Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-11 / 59. szám

I y Díszszemle^ 1975 lanácsi Tállalaíok munkayédelml helyzete a bonyhádi járásban r április 4-én, feleabadulá- feuak évfordulóján tízezrek lesznek közvetlen szemlélői és a televízió közvetítése révén az ország milliói a magyar nép­hadsereg díszszemléjének. Néphadseregünk nagy, látvá­nyos parádéja mindig része volt felszabadulásunk év­fordulóinak, kifejezve a fel­szabadító Szovjetunió iránti hűséget, a testvérországok hadseregeivel kötött fegyver- barátságot, a dolgozó néppel való egységet. így az idei ka­tonai parádé sem lesz csupán katonai díszelgés, fegyverekés eszközök felvonulása. Elsősor­ban annak kifejezése, megtes­tesítése lesz, miként tesz ele­get néphadseregünk a békés, szocialista építőmunkát védő feladatainak, hogyan, miként jut érvényre a hadseregben a párt politikája. I Az MSZMP X. kongresszu­sának határozatai a szocialista építőmunka részeként hosz- szabb távú hadseregfejlesztést szabtak meg. Ezeket a határo­zatokat a néphadsereg végre­hajtotta. Magasabb színvonalon áll néphadseregünk harckészült­sége, védelmi ereje, erősödtek szocialista vonásai. Katonát és tisztet a munkáshatalom iránti elkötelezettség és felelősség- tudat hat ét. A minőségi fej­lesztés révén az elmúlt évek­ben korszerűsödött a technika, a fegyverzet, magasabb lett a harckészültség, a kiképzési és békefeladatok végrehajtásának Ä Szovjetunióban most fo­lyik a kerületi (városi) népbí­rósági ülnökök választása. A népbíróságok a szovjet bírósá­gi rendszer alapvető láncsze­mét alkotják. A polgári és büntetőperek több, mint 90 százalékát ezek tárgyalják. A bíróságok bírókból és né­pi ülnökökből állanak. Az előbbieket a kerület (város) polgárai választják titkos sza­vazással az általános, egyenlő és közvetlen szavazati jog alapján. Megbízatásuk öt év­re szóL A népi ülnököket vi­szont a munkások, parasztok és alkalmázottak . gyűlésein, vagy a lakóhely szerint a vá­lasztók közgyűlésein választ­ják két évre. A választás nyílt színvonala. Nőtt a tűzerő, a£ egy katonára jutó lóerő-telje­sítmény, korszerűbb lett a ka­tonai vezetés, szervezettebb a hátországvédelem. Az állomány uralja a kor­szerű eszközöket, fegyvereket. A testvéri hadsereggel közö­sen. végrehajtott gyakorlato­kon további nemzetközi tekin­télyt vívtak ki katonáink. A harci feladatok teljesítése mel­lett mindig és mindenütt ott voltak katonafiáink, amikor a* országot súlyos természeti csa­pások érték: megyénkben épp­úgy, mint a Rába-közben, vagy a Tisza mentén. Ott voltak, ott vannak a népgazdasági építés számtalan munkaterületén. Az elmúlt négy évben 20 milliárd forint termelési értéket hoztak létre, dolgoztak lakótelepek építésén, részt vettek vasút­korszerűsítésben, ipari nagy- beruházások megvalósításá­ban. — Népünk áldozatvállalása^ pártunk gondoskodása, a test­véri szocialista országok segít­sége fejeződik ki néphadsere­günk harckészültségében, fegy. verzetének színvonalában, ezért a felszabadulási dísz­szemle nemcsak látvány lesz, hanem annak bizonyítása is, hogy jól gazdálkodott a rábí­zott anyagiakkal — mondotta Pacsek József vezérőrnagy, miniszterhelyettes a nagy ka­tonai parádéra készülésről 1965 óta csak minden negye­dik-ötödik korosztálynak ada­tik meg a díszszemlén való szavazással történik. Népi ül­nökök csak 25 évesnél időseb­bek lehetnek. Az ülnöknek mint teljhatal­mú népképviselőnek részvéte­le a bírósági eljárásban bizto­síték az igazságos és megala­pozott ítélet- és határozatho­zatalra. A kollektív döntés ugyanis feltételezi, hogy min­den tényt, körülményt sokol­dalúan, árnyaltabban vizsgál­janak meg. A jelenlegi választásokon több, mint 600 000 népi ülnö­köt választanak különböző foglalkozású és életkorú em­berek közül, akik a Szovjet­unió valamennyi társadalmi rétegét és nemzetiségét kép­viselik. részvétel lehetősége, s így ma­ga a részvétel is felér egy ki­tüntetéssel. Az alakulatoknál már korábban kijelölték a részt vevő katonákat — azokat, akik a kiképzési feladatok tel­jesítésében a legjobbak és ma­gatartásuk is példás — ha­sonlóképpen a bemutatandó fegyverzetet, technikát. A felkészülés március köze­pétől a fővárosban folyik majd. A felkészülés komoly helytállást, sok fáradságot kö- veteL Ezt ellensúlyozzák majd olyan programok, mint a mai Budapest megismerése, szín­ház-, múzeumlátogatás, a Par­lament megtekintése, találko­zások párt-, állami vezetőkkel, kiváló szocialista brigádokkal. Az egyéni és a kollektív fel­készülést segíti „A díszszemle kiváló katonája” címért indí­tott szocialista verseny, amely, nek jelvényét április 4-én már viselik a legjobbak. A felsza­badulási évforduló tiszteletére tett szocialista vállalásaikat teljesítő katonák pedig meg­kapják a KISZ KB „Szocialis­ta hazánkért” ifjúsági moz­galmi jelvényt, és fegyverne­menként a legjobb egység az ifjúsági szövetség zászlaját. A felszabadulási díszszemle április 4-én délelőtt tíz órakor kezdődik. A dísztribün előtt sorakoznak fel a gyalogosan felvonuló egységek: a dobos­század, a Zrínyi Akadémia, a tiszti főiskolák, a tiszthelyet­tes-iskolák, a határőrség, a munkásőrség díszzászlóalja. A fogadás és üdvözlés után Czi- nege Lajos honvédelmi mi­niszter mond beszédet, majd a Himnuszt díszsortűz kísérL A gyalog felvonulók mene­tét ejtőernyősök, a páncélozott járművekkel felszerelt dísz­egységek követik. Utánuk vo­nulnak fel a tüzérek, a szá­razföldi csapatok rakéta- egységei, a légvédelmi tüzér- és rakétaegységek, végül a harckocsizók. A légtérben pe­dig elzúgnak a hangsebességet túlszárnyaló repülőgépek. A harceszközök egy részét — az utóbbi években rendszeresítet­teket — először láthatja majd a közönség a felvonulás útvo­nalán és a televízióban. A ka­tonai parádé után a budapesti ifjúság színes, látványos felvo­nulása köszönti felszabadulá­sunk 30. évfordulóját. B. I. Ä Bonyhádi Járási ügyész­ség általános felügyeleti vizs­gálat keretében megvizsgálta a járás területén lévő tanácsi irányítás alatt álló vállalatok elmúlt évi munkavédelmi helyzetének törvényességét. A vizsgálat a Tolna megyei Tex­tilfeldolgozó Vállalatra, a Bonyhádi Körzeti Sütőipari Vállalatra és a Bonyhádi Nagyközségi Tanács VB Költ­ségvetési Üzemére terjedt kL Az ügyészi vizsgálat legfon­tosabb megállapítása az volt, hogy a tanácsi irányítás alatt működő vállalatok a dolgozók, a munkavállalók egészségét és testi épségét védő törvényi rendelkezéseket igyekeznek betartani; csonkulásos vagy ennél súlyosabb következ­ménnyel járó üzemi baleset nem fordult elő. Sajnos, ugyanakkor részben szervezé­si, személyi, részben pedig egyéb okok miatt számos kér­désben a vállalatok törvény- sértő gyakorlatot folytatnak. A balesetmentes munkavég­zést szolgáló megelőző intéz­kedések hiányosságai között kell megemlíteni, hogy gépek, berendezések üzembe helye­zésére esetenként az előírt üzembe helyezési eljárás le­folytatása nélkül került sor, a biztonságtechnikai vizsgára kötelezettek egy része az előírt vizsgával' nem rendelkezik, a balesetelhárítási oktatások rendszeresek ugyan, azonban nem egy esetben fizikai mun­kát végző dolgozó munkába állítására is sor került meg­előző oktatás nélküL Az üzemi balesetek kivizs­gálására vonatkozó kötelezett­ségeiket a vállalatok teljesí­tik, azonban tapasztalható volt késedelmes intézkedés is. Az üzemi balesetek eltitkolását segíti elő az a mulasztás, hogy a bonyhádi költségvetési üzemnél egyetlen munkahe­lyen sem rendszeresítették az üzem) baleseti naplókat, más vállalatnál pedig előfordult, hogy a bekövetkezett üzemi balesetet a közvetlen munka­helyi vezető nem jegyezte be az üzemi baleseti naplóba. Pozitívan kell értékelni, hogy a három napon túli kereső- képtelenséget okozó üzemi baleseteknél kirívó vállalati mulasztást, hiányosságot a vizsgálat nem tárt feL Az ese* tek zömében a sérült dolgozd saját magatartásával, az óvá rendszabályok megszegésével is hozzájárult ahhoz, hogy az! üzemi baleset bekövetkezzen. t-M .Nagyon helyeselhető gya-s jl korlat alakult ki a Bonyhádi 1 Körzeti Sütőipari Vállalatnál í* a bekövetkezett üzemi balese* 0 tek okainak ismertetésével; kapcsolatban. Ott a vállalat igazgatója minden egyes üze­mi baleset után az üzemré-j szék vezetőit írásban tájékoz-* tatja az üzemi baleset bekö* vétkezésének körülményedről^ és a figyelmeztető jellegű fél* hívásaiban rámutat arra isj hogy milyen konkrét okokt idézték elő az üzemi balesetett A munkahelyen bekövetke* zett üzemi baleset egymagád ban Is mindig hátrányt jelent a sérültnek, ezért különös je* lentőségű, hogy a munkálta* tók a törvényi célkitűzések! szem előtt tartásával eleget! tegyenek; kártérítési kötele* zettségüknek; a vállalat ob* jektív felelőssége ellenére n«M igyekezzenek kibújni a követ* kezmények alól és eleget te* gyenek azon kötelezettségük* nek is, hogy a sérült dolgozd figyelmét írásban felhívják arra, hogy kárát a munkálta* tóval szemben érvényesítheti. E kérdésekben a tanácsi vállalatok eleget tesznek köte­lezettségeiknek, kárigény ese* tén a további jogvita mellőzé* sével teljesítik fizetéskötele* zettségüket, A vizsgált vállalatok felett felügyeletet ellátó felettes ta­nácsi szervek általában rend* szeresen ellenőrzik és figye­lemmel kísérik a munkavéde­lem helyzetét. A bonyhádi költségvetési üzemnél fordult elő legnagyobb számban tör­vénysértés, ez visszavezethető arra is, hogy az alapító tanács és annak szervei eddig kevés gondot fordítottak a költség- vetési üzem ilyen jellegű el­lenőrzésére és a szükséges se­gítség adása is elmaradt. Nemcsak vállalati, hanem társadalmi érdek is a dolgozók egészségét, testi épségét védő rendelkazések pontos, mara­déktalan betartása, a jövőben ezt kell szem előtt tartaniuk a tanácsi vállalatoknak is. Dr. Kovács János bonyhádi járási vezetőügyész Népi ülnökök választása a Szovjetunióban 10. Magyar partizánok szovjet és lengyel földön A Nagy Honvédő Háború megindulása után a Szovjet­unióbán élő nagyszámú ma­gyar kommunista emigráns egy része azonnal fegyveresen kap- c tolódott be a szovjet haza védelméért folyó harcba, míg másik része azon fáradozott, hogy — ha közvetett módon is — minél nagyobb segítséget nyújtson a hazai magyar el­lenállási mozgalomnak. 1941. szeptemberében kezdte meg adásait a Kossuth rádió. Hul­lámhosszán a magyar kom­munisták naponta többször is szóltak népünkhöz. Magyaráz­ták: ki az igazi ellenség, mi a teendő és közös harcra moz­gósítottak. Az első magyar ha­difogoly-szállítmányok megér­kezése után megszervezték az antifasiszta hadifogoly-iskolá. kát, kiadták lapjukat az Igaz Rendszeresítették a fron­ton az úgynevezett frontpropa­gandát, hogy minél több — a keleti frontra küldött — ma­gyar katona értse meg hol a helye, ki az igazi ellenség. Az első eredmények már 1942— 43-ban mutatkoztak, amikor már mind több magyar ka­tona akadt, aki hajlandó volt együttműködni a szovjet par- tizánokkaL s mind többen vá­lasztották a partizánok nehéz, de annál felemelőbb küldeté­sét. 1943-ban a 2. magyar had­sereg voronyezsi veresége után egymásután alakultak antifa­siszta. hadifogoly-iskolák: Krasznogorszk, Juzsa, Talica, Zbarazs, Sztrij, Sztanyislav, Damyica, Fasztov területén működtek az ismertebbek. Közülük kerültek ki azok a partizánok, akik már Szovjet­unió területein bekapcsolódtak a partizánharcba. Igen sok olyan magyar is volt, aki a magyar katonai alakulatoktól közvetlenül átállt a partizá­nokhoz. Ezért találkozunk a magyar partizánok százaival a brjanszki erdőkben és környé. kén, valamint Ukrajnában. A Kovpak, Szaburov, Fedorov, Naumov, Jemljutyin, Versigo­ra vezette partizánbrigádok je­lentéseiben, naplój egyzeteiben és később íródott visszaemlé­kezéseikben nagy elismeréssel szólnak a magyarok helytállá­sáról, bátorságáróL Bjelorusz- szia területén harcoló szovjet partizánosztagokban is több mint félszáz, a partizánokhoz csatlakozott magyarral talál­kozunk. A Szovjetunióban harcolt partizánok helytállásáról áll­jon itt két emlék. Az egyiket a legendás hírű szovjet partizán, parancsnok, Kovpak írta ma­gyar partizánjairól: „Felderí­tő osztagaink 1943. tavaszán Kijev alá jutottak. Felrobban­tották a hidakat az ellenség legfontosabb út- és vasútvona­lain. .. A magyar elvtársak a hadművelet csaknem vala­mennyi akciójában részt vet­tek. Bátorságukkal és merész­ségükkel különösen kitűntek az első század magyar utá­szai. Az útunkat keresztező fo­lyókon ezek a magyarok nem egyszer kimondhatatlanul ne­héz körülmények között, az ellenség heves tüze közepette, vi’szakilag gyorsan é» jől bl::. tosították az átkelést A má­sik emlék Tóth József hősi halált halt ma­gyar partizán jegyzetfüze­tei között maradt ránk: „Én büszke vagyok arra, hogy a magyar nép fia vagyok. Az a nagy tisztesség és szerencse jutott osztályrészemül, hogy védelmére kelhetek második hazámnak, Oroszországnak. Az ő ellensége — a mi ellensé­günk, Oroszországért harcolva közelebb hozom a magyar nép felszabadulásának napját. Mi­lyen kár, hogy nem minden honfitársam érti ezt meg... el­jön az idő, hogy megértik: Oroszország nélkül Magyaror­szág szabaddá válása lehetet­len” — fejezte ki mélyen in­ternacionalista és egyben lát­noki szavait a hős partizán. A magyar partizánok egy része szovjet földről eljutott lengyel területekre is. Rácz Gyula csoportja Satanovszki lengyel ezredes partizánjai kö­zött harcolt. Köztük töltött ne­héz, de felejthetetlen napok emlékét örökítette meg az ez­red lapjában a később hősi halált halt Szőnyi Márton: „Köszönettel fordulunk felé­tek, lengyel barátaink, mivel nagyon sokat tanultunk tőle­tek a nehézségek és harcok idején. Hálásak vagyunk nek­tek azért is, hogy közelieknek éreztetek bennünket nemcsak a nehéz időkben, hanem az öröm perceiben is.* Külön említésre méltó, hogy i.H4. augusztusában a varsói felkelés idején e térségben ál* lomásozó magyar katonai ala­kulatok antifasiszta érzelmű katonái együtt érezve a felke­lőkkel, fegyverrel támogatták őket, a menekülőket és üldö­zötteket pedig elrejtették. A német hadvezetés azért még a felkelés alatt leváltotta és el­szállíttatta a Varsó körül el­helyezett magyar katonai egy­ségeket. 1944 tavaszán és nyarán új szakasz kezdődött a Szovjet­unióban harcoló magyar parti* zánok életében. Egy részüket a kijev—szvjatasinói partizán­képző táborba vonták össze és megkezdődött annak mintegy 300 — részben a partizánhar­cokban már részt vett, részben az antifasiszta iskolákról köz­vetlenül érkezett — magyar­nak a felkészítése, akik a ki­képzés után magyarországi bevetésre indultak. A kikép­zés 1944. augusztusára jórészt befejeződött és megkezdődött a vegyes állományú, szovjet és magyar partizánokból álló szervező csoportok magyaror­szági, illetve vele szomszédos országokba történő bevetése. (Folytatjuk^ 1915. március U.

Next

/
Oldalképek
Tartalom