Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-18 / 90. szám

•» rTTTT1lfrTvr¥TW'yryrfTffTTTTTTTTTVTVTTT»TTTTTT E 1 ► *» *■ « ► ■* \ H El DECKER j JÓZSEF ► 5 ► 4 [ Iparbantril j ► •* ► < ► * *» 4 ■SAAA.tÁi.AAAáAááAAAÁAAi.kAAAAAAAAAAAAA4AAAÁA*AAA Júniusban lesz az ünnepi könyvhét Az ismeretlen Azerbajdzsán r Ebben az évben Június első fcetében rendezik meg az ün­nepi könyvhetet: május 31. és június 7. között a fővárosban és vidéken ünnepi módon szí­nes, könyvnépszerűsítő esemé­nyek sorozatán találkozik a könyv a közönségével, az ol­yasókkal. Az országos megnyitó május 50-án, pénteken délután 3 óra­kor lesz a Kosztolányi Dezső téren: itt összpontosul majd egyébként a főváros könyvheti eseményeinek java is. Idén a fennállásának 900. évfordulóját ünneplő Szolnok rendezi a vidéki megnyitó ün­nepséget. A főváros valamennyi kerü­letében. a vidéki városokban Sumen közelében befejezés­hez közeledik egy 300 méter magas tévétorony építése. A torony adóberendezése a leg­nagyobb teljesítményű lesz a Balkán-félszigeten: 150 kilomé­teres sugárban biztosítja a mű­lés falvakban dolgoznak mSr ä rendezőbizottságok az ünnepi könyvhét előkészítésén. Hagyo­mányos módon a könyvhét ide­jén nyílnak meg az 1974. évi szép magyar könyv-verseny díjnyertes műveiből rendezett kiállítások.' Színes képet nyújt a könyv­hét idején megjelenő újdonsá­gok listája is: 124 új könyv gazdagítja a könyvesboltok és sátrak választékát ezekben a napokban. Idén is féláron lesz kapható a Körkép ”75. a Szép versek ’74 és a Rivalda ”73— 74 című három kötet: a leg­frissebb magyar novellák, vers- termés és színpadi művek an­tológiái. ÉgszíAű fátyol címmel sorok vételét. A íeningrádl rá- dióberendezés-gyárban készí­tett adó — amelyet moszkvai szakemberek szerelnek fel — színes adások közvetítését is lehetővé teszi. Szovjet prózai válogatást, írő­szemmel 1974. címmel pedig a hagyományos publicisztikai an­tológiát vásárolhatják meg fél­áron az érdeklődők a könyv­hét idején. A magyar irodal­mat számos klasszikus mű új kiadása, az írók és költők friss művei ■ képviselik. Hasonló módon nagy lesz a választék a világirodalomból. Értékes mű­vészeti kiadványok, jó gyer­mekkönyvek sora várható, s további kötetek jelennek meg a felszabadulásunk 30. évfor­dulójának tiszteletére indított *30 év”, továbbá a több ország közös kiadói vállalkozásában megjelenő „Győzelem könyvtá­ra” című sorozatokban. Másfél milliárd kötet a polcokon Közép-Ázsia legnagyobb könyvtára épül fel Taskentben. A 14 emeletes épület polcain 8 millió kötet kap helyet. Az olvasótermek egyidejűleg 1200 látogatót fogadhatnak. A múlt évben az ország könyvtárának állománya to­vábbi 50 millió kötettel gya­rapodott. meghaladva ezzel az 1,5 milliárdot. A szovjet könyvtárhálózat tovább bővül, a városokban és falvakban új könyvtárak épülnek. Minden­ki ingyenesen veheti őket igénybe. A szociológiai felmérések során kiderült, hogy a lakos­ság körében — a mozihálózat, a televíziózás, a sajtó és más tömegtájékoztatást formák gyors fejlődése ellenére — nö­vekszik az irodalmi alkotások népszerűsége. Megállapították továbbá, hogy a falusi lakos­ság körében az olvasói aktivi­tás nem kisebb, mint a váro­sokban. A Szovjetunió ázsiai köztár­saságaiban tett két útjának él­ményeire támaszkodva, dr. Pa­taki József kedden folytatta előadássorozatát a szekszárdi FUK-ban. Örményország és Grúzia után, most Azerbajd­zsán került sorra A hazánknál valamivel kisebb köztársaság- 'ról a kelleténél kevesebbet tu­dunk. 86 ezer négyzetkilomé­ternyi területén ötmillióan él­nek a Kaukázus völgyeiben és a Káspi-tenger partján elte­rülő síkságon. „Azerbajdzs” nép nem létezik, az azer- bajdzsániak háromnegyed ré­sze a türk népcsaládhoz tarto­zik, nyelvük a török egyik dialektusa A hívők mohame­dánok, a népek' országűtján — a régi „Selyem úton” — fekvő kis országban sok az egyházi műemlék, de értékesek a XI— XII. századi várromok és rész­ben ma is ép erősségek. Fel- szabadulásunk 30. évforduló­ja különös jelentőséget ad az azerbajdzsániak megismerésé­nek, hiszen közülük is több tízezren áldozták életüket Ma­gyarország szabadságáért, it­teni hősi temetőkben nyugsza­nak. Atropatena, a mai Baku örökké égő tiizeiről már a macedón Nagy Sándort elkísé - rő történetírók is beszámol­nak. Volt itt perzsa, török, mongol és türk uralom. 1804- ben a cárok kerítették hatal­mukba az egymással viszály- kodó fejedelemségeket. Azerbajdzsán 1918-ban a császári Németországnak „vált érdekessé”. A németeket szövet­ségeseik, a törökök verték ki innen, őket az angolok. A bri­íek áldozata lett az S 26 So*­misszár, akinek emlékét nagy j; hatású szoborkompozíció hir­deti Bakuban. 1922-ben alakul# a szovjethatalom. A „látoga­tókat” az olaj vonzotta. As\ első világháború idején Ba»;i, ku adta a világ olajtermelő-^ sének felét az olaj felhaszná—!■’ lásának jelentőségét a techni—' kai civilizáció fejlődésében! nem kell külön hangsúlyozni.' Az olajmunkások akkori ki—, zsákmányoltságát, példátlant' nyomorát dr. Pataki egy jóIS választott Gorkij-idézettel il—® lusztrálta, a jelenről rendkí-w vül szép, színes diafelvételekf® vallottak. A szovj eth atal orra"? tökéletesen megváltoztatta aat azerbajdzsániak életét. A ma­gyar látogatót joggal lepi meg Baku jelentős részének hason­latossága — Budapesttel. A. mai Nagykörútunkón látha­tókhoz hasonló házakat a Rotschild- és. Nobel-érdekelt- ség építtette itt is, ott is. Ä Nobel Alfréd által alapított díj tőkéje a bakul olajból származik. A kitűnő előadás­hoz azerbajdzsán! népzenei felvételek csatlakoztak és a Nahicsevan-i természetvédelmi terület tájképi szépségeit, nö­vény- és állatritkaságait be-' mutató képek. A jelent az olajkutak erdeje, a Minge- csaumál épülő duzzasztómű építkezése, a gondokat a Kás­pi-tenger veszélyes vízszint- csökkenését bemutató képek dokumentálták. Az előadás- sorozat folytatódik, dr. Pata­ki József a jövő hónapban a Káspi-tenger keleti partjára, a sivatagba vezeti el a gon­dolatban vele utazókat- j O. t ’’ Múzeum a szabad ég alatt Sok bolgár városban; így Plovdivban is sok ókori emlék található, köztük egy római kori városfal és stadion ma­radványai. Az idén április ele­jén a Nebottepe-dombnál kez­dődtek ásatások. Azt remélik, hogy megtalálják az ókori Eumolpiasz várostelepülés ci­tadelláját. A kísérleti ásatások szerint ugyanis a domb már a rézkorszakban lakott volt. A régészek a bronzkorszak első feléből származó serlegeket, umatöredékeket. szürke thrák kerámiákat találtak. Természe­tesen a római stadionnál is folytatják a feltárást. Eddig márványból készült ülőhelye­ket és a római város vízveze­ték-rendszerének egy részét tet­ték szabaddá. Ugyanakkor megkezdték a stadionhoz ve­zető hatalmas kapuív feltárá­sát. Asumeni tcvétorony P. N. Barcmnyikov: Nevek az emlékművön ii. Szevasztopolban harcolt. Ott sebesült meg, de nem ment hátra az első vonalból. Ké­sőbb egy bombaszilánktól meg­sebesült a hátán. A sztavropoli hadikórházba került. Kubány felszabadulása utón hazasza­ladt. Abban az időben a 4. különleges kubányi gárdahad­testnél szolgált, amelynek Ki- riasenko altábornagy volt a parancsnoka (ba nem csal az emlékezetem.) A Taganrogért vívott harckban megsebesült a lábán, a szocsi badikórházhan feküdt. Erről a három sebesü­léséről tudok. Többről nem hallottam. Az érdemrendeken kívül volt még 2 vagy 3 ér­demérme, de hogy milyenek, nem emlékszem. Ványa barna arcú, csillogó fekete hajú legény volt. Na­gyon világos barna szeme, lá­nyosán hosszú szempillája volt. Ennyire emlékszem, ennyit tudtam írni a fivéremről. Hogyha nem úgy sikerült, ahogy ön elképzelte, azért el­nézését kérem. Távolról sem írtam meg mindent, Öe azt hiszem, hogy a lényeg benne van. Mély tisztelettel: Alekszej Danyilovics Prokopenko „Én, Sztyepán Andrejevics Ahtirszkij jól ismertem Iván Danyilovicsot, s az egész csa­ládját. Ványa ügyes, csupa energiával teli gyerek volt Felnőtt korában pedig jóvágá­sú fiatalember. A vele egy- korúak közül kitűnt arányos testalkatával, ügyességével és sok más tulajdonságával. So­kat adott magára, mindig ' mintha skatulyából húzták volna ki, csizmája kifényesít­ve, mint egy igazi kaukázusi megjelenésű férfinak. S hogy tudott énekelni! Szerelmét, Jevdokija Budenkót vette fe­leségül. Két lánya született. Yálja most Moszkva környé­kén lakik. Nagyezsda Ivanov­na Prokopenkó Ordzsonikidzé- ben dolgozik a mezőgazdasági főiskola szervetlen kémia tan­székén. A háború alatt csupán egyetlen egyszer találkoztam az én jóbarátommal. Akkor már háromszor megsebesült, de még mindig ugyanolyan mozgékony, olyan vidám volt... Nyíljanak örökké virágok az olyanok sírján, mint Iván Da­nyilovics Prokopenko.”. * „ÍME, EZ A HÁBORÚ!” „Bocsássa meg hosszú hallga­tásomat. Összegyűjtögettem, újra meg újra átolvastam a leveleket. Hiszen nemcsak mi kaptunk leveleket. Apa most kórházban fekszik, s ezért he­lyette én írok, a fia, Iván Nyesztyerovics Liszij unoka­öccse. A levelek segítségére lesz­nek önnek abban, hogy képet kapjon nagybátyámról, azok egyikéről, akik bátorságukkal, amelyet ők maguk figyelemre se méltattak, meghozták az emberiségnek a fasizmus fö­lötti győzelmet, a szabadságot és mindazt a jót, aminek ma részesei vagyunk. Iván nagybátyám világéleté­ben dolgozott. Gyerekkora óta. Szívesen segített mindenben a szüleinek és a hozzátartozói­nak. Az élet nem dédelgette nagybátyámat, akárcsak egész­nemzedékét. ' Jól tanult. Apánk mindig példaképül állította elénk. Még alig pitymallott, ő már vágta a gallyakat, hogy a rőzsével aztán a mocsarat teríthessék le' (vidékünk ilyen mocsaras volt). Reggel pedig már az iskolapadban ült. Mint szor­galmas, jó tanuló petróleumot és papírt kapott az iskolától és ezért esténként őnála jöttek össze az osztálytársai. Volt ennek más oka is. Olyan jó memóriája volt, hogy emléke­zetében teljesen megragadtak a tanító magyarázatai és este elismételte társainak a leckét. (Folytatjuk.) / 34-ben három hónapig hasal» ü tam a sziklák között. Igaz, hogy Szekszárdra nem lehet ráismerni? Négy éve halt meg a felesd; gém, / Dokumenf-írás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom