Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

Megilletődött gyerekek, megilletődött szülők gyüle­keznek az MHSZ megyei székházának egyik termében. A megilletődöttség érthető: az általános iskolát most befe­jező fiúgyerekek most érkez­tek el életük első nagy vá­laszújához. Előttük a to­vábbtanulás, az életpálya­választás sokat ígérő lehető­sége, s az első, „dicsőséges” bizonytalanság: sikerül-e a felvételi a távoli megyeszék­hely valamelyik középisko­lájában? A szülők izgalma is érthető: a gyerek első szárnyra kapása, próbálkozása, a kiröppenés a szülői házból. A szülői ház tizennégy évi gondoskodása után csak ven­dégségbe jár haza, ismeretle­nek, idegenek veszik át a szü­lők, az éveken keresztül is­mert tanítók szerepét. Korodi Gábor, a megyei ki­egészítő parancsnokság fő­tisztje tréfálkozva fogadja egyik érkező, hosszúra nőtt gyereket: Gyere pajtás, men­jünk Egerbe... Mindegyik gyerekhez van tréfásan bíztató szava, az el­múlt hetekben mindegyiket megismerte az iskolában is, a szülői házban is. A szülők kérdéséinél viszont már ko­molyra fordítja a szót. — Ne tessék nyugtalankod­ni, az iskola elfogadja az iga­zolást erről a kétnapi távol­létről. j — Ha esetleg nem sikerül az itteni felvétel, akkor a má­sik iskolánál, ahova jelentke­zett a gyerek, figyelembe kell venni, hiszen egy napon, két felvételin nem jelenhet meg. Megérkezik az utölsó gye­rek is, a kis csoport tizenhar­madikja — vajon hányrtak hoz közülük szerencsét a ti- zenhármas szám? —, s Koro- dí főtiszt kezdi a névsorolva­sást. — Balogh István Dalmand, ifj. Balogh János Dalmand, Csongrádi László Tevel, Fri- gyer László Bölcske, Habányi Mihály Nagyszékely, Lőrincz József Léngyel, Merkl János JTolna, Nagy Lajos Cikó, Pong­rácz Mihály Tevel, Szabó Gyula Cikó, Szabó Tamás Gerjen, Tóth Tibor Gerjen, András Ferenc Győré... Ked­ves szülők, most tehát három napra átveszem a felügyele­tet gyermekük felett. De ma­gukkal együtt izgulok még legalább három hétig, kinek sikerült a felvétele. Sajnos, csak száznyolc helyet lehet betölteni. Bár a pályázatot is­merik, hiszen erről mindenki­vel otthon is külön-külön be­szélgettünk, a Honvédelmi Minisztérium a múlt évben Egerben felállította a közép- iskolás katonai kollégiumot, azzal, hogy a hadsereg pa­rancsnoki utánpótlását így is biztosítsa. A bentlakásos kol­légium teljesen ingyenes, díjmentes, azoknak a gyere­keknek, akiket a négy egri középiskola valamelyikébe felvettek. A párthatározat ér­telmében elsősorban az ipari, a mezőgazdasági üzemekben dolgozó, fizikai munkát vég­ző szülők gyermekei, nagy- családos, vagy gyermeküket egyedül nevelő, kis jövedelmű sz.ülők gyermekei kapnak ott­hont a katonai kollégiumban. A kollégiumi nevelés csak annyiban katonai jellegű, hogy a gyerekek formaruhát kap­nak, a nevelők ugyanolyan polgári személyek, mint más kollégiumokban. Tulajdon­képpen csak az érettségi után szánjuk a gyerekeket ka­tonai pályára, de ne vegyék túlzásnak: nekünk nemcsak a jövő tisztjeit, hanem tábor­nokait is kell életútjukra bo­csátani. A gyerekeket egyelőre még nem a marsallbot-perspektíva, hanem az egyenruha, és a ve­le járó nagyobb fegyelem vonzza. A györei. András Feri kitű­nő tanuló, apja bányász. — Szeretem a fegyelmet, ezért szeretnék katonai pá­lyára menni. És talán azért, mert érdekelnek a gépek... A Pajtásban olvastam az egri katonai kollégistákról, szóval, ezért szeretnék oda menni. Merkl János apja: Szűkmarkú döntés Decsen Csóti Mátyás szekszárdi gépkocsivezető 1967-ben, fele­sége 1968-ban lett a mai de- cái Sárközi Egyetértés Tsz tagja. Mindketten szorgal­masak voltak; a férfi tavaly 314, az asszony 247 tízórás munkanapot teljesített. A há­zaspár 1974. december 31- ével — a vezetőség hozzájá­rulása alapján — megszün­tette a szövetkezettel tagsági viszonyát. Az idén február­ban a közgyűlés úgy határo­zott, hogy a tavalyi esztendő­re a legalább 100 munkana­pot teljesítő női és a legalább 150 munkanapot teljesítő fér­fi tsz-tagoknak további 7 szá­zalékos kiegészítő részesedést juttat. A közgyűlés kizárta ebből a részesedésből azokat, akik 1974-ben kiléptek a tsz- ből. A Csóti-házaspár úgy vé­lekedett, hogy becsülettel vé­gigdolgozta a távalyi évet, amelynek csak legutolsó nap­ján vált meg a szövetkezet­től, ezért előbb a vezetőségtől, majd a döntőbizottságtól kér­te a 7 százalékos részesedés megfizetését. A kérést mind­két fórum elutasította. Csóti- ék ezt követően támadták ke­resettel a döntőbizottsági ha­tározatot a Szekszárdi Járás- bíróság 3. P. számú tanácsa előtt. A járásbíróság helyt adott a keresetnek, és a decsi Sár- Stözi Egyetértés Tsz-t az era­lített 7 százalékos részesedés kifizetésére kötelezte. A bíró­ság az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a jövedelem felosztásának alapjául, a ta­valy megtermelt érték szol­gál; ebben az értékben pe­dig a házaspár munkájának eredménye is realizálódott. A közös munkát a munka sze­rinti elosztás elvének alkal­mazásával, a teljesítmény alapján kell mérni, értékelni, díjazni. — tehát a, szocialista elosztásnak megfelelően. A termelőszövetkezet elidegenít­hetetlen joga, hogy megvá­lassza, hogy a szocialista el­osztásnak megfelelő milyen munkadíjazási rendszert al­kalmaz. A Szekszárdi Járásbíróság ítéletében kifejtette, hogy mi az említett közgyűlési határo­zatnak helyes értelmezése. Az, hogy a kiegészítő részesedés megilleti azokat, akik a kö­vetelményeket teljesítétték, és akik 1974-ben tagok voltak. Nem vitás, hogy abban az esztendőben tag volt Csóti Mátyás is, felesége is; az sem, hogy lényegesen nagyobb tel­jesítményt nyújtottak a köte­lezőnél. Ha a közgyűlési ha­tározatot tévesen értelmeznék, és ezért a házaspár nem jut­hatna munkája megérdemelt eredményéhez, ez a szocialis­ta elosztás elvét sértené. — Meglepődtem, amikor a gyerek bejelentette, hogy je­lentkezik felvételre az egri kollégiumba. Egy szót sem mondtam ellene, nagy fiú már, életpályát neki kell választa­ni. S most szurkolhatok ve­le, bárcsak sikerülne. Frigyer László apja (maga is fegyveres testület tagja): — Laci már egész kis kora óta kérdezgette: apu, hogyan lehetne belőlem is katona­tiszt? Várj, fiam, majd annak is eljön az ideje, addig még sokáig kell, tanulnod. Rólam tudja, az egyenruha mennyi megkötöttséggel, mekkora fe­gyelemmel jár. örültem, hogy most, a nyolcadikban megpályázta a katonai kollé­giumot, így talán biztosab­ban elérhet a választott élet­pályára. • A tizenhárom gyerek idő­közben visszatért Egerből. S most kétséggel, bizakodással várják, természetesen a jó hírt, a felvételről. Várják, hogy az úttörő-egyenruhát felcserélhessék az egri „kis- katpnák” formaruhájával, s azt majd négy év múlva az egyenruhával. BOGNÁR ISTVÁN A népfrontbizottságok a nőpolitikái határozatért Ä nőpolitikái határozat és mindazon párthatározatok megvalósulás»;- illetve megva­lósítása nem lehet egy társa­dalmi szervezet, vagy mozga­lom ügye és feladata, amelyek a nők társadalmi helyzetén, szerepén hivatottak javítani, össztársadalmi ügy, amelyből minden szervnek, szervezet­nek és mozgalomnak ki kell vennie részét. A munkában jelentős szerep hárul a nép­frontbizottságokra is, ame­lyek sajátos eszközeikkel munkálkodnak a határozat érdekében. Erről a kérdésről beszélget­tük Szűcs Györgynével, a Ha­zafis Népfront Tolna megyei Bizottságának nőfelelősével. ' — Mindenekelőtt vissza kell térni az 1970-es nőpolitikái határozathoz — mondja Szűcs Györgyné. — Ekkor szűntek meg a nőtanácsok és alakultak a nőbizottságok. A népfront vonatkozásában ez azt jelenti, hogy úgynevezett lakóterületi nőbizottságokat hoztunk létre. A népfrontbi­zottságok kebelében, mint munkabizottságok dolgoznak. A továbbiakban arról be­szélgetünk, hogy az átalaku­lás a folyamatosság jegyében történt, hiszen azoic, akik te­vékenyek voltak a nőtaná­csokban, ma is a legaktívab­bak a nőbizottságokban. — Ahol ezelőtt erős volt a nőtanács, ott ma is jobb a helyzet, még akkor is, ha a népfrontbizottság nem tesz annyit a nőbizottság segítésé­re, mint annak előtte a nőta­nács támogatásáért tett Ez a kérdés megköveteli az alaposabb magyarázatot Szűcs Györgyné elmondja, hogy több helyen a népfrontbizott­ságok még nem értik eléggé, hogy a nőpolitika nem egyedül a nőbizottság ügye, hanem közös ügy — hogy ezzel .a nem egészen jó kifejezéssel éljünk — a nőbizottságnak fő profilja. Még egy gondolatra is ki kell térni itt, amit a megyei népfrontbizottság nő­felelőse úgy fogalmazott meg, hogy azelőtt a területi nép­frontbizottságok döntően köz­ségfejlesztéssel foglalkoztak, „ma községpolitikában gon­dolkodunk”. S ennek szerves részé a nőpolitika is. — Egy érdekes adat, me­gyénkben 113 népfrontbizott­ság működik, ugyanakkor 51 nőbizottság. Elsősorban az az oka ennek, hogy olyan kis községekben, ahol a terme­lőszövetkezet szinte a falu egészét jelenti, ott a termelő­szövetkezeti nőbizottság mel­lett felesleges lenne újabb nőbizottságot létrehozni. De nem is ez a lényeges ebben a dologban, hanem az, hogy ahol a népfrontbizottság mel­lett nem működik nőbizottság, a népfrontnak ott is kell nő­politikát folytatnia. De azt is megtudjuk, Hogy van olyan község, ahol hat nőbizottság is működik, úgy mint üzemi, vagy üzemiek, termelőszövetkezeti, ÁFÉSZ, pedagógus, ktsz és lakóterüle­ti. Itt az összefogás, koordi­nálás az elvi irányítás felada­tait a pártszervezet látja eh A munka, az érdeklődés és sokszor a gondok nem hatá­rolhatok el egymástól. Az üzemi dolgozók egyben a la­kóterület ügyeiben is érdekel­tek és viszont; a pedagógusok naponta szinte mindenfajta foglalkozású ember gyereké­vel találkoznak és viszont. De ne szaporítsuk a példákat, ennyi is elég a legszorosabb együttműködés szükségességé­nek érzékeltetésére. A szoros kavcsolat már eddig is szá- tnos eredményt hozott. Elég a gyermekintézmények létesíté­sére, támogatósára, a szolgál­tatás színvonalának javítására, játszóterek építésére, a ke­reskedelmi ellátottság javítá­sára utalni, Ä szülői munkaközösségek: támogatása, segítése a nép­frontbizottságok. feladata A munka oroszláiirésze termé­szetesen itt is a nőbizottsá­gokra vár, — A szervezeti keretek adottak, nem ezek megte­remtése jelentette a fő fel­adatot, hanem a nőbizottsá­gok működtetése — mondja Szűcs Györgyné — és ezen a téren még nagyon sok a ten­nivalónk. De hadd szóljak in­kább néhány eredményünk­ről. Községi bizottságaink jól működtetik a különböző szak­köröket, illetve most már ma­gasabb szinten a klubokat.- Ä nyolc általános elvégzéséért szervezett mozgalom sikeres volt. A végzettek több mint fele nő. Arról már nagyon sok írás, tájékoztató jelent meg, hogy megyénkben is szépek az eredmények a nők-, nek a közéletbe való bevoná­sában. Ezekhez a mi nőbi­zottságaink is hozzájárultak. Számottevően nőtt a nőbi­zottságokban a munkásnők aránya, s ez nemcsak önmagá­ban jelent eredményt, hanem a továbblépés egyik biztosí­téka is. A községi nőbizottsá­gokban a munkások aránya 24, a városiakban 44 százalék. — Legközvetlenebb felada­tunk a XI. kongresszus anya­gának, határozatainak ismer­tetése, azok megvalósítására mozgósítani. Aztán a képvise­lőválasztások is adnak mun­kát, s tevékenységünknek to­vábbra is szerves része a bé­kemunka, a honismereti, helytörténeti ismeretek elmé­lyítése, barátsági estek, szoli­daritási akciók szervezése —> fejezte be a beszélgetés ke­retében adott tájékoztatóját Szűcs Györgyné. ft Wuáf UGy. B. Z, 1975. április 34, Készül a Játékház Tizenhárom fin akar ] egri kollégista lenni

Next

/
Oldalképek
Tartalom