva morajló messzeség-malomba Lisztje közt lisztté fehéredtél sok őrlődés közt megőrlettél Magad kenyérré gyúrtad végül erősségünk eledeléül gépesített -mini írántegazdasá- gát. földműves társai hasztalan utánozták, elleshetetlen ..találmányait” jó helyen, a fejében őrizte. Tudása, tehetsége tíz valahány éve az egész községé. A hatvanas években a magyar társadalomban tömeges és egyértelmű átállás ment végbe. a szocializmussal azono- sülök köre kiszélesedett. A szocializmus köztulajdon, mindenkié. s a lélek meglelte nyugalmát. Én a magam részéről al- kotásainkat és eredményein- i, két látva a lélek nyugalmát el- ;f ső helyre teszem, s legnagyobb T vívmányaink közé sorolom. A nyugodt, békés építőmunka egyenlő a tegnapi izgalmak, feszültségek, nyugtalanságok különbségek elhalványodásávaL Ki mire való, oda való. o 'Á húsvéti ünnepeket otthon a falumban töltöttem és ismét találkoztam D. Lászlóval, őt látva mindig eszembe jut. hogy 1945-ben 1945 egészen mást jelentett nekem, mint neki. Neki, az úrigyereknek a téglagyár várományosának befejeződött a jó világ. Nekem, a cselédgyereknek megkezdődött a jóvilág. Előtte a jövő bizonytalan. nem ígér semmit, előttem a jövő biztató és sokat ígér. ... Mi a helyzet harminc ev múlva? Nos D. Lászlónak, a volt úrigyereknek 1975-ben 1945 szinte ugyanannyi, mint nekem. Eszét, tudását, tehetségét az utóbbi húsz évben kibontakoztatta, egyetemi tanulmányait befejezte, a műanyagipar elismert szaktekintélye, a szocialista rend tántoríthatatlan híve. Ő is azok közé tartozik, akik késve indultak, mégis utolértek minket, s megérkeztek. 2f.fl.C7Y LÄSZuCM -.** -: 2UHATAQ A meggyfa meghajol "boldogan leheli termékeny illatát a torony égbe nyúl zordonan kereszttel hősködő Ararat a paraszt homloka csörgedez előtte ropog a faeke áldásért kiáltoz istenhez * elapadt csutorás tehene tavasz van földben és növényben gyárakban vígak a motorok fiatal asszonyok ölében harmatos palánta mosolyog gyártsatok ekéket vasasok parasztok adjatok kenyeret uraim féltsétek magatok ostoros zivatar fenyeget tavaszi haragunk lobbosodj harsogd a dalunkat mérgesen tavaszi szerelmünk lombosod) lepd el a kerteket szélesen tudatunk erősödj csontosodj bennünk az új élet veleje tudásunk gyarapodj bokrosod) legyünk az új élet tetejel \ fi RAJZÓRA A MÚZEUMBAN ; (Fotó; NSZK — MTI — Kfii László Anna : LÉPÉSEK i z évek során, többször is ” a közelébe kerültem, talán, hogy erőt merítsek ezekből az aüg-találkozásokbóL O csak a nevemet, egyszeri hangomat ismeri és egy vásárlót ismer a temérdek közül. Anélkül, hogy a nevet-hangot-elsu- hanó látványt egymáshoz társítaná. Két évtizede annak, első regényemet akartam kézírásból iediktákü, s egy idősebb írót kérdeztem meg: nem ajánlhatna-e gépírónőt. Felcsillanva említette Molnár Mártát: sok író jár hozzá és kitűnően dolgozik. Hanem tudnom kell valamit ... fel kell készülnöm . .1 ha váratlanul éri az embert, megdermed, elnémul, vagy más módon, de mindenképpen rosszul viselkedik... Molnár Márta igen szép fiatal lány volt, életszerető, életvágyó. Állásában kezdő, ezért kevés szabadság járt neki. Nyári szabadsága első Alapjában hajnalban indult a Balatonihoz. Késve ért a pályaudvarra, a vonat már mozgott. Nem akart elmulasztani egyetlen órát sem, felugrott a lépcsőre. Visszaesett, a kerekek alá került. Mindkét lábát amputálni kellett. Tőből. Amikor a történet izgalma elcsitult bennem, telefonáltam Molnár Mártának. Már harmadik éve gépelt a lakásán. Vállalná-e az én regényemet is? Derűs, energikus hang felelt: máskor örömmel, most azonban képtelen időt szakítani rá, egy hét múlva lesz az esküvője, tudom bizonyára, mennyi ilyenkor a tennivaló, a jövésmenés ... Így mondtat a jövésmenés ... Miután férje hozzá költözött, az aprócska garzonlakás alkalmatlannak bizonyult a diktálok. fogadására, Márta feiha-. gyott a gépírással. De a munka az ő számára még fontosabb ... nélkülözhetetlen volt Társult valakivel, trafikot vezettek', felváltva. Kollégámtól hallottam ezt, a trafik címével együtt Arra álcádt dolgom egyszer, gondoltam, megnézem: hogyan boldogul Márta. A nap legforgalmasabb szakasza volt, a keskeny helyiségben sorba kellett állnom. Közben megfigyelhettem a részleteket Pult faltól falig. A pult mögött jól öltözött, finoman kifestett fiatal- asszony, magasított, friss frizurával. Alakja csak derékig látszik. Jobbra-foalra, hátra fordul, minden árut könnyedén elér. Hosszú ujjai feltűnően ügyesek, sebes mozgásúak. Oly hibátlan, hogy mégsem lehet Molnár Márta. Talán a váltótársa. Egyik vevő keresztnevén szólítja. Ő az, Márta. A sorban állók között egy " nagydarab, sportoló külsejű férfi türelmetlenkedik, megpróbál jogtalanul előzni. A trafikosnő szigorúan rászól. Egyik törzsvendég különleges szivart kér és rögtön hozzáteszi: — Elvehetem? Ugyanis az elrendezés a polcokon a legtisztábban ésszerű, Márta közvetlen. közelében vannak a gyakran keresett áruk, s minél ritkább holmi, annál távolabb tőle. Én adom! — felel és oldalt kinyúl a különleges szivarért. Hangja barátságos, de igen határozott, némi rendreutasítás is bújkál ibenne. Szó szerint ,és átvitt értelemben: kézben tartja a trafikját. . . Én köv^kezem. Nem tudok parancsolni a szememnek: tekintetem kissé áthajlik a pulton . •. Semmi nem látható. Csak egy gyűrhetetlen anyagú, vidám mintás szoknya bő re- dői. Ügy érzem: Márta minden' lehetséges eszközzel titkolja fogyatékosságát. Bevásárolok egy hónapra való cigarettát, a jóízlésű kis dísztárgyak közül is válogatok magamnak, csakhogy húzzam az időt Szeretnék kapcsolódni Mártához. A helyzet is alkalmatlan erre, váltig sűrű a forgalom, és ő sem kívánna megnyílni. Valószínűleg éppoly kevéssé foglalkozik most sajátmagával, mint az őrtálló katona a posztján, bűvész a közönsége előtt, vagy egy vezető egyéniség jelentékeny munkája közben. Míg töprengve távolodom a trafiktól, egy összefoglaló mondat motoszkál a fejemben: lépése nincs, de fellépése van! Majdnem tíz év telt el, mire megint arra jártam. Estefelé, egy nemzetközi futballmeccs közvetítésének órájában. Az utca kihalt, a trafik üres. Márta elszámolásokkal dolgozik, az adminisztrációt végzi. Éppoly ápolt, divatosan öltözött, mint azelőtt. De arca kor-ol- dotta vonásokkal: érettebb. Egész lány« lágyaibb. /öngyújtót vásárolnék, ol- dalt hajol érte, halkan, de szisszen: bélenyilállt a derekába. Mosolyog: — Csak a fáradtságtól. 7 7 Három gyerekem van, főznöm kell rájuk ........... ........, ö sszeszedem minden önfegyelmemet, hogy leplezzem a csodálkozást... ó folytatja), egy lélegzetre: — Hajnalban megfőztem, azóta itt vagyok. És nekem mindkét lábam hiányzik. Felkiáltok: — Bámulatos! Különös pillanat. Egyfelől a tragédia, a nyomoréklét bevallása. És válaszul rá a magasra csapó lelkesedés. Márta nem is sejti, hogy nekem nem most kellett tudomásul vennem ... De talán nem is baj, hogy így reagáltam ... Gyerekeiről érdeklődöm. Két fiú, egy lány. Épek, sízépek, egészségesek. Űj vevő jön, búcsúznom kell. Hazamenet ismét összegezni próbálok. Mártának helye van a világban. Számos egészségesnél biztosabb helye. És 6zívó- sabb gyökerei. Vajon ekkora erő honnan származhat? A növekvő ereje! Hiszen már nem is akarja eltitkolni... A napokban újra ő, ha nem is személyesein... Madarászék népes társaságot hívtak meg. Együtt voltunk már, csak egy Stefán Gusztáv nevű ismeretlen férfi hiányzott A háziasz- szony mentegette: segít a feleségének, mielőtt- eljpn, befejezik az esti tennivalókat. — A feleségét nem hívtad?' Madarászná elmondja, hogy .Molnár Márta szabadsága első délelőttjén okvetlenül úszni akart a Balatonban ... Cél tíz tá jban érkezik Ste- 1 fán Gusztáv. Jóarcú, derék termetű, negyvenes fér- . fi. Mérnök, a realitások embere. A háziasszonynak ajándékcsomagot ad át: Márta küldi» Majd a társaság felé fordulva megjegyzi: felesége a három kisgyerektől képtelen» elszaba-j dúlni. , Később, amikor már bemelegedett a (beszélgetés és ittunk is egy keveset, a társaság egyik lázas szemű mőtagjá nem állja tovább, megkérdezi'köny-j nyű spiccben: ; — Bocsásson meg; ugye, még az előtt vette el? Stefán Gusztáv rögtön felfogja a kérdést, higgadtan válaszol: — Nem, már az után — majd a sűrű hallgatást ő töri meg, ő folytatja. — Valódi emberi nagysággal inkább csak az olvasmányaimban találkoztam addig... Míg meg nem ismertem Mártát... Tudom* most az jár a fejükben: a férfiak nem az emberi nagyságot szokták feleségül venni. .1 Márta szép is, vonzó ... mondjuk így: szekszepiles... Meg-, próbáltuk, hogy ne. vegyünk tudomást az ... az árnyékokról ... Még vastagabb a csend, mint az imént. Azt gondolom: lépése nincs, de túllépett a sorsán ... Ez a férfi segítette... Cgyikünk sem képes s fennhangon kifejezni az érzéseit. A megilletődött csend ellenszeréül bekapcsolja a magnót valaki. Két fiatal pár is van a társaságban — táncolni kezdenek. Stefán Gusztáv felkéri a háziasszonyt. Szemlátomást örül a banális tánclépéseknek. Nem szereti sokáig viselni a különleges ember maszkját. ' Maszk — hogyne. Hiszen ők egyszerűen élnek, köznapiam ,
