Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-04 / 79. szám

magazin • magazin agazin ~ 'I ' • Játékország .............. .. . Csikók fenyőágból Í Fotó: CTK—MTI—KS) / Tobozfigura (Fotó: TASZSZ—MTI—KS) A jégmezők nomádjai Az eszkimók évezredek óta élik nomád életüket az észa­ki-sarki mérhetetlen tájakon. A modern civilizáció és a gaz­dasági fejlődés e vidékeket is bekapcsolja napjainkban a vi­lágba. Ez az alakulás a prob­lémák sorát veti fel és ezek­kel foglalkozik többek között az UNESCO is, amely leg­utóbbi közgyűlésén (1974. ok­tóber— november) elhatározta, hogy összhangba hozza egy­mással különböző, a kérdésben különösen érdekelt országok — Kanada, az Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió, észak­európai országok •—• tudósai, szakemberei ilyen irányú te­vékenységét. Ennek megfele­lően csak nemrég tartottak nemzetközi kollokviumot az eszkimó társadalmak gazdasá­gi szerepéről és az észak la­kói életének legjelentősebb vonatkozásairól. A Béke No- bel-díjas René Cassin, az Em­beri jogok nemzetközi intéze­tének elnöke vezette a tanács, kozásokat. Hangsúlyozta a többi között: „Először fordult elő történelmünkben, hogy Alaszka, Kanada, Grönland és Szibéria eszkimói találkoztak és együtt vitatták meg közös ügyeiket”. Nemzedékeken keresztül az eszkimók gyakorlatilag nem érintkeztek más népekkel és úgy vélték, mások nincsenek is kívülük, következésképpen az eszkimó fogalma egy az emberével. Maguknak ezt az elnevezést adták: „Inuit”, ami egyszersmind embert je. lent. Az eszkimó szó a Kanada keleti részén élő indiánok nyelvéből való (nyers hússal táplálkozó! jelent). A franciák átvették és elterjesztették az elnevezést. Francia szövegben először 1611-ben fordult elő az „eszkimó” elnevezés. A Le Courrier, az UNESCO havi folyóirata januári teljes számát az eszkimók problé­máinak szentelte. Cikket kö­zöl a folyóirat többek között az anyanyelvi oktatásról, az állattenyésztés, a vadászat, a halászat példamutató oktatá. sáról a Szovjetunióban, Szibé­ria északkeleti részein élő esz­kimók körében. Tanárok iskolája Kirgiziában új oktatási in­tézmény — pedagógiai tovább­képző főiskola — alakult. Ezentúl p szovjet közép-ázsiai köztársaság tanítói és tanárai ezen a főiskolán ismerkedhet, nek majd meg a pedagógia legújabb — szovjet és külföl­di — eredményeivel és cse­rélhetik ki a munkában szer­zett tapasztalataikat. Az általános és középfokú iskolákban tanító tanárok szakmai továbbképzése azért vált szükségessé, mert — a többi szovjet szövetségi köz­társasághoz hasonlóan — Kir. giziában is folyik az áttérés az eddigi nyolcéves oktatásról a kötelező tízéves oktatási for­mára. (APN—KS) Egy új hangszer A bulgáriai Kazanlak városá­ban működő bolgár Cremona hangszergyárban elkészült egy új hangszer első példánya. Az „Arfa-akord” nevű hangszert egy szófiai muzsikus, Petar Milev tervezte. Tervét szaba. dalmaztatta. A hárfák család­jába tartozó új hangszernek 61 húrja, 12 billentyűje van, a hozzájuk tartozó húrok meg­szólaltatására. A billentyűk segítségével egyidejűleg különböző skálák játszhatók. A hangszer hangja nagymértékben hasonlít az orgona hangjához. A 99 centi­méter hosszú, 63 centiméter széles és 85 centiméter magas hangszer négy lábon áll, és a játék ülő helyzetben történik. Az „Arfa-akord” kísérő hangszerként szolgálhat kóru. sok, népi együttesek, vokális csoportok számára, de fel­használható zenekarokban is. Egy tonna arany mindenkinek A tenger mélye szinte ki­meríthetetlen ásványi kin­cset rejt magában. A leg­korszerűbb módszerekkel és eszközökkel igyekszik a tu­domány és a technika ezek „kibányászására". Tudomá­nyos jelmérés állapította most meg: ha ae óceán mé­lyének minden aranyát fel­színre hoznák, minden egyes embernek a Földön belőle, személyenként egy-egy ton­na jutna. Látják-e a békák a színeket ? Ä szovjet biológusok azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy a kétéltűek mennyire képesek a színek érzékelésére. Különösen érdekes megfi­gyeléseket tettek az állatok párzási Időszakában. Ebben az időszakban a hí- ; mek mindig mozgó tárgyakat követnek. A kutatók kísérle­teik során a szabad termé­szetben különféle színes go­lyókat „szolgáltak fel” nekik. Megfigyelték, hogy az állatok előnyben részesítenek-e vala­milyen színű golyót. Hamaro­san megmutatkozott, hogy a levelibéka a piros színű mo- i delieket kedvelte. A barna va- rangyos béka viszont a me­dence fenekére helyezett kü­lönféle színű golyók közül fő­ként a kékeket választotta ki. A színreakciókat még ala­posabban vizsgálták laborató­riumi feltételek mellett. A tudósok ehhez tíz varangypárt választottak ki. Az egyik p'árt elválasztották egymástól és a hímet lassan a földre helyez­ték, ahol fehér alapon két kü­lönféle színű golyó volt lát­ható. A természetes körülmé­nyekhez hasonlóan a hím itt is a kék golyót választotta ki, mint feltételezett partnert. Ha a golyók között nem volt kék színű, akkor a kísérleti állatok egyike sem reagált. Az ered­mények igazolására a tudósok egész kísérletsorozatba kezd­tek, amelyben a legkülönbö­zőbb színű golyókat alkalmaz­ták, az állatok azonban egyér. „ telműen mindig csakis a ké- 5 keket választották ki. , | v " JMS»« •• Különösen érdekes, hogy a varangyos békák nem tudnak választani, ha fehér alapon szürke és zöld golyót helyez­tek el, ha azonban ugyanezt a két golyót piros alapra he­lyezték, a szürkét választot­ták. Ily módon megállapítha- . tóvá vált a színkontraszt je4 lensége. i k , W« ,<H Míg a levelibékák viselke­dése megmagyarázható azzal,1 hogy a nőstény > levelibékák, amelyek egyébként szürkés­kék színűek, s a nyakuk kékes színű, a párzás időszakában vörösebbnek látszanak, a va­rangyos békák vonzódása a kék színű golyókhoz egyelőre megmagyarázhatatlan. Sem a hímnél, sem a nősténynél nem található ilyen elszíneződés. Az mindenesetre kiderült, hogy a kétéltűek látják a színeket és élnek színlátási képessé­gükkel. , Megyénk 30 éve 10 fordulós fefszabadulósl rejtvénypályázatunk utolsó ke­resztrejtvényét közöljük. E rejt­vényekben megyénk felszabadu­lás utáni harminc esztendejé­nek jelentősebb eseményeit elevenítjük fel» A megfejtéseket 1975. április 14-ig kérjük együttesen bekül deni. A helyes megfejtést be­küldők között g szerkesztőség 12 db 100 forintos könyvutal­ványt sorsol ki. 1972—1974 Vízszintes: 2. Ipari létesít­mény, 1973. november 9-én avatták fel ünnepélyes körül* mények között (zárt betűk: Ki £, A.) 16 Színültig hint. 17. Korhos, aszó, vádi. 18. Költői felkiáltás. 19. ,, . . . a mai fia* ta|okl” 21. ,,A vadász gl hosz- Szú . . . lesben” (Vörösmarty). 22. Minden terv így végződikI 23. Sav is. kígyó U teszi. 25. Parancsoló. 2(S. Zománcjpqri Művek (röv.) 28. Folyadék. 29, Raktárban van! 30. Táplál. 32. Gyors léptekkel bemegy. 35. Gyötör. 37. Szovjet drámaíró. (Viktor). 39. Nagy jelentőségű Vízügyi építmény a Sión, 1974 elején adták át rendeltetésének (zárt betű: L). 40. Költőnk (Zoltán). 41. Leszúrja a disz­nót. 42. Olasz és belga gép­kocsik betűjele. 44. Laza^ bugá- jú fü (névelővel). 46. Műtő pá­ratlan betűi. 47. A kukorica termése. 48. Rin Tin • • * kutyq- sztár neve. 49. Az argon vggy- jele. 50. Egyiptomi istennő. 51. Szigetlakó nép. 52. Szintén, 54. Görög betű (ford.) 55. Kór- dőszó. 56. Kétezer, római szám­mal. 57. Síró hangot ad- 59* Ver. 60. Román pénznem (többessrám- ban). 61- Szőlőtámaszték. 67. Az utol­só görög betű. 69. Belgrad hegye. 71, Gyakori francia női név. 73. Mezei nyúl lakhelye. 74. Visszakap! 75, Szít páros betű!. 77. E helyen. 78. Rag# -re párja. 80. Foghús. 81. CT. 82. . , • Madrid: spanyol labdarúgócsapat. 84. Abba az irányba. 86. Libahang. 87. Kénytelen várakozás valami keresett cikkre. 90. Kb. egymillió esztendeje élt ősünk. 92. 1973 nyarán nyílt meg Dom­bóvá rótt (zárt betűk: R. ű). Függőleges: 1. Kiemelt, és országos Jelentőségű beruházás Pakson, építke­zését 1974-től fokozott tempóban foly­tatták (zárt betűk: A, Ü). 2. Bejutott, benyomult. 3. Nem valódi. 4. Tea, több idegen nyelven. 5. Kitűnő tokaji bor. 6. Szomszéd nép. 7. A panasz szcvo. 8. Patakocska. 9. Paoírmérték. 10. Újság­cikkek elején is áll. 11. Légmozgás. 12. Könyv is, tábla is van ilyen. 13. Raul 1 r r T r 8 r 40 sr F" TT 3r sr 5 _ 7 e~ m *7 r (8 ÍJ w r m u BE m ÖT zf­1 zT S Te, ír 1 IB~ F 29 W~ fi 4 sr sr sr sr 3£ W~ 38 ■ w — ü ka u~ E 5T *r Iesemé _ NY EK W w m 56 m ír mmm 1 i w tel m F 7 r( H | sr m w sJ i 1 kJ f 55 m 76~ W 5ő~ __L j mégyénk életébőlj W fi éo ér* 1 t rZz cT ír ír er £9 t0 ■ M TZ fi W ■ ■ w w~ ■ SÖ~ Sl "1 w S3 3 m 84 sr m 96 87 »1 88 ■ 89 90 sr L w ír: kubai politikus. 14. Kötőszó- 15. Támogatja. 20. Versenyt meghirdet. 24. Község Veszprém megyében. 26. Er­zsébet bepeneve, 27. Kgcskebeszéd. 29. Híres gyomai py9mdá««Qlód. 31. A Lagoda is ez. 33. Kettőzve ugyanaz, mint a vízsz. 30. sor. 34. Állóvíz. 36. Hír, közlés népies szóval. 38- éles, át­ható hangot hqllqtó. 43, Tar István e müvét 1972. pygusztiis 20-án leplezték le Szekszárdon, a megyei tanács épii- léte előtt (zárt betűt o). 45- Kenyeret Zsírba«!» vqgy olajban ropogósra sütő. 47, Fémolvadékot a kohóból kienged. 52- Kötőszó. 53, A minőségért jótáll. 56. Nem tilt. 58. Ető-ázsiai köztársaság, fővárosa Bagdad- 00, . , . a képéről: az orcárg vqn írva. 6f, éhben az idő- szgkbqn qlpkült meg a szekszárdi Vas­ipari Vállalatból p Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyárnak „Ilyen” gyár- egysége (zdrf feefű: P)- 62. Egymást előző betűk az ábécében. 63. <5yer­meknevelő intézmény, lakói szavával. 64. Ezen az oldalon is rengeteg ta­lálható. 65. Azon a helyen. 66. Tőkés vállalati forma (röv.) 68. Alkotás. 70. Annak a közeiébe. 72. Ezzel kapcsolat­ban. 76. A láb része. 79. Iraki politi-. kus, volt köztársasági elnök. 82. Fo­gaival morzsol. 83. Jó a szeme. 84. Hévutó. 85. „Az" alkotás. 88. Fába jelet vés. 89. Szintén ne. 90. Félszeml 91, Belga és román gépkocsik betűjele. Beküldendő a vízsz. 2., 39., 9?., a függ. 1., 43. és 61. sorok megfejtése, együtt mind a tíz forduló megfejtései­vel, borítókban, 1975. április 14-ig, a Megyei Művelődési Központ, 7101. Szekszcrd, Pf. 15. címre. A helyes megfejtést beküldők között — mint már említettük — a szerkesztőség 12 db 103 forintos könyvutalványt sorsol ki. SZEREK.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom