Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-30 / 100. szám
Megilletődött gyerekek, megilletődött szülők gyülekeznek az MHSZ megyei székházának egyik termében. A megilletődöttség érthető: az általános iskolát most befejező fiúgyerekek most érkeztek el életük első nagy válaszújához. Előttük a továbbtanulás, az életpályaválasztás sokat ígérő lehetősége, s az első, „dicsőséges” bizonytalanság: sikerül-e a felvételi a távoli megyeszékhely valamelyik középiskolájában? A szülők izgalma is érthető: a gyerek első szárnyra kapása, próbálkozása, a kiröppenés a szülői házból. A szülői ház tizennégy évi gondoskodása után csak vendégségbe jár haza, ismeretlenek, idegenek veszik át a szülők, az éveken keresztül ismert tanítók szerepét. Korodi Gábor, a megyei kiegészítő parancsnokság főtisztje tréfálkozva fogadja egyik érkező, hosszúra nőtt gyereket: Gyere pajtás, menjünk Egerbe... Mindegyik gyerekhez van tréfásan bíztató szava, az elmúlt hetekben mindegyiket megismerte az iskolában is, a szülői házban is. A szülők kérdéséinél viszont már komolyra fordítja a szót. — Ne tessék nyugtalankodni, az iskola elfogadja az igazolást erről a kétnapi távollétről. j — Ha esetleg nem sikerül az itteni felvétel, akkor a másik iskolánál, ahova jelentkezett a gyerek, figyelembe kell venni, hiszen egy napon, két felvételin nem jelenhet meg. Megérkezik az utölsó gyerek is, a kis csoport tizenharmadikja — vajon hányrtak hoz közülük szerencsét a ti- zenhármas szám? —, s Koro- dí főtiszt kezdi a névsorolvasást. — Balogh István Dalmand, ifj. Balogh János Dalmand, Csongrádi László Tevel, Fri- gyer László Bölcske, Habányi Mihály Nagyszékely, Lőrincz József Léngyel, Merkl János JTolna, Nagy Lajos Cikó, Pongrácz Mihály Tevel, Szabó Gyula Cikó, Szabó Tamás Gerjen, Tóth Tibor Gerjen, András Ferenc Győré... Kedves szülők, most tehát három napra átveszem a felügyeletet gyermekük felett. De magukkal együtt izgulok még legalább három hétig, kinek sikerült a felvétele. Sajnos, csak száznyolc helyet lehet betölteni. Bár a pályázatot ismerik, hiszen erről mindenkivel otthon is külön-külön beszélgettünk, a Honvédelmi Minisztérium a múlt évben Egerben felállította a közép- iskolás katonai kollégiumot, azzal, hogy a hadsereg parancsnoki utánpótlását így is biztosítsa. A bentlakásos kollégium teljesen ingyenes, díjmentes, azoknak a gyerekeknek, akiket a négy egri középiskola valamelyikébe felvettek. A párthatározat értelmében elsősorban az ipari, a mezőgazdasági üzemekben dolgozó, fizikai munkát végző szülők gyermekei, nagy- családos, vagy gyermeküket egyedül nevelő, kis jövedelmű sz.ülők gyermekei kapnak otthont a katonai kollégiumban. A kollégiumi nevelés csak annyiban katonai jellegű, hogy a gyerekek formaruhát kapnak, a nevelők ugyanolyan polgári személyek, mint más kollégiumokban. Tulajdonképpen csak az érettségi után szánjuk a gyerekeket katonai pályára, de ne vegyék túlzásnak: nekünk nemcsak a jövő tisztjeit, hanem tábornokait is kell életútjukra bocsátani. A gyerekeket egyelőre még nem a marsallbot-perspektíva, hanem az egyenruha, és a vele járó nagyobb fegyelem vonzza. A györei. András Feri kitűnő tanuló, apja bányász. — Szeretem a fegyelmet, ezért szeretnék katonai pályára menni. És talán azért, mert érdekelnek a gépek... A Pajtásban olvastam az egri katonai kollégistákról, szóval, ezért szeretnék oda menni. Merkl János apja: Szűkmarkú döntés Decsen Csóti Mátyás szekszárdi gépkocsivezető 1967-ben, felesége 1968-ban lett a mai de- cái Sárközi Egyetértés Tsz tagja. Mindketten szorgalmasak voltak; a férfi tavaly 314, az asszony 247 tízórás munkanapot teljesített. A házaspár 1974. december 31- ével — a vezetőség hozzájárulása alapján — megszüntette a szövetkezettel tagsági viszonyát. Az idén februárban a közgyűlés úgy határozott, hogy a tavalyi esztendőre a legalább 100 munkanapot teljesítő női és a legalább 150 munkanapot teljesítő férfi tsz-tagoknak további 7 százalékos kiegészítő részesedést juttat. A közgyűlés kizárta ebből a részesedésből azokat, akik 1974-ben kiléptek a tsz- ből. A Csóti-házaspár úgy vélekedett, hogy becsülettel végigdolgozta a távalyi évet, amelynek csak legutolsó napján vált meg a szövetkezettől, ezért előbb a vezetőségtől, majd a döntőbizottságtól kérte a 7 százalékos részesedés megfizetését. A kérést mindkét fórum elutasította. Csóti- ék ezt követően támadták keresettel a döntőbizottsági határozatot a Szekszárdi Járás- bíróság 3. P. számú tanácsa előtt. A járásbíróság helyt adott a keresetnek, és a decsi Sár- Stözi Egyetértés Tsz-t az eralített 7 százalékos részesedés kifizetésére kötelezte. A bíróság az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a jövedelem felosztásának alapjául, a tavaly megtermelt érték szolgál; ebben az értékben pedig a házaspár munkájának eredménye is realizálódott. A közös munkát a munka szerinti elosztás elvének alkalmazásával, a teljesítmény alapján kell mérni, értékelni, díjazni. — tehát a, szocialista elosztásnak megfelelően. A termelőszövetkezet elidegeníthetetlen joga, hogy megválassza, hogy a szocialista elosztásnak megfelelő milyen munkadíjazási rendszert alkalmaz. A Szekszárdi Járásbíróság ítéletében kifejtette, hogy mi az említett közgyűlési határozatnak helyes értelmezése. Az, hogy a kiegészítő részesedés megilleti azokat, akik a követelményeket teljesítétték, és akik 1974-ben tagok voltak. Nem vitás, hogy abban az esztendőben tag volt Csóti Mátyás is, felesége is; az sem, hogy lényegesen nagyobb teljesítményt nyújtottak a kötelezőnél. Ha a közgyűlési határozatot tévesen értelmeznék, és ezért a házaspár nem juthatna munkája megérdemelt eredményéhez, ez a szocialista elosztás elvét sértené. — Meglepődtem, amikor a gyerek bejelentette, hogy jelentkezik felvételre az egri kollégiumba. Egy szót sem mondtam ellene, nagy fiú már, életpályát neki kell választani. S most szurkolhatok vele, bárcsak sikerülne. Frigyer László apja (maga is fegyveres testület tagja): — Laci már egész kis kora óta kérdezgette: apu, hogyan lehetne belőlem is katonatiszt? Várj, fiam, majd annak is eljön az ideje, addig még sokáig kell, tanulnod. Rólam tudja, az egyenruha mennyi megkötöttséggel, mekkora fegyelemmel jár. örültem, hogy most, a nyolcadikban megpályázta a katonai kollégiumot, így talán biztosabban elérhet a választott életpályára. • A tizenhárom gyerek időközben visszatért Egerből. S most kétséggel, bizakodással várják, természetesen a jó hírt, a felvételről. Várják, hogy az úttörő-egyenruhát felcserélhessék az egri „kis- katpnák” formaruhájával, s azt majd négy év múlva az egyenruhával. BOGNÁR ISTVÁN A népfrontbizottságok a nőpolitikái határozatért Ä nőpolitikái határozat és mindazon párthatározatok megvalósulás»;- illetve megvalósítása nem lehet egy társadalmi szervezet, vagy mozgalom ügye és feladata, amelyek a nők társadalmi helyzetén, szerepén hivatottak javítani, össztársadalmi ügy, amelyből minden szervnek, szervezetnek és mozgalomnak ki kell vennie részét. A munkában jelentős szerep hárul a népfrontbizottságokra is, amelyek sajátos eszközeikkel munkálkodnak a határozat érdekében. Erről a kérdésről beszélgettük Szűcs Györgynével, a Hazafis Népfront Tolna megyei Bizottságának nőfelelősével. ' — Mindenekelőtt vissza kell térni az 1970-es nőpolitikái határozathoz — mondja Szűcs Györgyné. — Ekkor szűntek meg a nőtanácsok és alakultak a nőbizottságok. A népfront vonatkozásában ez azt jelenti, hogy úgynevezett lakóterületi nőbizottságokat hoztunk létre. A népfrontbizottságok kebelében, mint munkabizottságok dolgoznak. A továbbiakban arról beszélgetünk, hogy az átalakulás a folyamatosság jegyében történt, hiszen azoic, akik tevékenyek voltak a nőtanácsokban, ma is a legaktívabbak a nőbizottságokban. — Ahol ezelőtt erős volt a nőtanács, ott ma is jobb a helyzet, még akkor is, ha a népfrontbizottság nem tesz annyit a nőbizottság segítésére, mint annak előtte a nőtanács támogatásáért tett Ez a kérdés megköveteli az alaposabb magyarázatot Szűcs Györgyné elmondja, hogy több helyen a népfrontbizottságok még nem értik eléggé, hogy a nőpolitika nem egyedül a nőbizottság ügye, hanem közös ügy — hogy ezzel .a nem egészen jó kifejezéssel éljünk — a nőbizottságnak fő profilja. Még egy gondolatra is ki kell térni itt, amit a megyei népfrontbizottság nőfelelőse úgy fogalmazott meg, hogy azelőtt a területi népfrontbizottságok döntően községfejlesztéssel foglalkoztak, „ma községpolitikában gondolkodunk”. S ennek szerves részé a nőpolitika is. — Egy érdekes adat, megyénkben 113 népfrontbizottság működik, ugyanakkor 51 nőbizottság. Elsősorban az az oka ennek, hogy olyan kis községekben, ahol a termelőszövetkezet szinte a falu egészét jelenti, ott a termelőszövetkezeti nőbizottság mellett felesleges lenne újabb nőbizottságot létrehozni. De nem is ez a lényeges ebben a dologban, hanem az, hogy ahol a népfrontbizottság mellett nem működik nőbizottság, a népfrontnak ott is kell nőpolitikát folytatnia. De azt is megtudjuk, Hogy van olyan község, ahol hat nőbizottság is működik, úgy mint üzemi, vagy üzemiek, termelőszövetkezeti, ÁFÉSZ, pedagógus, ktsz és lakóterületi. Itt az összefogás, koordinálás az elvi irányítás feladatait a pártszervezet látja eh A munka, az érdeklődés és sokszor a gondok nem határolhatok el egymástól. Az üzemi dolgozók egyben a lakóterület ügyeiben is érdekeltek és viszont; a pedagógusok naponta szinte mindenfajta foglalkozású ember gyerekével találkoznak és viszont. De ne szaporítsuk a példákat, ennyi is elég a legszorosabb együttműködés szükségességének érzékeltetésére. A szoros kavcsolat már eddig is szá- tnos eredményt hozott. Elég a gyermekintézmények létesítésére, támogatósára, a szolgáltatás színvonalának javítására, játszóterek építésére, a kereskedelmi ellátottság javítására utalni, Ä szülői munkaközösségek: támogatása, segítése a népfrontbizottságok. feladata A munka oroszláiirésze természetesen itt is a nőbizottságokra vár, — A szervezeti keretek adottak, nem ezek megteremtése jelentette a fő feladatot, hanem a nőbizottságok működtetése — mondja Szűcs Györgyné — és ezen a téren még nagyon sok a tennivalónk. De hadd szóljak inkább néhány eredményünkről. Községi bizottságaink jól működtetik a különböző szakköröket, illetve most már magasabb szinten a klubokat.- Ä nyolc általános elvégzéséért szervezett mozgalom sikeres volt. A végzettek több mint fele nő. Arról már nagyon sok írás, tájékoztató jelent meg, hogy megyénkben is szépek az eredmények a nők-, nek a közéletbe való bevonásában. Ezekhez a mi nőbizottságaink is hozzájárultak. Számottevően nőtt a nőbizottságokban a munkásnők aránya, s ez nemcsak önmagában jelent eredményt, hanem a továbblépés egyik biztosítéka is. A községi nőbizottságokban a munkások aránya 24, a városiakban 44 százalék. — Legközvetlenebb feladatunk a XI. kongresszus anyagának, határozatainak ismertetése, azok megvalósítására mozgósítani. Aztán a képviselőválasztások is adnak munkát, s tevékenységünknek továbbra is szerves része a békemunka, a honismereti, helytörténeti ismeretek elmélyítése, barátsági estek, szolidaritási akciók szervezése —> fejezte be a beszélgetés keretében adott tájékoztatóját Szűcs Györgyné. ft Wuáf UGy. B. Z, 1975. április 34, Készül a Játékház Tizenhárom fin akar ] egri kollégista lenni
