Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-17 / 89. szám
I I Változó életkörülmények Középhidvégen Jó két évvel ezelőtt levelet kapott egyik állami gazdaság igazgatója a szomszédos nagyközségi tanácstól. A levélben azt közölték: miután tíz- valahány » állami gazdasági dolgozó szeretné gyerekét óvodába adni, fizessen a gazdaság gyerekenként háromezer forintot az óvodafejlesztési alapba. Ha fizet a gazdaság, felveszik valamennyi gyereket, ha nem. egyet se. Az ultimátumszerű levél után törhette a fejét az igazgató, a párttitkárral, az szb-titkárral egyetemben. Mi lesz, ha a másik tíz községi tanács is hasonló anyagi igénnyel lép fel. amelyekhez a gazdaság dolgozói közigazgatásilag tartoznak? Az óvoda csak egy a rengeteg szociálpolitikai tennivaló közül, amelyet az állami gazdaságoknak a termelési feladatok mellett meg kell oldani. Az utóbbi tíz év alatt sokat tettek, dicséretre méltóan sokat a gazdaságok, de még mindig nem eleget ahhoz, hogy az örökségként kapott sok évtizedes elmaradottságot felszámolják. A Dalmandi Állami Gazdaság példamutatóan sokat tesz a kulturált lakáskörülményekért, az alsótengelici gazdaság óvoda létesítésével mutatta meg. hogyan lehet a hely; anyagi lehetőségekkel élve megoldani szociálpolitikai és nőpolitikái feladatokat. A Baranya—Tolna megyei állami gazdaságok főosztálya a hét folyamán Harkányban tartott egyhetes tájékoztató tanfolyamot a gazdaságok szociálpolitikai előadói, és nőfelelősei részére. A résztvevőket egy napra elvitték a középhídvégi kísérleti gazdaságba. azzal a céllal, hogy tapasztalhassák: egy gazdaság hogyan tesz eleget a szociálpolitikai feladatoknak. Csonka Károly igazgató a látogatókat elsősorban arról tájékoztatta, miként épül be a gazdasági vezetés szervezetébe a szociálpolitikai bizottság, amely öt és tizenöt éves távlati program és éves intézkedési terv szerint dolgozik. Miután Alsótengelic a főosztályhoz tartozó gazdaságok közt a legkisebb — területe 1700 hektár —. ehhez mérten gazdálkodhat a szociálpolitikai célokra fordítható összegekkel is. Ezért eddig a dolgozók lakáshelyzetét az arra alkalmas régi cselédházak felújításával. két-háromszobás, komfortos lakások kialakításával kezdték meg. Az elmúlt öt év alatt évente négy-négy lakást építettek újjá, évente negyedmillió forintból. De a Dalmandi Állami Gazdaságtól kapott terv alapján Katalin- pusztán már felépült az első, minden igényt kielégítő iker munkáslakás — egymillióért. Mellé a következő években felépül egy egész utca. A szociálpolitikai bizottság meghirdette a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalmat is. és a legszebb porta gazdáját évente kétezer forinttal jutalmazzák. A gazdaság legnagyobb vívmányának tartják az alsóhídvégi. régi kastélyban berendezett óvodát, ahova Felső- híd végről, ’ Középhídvégről Katalinból autóbuszon szállítják reggelente a gyerekeket és este haza, óvónői felügyelet mellett. A látogatók éppen ebédidő előtt érkeztek az óvodához, amelynek apró lakói kis gyerekversekkel köszöntötték őket. Miután a látogatók nagy többsége maga is asz- szony. anya, érthető volt az elérzékenyülés a köszöntő után. és valósággal körülrajongták a főszereplőt, a pöttöm kis Zsuzsit, aki nagyon talpraesetten azt is elmondta, hogy öt testvére van. Az viszont már derültséget fakasztott, hogy néhány kis lurkó háromszor is repetát kért a tojáslevesből, és ahogyan a krumpli, a sült hús mellé, bekebelezték a fejes salátát. Hasonló elismeréssel nyugtázták a szép berendezést — köztük a legújabb típusú Vi- deoton-televíziót, a sok játékot. a zuhogó esőben is szép környezetet Hasonlóképpen Csonka Károly igazgató szavait is arról, hogy mindössze 225 000 forintot költötték az óvodára, 68 ezer forintot a felszerelésre, és évi fenntartása 180 ezer forint • A régi cselédházból átalakított üzemi konyha láttán is kijutott az elismerésből, amelyet Szabó Jánosné, a Szigetvár; Állami Gazdaság szociálpolitikai előadója fogalmazott meg, és írta a gazdaság vendégkönyvébe. A Középhidvégen látottakat — és egyben az állami gazdaságok eddigi eredményeit —' méltatva, Kalla Gáborné. a területi főosztály szociológusa úgy összegezte: a szociálpolitikai, a nőpolitikái intézkedések, és mindaz, am; a dolgozók életkörülményeinek javítását célozza^ közvetve nyere- segfokozó tényező. A régi puszták helyén kialakulóban van a. sokoldalúan kultúrált mezőgazdasági munkás életforma, életkörülmény. BOGNÁR—GOTTV ÁLD EEpítőmunkánk nemzetközi támasza 3. Komplex Program Ülést tartott a Tolna megyei Tanács V. B. „A szocialista országok közös érdekeinek és nemzeti érdekeinknek megfelelően részt veszünk nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, közös gazdasági szervezetek, vállalatok létesítésében.” (Az MSZMP XI. kongresz- szusának határozatából.) A HATVANAS ÉVEK köze- pére-végére változások mentek 'végbe a KGST-államok belső gazdasági fejlődésében és a nemzetközi körülményekben egyaránt. Gyons ütemben nőtt az ipari termelés, s ennek következtében olyan korszerű iparágak jöttek létre, amelyek szükségszerűen az integrációs folyamat felgyorsításához, nemzetközi jellegének kidomborításá- hoz vezettek. (Ilyen korszerű iparág például az elektronika, a számítógépeket gyártó ipar, amely — mint a KGST számítógép-programja is bizonyítja — valamennyi ország számára külön feladatokat tudott adni.) Emellett több szocialista országban — így hazánkban is — kimerültek a munkaerő-tartalékok, rá kellett térni az intenzív ipari, gazdasági fejlesztésre, tehát a termelés hatékonyságának a nemzetközi munkamegosztás segítségével való növelésére, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak tömeges, iparszerű alkalmazására. Eiz az integrációs folyamat szempontjából azt jelentette, hogy az addiginál nagyobb teret kapott az együttműködés a termelés szférájában, a termelés irányítási rendszerét is tökéletesítették, hozzáigazították a magasabb műszaki-gazdasági színvonalú ipari tevékenységhez; egyfelől erősítették a tervgazdálkodást, a tervszerűséget, másfelől decentralizálták az irányítást, növelték a gazdálkodó szervek önállóságát. EZEK A VÁLTOZÁSOK megteremtették az átfogó integrációs program létrehozásának a feltételeit. Megindult a kidolgozás folyamata, amelynek főbb állomásai az 1969-i moszkvai. XXIII., és az 1970-i XXIV. ülésszak voltak. Végül az integrációs tervet Komplex Program néven az 1971 júliusában Bukarestben tartott XXV. ülésszakon hagyták jóvá. Mi A Komplex Program lényege? Az addigi integrációs szakasztól megkülönbözteti: a tervezési együttműködés tökéletesítésével kiszélesedtek és elmélyültek a gazdasági távlatok. Ez az együttműködés egyaránt felöleli a középtávú, tehát öt évre szóló és a hosz- bzú távú, a 15 éves időszakot átfogó elképzelések egyeztetését. A Komplex Program a tervezési együttműködés mellett körültekintően gondoskodik úgyszintén a termelési kapcsolatok fejlesztéséről. Éppen napjaink egyik súlyos gondja az energiahelyzet: a tőkés világ energiamérlegének zavarai bizonyos mértékben ránk is hatnak. Magától kínálkozik a lehetőség — és ezt a Komplex, Program erőteljesen támogatja, — Magyarország és a többi energiaszegény. KGST-álLam számára is, hogy a pótlólagos, csak gazdaságtalanul feltárható hazai források helyett az erre szánt összeget energia- hordozókban gazdag területek közös kiaknázására fordítsák'. Ilyen területek elsősorban a Szovjetunióban vannak. A SZOVJETUNIÓ — részben nagysága, részben pedig energiahordozókban, alapanyagokban való gazdagsága folytán — oroszlánrészt vállalt és vállal a jövőben is a KGST energiabázisának a megteremtésében. Tavaly például a KGST-álLamok a tőké6 országokénál jóval csekélyebb mértékben érezték a tnyensanyag- és energiagondokat, mert a Szovjetunió — jóllehet a tőkés piacon többszörös áron értékesíthette volna — változatlan áron é6 mennyiségben szállította a nyersolajat, acélt, napírt. Emellett az új KGST- alapanyagárak is jóval kedvezőbbek a világpiaci árnál, például a kőolajat tonnánként 37 rubelért kanjuk, ugyanezért az olajért tőkés piacon 110 dollárt kellene fizetnünk. DUNAI PÉTER (Következik: Magyarország és a KGST). (Folytatás az 1. oldalról) csak a kereskedelem a vetőmag, a növényvédő szerek, műtrágyák és gépalkatrészek forgalmazásában. Végezetül a testület úgy foglalt állást, hogy Horváth József elnökhelyettes a napirend vitájában elhangzottak alapján terjessze a szükséges határozati javaslatokat a v. b. legközelebbi ülése elé. Az elmúlt évi költségvetési revíziók teljesítéséről, a vállalati, intézményi belső ellenőrzés működésének tapasztalatairól Ribling Ferenc, a pénzügyi osztály’ vezetője tett jelentést. A beszámoló és a fölötte nyitott eszmecsere egyaránt azt bizonyította, hogy Tolna megyében javult az elmúlt évben a költségvetési revíziók 'hatékonysága, bár a mennyiségi teljesítés visszaesett. A megye 235 egysége közül mindössze 186-ban végzett éllenőrző vizsgálatot az osztály. Előrelépést jelent viszont, hogy az 1973. évi 20 komplex költségvetési vizsgálattal szemben a szakosztályok tavaly 35 komplex jellegű vizsgálatot végeztek el. Növekedett az 1973 évi 19 fővel szemben a revíziókat követően felelősségre vont személyek száma is. Egy személy ellen bűnvádi feljelentés történt az elbocsátás- mellett, 21 személy ellen indult fegyelmi eljárás, 25 személyt egyéb módon vontak felelősségre. A végrehajtó bizottság szükségesnek ítélte meg az ellenőrzés mennyiségi túlteljesítése mellett a költségvetési revíziók további javítását, a vállalatok, intézmények belső ellenőrzésének javítását. A helyi tanácsok ellenőrző tevékenységét is fokozni kell a jövőben. Mint azt a napirend zárszavában a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, a jövőben a komplex vizsgálatok számát kell növelni a jogszerű pénzfelhasználás, a célszerű és hatékony gazdálkodás érdekében. A testület ezt követően a bejelentések megtárgyalásával foglalkozott, majd pedig meghallgatta dr. Schneider Zoltán- né vb-tag interpellációját.. Az interpelláló segítséget kéri; a Mérey lakótelep felett az őszszel átadott öröklakások tulajdonosainak. Mint az ismeretes, a kórháznak alacsony jövedelmű dolgozói lakják a több szintes lakóházat és okkal panaszolják, hogy esőzések alkalmával eláztatja, lakhatatlanná teszi otthonaikat a víz. Beáznak az oldalfalak, az ablakok. A végrehajtó bizottság a panasz alapján utasította a megyei tanács építésügyi és közlekedési osztályát a szükséges vizsgálat megejtésére és a szükséges intézkedések megtételére. 1975. április 17. I
