Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-17 / 89. szám

fiatalok fiatalok „Vörös csillag” akció Konyhádon A bonyhádi Vörösmarty Mi­hály úttörőcsapat a három ta­vaszi évfordulót ünnepelve részt vett az e célból rende­zett országos „Vörös csillag” akcióban. Énnek keretében március 19- én 19 mázsa papírt gyűjtöttek, s az ezért járó 1890 forintot a Vietnamiaknak ajánlották fel. Nágy izgalommal vártuk március 20-án az országos út­törőelnökség által szervezett riadót. Ennek elhangzása után. rohanó pajtások hada lepte el Bonyhád utcáit. Riadólánccal értesítették társaikat a figye­lők. Azután bevonultak az is­kolába és ott jelentkeztek az „expedíeiós parancsnokságon” a további feladatokért. A szo­kásos formaságok (felszerelés LeYeleznél ? Á napokban levelet kaptunk, amelyet az NDK-ban adtak fel. A levél feladói a thal- heinai iskola „nemzetközi ba­rátság” klubjának tagjai. Szí­vesen leveleznének magyar pajtásokkal, akikkel jelvénye­ket és más hasonló apróságo­kat is cserélnének. A levelet németül írták, de úgy gondol­juk. azok is válaszolhatnak a thalheimi pajtásoknak, akik németül nem, csak oroszul tud­nak. hiszen ők is tanulják az orosz nyelvet. íme a cím: Oberschule II. z. H. Freund- schaftspionierleiter DDR—9166 Thaiheim, Postschließfach. Mivel ez a cím az iskolai klubé, javasoljuk, hogy saját magatok bemutatása mellett azt is írjátok meg. hogy fiúval, lánnyal, milyen érdeklődésű, milyen korú pajtással akartok levelezni. ellenőrzése, stb.) után „csillag­kereső” túrára indultak a he­lyi patronáló üzemekhez, s itt felkutatták a vállalatok fejlő­désével. történetével és életé­vel kapcsolatos adatokat. Az egész riadó, a csapatve­zetőség véleménye szerint na­gyon fegyelmezetten sikerült, mi pedig nagyon élveztük. Igen sok érdekes adatot gyűj­töttünk, ezekből majd kiállí­tást rendezünk. Március 21-én 8,30—9,30 órá­ig iskolai ünnepély formájá­ban emlékeztünk a Tanácsköz­társaság dicső napjaira a mo­zi helyiségében. 10—12 óráig pedig „Az én hazám” címmel expedíeiós vetélkedőt bonyolí­tottunk le az ötödik a hete­dik és nyolcadik osztályos őr­Hegyezd a filled! A felszólítás a kör közepén álló bekötött szemű vállalkozó kedvű pajtásnak szól. Körü­lötte székekre, padokra tele­pedve helyezkednek el a töb­biek. Az egyik ülő játékos va­lami zajt kelt: lehet papírzör- getés, miákolás. pé.nzcsörgetés. röfögés. A kör közepén álló­nak ki kell találnia, mi keltet­te a zajt. „Mi volt ez?” — ki­áltják egyszerre intésre a já­tékosok. amint abbamaradt a zaj. Ha kitalálja, akkor újabb kórusban feltett kérdésre kell válaszolnia: „Hol hallottad?” — Ekkor a zajforrás irányába kell mennie és nyakon kell fognia a zajongót. Ha sikerült a nyakoncsipés. akkor helyet cserélnek. sok részvételével. A vetélkedő anyagában elsősorban Bony- hádra vonatkozó expedíeiós kérdések szerepeltek a felsza­badulással. a helyi üzemekkel, létesítményekkel kapcsolatban. Több kérdés hangzott el Bony­hád híres szülötteiről. Perczel Mórról, továbbá az itt neve- lősködött névadónkról. Emel­lett szerepeltek kimondott út­törőismeretek is. A vetélkedő után, az évfor­duló tiszteletére a 14 évesek megkapták személyi igazolvá­nyaikat. Ezen a kis ünnepsé­gen a cipőgyári KlSZ-bizott- ság kedves ajándékkal lepte meg az ünnepeiteket. Az át­adást követően ünnepi ebédet kaptak a pajtások. Riporterőrs 193 mázsa Dombóváron a 628. sz. Zrí­nyi Ilona úttörőcsapat csapat­tanácsa nagyszabású hulladék- gyűjtést hirdetett meg. Rajok, őrsök vetélkedtek egymással. Jó eredményt értünk el: 123 mázsa vasat, 5 mázsa makula­túrát. 8 és fél mázsa rongyot, 56 mázsa vegyes papírt és egy mázsa színesfémet gyűjtöttünk. A legeredményesebb rajokat, őrsöket a csapattanács juta­lomban részesíti. PÉCSI KATALIN csapattanácstag Maci Laci Egy lombos, nagy erdőben élt Maci Laci. Mint minden medve, ő is szerette a mézet. így tör­tént, hogy nagyon nagy kedve támadt egy kis mézet nyalogatni. — Brumm, brumm. Hal egy faodú? Hói van egy kis méz? Mézet akarok enni! Nyom, nyam. itt sincs... Na, végre! Hm... ezen azért gondolkodnom kell. És ha megcsípnek a méhecskék? Az nem jó dolog Fuj! Á, üsse kő, én bemászok az odúba. Máris kapaszkodott a torkos maci felfelé a fán, Már fent is van. Most benyúl az odúba, most kiemeli a mézet. Hipp és hopp, mór lent áll a földön. Egy nya- lintás és uccu neki futás, mert jönnek a méhek. Egész felhőt alkotnak. — Jaj, jaj, ne csípjetek meg! — Zzz, zzzz, ne! De a mé­zünk az kellett? — Jaj, a fülem! — Pákosztos tolvaj! — Az orromat ne bántsátok! — Megígéred, hogy többet nem lopsz? — Meg, meg. csak hagyjátok abba! — Akkor jól van, — válaszol­ták a méhecskék, és azzal el­repültek. Maci Laci pedig hazament vizes borogatást tenni a fülére, orrára. Anagramma Í'A bal oldali tábla ötbetüs szavaiból a betűk felcserélésével képezzetek új, értelmes szavakat és írjátok a jobb oldali tábla megfelelő sorába. Ha helyesen oldottátok meg a fel­adatot. a körökkel megjelölt négyzetekbe kerülő betűk, fe­lülről lefelé olvasva egy nemrég elhunyt magyar író nevét adják eredményül. Megfejtések Múltkori rejtvényünk meg- éjtése Kodály Zoltán neve rolt. Egy egész halom levelet íozott a posta, helyes megfej- ésekkel. örömmel bentogat- ;uk a borítékokat, mert min- lenki megfogadta a jó taná- :sot, és egyetlen csúnya, pacás, libákkal teli megfejtést sem captunk. (Volt olyan pajtás is, iki túlságosan is megszívlelte :anácsunkat. és édesapjával ratta meg a megfejtést. Észre­vettük ám!) Apropó, borító­tok ... Sok pajtás küldi be megfejtését postai lapon. Eze­ket sokkal gyorsabban tudjuk ellenőrizni. Ha van otthon postai lap. akkor inkább ezen küldjétek el a megfejtést! (E miatt persze ne menjetek el a postára.) A rengeteg megfej­tő között most a következők a szerencsés nyertesek: Bene- deczki György Dunaszentgyör- gyön, Komjáti Mária Duna- földváron. Farkas Róbert Döb- röközben, Deixler Margit Bonyhádon, Horog Erika Dál­ián. A könyveket postán küld­jük el. Gyűrűs madarak Az egyik napsütéses reggelen furcsa látogatója akadt az V. b-nek. Egy villás farkú fecske tévedt be az osztályterem nyitott ablakán. Bizonyára a falon üldögélő kövér legyek csa­logatták az iskola közelébe és talán azok egyikét üldözve ju­tott a tanterembe. Odabent éppen biológiaóra folyt, Mária nén; a táblá­nál állt és onnét magyarázott a gyerekeknek. A kis fecske megjelenésére az óra természetesen félbeszakadt. A gyerekek felugráltak a padokban és óvatosan megfogták a kis jöve­vényt. mely rémületében nem találta meg a kifelé vezető utat és a szomszédos csukott ablakon keresztül próbált ki­jutni a szabadba. — Vigyázzatok nagyon, nehogy megsérüljön a szárnya, — figyelmeztette a gyerekeket Mária néni —, simogassátok meg. azután eresszétek ki szépen az ablakon. Ekkor azonban Laci hirtelen felkiáltott; — Mária néni, gyűrű van a lábán! Egy pillanat alatt mindnyájan köréje sereglettek. Való­ban. a madárka csüdjén apró alumíniumból készült gyűrű volt. Feliratát is sikerült kiböngészni; Varsovia B 16528, ez állt a kis fémlapocskán. Mária néni mindezt gondosan fel­írta magának, majd miután á gyerekek valamennyien meg­simogatták a fecske acélkék fejecskéjét, kieresztették az ab­lakon. Boldogan repült el a kis vándor, búcsúzóul még ka­nyarodott egyet az iskola udvara felett, azután eltűnt. — Na gyerekek — mondta Mária néni —, ezt jelentenünk kell a Madártani Intézetnek. Ott tartják nyilván a hazai gyű­rűzéssel kapcsolatos adatokat. Még ott az órán meg is fogalmazták a levelet, megírták a gyűrű számát, a megkerülés helyét és idejét. Jóska pedig a nagyszünetben átszaladt vele a postafülkéhez és becsúsz­tatta a kis piros gyűjtőládikába. A következő hetekben azután az egész osztály izgatottan várta a választ, amely végül annak rendje és módja szerint meg is érkezett. Az adatok időközben megjárták Varsót, ahonnét a lengyel szakemberek megküldték a kis fecske je­lölési adatait. Mint írták, fészekben ülő fiókaként gyűrűzték négy testvérével együtt egy Varsó környéki faluban és most útban Afrika felé, tévedt be a magyarországi iskola tan­termébe. — Azóta talán már meg is érkezett Afrikába — mondta Jóska a legközelebbi biológiaórán, amikor a levelet az egész osztály előtt felolvasták. — Könnyen lehetséges -L-, válaszolta Mária néni — a fecskék nagyon gyorsan repülnek. — Azután hozzátette: — A madárgyűrűzésről majd egy későbbi órán fogunk beszél­ni. Most csak annyit jegyezzetek meg. hogy ezzel a mód­szerrel derítik fel a vándormadarak téli szállását, kapunk adatokat az egyes fajok életkorára és még sok más érdekes tudományos kérdésre vonatkozóan. A mi kis fecskénk csak egyike a sok sok ezer megkerülésnek szerte a világon. Ezért fontos, hogy a gyűrűzött madár adatait nyomban megküldjük a Madártani Intézetnek, ahonnét azokat a megfelelő helyre továbbítják, vagy ha hazai gyűrűről van szó. a törzsköny­vekben keresik meg a kiegészítő adatokat. Az így kapott eredmények mind-mind segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a madárvilág még ki nem derített „titkainak’’ nyomára bukkanhassunk. ^ mézet lop Másnap megtol megkívánta o mézet Odasomfordált az odúhoz, és bekopogott — Brumm! Van rrfion valaki? — Mindjárt jövök! Hát te hogy kerülsz ide?! — Ne haragudj a zavarásért, de.™ hm, úgy ennék egy kis mé­zet Kérek szépen egy kicsit — De megjavultál, Maci Laci? Tessék, itt van. Látod, ugye így neked is jó, nekünk is. j — Köszönöm! Brumma. jöhe­tek máskor is? — Persze, nyugodtan gyere. Pár nap múlva Maci Lacit új­ra a méhek otthonánál találjuk, úgy tótszik mostanában folyton mézre fáj a foga. — Brunrvma, brumma, méhecs­kék, én vagyok itt™ — Szervusz, mit akarsz? — Ide figyeljetek! Nem aka­rok a nyakatokon élősködni, de a mézet nagyon szeretem. Azt gondoltam, én leszek az őrötök. Ha valaki lopni jönne, megvéd-' lek benneteket. Holnap ide is költözöm, jó? A méhecskék örvendeztek az ötletnek, és nagyon helyeselték. Maci Laci pedig attól a naptól kezdve nyugodtan nyalogatta a finom mézet, és a méhecskék is gond nélkül hagyták el odújukat Seregély Ibolya | úttörő Fogolylabda Kijelölünk egy kb. 16x19 méteres játékterületet, amelyet középen jól látható vonallal választunk el. Szemben áll egymással a két csapat: Piro- sak és kékek. Váltakozva re­pül a labda egyik csapattól a másikig. Cél: eltalálni valakit a szembenállók közül. Guruló, pattanó labda elől félre kell ugrani, levegőben repülő lab­dát el lehet kapni. Hiba: ha elejtik, vagy testhez szorítják. Eltaláltak egy pajtást. Bün­tetésből átmegy az ellenfél tá­bora mögé — az ellenfél mö­gött megrajzolt körbe. A foglyok nem maradnak tétlenek. Társaiktól labda re­pül nekik az ellenfél feje fö­lött és ha sikerül elkapni — most már egészen közelről „üt­hetnek” ők is foglyot. A fo­golykörön belül is csak a re­pülő labdát lehet elfogni. Ha leesik — át kell adni az ellen­félnek, aki most a túloldalon levő fogolykörbe igyekszik be­dobni a labdát. A játékteret elhatároló vonalat átlépni ti­los. Elkapott labdát helyből kell dobni. Ha a fogolykör­ből találat érte a kékeket, az illető átmegy fogolynak, de a labda váltakozva most a ké­kekhez kerül. Győz az a csa­pat, amelyik minden ellenfe­lét kiüti — azaz a fogolykörbe kényszeríti. 1915. április 1m

Next

/
Oldalképek
Tartalom