Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-17 / 89. szám
mKonommsL TOLNA MEGYEI SmmratreoMsrEl CSÜTÖRTÖK 1975. ópr. 17. XXV. évt 89. szám. ARA: 0.90 Ft. Ülést tartott a Tolna megyei Tanács V. B. Napirenden: Termelőszövetkezeteink 1974. évi gazdálkodása Költségvetési revíziók és belső ellenőrzés A Tolna megyei Tanács V. B. tegnap délelőtt megtartott ülésén foglalkozott a mező- gazdasági termelőszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásának értékelésével, majd pedig összegezte az 1974-ben megtartott költségvetési revíziók teljesítésének tapasztalatait, elemezve e napirend tárgyalása során a vállalatok, intézmények belső ellenőrzésének helyzetét, feladatait is. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek 1974. évi gazdálkodásának eredményeiről So- morjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tájékoztatta a testületet. Az írásos jelentés kiegészítéséül szolgált a tanács élelmiszer- és vízgazdálkodási bizottságának dokumentuma is, amit a tárgyról nemrég készített. A tájékoztató jelentés,' valamint a kontrollnak szánt beszámoló felett a vártnál is éténkebb vita alakult ki. Ennek során szót kért Huszár István, a Pénzügyminisztérium képviselője, Kovács Sándor, a MÉM osztályvezetője, Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára, Horváth József tanácselnök-helyettes, végül dr. Szilcz Ákos megyei főügyész is. A vitában részt vevők véleménye egybehangzó volt abban, hogy az 1974. évi gazdálkodás munkájáról hű keresztmetszetet adott a végrehajtó bizottságnak a tájékoztató. Viszont szinte valamennyien azt kifogásolták — és joggal —, hogy a tájékoztató jelentés adós maradt a konzekvenciák levonásával, az idei évre szóló legfontosabb feladatok néven nevezésével. így a testület az előterjesztést a napirend felett nyitott vitában egészítette ki. Megállapította, hogy a megye termelőszövetkezetei az ismert időjárási viszontagságok ellenére eredményes gazdasági évet zártak, a termelést a korábbi évek szintjénél magasabb szinten valósították meg. Emelkedett legfontosabb növényeink termésátlaga, növekedett az állatlétszám, fokozódott a mezőgazdasági termelés ipari jellege. Sommásan: tovább erősödött a közös gazdaságok pénzügyi helyzete és emelkedett a tagság életszínvonala. De egy sor népgazdasági érdeket jelentő területen kevesebbet léptünk előre a kíván- hatónáL A napirend zárszavában Szabópál Antal megyei tanácselnök elsőként a nyugtalanító jelenségekről szólt. Egyebek között arról, hogy nőtt ugyan a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben az állat- állomány, csökkent viszont a tejtermelés. Vagy.;; szükség van arra, hogy a gazdálkodás felelőssége időben kerüljön napirendre a kölcsönös jelzések alapján. Veszteségesen és alaphiányosan gazdálkodó szövetkezeteink ugyanis nem egyik évről a másikra lettek, lesznek veszteségesek. A megyei tanács elnöke a továbbiakban fölhívta a figyelmet a vb-nek arra a korábbi állás- foglalására, hogy fokozottan kell figyelni azokra a termelőszövetkezetekre, melyekben tudottan gyönge a belső ellenőrzés, továbbá azokra is, melyek a tsz-szövetségek revizorainak segítségét éveken át nem igénylik. Az elmúlt évi tapasztalatok magukban foglalják egyébként az idei tennivalókat. Ezek között első helyen áll az egyesült termelőszövetkezetek erősítése, a gazdálkodás hatékonyságának a növelése, a takarékosság, a ráfordítások észszerű csökkentése. A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a szakosztályok segítsék elő a népgazdasági érdekek érvényesülését a termelésszerkezet alakulásában. Elfogadhatatlan például a zöldségtermelő területek csökkenését a termelőszövetkezetekben jelentkező munkaerő- hiánnyal „Indokolni”. Nem marasztalható el egyértelműen (Folytatás a 3. oldalon). Összehívják az SZKP XXV. kongresszusát Szerdán megtartották az SZKP Központi Bizottságának ülését. A plenum Leonyid Brezsnyev beszámolója alapján elhatározta, hogy 1976. február 34-éré összehívja a Szovjetunió Kommunista Pártjának soron lévő XXV. kongresszusát. Az ülés meghallgatta Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminiszterének jelentését »A nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról”. A Központi Bizottság saját kérésére felmentette Alek- szandr Selepint az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának tisztéből. Fock Jenő fogadta Nikola Kmezicset Á mezőgazdasá g 1976—80. évi termelési és műszaki fejlesztési terveinek feiaLalkításó- hoz a MÉM szakemberei nemzetközi összehasonlításban is itanulmányozzák a magyar nagyüzemi szocialista mezőgazdaság eredményeit és fejlődési dinamikáját. Az elemzésiek tapasztalatairól dr. Ván- csa Jenő miniszterhelyettes nyilatkozott Jászonyi Ferencinek, ea. MTI munkatársának. — A magyar mezőgazdaság la nagyüzemi termelési forma megszilárdulását követő években — lényegében 1965-től — egyre több ágazatában belépett abba a nemzetközi termelői körbe, amelynek tagjai az élvonalba tartoznak. Ezen a gazdálkodási színvonalon már helyesebb, ha nem egykori önmagunkhoz mérjük teljesítményünket, mert bár sokat mond, hogy 1938-hoz képest ötszörösére növeltük a mezőgazdaság ipari anyagfelhasználását, 50- szerasére a műtrágya-fogyasztást és több mint 10-szeresére az ipari takanmánytermelést, mégis többet jelent a nemzetközi mértékkel való egybevetés. — Hazáinkban — mindent egybevetve — három évtized alatt az alapvető mezőgazdasági termékek és élelmiszerek termelése megkétszereződött. A szocialista nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségeket mindenekelőtt a fejlődés dinamikája jelzi. Mindössze 10—12 évre volt szükség ahhoz, hogy megkétszereződ jék a búza termésátlaga; más országokban ez általában 20, nemritkán 25—30 évet vett igénybe. A világ átlagtermése ez idő alatt csupán egy harmadával nőtt, a Közös Piac országai csak 40 százalékkal adtak több gabonát. Az egyébként a KGST-országok viszonylatában is élvonalba tartozó magyar gabonatermesztés elérte a világszínvonalat, termésátlagunk, az 1974. évi hektáronkénti 37,5 mázsa, nagyobb az Európai Gazdasági Közösség országainak átlagánál, s lényegesen meghaladja az Egyesült Államokét. A kukorica hozamának egy évtized alatti megkétszereződését az ipari szervezettségű termelési rendszerek tették lehetővé. A nagyüzemek öt év alatt azonos területen 60 százalékkal növelték a kukoricatermést, ez kereken kétszerese a nemzetközi növekedési ütemnek. A növénytermesztésnek ez az ágazata a világ élvonalába azzal zárkózott fel, hogy a termőterület több mint felén modem eljárásokkal a fejlett tőkés országok és az Egyesült Államok termésátlagát érik el a már exportra is termelő gazdaságok. — Egyes nyugati közgazdászok néhány munkaigényes növényi kultúra termelésénél mutatkozó átmeneti nehézségeinket igyekeznek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás „számlájára” írni, holott pontosan az ellenkezőjéről van szó: beigazolódott, hogy hazánkban a kisüzemi módszerek ideje végérvényesen lejárt, még akikor is, ha ezeket Äagyüzemi keretek között alkalmazzák. A termésfejlesztés dinamizmusa például a néhány év alatt kétszeresére növekvő cukorfogyasztással nem tartott lépést, és bár az elmúlt három évtizedben megkétszereződött a zöldségtermő (Folytatás a 2. oldalon) Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerdán hivatalában fogadta Nikola Kmezicset, a Jugoszláv Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány végrehajtó tanácsának elnökét. Havannában kedden este befejeződtek az 1975. évi magyar—kubai árucsere-forgalomról folytatott tárgyalások. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében lefolyt tanácskozás eredményeként létrejött árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet Tordai Jenő és Andres Yrba külkereskedelmi miniszterhelyettesek írták alá. Az aláírási aktuson jelen volt Marcelo Fernandez Font kubai külkereskedelmi miniszter is. A megállapodás a két orÄ szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett cfr. Ba- tuvégi Lajos pénzügyminiszter, valamint dr. Ziga Vodusek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. szág közötti árucsere-forgalom jelentős növelését irányozza elő úgyhogy az az év végére eléri az ötvenmillió pesót (hatvanmillió dollárt). Magyarország zömében ipari termékeket. élelmiszeripari, mezőgazdasági és fogyasztási cikkeket szállít a szigetországnak. A kubai export alapvető tétele a cukor, amelyből az idén 45 ezer tonna érkezik Magyarországra. Ezenkívül jelentős mennyiségben vásárolunk nikkelt, déligyümölcsöt, szivart és egyéb termékeket is. Nagyüzemi mezőgazdaságunk eredményei — nemzetközi mértékkel mérve Dr. Váncsa Jenő miniszterhelyettes nyilatkozata Befejeződtek a tárgyalások Magyar—kubai árucsere-forgalmi megállapodás
