Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-13 / 61. szám

12. Jugoszláv partizánok között A sikerek forrása a népek barátsága Türkménia aranya, a gyapot. A madár ereje a szárnyá­ban, az emberé a barátság­ban van” — hangzik a türk- mén közmondás. A szovjetha­talom évei alatt a Türkmén SZSZK dolgozó népe teljes mértékben felismerte e sza­vakban rejlő mély igazságot. TGrkménia a Szovjetunió legdélibb köztársasága, 488 ezer 100 négyzetkilométer te­rületen fekszik. Jelentős ré­szét a nagy kitejedésű Kara- Kum sivatag foglalja el. Ré­gen Türkménia gazdasági és kulturális elmaradottságának egyik oka a vízhiány volt. Napjainkban a Türkmén SZSZK fejlett iparral és gé­pesített mezőgazdasággal ren­delkező ország- Különösen je­lentős kőolaj- és földgázipara, energetikai és vegyipara, to­vábbá gépgyártása, építőipa­ra, valamint gyapottermesz­tése és a karaküljuh-tenyész­CFotő; APN—K3) tés. A mai Türkménia ipariá termelése több mint 130-szoe múlja felül az 1924. évit Türkménia hatalmas1 föIcP»^ gázvezetékein naponta 100.1 millió köbméter gáz érkezik ati Szovjetunió központi része»-» be. A kilencedik ötéves terv; végéig a Szovjetunióban kUé termelt földgáz 40 százalékát Türkménia adja. A köztársaság hatalmast« mesterséges folyója — a 959* kilométer hosszú Kara-Kun». csatorna — Közép-Ázsia ha-v talmas sivatagát átszelve, ma több százezer hektár, hajdan terméketlen földet öntöz. At csatorna menti területek a köztársaság gyapottermeléséi nek 45 százalékát adjákg Türkménia évi bruttó gyapot­termelése egyébként a szövi jethatalom évei alatt 14,6-^ szorosára emelkedett és ezzel elérte az 1 millió tonnát 4 (APN—KS) \ r 1944. végén Dél-Magyaror- «zág felszabadításáért folyó harcokban, majd 1945. tava­szán a súlyos Dráva menti csa­tákban a szovjet, bolgár ha­zafiak oldalán ott találjuk a jugoszláv népfelszabadító had­sereg egységeit is. S ott talál­juk ennek kötelékében a XV. „Petőfi Sándor” népfelszaba­dító rohamdandárt, azaz a vajdasági, a szlavóniai és ba­ranyai magyar partizánokat. Jugoszlávia népe kommu­nista pártja vezetésével szin­te egy emberként fogott fegy­vert a náci betolakodók ellen még 1941-ben. 1941. végén már létrejöttek, az új jugoszláv néphadsereg első reguláris alakulatai. Később megalakul Tito marsall parancsnoksága alatt a jugoszláv népfelszaba- dító hadsereg, amely a hábo­rú kellős közepén az ország­nak mintegy felét kezében, illetve ellenőrzése alatt tar­totta. 1944. őszén a 3. Ukrán Front támogatásával felsza­badították Belgrádot és a Du­nán átkelve a Szerénységben, majd a Vajdaságban folytat­ják a fasiszták üldözését. 1944. novemberében részt vettek Baja felszabadításá­ban, majd átkelve a Dunán, Mohácsot és Mohács szigetét Is megtisztították a fasiszták­tól. 1944. decemberében dél­ről kelnek át a Dráván. ’ Ä jugoszláv népfelszabadító hadseregben már a háború so­A gyümölcsfa* oltványok metszése A faiskolából kikerülő és átültetett fácska nagy műté­ten esik át. Gyökereit elvag­daljuk, majd hogy ezt egyen­súlyba hozzuk, koronáját is kurtítjuk. A metszés célja az, hogy a növény alakját és nö­vekedését helyes irányba be­folyásoljuk. A korona ritkí­tásával a kártevők elszaporo­dását megakadályozzuk, a lombozatot több napfényhez, levegőhöz juttatjuk. Az ered­mény bőséges termés lesz, amit a kezelés folytán meg­erősödött ágak elbírnak. A korona alakító metszésé­vel neveljük ki a céljainknak megfelelő koronaalakot. A hajtás annál erősebben nö­vekszik, minél fejlettebb rügyre metszettünk! Alsó rügyre metszéskor csak erő. sebb rügyek és levelek fej­lődnek. A faiskolából általá­ban 2—3 éves oltványok ke­rülnek elültetésre, Svdárvesz- szővel és 2—5 oldalkorona- vesszővel. A metszést rügy- fakadás előtt végezzük, mert a kései csökkenti a növeke­dést! Alakító metszéssel el kell érnünk, hogv a fa 2—3 emelettel rendelkezzék, azaz rán harcolnak magyarok. Köztük találjuk Szalvai Mi­hályt, a „magyar Csapaj evet”, aki e megtisztelő címét még a spanyol szabadságharcban ér­demelte ki. A jugoszláv had­sereg 16. hadosztályának kö­telékében 1944. december 31-én Sellyén alakult meg a XV. „Petőfi Sándor” népfel­szabadító rohamdandár. A dandár magját még 1943-ban Szlavónia területén szervező­dött Petőfi zászlóalj alkotta. 1944-ben már a Vajdaságban is egymás után alakultak az itt élő és ide szökött magya­rokból partizáncsoportok. A „petőfisek”, ahogy őket a ju­goszláv partizánok nevezték, több felhívásban fordultak a magyar lakossághoz^ csatla­kozásra szólítva fel őket. „.. .Magyar testvéreink! — hangzik egyik felhívásuk ■—j Kövessetek bennünket magya­rokat a Petőfi Sándor zászló­alj harcosaitu akik a fasiz­mus ellen, a magyarok és Ma­gyarország szabadságáért küz­dünk A felhívásra százak csatlakoztak. S belőlük a szla­vóniai, a vajdasági zászlóal­jakból és Magyarországról fő­leg Baranyából és Pécsről ér­kezett magyarokból alakult meg a már említett Petőfi rohamdandár. A Petőfi dandár négy zászlóaljból állt, létszáma kb. 1200 fő. Parancsnoka a már­tírhalált halt Kiss Ferena kapitány. legyen 2—3 oldalváz ágcso­portja. Az ősszel ültetett olt­vány oldalvesszőit tavasszal 5—6 fejlett kiálló rügyre, a sudarat pedig 7—8 rügyre metsszük vissza. 8—15 cm-es biztosító csapot hagyunk, amit júliusban lemetszünk. Túlnövő oldalhajtások hegyéből 3—4 rügyet eltávolítunk (zöldmet­szés). A második évben kezdjük kialakítani a második oldalág­csoportot. Az első ágcsoport vesszőit felére, kiálló rügyre, a sudarat pedig 50—70 cm magasságban, a múlt évi rügy állásával ellentétes oldalon lemetsszük a függőleges nö­vekedés érdekében. Zöldmet­szés előbbi évi szerint törté­nik. A harmadik évben az oldalvesszőkből egyharmadnyit lemetszünk ismét kiálló rügy­re, cél most már a vesszők vastagodása. A sudarat a má­sodik ágcsoporttól 50—70 cm magasságban az előző két év­hez hasonlóan metsszük. A harmadik tavaszt követő nyá­ron kezd kialakulni a harma. dik ágcsoport; az az emelet már 140—160 cm-re van az el­ső ágcsoporttól. A csonthéja­sok alakító metszését általá­ban a harmadik évben befe­jezzük. Alma gyümölcsűeket még tovább alakítjuk a har­madik ágcsoport teljes kiala­kulásáig. Ezután már a koro­na elsűrűsödését gátoljuk: egy-egy ág, vessző ne szalad­jon ki a koronából. A vízhaj­tásokat és keresztben álló ága_ kát eltávolítjuk. Primőr a kiskertből A műanyag fólia széles körű elterjedésével az utóbbi évek­ben viszonylag korán és nagy mennyiségben jelennek meg a piacon a' tavaszi vitamin­forrásul szolgáló zöldségfélék. A legegyszerűbb és egyben legolcsóbb a fóliaalagút. Fél­kör alakú vázszerkezetét vas­r X Petőfi dandár legnagyobb haditettét 1945. januárjában hajtotta végre. Azt a felada­tot kapta, hogy a Dráva ma­gyar szakaszán megakadá­lyozza a németek átkelését és Kaposvár irányában támadá­suk kibontakozását A néme­tek egymást követő támadása­it — súlyos veszteségek árán — sorra-rendre megakadá­lyozták a magyar és jugo­szláv partizánok. A magyar „petőfisek” leg­szebb haditettei közé sorol­ható az 1945. március 6-án induló német támadás elhá­rításában és visszaverésében való részvételük. A Horvát­ország területéről támadó ná­ci alakulatok a Dráván át­törve mindenáron be szeret­ték volna keríteni Tolbuhin csapatait. Legfőbb feladat te­hát hídfőt létesíteni a Dráva magyar partján. A németek két szakaszon támadtak: Drá- vaszabolcs térségében, ahol az 1. bolgár hadsereg és Bol- man község térségében, ahol a jugoszláv csapatok és a ma­gyar partizánegység védeke­zett. A bolmani német hídfő felszámolásáért folyó rendkí­vül súlyos harcokban igen sok jugoszláv hazafi és magyar partizán, köztük Kiss Ferenc kapitány is életét áldozta, de végül sikerült a németek tá­madását megtörni és a híd­főket felszámolni. Tolbuhin a jugoszláv harcosokhoz inté­zett üdvözletében elismerését és köszönetét fejezte ki bátor helytállásukért, „egyben azt kívánom — hangzik a táv­irat —, hogy a Dráva menti harcokban szerzett tapasztala­taikat gyümölcsözően használ­ják fel a fasiszta megszállók végleges leverésében A Dráva bal partján a súlyos harcok során elesett tö­megsírokban szovjet, bolgár, jugoszláv és magyar katonák és hazafiak alusszák örök ál­mukat. Közös ügyért, a fa­sizmus leveréséért, népeink szabadságáért, a boldogabb, szebb Magyarországért áldoz­ták életüket. (Folytatjuk.} tagabb drótból, fémből, fából, vagy vékonyabb PVC-csőbőí készíthetjük el. A bordák vé_ gei egymástól egy méterre áll­janak, 25—30 centiméterre süllyesszük a földbe. Az 50 centiméter magas alagút bor­dáit középen tartórúddal rög­zítsük. Az ágy szélessége 80 centiméter, hosszúsága 10 mé­ter. Ez a berendezés kiválóan alkalmas alacsony növésű nö­vények fűtés nélküli hajtatá­sára. Kiskertben bevált a 2—3 méter szélességű 70—90 centi­méter magas és 10—15 méter hosszú fóliaágy, valamint a 4,5 méter vagy ennél szélesebb, 2 méter és ennél magasabb fóliasátor. Az utóbbinak nagy előnye az előzőekkel szemben, hogy álló testhelyzetben is kényelmesen dolgozhatunk benne. A családi ellátás nem any- nyira a nagy mennyiségeket, inkább a sokfélét, a változa­tosságot igényli. Érdemes számba venni azokat a zöld­féléket, amelyek most már­ciusban még hideghajtásra al­kalmasak. Fejes saláta: Az előre megnevelt palántákat március elején ültethetjük ki fólia alá. A növények április közepére teljesen kifejlődnek. Burgonya: Az előre csírázta­tott gumókat március első napjaiban ültethetjük ki, áp­rilis végéig takarjuk. A sze­dést május elején már meg­kezdhetjük. A fólia alatti, fűtés nélküli hajtatás bár valóban egysze­rű, mégis hozzáértést igényel. A kellő gyakorlatot egy kis igyekezettel és tanulással min­denki könnyen elsajátíthatja, s már most megkezdheti az anyagok beszerzését a követ­kező esztendőre. Az orgona Egvik legkedveltebb kerti virágunk az orgona. Alig van kertes ház, ahol ne lenne né­hány orgonabokor, fa, de sok helyen alkalmazzák virágzó élősövényeknek és nyírott sö­vényeknek is. A metszést már a szemzést követő évben el kell kezdeni, mert csak úgy tudunk formás bokrot nevei­nk Metszés nélkül sűrűn hoz­za villás elágazásait, amelynek a közepén helyezkedik el a virág. Elsűrűsödik, a virágszá­rak rövidek, a virágfejek egy­re apróbbak lesznek. Ültetés után a vesszőkéi rövidre, 3—4 fejlett rügypárra metsszük vissza. A vissza nem vágott, vagy túl hosszúra ha­gyott vesszők rügyeiből sok, de rövid hajtás fejlődik. A második évben se engedjük virágozni a bokrokat, ezért ta­vasszal 3—4 rügyes csapokra vágjuk vissza. Amikor a friss hajtások 10—15 cm hosszúak, hajtásválogatással segítjük elő a vázágak fejlődését. A har­madik évtől kezdődően a meg­felelően gondozott bokrok már rendszeresen virágoznak. Természetesen ezzel nem fe­jezhetjük be a bokrok gondo­zását. Kezdettől fogva az egyik legfontosabb teendő az előtörő vadhajtások eltávolítása. So­hase a talaj felszínén vágjuk vissza, hanem tőből távolít­suk eL Elvirágzás után vágjuk visz- sza a növényeket, így a kö­vetkező tavaszon ismét, teljes és szép virágokat hoznak. Ha a virágfejeket nyáron át raj­tahagyjuk, csak tavasszal metsszük vissza a vesszőket. Az orgona fóliasátor alatt, fű­tés nélkül több héttel a ter­mészetes virágnyílás előtt vi­rágzik. F * ” A városi települések kiskert­je főleg népegészségügyi és szépészeti célokat szolgáL Megnyitja -a városi lakás zárt­ságát, a kertet mintegy sza-* badtéri lakóhelyiséggé teszi. <* Könnyen elsiklunk afölötti hogy a kertben is a legfőbb’ érték az ember. Nem mindegy; hogy jó egészségben gyönyör-; ködünk benne, vagy pedig sú­lyos baleset következményeit nyögjük. A kertben szerszá-* mokkái, eszközökkel dolgo-* zunk. Balesetek a legegyszeJ rűbbekkel is előfordultak! Ezért fontos az alanti szem-; pontok figyelembevétele: Talajmunkánál fontos a test méretének megfelelő munka­eszköz használata, különbed gyorsan elfáradunk. Éles szer­szám biztonságosan legyen nyeléhez rögzítve. Ásáskor zárt cipőt használjunk, mert szandálban vagy mezítláb sú­lyos sérülést szenvedhetünk.' Metszeni csak jó és éles olló-; val szabad. Az ollót, ha pi­henünk, tartsuk zárva, ne te­gyük zsebre és az öv alá. A levágandó ágat a szerszámtól legalább 10 cm-re fogjuk meg. Tüskés növényeknél használ­junk kesztyűt. Fára mászáskor ajánlatos valamilyen bizton- tági öv használata. Szerszámot fán dolgozónak feldobni tilos. Palántázásnál az ültetőfa ne az ujjunk legyen, mert köny- nyen tetanusz lehet a végei Támasztólétrát csúszásgátló­val szereljük fel alul és felül. Kétágú létra lánccal legyen összeerősítve, s öt méternél nagyobb létrát ne használjunk. Terményszállító ládák fülén a kiálló szeget hajlítsuk vissza. Ha a fenti jó tanácsokat mindig betartjuk, munkánk „gyümölcsöző” lesz, melyhez kívánunk minden kertbarát­nak „jó szerencsét.” 197$. március 13.’

Next

/
Oldalképek
Tartalom