Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-20 / 92. szám

agazin * magazin agaisa Szódabikarbónát a megrögzött dohányosoknak? Az erős dohányos tulajdon­képpen kábítószer-fogyasztó. A kábítószer neve: nikotin. A dohányos éppúgy szükségét érzi a nikotinnak, mint ahogy a kokainfogyasztó nem tud meglenni kokain nélkül. De ha a dohányzás fiziológiai szükséglet, miért van az, hogy egyeseknek elég napi néhány cigaretta, mások elszívnak harminc, negyven cigarettát is? Az amerikai pszichológus, Stanley Schächter véleménye szerint, erről a vizelet savtar­talma vall. Az erős dohányos vizelete rendkívül savas; a ni­kotin igen gyorsan távozik a véréből és ez arra készteti, hogy egyik cigarettáról gyújt­son a másikra. Aki viszont ke­veset szív, annak lúgos a vi­zelete, tehát a nikotin sokkal lassabban távozik a vérből. Schächter, aki maga is erős dohányos, számos kísérletet végzett önkéntes jelentkező­kön feltételezésének bizonyítá­sára. Egy néhány évvel ezelőtt végzett kísérlete során egy csoport erős dohányosnak (akik naponta húsznál több cigarettát szívnak) négy na­pon át igen alacsony nikotin­tartalmú Cigarettát adott. Bár a kísérleti alanyok napi ci­garettafogyasztása 25 száza­lékkal emelkedett, mégis olyan ingerlékenyekké váltak, hogy néhányuk családi élete is fel­borulni látszott. Bár a kísérleti alanyok ki­vétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy Schächter cigarettái rendkívül rosszak, mégis egy­re többet szívtak. Vajon mi as {pka ennek? Schächter véleménye szerint * furcsa magatartás nem pszichológiai, hanem fizioló­giai természetű. Állításának bizonyítására ismét önkéntes jelentkezőkkel újabb kísérlet­be kezdett. A kísérleti ala­nyoknak naponta 10 gramm C-vitamint kellett fogyaszta­niuk. Mint ismeretes, a C-1 vitamin hatására a vizelet sa­vasabbá válik. Több száz ön­kéntes jelentkező vizsgálata során kiderült, hogy mind­egyikük 10—17 százalékkal több cigarettát szívott Ez volt Schächter feltételezésé­nél első bizonyítéka. Ezután SchaChter kezdte vizsgálni azokat a helyzete­ket, amelyekben a dohányo­sok általában többet és gya­koribb szippantásokkal szív­nak. Utolsó próbaként Schächter olyan pszichológiai teszt-, vizsgálatot hajtott végre, amely rendszerint igen feszült állapotba hozza a kísérleti alanyokat, úgyannyira, hogy cigarettafogyasztásuk olykor 50 százalékkal is nö­vekszik. Minden egyes önkén­tes jelentkezőnek néhány gramm szódabikarbónát kel­lett elfogyasztania. Mint is­meretes, a szódabikarbóna stabilizálja a vizeletet. A vizsgálat sorárt kiderült, hogy a kísérleti alanyok Cigaretta- fogyasztása ' egyáltalán nem növekedett. Tanulság: a szódabikarbóna ugyan nem szoktat le a do­hányzásról, de megakadályoz­za, hogy az ember rendkívül feszült idegállapotban többet dohányozzék. Schächter véle­ménye szerint tehát a szóda­bikarbónát kötelezően be kel­lene vezetni a megrögzött do­hányosok étrendjébe. , A szerelem is kábítószer Víz alatti kutató] ármű f ©IZA&OMEB* BTZAUdAT » í Egy ostromlott vár parancs­noka megadta magát XIV. bajos hadvezérének, cfArtag- nannak. A kapitulációé ok­mány átadásakor a várpa­rancsnok így szóit <f Artagaan­r — Csalt azért egyeztem Sete 8 kapitulációba, mat elfogyott IHlSkHPOlvIA» t . ■ ^s- . -i— .-flAraá t CTArtagnan igf eálasroBS " r~ — Bizalomért ~ bizalmat. Csakis azért ajánlottam fel »nőknek a kapitulációt, mert kilőttük: az afolaó puakaeo- írónkat ta, B Szélerőm! ( Érdek es tervei terjesztett Hó holland mérnökök egy csoportja: azt javasolják, hogy 500 szélmotorból álló villamos ■ erőművet építsenek az ország­ban az Északi-tenger mentén szinte állandó szél felhaszná­lására. Az erőmű a számítá­sok szerint 450 megawatt tel­jesítményű lenne és így he­lyettesítene egy atomerőművet, amelynek építését a holland kormány tervbe vette. A szél­motorokat — igen nagy, 50 méteres vitorlák hajtanák f A tervet érdeklődés fogadta fez országban, ahol a nagy népsűrűség miatt a lakosság egy része ellenzi a nukleáris erőművek építését. A mérnö­kök elképzelését most az ál­lami energiabizottság tanul­mányozza. . "A szerelem ugyanolyan ha­tást fejthet ki, mint a kábító­szer, mégpedig szigorúan fizi­kai értelemben is. Erre a meg­állapításra jutott a Harvard Business Sebőd pszichológusa. Napfénykonyhák kerülnek piacra Az Üzbég SZSZK tudomá­nyos akadémiájának alkalma­zott fizikai intézetében a tu­dósok napenergiával működő melegítőt, hűtőszekrényt, szá­rítógépet, desztillálóit (vízlé- párolót) szerkesztettek és ki­dolgozták a többemeletes há­zak heliofűtésének berendezé­seit. Az üzbég tudósok találmá­nyai jól beválnak a gyakor­latban: már öt év óta működik a csarvaki vízi erőmű gépmű­helyének tetejére szerelt víz­melegítő, amellyel százfokos vizet lehet előállítani. Hasz­nálhatónak bizonyult a nap­fényerővel működő zöldség­szárító, amelyet a bokharai terület egyik szovhozában ál­lítottak fel., A helioszárítók gazdaságosak és higiénikusait. A „Safirkan” nagy karakül- tenyésztő szovhoz nemrégiben hatalmas, napenergiával mű­ködő, desztillátort kapott az üzbég geofizikusoktól. Ez a berendezés 24 óránként 4 ton­na olcsó ivóvizet biztosít a gazdaságának. Bokhara közelében épül a heliotechnikai berendezések gyára. Első termékei — „nap­fénykonyhák” és vízmelegítő berendezések — 1975. végén kerülnek piacra. Ml A VONZÓBB? A dúsgazdag agglegény így,; szól-legjobb barátjához; — Ha-tvai>éwes vugyok ugyan, de nagyon szeretnél?...feleségül. venni egy csinos fatal lényt Mit gondolsz, nagyobb esélyem .len­ne, ha ötvenévesnek adnám ki magam ? Barátja derűsen mosolyogva így válaszai: — Azt hiszem^ o legnagyobb esélyed akkor lenne, ha azt mon­danád, hogy 75 éves vagy. Stanton Peele. Á kábítószer­fogyasztókhoz hasonlóan a szerelmeseknél is tapasztalha­tók olyan fizikai zavarok, amelyek a megszokás, vagy éppen a hiányérzet következ­tében lépnek feL „Tinro—2” néven víz alatti kutatójárművet készítettek és próbáltak ki a Fekete-tenge­ren szovjet szakemberek. Két személy tíz óra tartamára me­rülhet le a víz alá az újfajta kutatóeszközzel. Jóllehet a „Tinro—2”-t daru bocsátja vízre a hajó fedélzetéről, a mélybe merülve könnyen vál­toztathatja helyét vízszintes és függőleges irányban, az akku­mulátorok áramával meghaj­tott hajócsavarja segítségévek A kutatók állandó rádiókap­csolatot tartanak az anyahajé­val, s a hidrolokátorral folya­matosan ellenőrizhetik tartóz­kodási helyüket Veszély ese­tén egy különleges berendezés gyorsan a felszínre juttatja a bajba jutott kutatókat A „Tinro—2” utasai a nyo­másálló ablakokon át film- és fényképfelvételeket készíthet­nek a kutatóhajóra kívülről felerősített erős reflektorok fényénél. Módjuk van annak vizsgálatára is, hogy a tenge­rek élővilága miként reagál a különböző hanghatásokra, a fényre^ vagy az elektromos mezőre. Egy különleges beren­dezéssel vízmintát és talaj-; mintát is tudnak venni a ku­tatók a »Tinro—2’’ merülése során. II freon fenyegeti az atmoszféra egyensúlyát A* amerikai Science efmfi folyóirat (hasábjain két kutató érdekes tanulmányt tett közzé. Eszerint mindazok a nők. akik hajlakkot használnak, részt vesz­nek egy óriási merényletben, amely minden élőlény létét fenyegeti. Ugyan­így az „összeesküvők’* közé tartoznak azok a férfiak, akik aerosolos borotva­krémet használnak. Ralph J. Cicerone és Richard S. Sto-' larski logikus meggondolásból indulnak ki. Az aerosolos készítmények ugyanis freont tartalmaznak. Minthogy világ­szerte egyre több aerosolos készítményt gyártanak, mind több freonra van szük­ség. Az évi termelés átlagosan 9 száza­lékkal növekszik, ebben az évben min­den bizonnyal eléri az 1 millió tonnát. A freon nehezebb fajsúlyú, mint a le­vegő. de a gáz egy kis része mégis el­jut az atmoszféra felsőbb rétegeibe. Freonmolekulák kimutathatók 12 000 méter magasságban, de eljutnak a Föl­det burkoló ózonrétegig is. amely 25—? 35 000 méter magasságban található. Ezekben a molekulákban az ibolyán­túli sugarak hatására a következő reak­ció megy végbe: A freonmolekula 1750—2200 angstrom erősségű ibolyántúli sugárzás hatására felszabadít egy klóratomot, amely két szakaszban — egy ózonmoiekulával és egy oxigénatommal egyesülve — felsza­badít két kétatomos oxigénmolekulát. Ezután a klóratom ismét „támadást in­téz” az ózonmolekulák ellen. Az ibolyántúli sugárzások megszűré­sére szolgáló ózonréteg tulajdonképpen életvédelmi szerepet tölt be. Ha az ózon­réteg csökken, súlyos zavarok lépnek fel Földünk éghajlatában. Ezt követően megbomlik Földünk ökológiai egyensú­lya is: a túl nagy mennyiségű ibolyán­túli sugarak hatására károsodik a* vege- , táció. de az óceánok és a folyók vize is. Az állatvilág éppúgy áldozatul esik a mértéktelen ibolyántúli sugárzásnak, mint az ember. Az ibolyántúli sugárzás elsősorban szemünket és bőrünket ve­szélyezteti. Rowland kiszámította, hegy a sztratoszféra ózonrétegének 1 száza­lékát már „sikerült” elpusztítania az embernek, és ennek tulajdonítható, hogy az Egyesült Államokban ebben az év­ben 8000-rel több bőrrákos megbetege­dést tapasztaltak, mint a korábbi évek­ben (a statisztikai adatot az Amerikai Tudományos Akadémia tetté közzé). Ha' ötven év alatt lekötjük az ózonréteg 10 százalékát, a bőrrákos megbetegedések száma egyedül az Egyesült Államokban évi 80 ezerrel növekedhet. , ' Nyilvánvaló, hogy az aerosolos borot­vakrém és a két amerikai kutató által felvázolt katasztrófa között' olyan nagy az aránybeli eltérés, hogy ember hajla­mos ezt a gyászos előrejelzést . kissé szkeptikusan, cinikusan fogadni. Mint már említettük, a fi-eon' négy­szer olyan nehéz; mint a levegő, ezért 10 000 méter magasságon felül csak el­enyésző mennyiségben található. De minden kétséget kizáróan ilygp magas­ságban is van freon. 1972-ben Los Ange­les és a Déli-sark között végzett vizsgála­tok kimutatták, hogy a toposzférában. vagyis körülbelül 11 000 méter magasság­ban 1000 milliárd levegőrészecskére 61 rész freon jutott. 1973-ban az A tlanti-óce- án felett ugyanilyen magasságban 85 fre- onrészecskét mértek. Az év elején aSpitz- bergák felett ugyanebben a rétegben már 120 freonrészecskét mutattak ki. Mint láthatjuk az ózonréteget támadó freon mennyisége szakadatlanul növek­szik. A freon előállítása nem új keletű do-’ log. Első ízben 1930-ban szintetizálták. Kémiailag semleges, az atmoszféra ala­csony rétegében semmiféle kémiai reak­ciót nem idéz elő. Szinte kizárólag hű­tésre. valamint festékek, lakkok, rovar­irtók. kozmetikai cikkek stb adalékanya­gaként használják. 1971-ben egyedül Franciaországban összesen 292 millió aerosolos flakont gyártottak (ebből 93 millió tartalmaz hajlakkot. 80 millió - kölnit, 28 millió gyógyszeripari terméket, 38 millió tisz­títószert. 29 millió rovarirtót, 24 millió más egyéb terméket). Rowland és Cicerone véleményei sze­rint 20—40 év leforgása alatt- a-freon az atmoszféra alacsonyabb rétegeiből fel­jut a felsőbb rétegekbe. Ne várjuk meg, hogy lustaságunk — amely miatt job­ban szeretjük a kész borotvakrémet mint .a saját kezűleg készített habot — jóvátehetetlen katasztrófát eredményez­zen. , \

Next

/
Oldalképek
Tartalom