Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-09 / 58. szám
Műemlék A 100 ivet zsámbéki romtemplomot igen sokan látogatják az ország minden részéből érkező kirándulók. (MTl-fotó — Balassa Ferenc felv. — KS) Űj könyvek 1 Németh László halálára A Kossuth Könyvkiadó újdonságai között találjuk Matthäus Klein. Erhardt Lange és Friedrich Richter közös munkáját, melynek címe A marxista filozófia történetéhez. A nagyszabású áttekintés "a marxista filozófia németországi fejlődését vizsgálja, a Párizsi Kommüntől a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig. Megjelent Máté György: Ölöm, rizs, heroin című dél- vietnami naplója. Zala Tamás könyve, Az Újvilág próbatétele, a századforduló Amerikájának társadalomrajzát adja. A modernizmus című tanulmány- kötet szovjet szerzők munkája; a kötet számtalan reprodukció kíséretében vizsgálja meg a fő modernista irányzatokat, marxista esztétikai elemzéssel. Az Európa Könyvkiadó megjelentette Alexandre Dumas négykötetes regényét, amely Egy orvos feljegyzései címmel A világirodalom remekei új sorozatában jelent meg. A Modem Könyvtár legújabb kö_ tete Arvo Válton könyve. A hurók és más elbeszélések. A magyar—csehszlovák közös könyvkiadás keretében, a pozsonyi Madách Kiadóval együttesen jelentette meg az Európa Old rich Danek egyik legjobb történelmi regényét, a Megölték a királyt Üj kiadásban jelent meg Boleslaw Prus klasszikus történelmi regénye, A fáraó. Az ókori történelem kérdései iránt érdeklődőknek szerez örömet Titus Lívius, a klasszikus római történetíró most megjelent újabb műve. A római nép története a város alapításától 6. kötete. A Gondolat Zsebkönyvek sorozata új kötetének szerzője Kékl Béla, s a könyv Az írás története második, átdolgozott kiadása. Nagy Mária és Perendy Mária közös munkája a Biológiai önképző. A Gondolat is jelentetett meg — a magyar—csehszlovák közös kiadás keretében — a pozsonyi Madáchcsal közösen egy kötetet, melynek címe Édesanyám rózsafája A palóc népdalok Ag Tibor gyűjtéséből származnak; a kötetet is ő szerkesztette. Az Akadémiai Kiadónak a Pszichológiai tanulmányok sorozatában megjelentetett 14. kötete az Ifjúság és pszichológia. A Közgazdasági Értekezések 20. kötete Berényi József tollából származik, s a magyarországi, valamint az ausztriai bérrendszert és bérszerkezetet vizsgálja. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg Garai Gábor új verseskötetét. az Elégiák évadát. Megjelent Jókai Mór egyik legnépszerűbb regénye, a Fekete gyémántok. Mesterházi Lajos Hármasugrás című kötete három kisregényét tartalmazza. A Szépirodalmi Zseb- könyvtár új kötete Jókai Anna: A labda című kisregénye; a kötet az írónő néhány elbeszélését is tartalmazza. Ugyancsak a Szépirodalmi Zsebkönyvtár sorozatában látott napvilágot Déry Tibor Kedves bópeer—J című kisregénye. (KS) Nélküle elképzelhetetlen lenne a XX. század magyar irodalma, ahol csak a legnagyobbakkal lehet említeni nevét. Babits, Kosztolányi, Móricz, Illyés. Szabó Lőrinc kortársaként velük együtt járta útját, mely gyakran elkanyarodott s tőlük, de legföljebb az út volt más, a szándék soha. Már pályája kezdetén a teljességet akarta, s maga írja valahol, hogy amikor megnyerte a Nyugat novellapályázatát, az bántotta, hogy a tanulmánypályázat nyertese nem ő lett. Mert mindent magába akart olvasztani, drámát, regényt, tanulmányt. 8 kalandozó ked. ve messzebb tájakra is vitte, érdekelte a történelem, a fizika, a biológia, a társadalom- tudomány, a legkülönbözőbb nyelvekből fordított, csehből éppúgy, mint norvégból, az antik szerzők kedvéért megtanult görögül is. Tizennyolc éves voltam, amikor A minőség forradalmát olvastam, s ez a bőség valósággal lenyűgözött. Mert nemcsak a világ gazdagságát mutatta meg. hanem azt is hogy meddig juthat el az ember, milyen távlatok nyílhatnak előtte. Később — ez is az igazsághoz, tartozik — nem minden könyve váltotta ki azt az izgalmat és lelkesedést, amit A minőség forradalmának négy fűzött kötete, de a csodálatot mindig, mert ez a nyugtalan szellem olyan otthonosan mozgott a könyvek és gondolatok végtelenségében mint kortársai közül, itthon és Európában, nagyon kevesen. Nemzedékeket tanított a tudás tiszteletére, szorgalomra és kitartásra, s egy kicsit a jövőre is. „Műveltebb és műveletlenebb, tehetségesebb és tehetségtelenebb emberek mindig lesznek, — írta még 1945-ben — de ahogy mindnyájan egy nyelvet beszélnek, elsajátíthatnak egy magasabb nyelvet is — a közös műveltségét — amely természetüket is összébb hangolja, s gondolataikat is kicserélhetővé teszi.” S ugyanebben az időben: „A jó iskola ma: bevezetés a könyvtárba vagy laboratóriumba.” A fiatalokhoz szólva pedig, arról töprengve, hogy mit tenne, ha ma lenne fiatal. így vallott: „Az élettel, az életben útinkat kereső nagy emberi érdekekkel próbálnám azonosítani magam ... Az adott szocializmus fölött például nem egy tökéletes szocializmus platói eszméjét prób álriám megcsillogtatni, hanem lentről, a szívemben hordott Jóügy felől próbálnám úgy átjárni, hogy minél jobban hasonlítson rá." Mindig ez a Jóügy vezette, A minőség forradalma négy világtájra szólító tanulmányaitól a regényeken, drámákon át, az utolsó évek nagy vallomásáig, amikor visszatekintve életére, elégtétellel írja lej „Voltam én tanár, író, kritikus, rádiós, belekóstoltam újságba. filmbe, színházba, egyetemi hallgató lányaimon át a felsőbb oktatásba,” de ez szerteágazó. örökös tevékenység mindig a szívében hordott Jóügyet igyekezett szolgálni, emberi magatartásával és a lassan szinte emberfelettivé növekedett életművei. Most, a váratlan gyász napjaiban még nehéz fölmérni a veszteséget. Csak azt tudjuk. Mókás, bunfordi rajzok, meghökkentő mondatok. Janikovszky Éva könyvel Réber László rajzaival nagyon népszerűek a gyerekolvasók körében. A szülők is jól szórakoznak, ha végiglapozzák őket: az az irónikus bölcs, és mulatságos hangvétel, amely a szöveget és rajzokat jellemzi, a hazai könyvpiacon páratlan. A legvonzóbb tulajdonsága ezeknek a könyveknek mégis az, hogy bohókásan — nagyon lényeges kérdésekkel foglalkoznak. Olyanokkal, amelyek a cseperedő, érdeklődő gyerekeknek komoly gondot jelenthetnek. de amiket a felnőtt — szülő, rokon, ismerő« — többnyire meg sem lát. Janikovszky Éva a eyermek- élet nagyszerű ismerője. Sorra veszi ezeket a gondokat és úgy szól róluk, hogy a gyerekek boldog egyetértését szerzi meg. A Janikovszky—Réber könyvek tanulságos olvasmányai a felnőtteknek is. Felhívják figyelmüket arra, amit gyermekkorunk óta elfelejtettünk — milyen gondjai vannak a legifjabb korosztálynak? A szerzőpár új könyvét a Kire ütött ez a gyerek? címűt megszokásból a gyerekpolcra sorolják. Pedig ez nem gyermekkönyv, kiskamaszoknak, kiskamaszokról szól. megőrizve a gyermekkönyvek összes erényét. Mottója igazi mottó, benne foglaltatik Janikovszky világa és ez a könyv: „Apukám sokszor mondja nekem, hogy vigyázz, mert kihozol a sodromból. De mindig későn szól. mert akkor már kint van,” Igen, ez a könyv lényege. Hogy a felnőttek túlságosan el vannak foglalva magukkal ahhoz, hogy megértsék gyerekeiket, és ahelyett, hogy fiúkat, lányukat igyekeznének megismerni, saját maguk és a rokonság példás gyermekkorára hivatkoznak. Nem volt ez mindig így — hogy egy nagy író távozott! aki a legnagyobbak közül való volt, s akinek gazdag hagyatéka közös, nemzeti kincsünk. „Végül is nincs más feladatom a földön, mint hogy sportszerűen küzdjem az elmúlással, s közben egy kései testi s szellemi önmegújítás lehetőségét is kikísérletezzem.” Ez az állandó önmegújítás jellfemez- te életét, s szava ezért lesz mindig eleven, ható az élet Jóügyére serkentő bíztatás. Cs. L. tudjuk meg a könyv kamaszhősétől — mamig kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok” — kezdi a monológot. Akkoriban mindenki büszke volt rá, és dicsérte. A szülői, rokoni morgolódás akkor kezdődött, amikor ügyei, dolgai, viselkedése elkezdtek rejtélyt jelenteni a környezetnek. -Amióta nagy vagyok és ütődön és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek?“ A monológ elkalauzol a kamaszélet rejtett zugaiba, kiderül, hogy mi miért van. és ki. mit miért gondol. «...tudják, hogyha hozzám szólnak, az olyan, mintha a falnak beszélnének. Nem tudom a fai miért nem válaszol, én azért nem. mert abból csak baj van. Én ugyanis tisztességesen válaszolni sem tudok. Ha azt kérdezik tőlem, hogy mondd édes fiam, mire használod te a fejedet? én csak úgy magamtól azt válaszolnám, hogy azzal szoktam fejelni, azon növesztem a hajamat és azon van a fülem is, amit mozgatni tudok. Ez persze nem tetszene nekik, mert már sokszor megmondták, hogy a fejem azért van. hogy gondolkozzam vele.” Az ifjú olvasó örömmel forgatja ezt a könyvet és érzi azt az elégtételt, amit Janikovszky Éva és Héber László kisebb olvasói is: lám, van aki ért minket, van aki nem bánt, amiért ilyen vagyok. A szülőknek hasznos kis „kézikönyv.” Ha elolvassák, kulcsot nyerhetnek kamaszodó fiuk, lányuk viselt dolgaihoz. Talán meglepi az olvasót a könyv sok képe, több van belőlük. mint a szövegből. Itt a sok kép. rajz nem felesleges, és nemcsak dísz. Kiegészíti a szöveget — vagy a szöveg a rajzot...? Mindenesetre így Jó, ahogy van. VIRÁG F. ÉVA Ladomany Könyvespolc Kire ütött ez a gyerek ? Megjelent a Jelenkor márciusi száma Ä Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának gazdag szépirodalmi anyagában többek között Gyurkovics Tibor. Maraf- kó László, Takács Imre és Weöres Sándor verseit, valamint Kampis Péter és Mészöly Miklós elbeszéléseit olvashatjuk. Befejező részéhez érkezett Kolozsvári Grandpierre Emil: A család hívó szava c. kisregénye, s a második részszel Sárospataky István Zára c. drámája. A művészeti írások sorában érdeklődésre tarthat számot Mililós Pál beszámolója Manzú budapesti kiállításáról, és Bodri Ferenc képzőművészeti könyvszemléje. Az Irodalmi tanulmányok közül kiemelkedik Czine Mihály írása Sarkad! Imre művészetéről. Szigethy Gábor Petőfi „A tél halála. 1848” e. versét elemzi. A kritikai rovat élén Szabó Ede írása. Csorba Győző új verseskötetét méltatja Takáts Gyula „Az olasz líra egy magyar ága” címmel Paolo San- tarcangeli költészetéről. Bárdost Németh János pedig Tóth Endre válogatott verseiről ic. M. ÉRDI JUDIT RAJZA
